Tolna Megyei Népújság, 1971. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-07 / 210. szám

Emberek Sotéívölgyben Ismét a nyugdíjas dolgozók Szabadiig- és pótszabadság-problémái Sötétvölgy bejáratánál, szin­te , azt lehetne mondani a ka­pujában — szimbolizálva az ott zajló életet — egyik oldal­ról egy kiszáradt gémeskút áll, a másikon pedig magas fa­oszlopokon hatalmas tartály, amiben a permetezéshez szük­séges vizet tartották valami­kor. Ma már nem használják. A környéken nincs termő sző­lő, anyatelep övezi, az itt ne­velt vesszőket nem innen per­metezik.. A kanyargó út két oldalán a gyermekkor rétjeit felidéző tisztások bukkannak fel, sár­ga és kék lepkékkel, tarka vi­rágokkal. Indulás előtt valaki azt ja­vasolta, botokat vigyünk ma­gunkkal, a kutyák ellen. Ezek után egy elvadult településre készültem,' ahol szétszórt po­ros házak között csapzolt ku­tyák ugatnak. Ehelyett cséhcf, emberek sehol. Az út egyik kanyara mögül feltűnik egy kastéiyszerű ház. Régebben a vadgazdaságé volt, az erdész lakott benne. Most már hallatszik a kutyaugatás is. Három is szaladgál az ud­varon, egy hatalmas fehér ko­mondor, egy kisebb barna, és egy vadászkutya, még kölyök. A háziasszonyt a konyhában találjuk, kivezet bennünket a teraszra. Egy fából készült asztalhoz telepszünk. Ketten élnek itt a férjével, aki szívbeteg. Bányász volt, később gyárimunkás, most rokkantsági nyugdíjban van. Az asszony a ház gondnoka. A családjuk, a tizennyolc éves lány és a tizenegy éves fiú, Kakasdon laknak. A Tamási Járási Művelődé­si Központ és a Zalka Máté Ifjúsági Ház, a járási és a községi KISZ vb-vei közösen szeptember 12-én egész napos programmal járási klubtalál­kozót szervez. A tamási járás valamennyi művelődési háza és KISZ-alapszervezete hetek­kel ezelőtt megkapta a ren­dezvényről a tájékoztatót, ez idő szerint már beérkeztek az első jelentkezések is, S!mon- tcrnyáról és Regölyből. A ren­dezők az elkövetkező időben még felkeresnek néhány klu­bot, hogy minél több fiatalt mozgósítsanak a találkozóra. A 9 órától éjfélig tartó prog­ramban szerepel kiállítás meg­nyitása, (a klubokban dolgo­zó fiatalok munkáiból, klub- dokumentumokból) délelőtt 11 í rakor — szokatlan időben! — a nemrégiben alakult Loco­Az asszony a ház gondnoka, ugyanis az erdészház „titkos” és tegyük hozzá ideális pihe­nőhely. Nemrég mentek el a buda­pesti festőművészek, már nem először töltenek itt egy-két he­tet. Sétáltak, rajzoltak, alud­tak. Villany nincs a házban, korán kell lefeküdni. — Szeretek itt lakni, bár nem könnyű ellátni a két ház­tartást, min,den másnap kül­dök a gyerekeknek meleg ételt. Lehet állatokat nevelni, meg aztán a férjemnek is jót tesz ez a környezet. Mikor bent laktunk a faluban, míg én dolgoztam, egész nap egyedül volt. Valóságos búskomorságba esett. Most vele lehetek egész nap, illetve inkább csak lehet­nék, mert mindig talál magá­nak dolgot. Társadalmi vadőr. Figyeli az állatok mozgását, sokát sétál, - jót*'teái az égésfc- ségének a mozgás és a tiszta levegő. Most is van egy ven­dégem, honvédtiszt Pécsről. A ház vendége éppen be­ment Szekszárdra, mi pedig tovább megyünk, befelé az er­dőbe, arra, ahol a favágók dolgoznak. Meg is találjuk őket egy hegyoldalban. Éppen a motoros fűrésszel bajlódik egyikük, a másik meg két lóval vontatja le a hegyoldalról a kivágott fát. Ketten