Tolna Megyei Népújság, 1971. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-09 / 212. szám
7 [korunk Áz altimínium karrierje A profilos alumíniumtartó születése A1 világviszonylatban is' számottevő természeti: kincseink között az alumínium alapanyagát képezi)., bapxit az első helyen áll* ' B ‘ termélz’lti kincs gazdaságos kiaknázásáról csak a magyar—szovjet ti mf öW—átülni nlu m -szerz ő d és megkötése óta beszélhetünk, hiszen ez tetle-tensiővei hogy a hazai üM*éinkbPn timfölddé íeidejgozatt baugiitól,, 9I- csó . villamos''* energiával előállított alumínium váljék. Ennek. köszönhető,' nJgyj mind a "Belső piacra,‘mina “az* export-’ ,ra.készített készáruk és fól- ..gyártmány4í mennyisége évről évre jelentősen emélkéd- * hét. A- statisztika szerint A világstatisztikái adatok is bizonyítják. hogy az alumínium milyen, nagy „karriert” fut be, v minden más fémet megelőzve -a fogyasztásnövekedés, teyen. .A,, világ alumínium- fógyásztása 1860-ban 4.2 millió tonna vol^„ 1370-ben pgd.ig már ' közel- 11 millió tonna. A szakirodalmi előrebecslések további gyork ütemű fogyasztáíi- ■'növéködést" jósolnak- így várhatóan 1990-ra 25—26 millió, 199(Vre’ 90 millió, 20ö0-re pedig -'mintegy 250 millió con- ná (!) lesz a világ lévi alumínium-szükséglete. ■ 'Annak.' biztosítására, hogy alumíniumiparunk kielégíthesse a' növekvő - szükségletekéi, további jelentős .beruházásokra van szükség. ■ Fejlesztik a székesfehérvári szélesszalag- hengerművet, rekonstrukciót hajtanak: .végre a Kőbányai Könnyűfémműben, a fólia- és vékonyszalag-termelés „fellegvárában”. Inota az öntve- henSérglt keskenyszala,g-gyár- tSs központja' lesz, a Tátabá- nyáí Alumíniumkohó pedig az öntvehengerelt szélesszalagé. A Székesfehérvári Könnyűfémés inotai kohóban pedig újabb huzal-öntvehengerelő egységeket állítanak üzembe. Elsősorban finom I áruk (vékony- iszalag és fólia) előállítására egy, új könnyűfémmű létesítését is tervbe vették. Hogy a félgyártmányokból és formaön tvényekből értékes készáru váljék, arról a bővített , kapacitású alumíniumgyár a Mát- ravidéki Fémművek, a Hűtő-; gépgyár, a Magyar Kábel Művek, a. Fémmunkás Vállalat és egy sor más kisebb-nagyobb vállalat gondoskodik majd. Lehetőségek a járműgyártásban A járműgyártásban két nagyobb. lehetőség volna az alumínium bevezetésére, illetve a felhasználás, növelésére, egyrészt az alumínium karosz- szériák készítése terén az autóbuszgyártásban, másrészt néhány speciális felépítmény gyártása esetén a tehergépkocsik részére. Az első esetben be kell vezetni a hegesztett, ragasztott és megfelelően szilárd konstrukciókat, ami jelentékeny mennyiségű új gép beszerzését teszi szükségessé és teljesen más felszerszámo- zást kíván, de hosszú távon mégis kifizetődő (megjegyzendő, hogy az Ikarus Gyár már ezen az úton halad.) A speciális felépítmények elkészítése már könnyebb feladatnak látszik, bár itt is sok még a megoldásra váró műszaki feladat. A réznek (és más színesfémeknek) alumíniummal való helyettesítésében már eddig is szép eredményeket ért el a magyar ipar, különösen a kábelgyártás területén. A közismert színesfémhiány mindenképpen indokolttá teszi, hogy az alumínium minden műszakilag megfelelő megoldású fel- használása elsőbbséget élvezzen a színesfémekkel szemben. Jó példa erre az a most folyó kísérletsorozat;; amely arra irányul, hogy miként lehetne a gépjárművek hűtőjét alumíniumból'előállítani (külföldön általában rézből, nálunk . ónozott acéllemezből készítik a gépjárműveknek ezt a fontos, sok anyagot felemésztő részét.) Laboratóriumi szinten már kidolgozták a különböző kötési megoldásokat az alumínium hűtők előállításához, most még az szükséges, hogy ezek sorozatgyártási technológiáját is megvalósítsák. A . könnyűszerkezetes építési mód bevezetése tekintetében még sok a tennivalónk, habár már ma is kb. 1,5 millió m5 könnyűszerkezetes építmény létesítéséhez rendelkezünk ipari kapacitással. A műanyag — nem „versenytárs“ Magyarországon a csomagolási célokra használt alumínium fólia mennyisége 100 gramm'fő alatt van, míg az iparilag fejlett tőkés országokban 500—700 gramm. fő. Fel kell figyelnünk rá, hogy pl. az USA élelmiszeriparának alumínium-felhasználása az utóbbi tíz év során 35-szörösére nőtt. főként azáltal, hogy bevezették a polipropilénnel kasírozott vékonyszalagból gyártható, sterilizálható dobozmegoldást, és rátértek az alumíniumlemezből készíthető tépőzáras konzervdobozfedelek előállítására. Ha az élelmiszer- iparunk exportképességét növelni akarjuk, nekünk is sokkal jobban kell használnunk az alumínium adta .enetősi.- geket, amihez ráadásul még a nyersanyagbázisunk is megvan. Sokáig azt hitték, hogy a műanyagok erős Versenytársai lesznek az alumíniumnak. A nemzetközi tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a műanyagok elsődlegesen nem a hagyományos anyagok rovására terjeszkednek, hanem sokkal inkább azok ésszerű ts fontos kiegészítői, kísérői lesznek. Az alumínium jövőjét illetően a jóslás tehát igen köny- nyű. Senki sem kételkedhet abban, hogy a felhasználás igen nagy mértékben emelkedni fog, érdemes tehát még az igen nagy összegű beruházásokba is belevágni. Jó érzés tudni, hogy az alumínium- iparunk alapanyagigényét tekintve nem szorulunk importra, s hogy a lehetőségeink szinte korlátlanok a „magyar ezüst” elterjesztése tekintetében. Fejlesztés! tervek BonyhádoH A 2/1970. ÉVM számú rendelet alapján tavaly novembertől érvényes Bonyhád nagyközség építési övezeteinek kialakítására, az elfogadott tervezet. A községben kétféle építési formát alakítanak ki: falusias jellegű részeket, és a fejlődés során sűrűn lakott területeken többszintes lakótömböket építenek. A két övezetnek megvannak a korlátái. Az épülethez építés, az állatok tartásának megszüntetése, mérséklése. Az óvodák, iskolák és az épülő lakónegyedek környékén. egyáltalán nem létesíthető büntetlenül hizlalda stb. Az ilyen határozatok be nem tartása bírságolással jár, ami alól a rendelkezés nem ismerése sem mentesít. A lakosság önmagát kíméli meg a szabályozók betartásával. Bonyhád máris rendelkezi!, azokkal a feltételekkel, melyek a városodáshoz tartoznak: így az alapközművesítéssei — vízvezeték, szennyvíz, villanyhálózat, községi utak 50 százalékával, a létszámnövekedéssel. Ez főként a község iparanak. ktsz-einek, mezőgazdasági szövetkezeteinek köszönhető, melyek munkaalkalmukkal letelepedésre is ösztönöznek. A negyedik ötéves tervidő- • szak végére várható községünk várossá nyilvánítása. Ehhez az kell, hogy a tervben előiráhy- • zott feladatokat a tanács, a kivitelező vállalatok, az üzemek és a lakosság, közös erővel igyekezzen megvalósítani. Dr. Kovács Zoltán Bonyhád, járási hivatal Vérképző hormon Az erythropoetin nevű hormont, amely a vörös vértesiek képzésénél játszik nagy szerepet, két amerikai kutatónak most először sikerült nagyobb mennyiségben izolálni juhok véréből. A nagy hatású hormon kinyerése komoly nehézségekkel jár, mivel m,ég a vérszegénységben szenvedő juhok vére is csak 0,0004 százalék erythropoetint tartalmaz. Emellett az állatok százszor több erythropoetint szintetizálnak, mint az emberi szervezet. A kísérleti állatoknál a vérszegénységet olyan kémiai anyagokkal idézik elő, amelyek szétroncsolják a vörös vértesieket és ezáltal ezek képzésére serkentik a szervezetet. A tudósok remélik, hogy e hormon izolálásával sikerül majd közelebbről megismerni azokat a folyamatokat, arne- lyek a csontvelőből származó primitív alakú vérsejtek differenciálódásakor lejátszódnak. Azt is kutatják, alkalmas lehet-e az így nyert erythropoetin hormon embereknél előforduló vérszegénység gyógyítására. Ultraközeli tv-kép Egy angol cég olyan tv-kamera optikát hozott forgalomba, amellyel a képernyő teljes felületét kitöltő ullrakpzeli képek készíthetők. Az újfajta objektívvei még a lenedéhez nagyon közeli, véle érintkező tárgyról is tökéletesen fókuszolt képet lehet kapni, mely a sokszoros nagyítás ellenére Sem veszít az élességéből, a részletek pontosságából. Amikor a lencse beáll a normál minimális tárgytávolságra, a felvevőbe beépített szerkezet automatikusan átvált, majd a már tágított látószögű optikai rendszerrel a kamera egészen közel vihető a tárgyhoz, ekként a fókusztávolság gyakorlatilag nullára csökkenthető. Az újfajta optika alkalmazása változatosabb lehetőségeket biztosít a tv-operatörök számára a képek megkomponü- iísánál, hiszen a szereplők arcjátékának minden kis rezdülését a néző elé tudja tárni.
