Tolna Megyei Népújság, 1971. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-04 / 208. szám

Kihaló mesterségek T.

A vesszőfonó

— Hogy a vesszőfonás kihaló mesterség? Azt hiszem nem is baj, hiszen, aki ezt csinálja egy életen át meg- nyomorodik, mint én — mondja Perger Pál, s közben mutatja a vesszőformálástól vastagra püffedt kezeit.

Perger Pál, vesszőfonó. Hetvennégy éves. Most már nem vesz fel rendelést. Nagyon ritkán dolgozik, inkább csak úgy kedvtelésből. Beteg. Táppénzen van. Nem fogják a munkát az ujjai.

! — Szép mesterség volt. Szerettem. A vesszőből mindent lehetett csinálni. Mindent. Volt aki kéréssel állított be hozzám: tudok-e egy olyant csinálni vesszőből... Szóval előadta az elgondolását. Én azt szoktam válaszolni; még az anyósomat is be tudnám fonni, hogy ki nem jönne belőle sohasem... No, ez a vicc, mert aranyos anyósom yolt!

Perger Pál mögött hatvanéves szakmai gyakorlat van. A vesszőfonás adott kenyeret már az ükapjának is. Őrá is apjáról maradt a mesterség. Tizenöt éves koráig Pakson, az apja műhelyében dolgozott. Aztán elment „világot látni”, s szakmát tanulni. Ordasra került először, majd meg Budapestre. Aztán közbeszólt a katonaság, a világháború. Munkakönyvét 1921-ben kapott először, akkorára érett felnőtté. Az első, felnőttfejjel vállalt munkahelye Vác lett. Innen került Kecskemétre, ahol 40 ember dolgozott a keze alatt. Csuda dolgokat vittek volna véghez, csakhogy aki a pénzt adta az üzemhez

...........................................

k

evesellette a hasznot, s alig fél év múltán szélnek eresztett egyik napról a másikra mindenkit. Faddon váltotta ki az ipart 1926-ban. Budapesten is dolgozott 12 évig egyfolytában. Közben Faddról nősült. Véglegesen Tolnán telepedett le a második világháború után, amikor a hadifogságból visszakerült.

— Honnan és hogyan nyeri munkájához az alapanyagot a vesszőfonó?

— Régente a vadfűzböl fontunk. A vadfűz a folyók mentén nőtt. Leszedtük a hajtását, szálanként megtisztítottuk. Tavasszal szedtük, amikor fakadt, meg ősszel, amikor már beérett. Lehúztuk a bőrét, s akkor kaptuk a fehéranyagot. A napon szárítottuk, majd kévékbe raktuk.

— A századforduló tájékán jött divatba a nemesített anyag. Aranyfűzzel... amerikai fűzzel. . . rozmaringfűzzel. .. kenderfűzzel dolgoztunk. Ezeket a fajtákat tavasszal szedtük, ősszel nem lehetett, mert újra kihajtott, s ha rájött a tél, elpusztult a fa. Ezzel az anyaggal több lett a munka. Dolgozni is nehezebb vele, de tartósabb Bírd belőle készül. Metszőolló kellett a leszedéséhez. A tisztítás után 4 órányit kádakban főztük. Aztán húztuk le a bőrét. A napon szárítottuk, kévékbe raktuk, száraz helyen tároltuk. Az így előkészített vesz- sző barnás színárnyalatot kapott.

— Aztán csak megbontott egy kévét és munkához is láthatott.

— Nem egészen. Fonás előtt egy órányit vízben kell áztatni a vesszőt.

— Azt már mondta Pali bácsi, hogy vesszőből „mindent” lehet csinálni. De mégis mi az a minden?

— Karkosarakat. Számtalan változatban. Volt a tasni, a magyar minta szerint készült, svájci fazonú, a cekker, aztán a japán, majd a holland kosár, a bolgár formája gömbölyű volt, s egy fület tettünk rá, hasonlított ehhez a boiler kosár, aztán a vödör alakú lett a divat. Ezer meg ezer mintája volt, mert az asszonyoknál; nem volt ám mindegy, hogy miben cipekszik haza a piacról, amit megvásároltak. Aki pedig meg tudta tanulni mindezt, az szenvedhetett az elkészítésével. ..

— Készített tehát életében tenger sok kosarat. És még mi mindent?

— Minden mintában, minden méretben kézi utazókosa- rakat, vasúti kupékosarakat, pakolókosarakat. A szép munka, az a különleges munka volt. Sokfaita kerti bútort adtam ki a kezem alól. Szerettem gyerekkocsit készíteni. Manaoság ilyesmit már nein is látni. Lehet, hogy h'ssan- lassan nincs aki csinália. De meg ki is ment a divatból.

