Tolna Megyei Népújság, 1971. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-30 / 230. szám
Fuvarosok Szekszárdon nehéz fuvarost találni. Dombóvárott, ha valaki tüzelőjét haza akarja szállíttatni, s nem a város központjában lakik, legjobb ha Kiskocsijával maga hordja haza. Tolnán a termelőszövetkezet nemcsak tagjainak fuvaroz, hanem másoknak is. Gyorsan, pontosan, megbízhatóan. A fuvarosokról így ősz táján többet beszélünk, mint máskor. Elsősorban a téli tüzelő hazaszállítása körüli hercehurca borzolja fel az idegeket: ki viszi haza, milyen minőségben, hova borítja le, a súly annyi-e mint amennyit befizettek. A fuvaros tulajdonképpen olyan helyzetben van, hogy maga szabja meg az árát a szén, a fa, az építőanyag szállításakor. A fuvarosok „szabad árral” dolgoznak. A napokban több községben és a két városban vizsgálódtunk, hogyan elégítik ki a lakosság szállítási igényeit? Tapasztalataink meglehetősen rosszak. Kezdjük Szekszárd- dal. A fő szállítmányozó a Volán, kevés kocsival, kevés rakodóval. A tüzelőt a befizetés napján nem tudják kivinni, tehát a tulajdonosnak még egy napjába telik a szállítás lebonyolítása. Pincébe, udvarba nem szívesen viszik be a munkások, csak a ház elé öntik, onnan már a behordás a gazda gondja. A maszek fuvarosokat szinte nem lehet megfizetni — tisztelet a kivételnek —. Az egyik szekszárdi fuvaros két pár lóval, s legalább öt emberrel dolgozik. A B—30-as blokktégla darabját ogv forintért vállalta volna másfél kilométerre elszállítani. Egy másik fuvaros három gömb- rudat hatvan forintért akart hétszáz méterre elvinni. Ugyanezt végül is egy harmadik fuvaros vitte el, aki harminc forintot kért. Persze a Volán lenne hivatott arra, hogy a szállítások területén meghatározó tényező legyen. Sajnos kevés kocsival rendelkezik. Mindössze három tefutaxit üzemeltetnek Szekszárdon, de Dombóvárott és a nagyközségekben egyet sem. A tefutaxihoz ritkán lehet hozzájutni: a vállalatok nem egy-két órára veszik igénybe, hanem napokra. Most a szüret táján pedig már hetekkel előbb kell előjegyeztetni, mikor, mit akarnak a taxival szállíttatni. Több kocsit kellene a Volánnak üzembe állítania. Bár a Volán tefutaxik szinte megállás nélkül, egész nap száguldoznak, az igényeket mégsem tudják kielégíteni. Mert még szénát is hordáinak velük a szekszárdi parasztok — olcsóbb, mintha saját lovukkal fuvaroznának. A nagy tömegű szállítások — több ezer tonna kő, föld stb. •— elvégzésére jól berendezkedett a íl-es Volán. A kis tömegű áruszállításra azonban nem. A darabáru szállítása például kétszer annyi időt vesz igénybe, mint korábban a MÁV idejében. Egy Dombóvárott feladott csomag csak öt nap alatt ér Szekszárdra. A darabáru a kisebb lakott településekre még nagyobb késéssel érkezik. Ha valaki Szekszárd vagy Dombóvár környékére akar valamit eljuttatni, legalább egy napig kell futkosnia — mire fuvarost talál... Szekszárdon a Népbolt bevezette az áruk házhoz szállítását — igen magas díjat kérnek. A villamossági boltba több vásárló felháborodva ment vissza, amikor a Nép- bolt-fuvart kifizette. Azóta az üzlet dolgozói nem ajánlják a saját fuvart, inkább a Volánhoz küldik a vásárlót. Mert az mégis megbízható, gyors és olcsó — ha van! A lakosság igényeinek kielégítése a szolgáltatás szállítási ágazatában nem jó. A sok tennivaló közül a legsürgősebb volna újabb Volán tefutaxik beállítása, nemcsak a megye- székhelyen. Szükség volna a magánfuvarosokat ellenőrizni, — nemcsak a tanácsi szerveknek. A tisztességes munkát végző, szolid árakkal dolgozó fuvarosoknak kell hatni azokra, akik most urai a helyzetnek.