egy hatalmas rönköt hasogatnak, a fejsze az ék, ezt kell ütni egy fából készült bunkóval. Felbúg a motoros fűrész, a mai technika, és a favágás ősi zaja Veri fel az er­dő csendjét. Vágják a fát, hogy az ember télire is mele­get csinálhasson magának. motív GT beat-együttes mu­tatkozik be a fiataloknak; dél­után megyénk — már orszá­gosan ismert — amatőrfilme­sei adnak műsort, este pedig több zenekar részvételével — jó idő esetén szabadtéri — ifjúsági bál zárja a progra­mot. A rendezők várják a je­lentkezéseket nemcsak a ta­mási járásból, hanem me­gyénk valamennyi ifjúsági klubjából is, hiszen azt terve­zik, hogy a jövőben rendsze­resen szerveznek ilyen klub­találkozókat mégped!g úgy alakítva azok tartalmát, hogy egyre inkább a részt vevő és vendéglátó ifjúsági klubok mutassák be saját tevékeny­ségüket, munkájukat, cserél­jek ki tapasztalataikat. Ralipap Ferenc Tamási Mire visszaérünk az erdész­házhoz, megérkezett a vendég is. Úgy fogad, mint régi ked­ves ismerősöket. Itt kint, ter­mészetközeiben oldottabbak az ismerkedési formák. Nemcsak a kutyának, lónak, de a kecskének is neve van: „Titkárnő ’. — Másra nem telik — mond­ja nevetve. — Hogy miért érzem itt jól magam? Hadd mondjak csu­pán annyit, hogy a Rózsakért mellett lakom Pécsett, éjfélig szól a tam-tam. A munka­helyemen meg három telefon van a szobámban. Elképzelhe­ti, mit jelent nekem a csönd. Nincs rádió, még villany sem, se újság, se telefon, se posta! Ez a valódi kikapcsolódás. Ma­darak éneke kelt, nem a vek­ker. A szarvasok, őzek estén­ként lejönnek a házig. Higgye el, beleszerettem ebbe a völgy­be. Barátaim a háziak, ha csak tehetem, leszaladok ide. Két vendégszoba van, egy három- és egy kétágyas. A nagyobbat a festők rajzai dí­szítik, köztük a „Titkárnőt” megörökítő. Úgy köszönök el, hogy viszontlátásra. A természet életünk nélkü­lözhetetlen része. Közelléte nemcsak pihentet, megnyug­tat, de gyógyít is. Legutóbbi — a nyugdíjas dolgozókat érintő cikk után több levelet és telefon-érdek­lődést kaptunk. Ezekre adunk választ az alábbiakban: A munkaviszonyban álló nyugdíjas dolgozó is jogosult a rendes szabadságra, amely alap- és pótszabadságból áll. Az alapszabadság a munka- viszonyban töltött naptári év­ben (január 1—december 31) 12 munkanap. A különböző cí­men járó pótszabadságok közül a nyugdíjas dolgozók esetében a leggyakoribb a munka- viszonyban töltött idő alapján járó pótszabadság; mértékepe­dig minden korábban munka- viszonyban töltött két év után egy munkanap, de legfeljebb évi 12 munkanap. Munkaviszonyban töltött idő­ként fő szabályként a nyug- díjmegállapításnái figyelembe vett (ezenkívül később a nyug­díjas minőségben munkavi­szonyban töltött) időket kell alapul venni. Például a ja­nuár 1. napjától nyugdíjba vo­nult dolgozó nyugdíját 11 év 6 hónap és 10 nap szolgálati idő alapján állapították meg, és január 1-től nyugdíjasként munkaviszonyba lépett; ennek alapján az egész évre 6 mun­kanap pótszabadságra jogosult (mert a fél évet elérő vagy meghaladó idő egész évnek számít). Ha azonban a figye­lembe vett idő 11 év, 5 hó­nap és 10 nap, akkor a pót- szabadság 5 munkanap (mert a töredékév nem számít). Fel kell azonban hívni a fi­gyelmet arra, hogy a nyugdíj megállapításának alapját ké­pező szolgálati idő égi'es ese­tekben kevesebb, mint a tény­legesen munkaviszonyban