Perger Pál szobai, korvhai bútorokat is font a vesszőből. Mutatóban akad néhány a tolnai házban. Szépek és praktikusak. Az a heverő, a virágállvány, meg a lavortartó is.

— Hogyan készültek ezek a bútorok? Tervrajz alapján?

— Tervrajz? Nincs arra szükség. ízlés és mérték dolga ez. Az ember veszi a vesz- szőt és megadja a formáját. A tervrajz a fejben van.

— Pali bácsi kinek adta át

a mesterségét?

— A fiam érti a szakmát, de nem abból él. Inkább csak magunknak dolgozgatunk, ha éppen úgy diktálja kedvünk.

MÉRY ÉVA Foto: Gottvald Károly.

Holnapunk alapja

Teletünk alakulásának egyik meghatározó tényező- ■*~J je a boríték, illetve mindaz, ami munka ellenértékét, elismerését jelenti. Mert a borítékon kívüli ellenérték is serkenti a tenniakarást; a jól időzített és értő módon formált erkölcsi elismerés, valamint természetbeni, vagy egyéb jellegű juttatás-jutalom is kívánatos, hasznos gyümölcsöt teremthet.

Össztársadalmi helyesléssel találkozik, hogy aki jobban, többet dolgozik, aki nagyobb részt vállal holnapunk alakításából, nagyobb arányban részesüljön a létrehozott javakból is. Lassan nehéz már ezt közhelyek, banalitás nélkül leírni, mégis így van. Mindannak megítélése, elbírálása azonban, hogy ki jogosult többre, már nehezebb dolog; ebben már eltérőek a vélemények. Olykor elhangzik az ingerült kifakadás: miért keres négyezer forintot, én pedig csak 2600-at?! Nehéz erre válaszolni, ha az illető híján van az önismeretnek, az önbírálatnak, viszont annál hajlamosabb mások munkájának lebecsülésére, s a demagógiára. S mégis válaszolni kell!

Aki becsületes, törekvő munkája nyomán keres jól, s gyarapszik anyagiakban — nem érheti elmarasztalás. Senkire sem lehet sandán nézni csupán azért, mert autót, vagy telket vásárol, vagy esetleg építkezik.

A

vállalatok alkotmányai, a kollektív szerződések — amelyek hosszú-hosszú párbeszédek eredményei — különböző előnyökben részesítik az igyekvőket, a szocialista módon élőket és tevékenykedőket, akikre mindig számítani lehet. A besorolásnál, a különböző juttatásoknál és kedvezményeknél, a nyereségrészesedésnél mindezt figyelembe veszik. Másutt telket vásárolnak az érdemes dolgozóknak, vagy építési kölcsönnel, anyaggal, fuvarral stb. segítik a családi otthont alapítókat. A szorgalmas munka révén bizonyos anyagi erővel ezek már rendelkeznek, s éppen addigi munkájuk biztosíték a jövőre, alapja a bizalomnak.

Egyesek azonban félremagyarázzák a lehetőségeket. A szorgalmat és az igyekezetét ügyeskedéssel váltják fel. Mások, s a közösség rovására igyekeznek „jól élni”, anyagi előnyökhöz jutni.

A kapzsiság, az emberi gyengeség, bizonyos jellembeli fogyatékosságok, és a hiszékenység, az ellenőrzés hiánya szülik az ilyen, s az ehhez hasonló „ügyeskedéseket”, nem egyszer bűneseteket.

Nálunk igenis van mód a haladásra, a gyarapodásra — de nem így.

C a védő intézkedéseken kívül okos előrelátásra ^ is szükség van: egyre nagyobb megbecsülést és

elismerést kell teremteni a becsületes, az igyekvő munkának — és lehetőséget rá, hogy még inkább példaképpé, holnapunk formálásának alapjavá legyen.

Látogatás a HERBÁRlA-iizemben

Védőital — csipkeszörp — Mikor lesz gyógynövényszaküzlet

Szekszárdon

Az egyes növények gyógyító hatását már ősidők óta ismeri az emberiség, tudatos termesztésük és feldolgozásuk azonban nem tekint vissza hosszú múltra. Hazánkban a HERBARIA Országos Gyógynövény- és őelyemgubóforgalmi Szövetkezeti Központ foglalkozik a termesztett és vadon termő gyógynövények átvételével, fel- használásra való előkészítésével, illetve némely termék előállításával és forgalmazásával. Az országban működő tizennégy üzem közül az egyik Szekszárdon, a Keselyűsi úton üzemel.

