Tolna Megyei Népújság, 1971. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-08 / 211. szám

Nagy beruházásaink : Jelent.és Bátaszé&rtH. Háromszázötven millió fo­rint körüli összegbe kerül a bátaszéki vázkerámia-gyár épí­tése. A Baranya—Tolna me­gyei Téglaipari Vállalat leg­nagyobb, legkorszerűbb üzeme készül el 1973. év végére. Az építkezés kezdetén tettünk lá­togatást a Kövesd alatti terü­leten. A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozója, Papp József építésvezető ka­lauzolt bennünket. A bekötő út egy réssé késs A földmunkák ez év tava­szán kezdődtek el, a terep egyengetésével, feltöltéssel. Ez­után a mélyépítő részleg kubi­kosai vonultak fel. Megkezdték a betonozást. Az út építése volt az első munkafázis. Elkészült csaknem négyszáz méter hosszan a be­kötő út egy része — egészen a majdani portáig —, műszaki átadása szeptember 22-én lesz. A gyárterület többi részén az útrendszer alapozását meg­Az édesmama névtelen le­velet írt. Egy apuka enyhén szólva erőteljes hangvételű le­véllel lepte meg egyik lány­kollégiumunk vezetőjét. Mind­két levél vádaskodik. Egyik a kényelmes névtelenség bás­tyái mögül, a nr^ásik pedig úgy, hogy „na, mobt. jól meg­mondogatok, aztán utánam a vízözön!” A téma jellegzetesen szep­temberi. Egy-egy új tanév kezdésekor mindig akadnak csalódott szülők és diákok. Közismert, hogy kevesebb a kollégiumi férőhelyek száma, mint ahány iskolájától távol lakó diák a bejutásra aspirál. Nem állítom, hogy tévedhetet­lenek azok a bizottságok, ta­nácsok, amelyek a kollégiumi felvételekről döntenek. De úcv érzem, személyes sérelem­től indíttatva, senkinek nincs joga azoknak az embereknek a tisztességében kételkedni, akik ügyintézői a kollégiumi felvételeknek. Az elvek vilá­gosak, tiszták. A felvételnek feltételei vannak és a felvé­tel mindig csak egy éves ér­vényű. Minden év végén a nevelőtestülettel együttműkö­dő diáktanács dönt az egyszer már bejutottak sorsa felől. A ß vadászati Szeptember 16—18-án kerül sor a tudományos konferenciá­ra a Magyar Tudományos Aka­démián. amelyet „Vadászati világkiállítás, Budapest 1971” címmel tartanak, s amelyen részt vesznek a vadgazdálko­dás. a természetvédelem és a vadászati múzeuológia nemzet­közileg elismert, legjobb szak­emberei. A tudományos ülése­ket négy szekcióban tartják: 1. nagyvadszekció, 2. apróvad- szekció, 3. természetvédelmi szekció, 4. vadászati múzeoló- giai szekció. Szeptember 7-től szeptem­ber 19-ig hivatalos nemzet­közi lóugróversenyt rendez­nek. Ez díjugró számokból áll, amelyek közt szerepel a Nem­zetek díja csapatverseny és egy Nagydíj 160 centiméter magas akadályokkal. A budapesti vadászati világ- kiállítás keretében Tolna me­gyébe is sok vendég ellátoga­kezdték. Jelenleg a csapadék­elvezető csatorna árkát készí­tik, a kikerülő földdel feltöltik a mélyebben fekvő részeket. Hú sseser négyzetén ét eres nagycsarnok A vázkerámiai gyár egy tető alatt lesz. A nagycsarnok hosz- sza 205, szélessége 102 méter. A csarnok könnyű acélszerke­zetű vázból készül. Az alapo­zást már befejezték. Az ötha­jós csarnokban kétszázhuszon­nyolc nagyméretű betont'->’rkot készítettek, ezekre szerelik az épület vázát. Szeptember nyolcad ikán dél­előtt megkezdik a nagycsarnok elemeinek felállítását. Két óri­ási, 24 méter szélességű ele­met a földön előre összesze­reltek, folyamatosan készítik elő felállításra a többi vázat is. Az épületet valószínű a jövő év elejére felállítják, de folyamatosan rakják fel a te­tőfedő anyagot is. Végered­ményben a jövő év tavaszán döntésben a legfőbb mérték: miként hasznosította a diák tanulmányi előmenetelében, magatartásának alakulásában azt az előnyt, amit a kollé­giumi ellátás biztosított szá­mára? Ha a mérlegeléskor az derül ki például, hogy az ál­talános iskolából kitűnő ren­dűén érkezett diák a kedvező körülmények ellenére sem vitte többre, mint arra, hogy az évet két egész néhány ti­zedes tanulmányi eredmény­nyel zárja, továbbá azt kell megállapítani, hogy magatar­tásával a kedvezményezett diák nem csak kilógott a kol­légiumi közösségből, hanem viselt dolgaival még zavarta is esetenként a közösség éle­tét, aligha van erkölcsi alap­ja a szülői protestánsnak. Pedagógusok, szelíd iróniá­val róják föl időnként a szü­lőknek azt, hogy elfogultak a gyerekeikkel szemben. Az el­fogultság — tisztelet a kivé­telnek! — tény és való. A gyerek — Karinthy után sza­badon — mindig meg tudja magyarázni a bizonyítványát és el tudja hitetni a szülőkkel, hogy csak rá „pikkel" a ta­nár. .. Alkalmasint a szülő to­A kiállítás lovaspályáján szeptember 16—19-én rende­zik meg az I. hajtó Európa- bajnokságot, 18-án pedig te­repverseny lesz Kerepes és Gödöllő között. Szeptember 22—25-én a lovasiskolák vetélkednek, szep­tember 26—30-án pedig az or­szágos lovasbajnokság harma­dik fordulójára kerül sor. Szeptember 8-tól 23-ig kü­lönféle kutyaversenyeket ren­deznek. A program szeptem­ber 8-án Visegrádon a nem­zetközi vérebversennyel kez­dődik, amelyen mindenfajta véreb részt vesz országonként kettő, és a tét a „Világgyöz- tes” cím. Négy napon keresz­tül — külön-külön fajta- csoportokban — kutyabemuta­tók lesznek. tott. Többségük természete­sen Gemencre és Gyulajra volt kíváncsi. E két rezervá­már fedett helyen dolgozhat­nak az építők. Ssásharmine méteres aíagúikemence A vázkerámiai testeket olasz gyártmányú automata gépek készítik ,és két műszárítón át­jutva az alagútkemencébe to­vábbítják. Az alagútkemence alapját már kiásták. 135 mé­ter hosszúságú lesz a kemence — vaskocsin tolják be a szá­rított 'éptőanyr.'ot — s olajjal fűtik. Az alagútkemence, a raűszárító és a prés is a nagy­csarnokban lesz. Néhány k!.?e- gítő műhely kap csak helyet a nagycsarnokon kívül. Épülnek a lakások is Tizenkét lakás építését a gyár alapozásával egyidőben elkezdték. A hat ikerlakás zsa­luzását szeptember 7-én meg­kezdték, még az idén tetőt épí­tenek valamennyire. Elkészült vább fejleszti ezt az „elméle­tet” és társadalmi szintre emeli azt az okoskodást, ami házi használatra sem alkal­mas, sőt, hellvel-közzel nevet­séges is. Mindazok, akik azt tartják, hogy egyéni és közös dolga­ink megítélésében a józan tár­gyilagosság, a kollektív lel­kiismeretesség lehet csak mérvadó, tudják mit. je­lent a valamit valamiért el­ve. Tudják azt is, hogy társa­dalmunk nem rendszeresít hit- bizományolcat, melyek egyként élvezhetőek akár érdemes rá­juk valaki, akár nem. A jó­zan ész azt diktálja, hogy aki hozzá jutott olyan lehetőség­hez, aminek hasznosítása, okos kamatoztatása csak rajta mú­lott, de fütyült az egészre, at­tól el kell venni az elkótya­vetyélt lehetőséget és olyan­nak adni azt, aki viszonzásul adni is kész és képes érte. Kevés a kollégiumi férőhely, több kellene! Tudjuk. Éppen ezért is fog­lal el olyan rangos helyet a IV. ötéves terv fejlesztési ten­nivalói