- Pj Közgazdászok a megye közéletében Közreműködés a megyei gazdaságpolitika kialakításában, végrehajtásában A Magyar Közgazdasági Társaság Tolna megyei szervezete Máté János elnökletével tegnap délelőtt a szekszárdi Babits Mihály művelődési központban közgyűlést tartott. Dr. Kelemen Sándor, a Tolna megyei szervezet titkára ismertette a közgyűlés résztvevőivel az elnökség jelentését az eddig végzett munkáról. Az MKT Tolna megyei szervezete azzal a céllal alakult, hogy közreműködjék Tolna megye gazdaságpolitikai céljainak kidolgozásában, hatásosan se. gítse ennek végrehajtását. A Tolna megyében élő közgazdászokat magába tömörítő szervezet — 236 tagja van és 36 vállalat, mint jogi személy — gondoskodik tagjainak továbbképzéséről, lehetőséget ad különböző programok kidolgozásához, külföldi tapasztalat- cserék lebonyolításához. Kelemen Sándor titkár vázolta a szervezet jövő évi programját. Eszerint előadá. sokat tartanak aktuális kérdésekről; össztársasági rendezvényeken a tanácsok önkormányzatának tapasztalatairól, az ágazati feladatok megvalósításáról, a vezetőképzés problémáiról, a termelőerők (szerves) összetétele és a szabályozó rendszer kapcsolata témákban folytatnak tanulmányokat. Az egyes előadásokra neves közgazdászokat kérnek fel, ugyanakkor lehetőséget adnak a fiatal közgazdászoknak, hogy Beszélgetés az íftjusagi törrényről A Fiatal Utazók Klubjának keddi összejövetelén Dániel Mária, a IX. választókerület országgyűlési képviselője számolt be a legutóbbi ország- gyűlési ülésszak eseményeiről. A klubtagok érdeklődésére elmondta, hogyan lett képviselő, milyen érzésekkel lépte át először a Tisztelt Ház küszöbét. Részletesen ismertette az ifjúsági törvénytervezet vitáját, melyben ő is felszólalt. A pályaválasztás, a pályakezdő fiatalok problémáiról beszélt. A baráti beszélgetés végén a fiatal képviselőnő meghívta a klub tagjait munkahelyére, a Paksi Konzervgyárba, hogy közelebbről is megismerkedhessenek az üzem munkájával. Küldöttgyűlés a tolnai áfész-nál A közelgő áfész-kongresz- szus előkészületei jegyében a tolnai áfész-nál kedden rendkívüli küldöttgyűlést tartottak. A gyűlésen megjelent Horváth József, a megyei párt- bizottság titkára, Bolvári Jó- zsefné országgyűlési képviselő és Kálmán Gyula MESZÖV- elnök. Jóna József igazgatósági elnök beszámolt a szövetkezet eredményeiről, gondjairól, a kongresszusi előkészületekkel kapcsolatos intézkedésekről, majd hozzászólások következtek. Felszólalt Horváth József, a megyei párt- bizottság titkára is, és beszélt a párt szövetkezetpolitikai koncepcióiról, valamint a párt életszínvonal-politikájának és az áfész-ek tevékenységének összefüggéseiről. Kálmán Gyula MESZÖV-elnök az új szövetkezeti törvény jelentőségét méltatta. korreferensként elmondhassák legújabb tapasztalataikat, kutatásaik eredményét. A köz- gazdasági társaságot különféle megyei feladatok megoldásához felkérte többek között a megyei pártbizottság, a megyei tanács és a szakszervezetek megyei tanácsa. A szakbizottságok elkészítik a vizsgálati anyagot, ezzel segítséget nyújtanak a megyei szerveknek. A döntések előkészítése ilyen formában új a szervezetnél, de már az eddig készített anyagokat nagy elismeréssel vették át, s használták fel a tanács és a párt megyei szervei. A tegnapi közgyűlésen húsztagú küldöttséget választottak, hogy novemberben a Magyar Közgazdasági Társaság országos közgyűlésén Tolna megye közgazdászait képviseljék.- Pj Épül a Sió-torkolati mű Épül a Sió és a Duna találkozásánál az új torkolati mű. A 350 millió forintos beruházás megvalósulása után állandóan hajózhatóvá válik a Sió, és a gemenci vadrezervátum árvízvédelmében is szerepe lesz. Képünkön: zsaluzzák a torkolati mű vasbeton vázát. (MTI fotó — Jászai Csaba felvétele — KS) Szolgáltatás Kis községek nagy gondjai Elegendő-e a kisiparosok száma megyénk községeiben és ^falvaiban? — ezt a kérdést vizsgáltuk a KIOSZ megyei titkárságán. Némely járásban úgy látszik nincsenek problémák a szolgáltatással, a bonyhádi járásban viszont igen szomorú képet mutat a statisztika. Csötönyi Dániellel, a KIOSZ körzeti csoportjának titkárával felkerestünk néhány községet, Vajon valóban fehér foltot jelent-e a kisipari szolgáltatás Kakásdon, Mő- csényben, Grábócon, Báta- apátiban, és Mórágyon. A kétezer lakosú Kakasdon a szolgáltatással kizárólag a kisiparosok foglalkoznak. Egy- egy asztalos, fuvaros, női szabó, férfiszabó, fodrász és két kőműves elégíti ki az igényeket. Sok panasz a szolgáltatásról nem esett Kakasdon, úgy látszik, ők heten mindent elvégeznek. — Vannak hiányzó szakmák, de szerencsére sokan dolgoznak tusiban is — tartják a falubeliek. Szóval a hiányt kontárok pótolják! Van olyan fuvaros, aki szinte teljes keresetét az engedély nélküli munkával szerzi meg, de jócskán kontárkodnak a lakatosok és a kőművesek is. Tavaly óta közel 50 új ház épült Kakasdon, ebből kb. 15 épületet házilagos engedéllyel építettek fel. Ezek pedig bőven adtak munkát 'minden szakma kontárjának! Kakasdon is egyre ritkább a csupán meszelt szoba, festik már a falakat. Kik? Hát. . . A községi tanácselnök és a titkár első érdeklődésünkre mintha soha nem hallott volna kontárokról, szinte fedezte őket. Később persze kiderült, tudnak róluk, csak azt bizonyítani kell, ki dolgozik engedély nélkül. Úgy látszik tehát, mégsem annyira fehér folt a szolgáltatás Kakasdon, csak legalizálni kellene a működést! Vannak sajnos ellátatlan területek, nincs a községben egyetlen cipész, női fodrász és olyan szakember, aki háztartási gépek, valamint rádiók és tv-k javítását vállalná. Sok esetben egyetlen biztosíték-csere miatt kell Bonyhád- ról vagy Szekszárdról szerelőt hívni! Mőcsényben közös tanácson intézik a helyi problémákat Grábóc, Bátaapáti és Mórágy ügyeivel együtt. Kiderült, hogy a több mint 600 lélekszámú Mőcsényben egyetlen (!) kisiparos, egy kőműves dolgozik engedéllyel, Mórágyon egy-egy vegyes javító, tűzifa fűrészelő és fodrász jelenti a kisiparosságot. A másik két községben (mintegy ezer lakos) egyetlen kisiparos sem dolgozik. Régebben vállaltak munkát a szövetkezetek és a vállalatok, ma már — nem kifizetődő, azt mondják — semmilyen más szolgáltatás ezeken a helyeken nincsen. A tanácselnök tud kontárokról, s vannak elképzelései a lakossági szolgáltatás javítására, melyek megvalósításához már hozzáfogott. Többek között a közeljövőben hívja össze a községek szakmával rendelkezőit és ismertetni fogja velük a működési engedély, illetve az iparjogosítvány megszerzésének feltételeit. Eddigi tevékenységének eredménye, hogy január 1-től 2—2 szobafestő és kőműves kapja meg a működési engedélyt, ha a helyi tsz hozzájárul a szövetkezet szerelői is megkaphatják szakmájukban a működési engedélyeket. Kevés a műszerész, háztartásigép-javító, de enyhít a gondon, hogy rádiójavítást és villanyszerelési munkákat a szomszédos községekből és nagyközségekből átjáró szakemberek elvégeznek, bár ez a segítség is kevés. Felmerül a kérdés, vajon enyhít-e a gondon, ha a kontárok legális keretek között folytatják tevékenységüket, hiszen számszerű növekedés akkor sem következik be. — Legális munkára van szükség, hiszen a kontárok te_ vékenyságükkel teljes mértékben kimerítik a jogtalan haszonszerzés fogalmát. Szívesebben és több esetben fordul a lakosság is az olyan kisiparoshoz, aki nyíltan, engedéiy- jel végzi munkáját. Az engedély megszerzésével jól jár a lakosság javul az ellátottság, és ezzel párhuzamosan legálisan növekszik az ipart végző jövedelme is. Csupán néhány község gondját vizsgálhattuk, de a megye más falvaiban és községeiben is előfordulnak hasonló problémák. Jó lenne, ha a tanácsok a hiányosságokat és a visszaéléseket nem csupán tudomásul vennék, hanem a változás érdekében sürgősen cselekednének is. RÖZSA GYÖRGY Népújság 5 1971. szeptember 30. X