töl­tött idő (pl. az öt évnél hosz- szabb megszakítás, valamint a „b”-listázás előtti munkavi­szonyt a nyugdíjnál nem vet­ték figyelembe), más esetekben pedig több mint a valóságban munkaviszonyban töltött idő (mert szolgálati időként szá­mítanak nyugdíj szempontjá­ból egyes munkaviszonyon kí­vüli idők is.) Ilyenkor a tény­legesen munkaviszonyban töl­tött és nem a „szolgálati" idő veendő figyelembe. Bár általános szabály, hogy szabadság csak a munka- viszony tartamára jár, egyes esetekben a munkaviszony szünetelése időtartamára is megilleti a dolgozót a sza­badság. Ilyen pl. a keresőkép­telenséggel járó betegség idő­tartama (azaz, amíg a dolgo­zó a távollétére táppénzt kap), a 30 napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság idő­tartama, végül minden olyan munkában nem töltött időszak, amelyre a jogszabály átlag- kereset fizetését írja elő (munkaügyi döntőbizottsági vagy bírósági népi ülnökként eljárás stb.) Ha a nyugdíjas dolgözónem töltötte a teljes évet a válla­latnál munkaviszonyban, ak­kor csak a tárgyévben mun­kaviszonyban töltött idővel arányos szabadság illeti meg. Tehát ha például a- dolgozó­nak 24 munkanap szabadság jár, és a nyugdíjas fél évet tölt a vállalatnál munka- viszonyban, akkor az évi ren­des szabadság felére, azaz 12 munkanapra jogosult. Ha pe­dig részére évi 20 munkanap szabadság jár, és három hő­napig (például április 12— július 12-ig) áll a vállalattal munkaviszonyban, akkor az évi rendes szabadság negyed­része (azaz 5 munkanap) ille­ti meg. Ha a szabadság ki­számításánál töredéknap ke­letkezik, azt fél napot elérő idő esetén teljes napként kell számítani, míg a fél napot el nem érőt figyelmen kívül kell hagyni. Például ha a dolgozó évi rendes szabadsága 21 munkanap és fél évet tölt » vállalatnál munkaviszonyban, akkor részére nem 10,5, ha­nem 11 munkanap szabadság jár. A rövidebb napi munkaidő­vel a hét minden munkanap­ján munkát végző nyugdíjas dolgozót ugyanolyan mérték­ben illeti meg a szabadság, mint a teljes munkaidővel foglalkoztatottakat, a szabad­ságidőre járó munkabér azon­ban természetesen a munka­idővel lesz arányos. Például, ha a dolgozót hetenként hat napon át, napi 4 órás munka­idővel foglalkoztatják, akkor az egyes szabadságnapokra is 4—4 órai bér jár részére. Más a helyzet azonban, ha a részmunkaidős nyugdíjas csak a hét meghatározott nap­jain végez munkát? Ilyenkor ugyanis szabadságideje is a munkában töltött napok sze­rinti arányhoz igazodik. Pél­dául, ha a nyugdíjas heten­ként hat nap helyett csak há­rom napot dolgozik, vagy a hónap hatnapos munkahéttel számított munkanapjainak csak felében dolgozik, akkor az évi szabadságnak is csak a fele jár; tehát 24 nap rendes (12 alap- és 12 pótszabadság) helyett csak összesen 12 mun­kanap, s az egyes szabadság- napokra az átlagos napi 4 órás munkaidőnek megfelelően 4— 4 órai munkabér jár. Körösi István SZMT bizottság vezető Népújság 5 IHÄROSI IBOLYA iinnRiiinfíiiiilll RENDKÍVÜLI,; VV! LOTTÓSZELVÉNY Számhúzás: szeptember 19-én. Nagy összegű pénznyeremények A rendkívüli tárgynyeremény-sorsoláson egy öröklakás és 1000 értékes tárgynyeremény. A TV-LOTTÓSZELVÉNY SORSOLÁSÁT A TV KÖZVETÍTI. SZÓRAKOZVA NYERHET! » (30) Szeptember 12-én: járási ifjúsági klubtalálkozó Tamásiban 197L szeptember %

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents