Tolna Megyei Népújság, 1971. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-30 / 230. szám
Már csaknem 800000 diák részesül a honvédelmi ismeretek oktatásában Kié is a szőlő? Miért nem jut munka a bedolgozóknak? Hogyan kerül a füstszűrös cigaretta a kenyérbe? Tisztességes úton építkezik-e Sz. M.? Meddig lehet visszakövetelni a kölcsönt? Jár-e a nyugdíj Keceli Istvánnak? Ezekre a kérdésekre is választ kellett adnia a Tamási Járási Népi Ellenőrzési Bizottságnak az év első felében, összesen 20 bejelentés érkezett a bizottsághoz. A húszból II volt közérdekű, a fennmaradó kilenc pedig magánjellegű. Ebből a csokorból választottunk ki néhányat, hogy okulhassanak mások is belőle. Kié is a szőlő ? A szőlő 1152 négyszögöl. Az ügy főszereplője Kántás Jó- zsefné, 69 éves özvegyasszony, aki testi fogyatékos lányával él. Él, — az 1152 négyszögöl szőlőből. Csatári Dezső is főszereplő. Ö kártalanítás címén csereingatlanként birtokolta ugyanazt az 1152 négyszögöl szőlőt. De mivel annak hasznát Kántás József né élvezte, az özvegyasszonyt beperelte 10 000 forint kártérítésre. A harmadik főszereplő az igali Lenin Termelőszövetkezet, s annak vezetősége, ök azok, akik emberségből példát mutattak, s az ügy jóindulatú, mindenki számára megelégedéssel történt lezárásáért övék az érdem. Az ügy még 1969-ben indult e! útján, került a hivatali ügyintézés bonyolult gépezetébe. Igaz, az egész akkor még egyszerűnek látszott. Hiszen azé a föld, akinek a telekkönyv mondja, — azaz Csatári Dezsőé. így is hozta a döntést valamennyi járási, megyei, központi hivatal. Igen ám! Csakhogy a telekkönyv sem szentírás! Éppen ezt derítették ki a népi ellenőrök. Az 1960. évi tagosításba csúszott műhiba. így mondják, műhiba, mert rosszindulat kellene ahhoz, hogy feltételezzék; akarattal történt hiba. Aztán meg 11 év után hogyan is lehetne azt már bebizonyítani? No meg ott van még a probléma, hogy amikor a főszereplők a tsz pártoló tagjai lettek, ezt a földet nem vitték be a tsz-be. Az ügy mindenesetre rendeződött. Csatári Dezső megkapta a Lenin Tsz-től a kártalanítást. özvegy Kántás Jó- zsefhé pedig használatra a szőlő t. Csakhogy mindehhez miért volt szükség két évre?! Miért nem jut munka a bedolgozóknak ? A kérdést, meg a bejelentést a népi ellenőrzési csoport tette. Több tucat asszonyt, no meg általuk ugyanannyi családot érintett kellemetlenül, hogy a Simontornyai Bőr- és Szőrmefeldolgozó Vállalat nem adott munkát. Miért nem? Nem azért, mert úgy tartotta ott benn az üzemben bárki úri kedve. Szó sincs róla! Egyszerűen nem volt bőr. Átmeneti bőrhiány volt. mivel a megrendelt nyersanyagot nem kapta meg az üzem. Nincs mit tenni! De, van! Külföldi behozatallal igyekezett változtatni a dolgon a vállalat vezetősége. Meg egy elhatározással. Kétféleképpen kötnek munkaszerződést. Lesznek akiket úgy vesznek fel, hogy nem biztosítják az állandó foglalkoztatást. S lesznek, akiknek biztosítják. Az utóbbiaknak, ha nincs munka, 5 forint 50 filléres állásdíjat fizetnek. Cigaretta a kenyérben A bejelentő ifj. Kersák Andrásné, tamási lakos volt. Vitte magával a kenyeret, amelyben ott pompázott egy félig szívott füstszűrös cigaretta is. A felelőst, — mármint azt, aki a cigarettával „dúsított” kenyeret produkálta — nem lehetett megtalálni, mivel a bűnjelről hiányzott a címke. Intézkedni azonban lehetett. A Tamási Sütőipari Vállalat igazgatója körlevélben ígért szigorú büntetést mindazoknak, akik a kijelölt helyiségeken kívül másutt is dohányoznak az üzem területén. Minden világos. Csak egy nem. Erre az intézkedésre miért kellett várni a bejelentésig? Előbb nem kerülhetett volna rá sor? Tisztességes úton építkezik-e Sz. M. ? A bejelentés névtelen volt Sz. M. ellen és a Magyar Rádió és Televízió panaszirodájától továbbították Tamásiba, hogy nézzenek utána az ügynek. Sz. M.-et azzal vádolta a bejelentő, hogy tisztességtelen módon épít családi házat. Vállalati építőanyagot használ, amit a vállalat teherautóján szállít a helyszínre, s amit a vállalat szakemberei építenek be, munkaidőben. Ez igen! Csinos ügynek indult \a dolog. Csakhogy Sz. M.-nék szátnlái vannak. Hivatalos számlái, engedélyei, nyugtái. Fillérről-fillérre. A körültekintő ellenőrzés nem talált hibát. A bejelentés rosszindulatúnak bizonyult. A dologban nem csupán a rágalmazás ténye a bosszantó, nem is csak az — bár ez sem lebecsülendő! —, hogy embereket, hivatalokat foglalkoztatott valaki semmiéit, hanem sokkal inkább az illető alattomossága. Az a rossz, hogy az ember még azt sem tudja, kit vessen meg ezért. Meddig lehet visszakövetelni a kölcsönt ? Szalai József, értényi lakos a tsz-szel állt huzavonában. 1960-ban adott kölcsön 40 mázsa takarmányt a termelő- szövetkezetnek, s abból csak húsz mázsát kapott vissza. A többit követelné. Követelné is, — ha nem telt volna el immár 11 év, no meg ha papírja volna róla. Mert papír a kölcsönről nem készült. S ha hozzávesszük, hogy a tsz-ben a tagsági viták elévülési ideje tagnál 3 év, nem tag esetén pedig 5, akkor világos a dolog, hogy Szalai József 1971-ben már nem követelhet semmit. De miért húzódott ilyen sokáig az ügy? Mert Szalai csak most jelentkezett jussáért. Eddig nem volt rá szüksége. Nem tartózkodott a községben. A kölcsön visszafizetésének is van valamiféle határideje. Ha az elmúlt, nincs appeláta. Jár-e nyugdíj Keceli Istvánnak ? Keceli István 1962. január 1-től tagja az értényi tsz-nek. 1970-ben már nem dolgozott. Kérte a nyugdíját. Mivelhogy ő már 1960-ban is, mint családtag nap nap után a tsz földjén töltötte idejét. Az eset nem egyedi. Az ügygyei társadalmi és hivatalos szervek is foglalkoztak. Keceli István azt nem akarta megérteni, hogy mivel csak 1962- től fizetett társadalombiztosítást, s a havi nem egészen negyven forintnyi összeget akkor sem fizette meg az SZTK- nak, amikor a rendelkezések arra módot adtak, nem váltotta meg a családtagként eltöltött két évét, — nem kaphat nyugdíjat. Nem, mert mindössze 7 év és 10 hónap munkaideje van Ennyivel pedig nem lehet az érvényes rendelkezésekkel nyugdíjba menni, * A húszból, hat ügyirat. Mindegyik egyedi intézkedést kívánt. De valamennyinek van tanulsága is, amelyből mások okulhatnak. MÉRY ÉVA A művelődésügyi minisztériumban vezetői értekezleten tárgyalták meg a honvédelmi ismeretek iskolai oktatásának 1970—71. tanévi eredményeit, tapasztalatait, és egyben meghatározták a további feladatokat. Megállapították, hogy javult a tantervi feladatok megoldásának előkészítése és végrehajtása. Pozitív változás következett be a nevelők szemléletében, és a tanulók magatartásában is. Az általános iskolákban kiemelkedően fontos szerepet vállaltak és töltöttek be a feladatok megoldásában az úttörőszervezetek. Jelentős fejlődés tapasztalható az osztályfőnöki témák feldolgozásában. A korábbinál nagyobb segítséget kaptak a tanintézetek a fegyveres testületektől és az MHSZ-től. Festői környezetben, az iskolákért évszázados fái alatt a csapatzászló ünnepével emlékeztek meg a fegyveres erők napjáról a faddi úttörők. Az ünnepségre ezúttal munkásőröket is meghívtak — ennek a meghívásnál?; ezúttal külön jelentősége is volt. Az ünnepség befejezése után az egyik osztályteremben gyűlt össze 29 úttörő — tizenöt lány, tizennégy fiú, — hogy Tolna megyében elsőként alakítsanak úttörő-munkásőrszakaszt. Az úttörőszervezet eme új formájának létrehozását az inspirálta, hogy Faddon működik a szekszárdi járási-városi mun- kásőr-egységnek egyik legjobb szakasza — a közelmúltban lezajlott harcszerű éleslövészeten a szakasznak szinte minden egyes tagja kiváló eredményt ért el —, sok gyereknek az apja is munkásőr, így a faddi gyerekek között komoly, nagy tekintélye van a szürke egyenruhának. Ezért vállalta a huszonkilenc úttörő, hogy tagjai lesznek — utánpótlást jelentő tagjai — a párt fegyveres testületének. Kiss Éva járási úttörőtitkár, Simon József és Lendvai József, a városi-járási munkásFigyelemre méltó az előrelépés a közép- és a szakmunkásképző iskolákban is. Az eredményes munkához sokban hozzájárultak a KlSZ-szerve- zetek és az Ifjú Gárda egységek. 