között — országosan csak úgy, mint megyénkben — a diákotthonok, kollégiumok tumban eddig több mint 10 000 vendég fordult meg, és köztük mintegy 2000 külföldi. A megyéből sokan utaznak fel Budapestre, hogy meg­tekintsék a vadászati világ- kiállítást, Azok számát, akik saját vagy hivatali kocsival és vonattal utaznak, nemigen le­het pontosan meghatározni, de a csoportosan utazókét igen. Az IBUSZ-különbuszokkal mintegy 7—800-an, a Tolna megyei Idegenforgalmi Hivatal panorámabuszával mintegy 250-en utaztak eddig a vadá­szati világkiállításra. Ezután is mindennap különbuszo'x in­dulnak a megyéből a főváros­ba. A világkiállítás idején je­lentősen megnőtt Tolna me­gyében is a valutaforgalom. A külföldi vendégek az IBU3Z- nál is, a Tolna megyei Idegen­forgalmi Hivatalnál is mint­egy 50—50 000 forint értékű valutát váltottak be, a telep vízhálózata is. bár ideiglenes bekötésekkel juttat­ják el mindenhova, a víz ele­gendő. Egyébként a kút alig több, mint ötven méter mély­ségű, percenként háromszáz li­ter vizet ad — szivattyúzás nélkül. A víz kifogóst".lan: cso­dálatosan tiszta, jó ízű. Több mint hatméteres kőréteget kel­lett áttörni a kútfúróknak, hogy a karsztvízhez jussanak. Az építők a felvonulást megkezdték. Mér kijelölték a munkahelyet a következő cso­portoknak is. A vasbetonsze­relők, az ácsok, a csőszerelők mind killen munkaterületet, raktárt, műhelyt stb. kapnak. Az elkészített épületrészeket darukkal szállítják majd a fel­vonulás helyére. A munkásokat kiszolgáló hi­deg-melegvizes fürdő széped berendezett öltöző, étkezde és melegítőkonyha is elkészült. A bátaszéki vézkerámiai üzem­ben most mág zavartalanul fo­lyik a munka. Az új gyárban 1973 negyedik negyedévében kezdik a melléküzemi próbá­kat. — Pálkovács — meglévő hálózatának bővítése. Ma több, az iskolaszékhelytől távol lakó diáknak tudunk a tanév időtartamára otthont nyújtani, mint ezelőtt 5—10 évvel. De, mert ma még gond megfelelni az igé­nyeknek — amelyek megha­ladják a biztosított tárgyi, személyi adottságokat — nem adhatja államunk ingyen és bárkinek a kollégiumi elhe­lyezés előnyeit. Amikor azt mondjuk, hogy nem adhatjuk ingyen nem arra gondolunk, ami szülői hozzájárulásként, forintértékben róható le, ha­nem arra, amit a diák „fizet”, szorgalommal, igyekezettel, képességei javával és olyan magatartással, ami megfelel a szocialista magatartás nor­máinak. Sajnos, az „édesmamák” és haragvó apukák — ismét tisz­telet a kivételnek — nem kénesek megérteni, hogy a családi körben oly remény- teljesnek kikiáltott gyerek mi­ért nem képezhet kivételt, ha kicsit félresikerült az elmúlt tanéve. A kollégiumi fölvétel elutasításakor nem az ok és okozat közötti egyenes össze­függés kibogozására szánják magukat egyes szülők, hanem bűnbakot keresnek és a kellő szigorú szülői számonkérés helyett „maid én megmuta­tom” csatakiáltással támadiák meg a kollégium nevelőtestü­letét, annak vezetőjét és a ve­zető munkáját támogató di- aktanácsot. A kollégiumok minden év­ben a tanulmányi eredmé­nyek, a pályázók maga tartó­sa alapján döntik él — a di- áktanáccsal közösen — kik érdemesek a bejutásra, kik­nek a továbbtanulásában je­lent létkérdést a kollégiumi ellátás. Ezt, az érdem szerinti elbírálás alapelvét társadalmi érdek szigortían alkalmazni, még abban az esetben is, ha az ezen alapuló gyakorlat időnként népszerűtlenek bi­zonyul, mert egyéni érdeket hagy figyelmen