— Üzemünk fő profilja az anyarozs felvásárlása, amelyet a tisztítás és az ellenőrzés után a Kőbányai Gyógyszergyár használ fel — tájékoztatott bennünket Barcsi Kornélné üzemvezető. — A rozstáblákat az általunk kiadott anyagokkal megfertőzik, elterjed a gombabetegség, és így keletkezik az anyarozs. Fejér, Baranya, Győr-Sopron, Somogy, Bács, Veszprém, Pest, sőt még Heves megyében is vannak szerződött szövetkezeteink, melyek az anyarozs biztosításáról gondoskodnak. A beszállított rozsot az előtisztítás folyamán különböző módszerekkel széjjelválasztjuk az anyarozstól és a terményforgalmi vállalat útján értékesítjük. A széjjelvá- lasztás finomságára jellemző, hogy

az utolsó műveleteket egy

fotocellával ellátott berendezés végzi,

amely pontosan elválasztja a sötét színű anyarozsot a világos színű egészséges rozstól. A megtisztított anyarozs ezután a Kőbányai Gyógyszergyárba kerül, ahol többek között a nőgyógyászatban alkalmazott vérzéscsillapító gyógyszer, a Re- dergam alapanyagaként használják fel.

Míg beszélgetésünk tart, Barcsinéval végigsétáltunk az üzem helyiségein. A fizikai dolgozók létszáma 48 fő, közülük pedig mindössze tizen férfiak. Az évekkel ezelőtt kifogásolt porártalomnak ma már nyoma sincs, porelszívó-berendezéssel biztosítják az egészséges munkakörülményeket. A dolgozók védőitalként — stílszerűen — csipkeszörpöt kapnak. Megkérdeztük, hogy az anyarozson kívül milyen növények előkészítésével foglalkoznak még.

— Mellékeikként különböző növények feldolgozásával foglalkozunk, így a tavaszi héricsfű (melyből szívműködést serkentő gyógyszer készül), az ezüst hársvirág (melyből a franciák pezsgőízesítő aromát, a bolgárok pedig teaízesítőt készítenek), a zsályalevél (gyulladásos és aranyeres megbetegedések ellen használják), pemetefű (hurutos megbetegedések és epebántalmak gyógyítására, valamint cukorkakészítésre dolgozzák fel), valamint a cseresznye és meggy szárának (szívműködést szabályzó és teakeverék) feldolgozása egészíti ki munkánkat.

Beszélgetésünk közben átutazóban "megérkezett az üzembe dr. Szollár György, a HERBARIA igazgatója, aki a szövetkezeti központ egyik legnagyobb nyugatnémet üzletfelével megtekintette az üzemet. Sikeres üzleti útról érkeztek,

a világelső magyar majoránna továbbra is élénken

érdekli a külföldi piacot.

Felhasználtuk az alkalmat, hogy a szekszárdi üzemnek a

tizennégy üzem közötti munkaversenyben elfoglalt helyéről érdeklődjünk.

— Tavaly a második helyen végeztek a szekszárdiak, az idei első féléves értékelés alapján — sportnyelven szólva — pontveszteség nélkül két másik üzemmel együtt az első helyen állnak. A vezetőség igen meg van elégedve az itt folyó munkával.

— Miért szerepel a szövetkezeti központ nevében a selyemgubó, holott nem is tartozik profiljukba?

— Január 1-től szövetkezeti vállalattá alakul a HERBARIA ezt a nevet csak addig visel- jük.

Rendkívül megnövekedett a HERBARIA kiskereskedelmi forgalma. Vidéken Pécsett, Győrött, Miskolcon, Debrecenben és Szegeden vannak gyógy- növény-szaküzletek, ahol hónapról hónapra növekszik az értékesítési forgalom.

Szekszárdon is van olyan igény, hogy a HERBARIA által forgalomba hozott gyógynövényeket, teákat és egyéb készítményeket meg lehessen vásárolni.

Miután Szekszárd nem rendelkezik szaküzlettel, a HERBÁ- RIA-készítmények, a fűszerboltokban és a gyógyszertárakban kaphatók. Megtudtuk, hogy az ötéves terven belül tervezik egy gyógynövényszaküzlet megnyitását Szekszárdon is, addig azonban jó lenne, ha a fűszerboltokat, de különösen a gyógyszertárakat a keresletnek megfelelően nagyobb áruválasztékkal látnák el.

ROZSA GYÖRGY