kívül. Ha a diák nem méltó a koL légiumi elhelyezés kedvezmé­nyére, ne kapjon ott helyet! Jusson be inkább olyan, aki bizonyított, vagy bizonyítani kész. Semmi esetre sem olyan, aki már hazulról úgy van el­eresztve, hogy kudarcaiért, még apró-cseprő kisiklásaiért sem képes vállalni a felelőssé­get. mást. másokat okok Állás vagy mMfákűi. f || römmel olvasom az új- Ságokban, hogy 15 764 állást hirdettek meg a 11374 idén végzett diplomás számá­ra. Statisztikusok rögtön ki is számították, hogy — mivel pályázattal vagy egyénileg 9143-an léphettek munkába, a többiek már előzőleg elhelyez­kedtek — 72 százalékkal több volt az ál’ás, mint amennyien végeztek. Félő azonban, hogy ezt az egyszerű százalékszámítást egy három-négyéves gyakorlattól rendelkező matematikussal végeztették el. Ugyanis azt is folyton olvasom az újságok­ban, hogy a fiatal szakembe­rek olyan munkát kénytele­nek végezni, amelyhez sem fiatalnak, sem szakembernek ne n kell lenni. Állásuk van, hogyne, lenne, amikor az úgy- r evezett nomenklatúrák sze­rint — legalábbis elméletileg — lassan már minden íróasz­tal melletti beosztást egyete­mi vagy főiskolai végzettség­hez kötnek. Munkájuk viszont nem mindig van, mert a gya­korlatban gyakran kiderül, hogy a tudás ugyan nagyon fontos, de mégsem annyira, hogy igényt tartsanak rá, to­vábbá hogy a fiatal ember az egyetemen korszerű módsze­reket tanult, de a diplomával a zsebében el kell sajátítania a korszerűtleneket. Nem egy, s nem két fiata! diplomás . dilemmája ez. ők azt szokták kérni, néha köve­telni. hogy hagyják őket dol­gozni. Jól dolgozni. Nekik azt szokták magyarázni, hogy nem eszik a kását olyan for­rón, ahogy főzik, s lehet, hogy esztendőkig tanultak az egye­temen, de még sok tanulni valójuk van az életben. ¥>égi igazság, hogy a tu­dás hatalom. Már a re_ formkorban beszéltek a kimű­velt emberfők sokaságáról. S a kiművelt emberfők sokasod­nak. A politikai gazdaságtan nyelvén szólva, rendkívül fon­tos termelőerőt is jelentenek. Mert a modern iparban, me­zőgazdaságban a jó szakembe­rek megfelelő száma és hasz­nosítása éppen olyan fontos, mint hogy jó és korszerű gé­pek legyenek. És bármennyire is drága egy-egy egyetemi diploma — az igazság kedvé­ért midjárt tegyük hozzá, hogy nemcsak az állami költ­ségvetés, hanem az egyete­mista és a család is megadja az árát —, egy jó szakember kiképzése még mindig olcsóbb, mint gépek vásárlása. Persze, éppen a mi gyakorlatunk bi­zonyítja sok helyütt, hogy a korszerűen kiképzett mérnök vagy mezőgazdász nem sokat tud tenni elavult körülmé­nyek között. De fordítva is igaz a tétel: hiába korszerű­sítenénk, ha nem képeznénk hozzá megfelelő szakembere­ket. C i.inos, megesik nálunk, ^ hogy a drága pénzen beszerzett, nagy nehezen meg­vásárolt gép hónapokig vagy évekig hever, rozsdásodik a gyár- vagy a tzs-udvarokon, ahelyett, hogy hasznot hozna. Az ilyesmit könnyű észreven­ni. Azt viszont, hogy egy em­ber nem teheti azt, amire ké­pes, _ hogy nem adhatja ké­pességei és tudása maximu­mát, már nehezebb felismerni. Könnyebb a statisztika eszkö­zeivel kimutatni, hogy a most végzett diplomásoknak miiven könnyű volt elhelyezkedni mint azt, hogy az ifjú szak­embereknek milyen nehéz megtalálniuk a maguk mun­káját, még akkor is, ha van állásuk­Meditáció, kollégium-ügy lsen világkiállítás programjából Több mint 10000 vendég Gemencben és Gyulajon

Next

/
Thumbnails
Contents