3 még egy figyelemre méltó tapasztalat: a honvédelmi foglalkozáson részt vevő tanulóik fizikai állóképessége javult, erősödtek akarati tulajdonságaik, fejlődött a közösségi magatartás és a bajtársiasság. A jelenlegi oktatási évben már csaknem 800 000 diák vesz részt a honvédelem alapvető elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátításában. Az oktatást bevezették valamennyi középiskola negyedik osztályaiban. őr-egység törzsének tagjai ismertették a gyerekekkel az alakuló úttörő-munkásőrsza- kasz programját; a Munkásőrség Országos Parancsnoksága és az Országos Úttörő Elnökség programja szerint kapnak megbízást a sajátos feladatokra. Az első és legfontosabb követelmény a jó tanulás, Az úttörőmunkához kapcsolódó kiképzés során megismerik majd a munkásőrség tevékenységét, megismerkednek fegyverekkel, technikai eszközökkel, lövészeten vesznek részt, a munkásőrökkel együtt harcászati foglalkozásokon és megismerkedhetnek majd a többi, fegyveres testületekkel is. Az úttörő-munkásőrök külön egyenruhát is kapnak: sötétkék inget, vállszíjas derékszíját, karszalagot és munkásőrsap- kát. Nehéz szavakban visszaadni azt a lelkesedést, ahogyan a gyerekek ezt az új szervezeti formát fogadták. A jelenlévő munkásőrötc — köztük a faddi szakasz két lány tagja — Kosz- ter Katalin és Lutz Julianna — alig győztek válaszolni a gyerekek kérdéseire. — Milyen beosztást jelölnek a munkásőr-egyenruhán lévő csillagok? Lendvai Józseftől azt kérdezték, milyen kitüntetést visel. (Épp aznap kapta meg a fegyveres erők napja alkalmából a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát.) Rendkívül tetszett Zilahi István faddi szakaszparancsnok kitüntetése is, a Szocialista Hazáért Érdemérem. Látszott a gyerekeken, hogy sokan arra gondoltak: egyszer majd ők is birtokosai lesznek hasonló kitüntetéseknek. Zilahi István és Kosztár Katalin egyébként olyan megbízatást kapott a munkásőrségtől, hogy működjenek közre az úttörő-munkásőrök kiképzésében, nevelésében. Az alakuló gyűlésen az ifjú munkásőrök azt is elhatározták, hogy összegyűjtik és megörökítik a szekszárdi városi-járási munkásőrszázad 1919-es mártír névadójának, Cséby Józsefnek életét, munkásságát, illetve az arra vonatkozó dokumentumokat. Bí. 1971. szeptember 39. A kirándulás elmaradt — as úttörőpróba vissont sikerült A szerda reggelre beköszöntött eső alaposan elrontotta a gyerekek örömét, hiszen szinte minden iskolában kirándulással, harci játékkal, úttörőpróbákkal akarták ünnepelni a jegyvéres erők napját. Végül aztán mégis megvígasztalódtak, mert csak a kirándulás maradt el, az úttörőpróbák viszont nem. Mözsön a különböző próbákat teljesítő gyerekek zsibongásától volt hangos az iskolaudvar. Minden őrs szépen megrajzolt lapokon tett vállalást a fegyveres erők napja tiszteletére. Idézetek a vállalások címeiből: „Testvéreink számvetése.” (A vietnami iskolások élete.) „Nekünk épül — mi építjük.” (Országunk eredményei, az ötéves tervek.) „Csillagok világa.” (Az őrs a természettudománnyal foglalkozik.) A sok közül is érdemes kiemelni a Lenin raj Nyuszi őrsének és a Kinizsi raj Rigó Örsének — ötödikes pajtásoknak — szépen megrajzolt, ötletes felajánlási lapját. Ezekre a lapokra vezették rá a különböző próbák eredményeit. Minden egyes őrsnek négy állomáson kellett számot adnia az úttörőmunkáról. Az első állomáson különböző alaki formákat, mozdulatokat kellett bemutatni, a második állomáson elsősegélynyújtást, a harmadikon mindenkinek legalább két úttörödalt, indulót elénekelni, jelszót, csatakiáltást elmondani, végül a negyediken kézigránáttal célba dobni. A tolnai általános iskolában hasonló felajánlásokkal és próbákkal ünnepelték az úttörők a fegyveres erők napját. Az udvarban megrendezett akadályversenyt rendkívül izgalmas és étvágygerjesztő vetélkedő követte: a rajok halászléfőzö-versenye. Az iskolaudvaron legalább húsz bográcsban főtt a hal, a ponty, a csuka, a törpeharcsa, izgatott-lelkes gyereksereg szorgoskodott a tűz körül. — Ne sajnáld a cseresznyepaprikát! Még egy kis sót bele | Vékonyabbra vágd a fát! Még egy kanál piros paprikát! Saramó Sándor csapatvezetőt egyszerre legalább öt helyről hívták: — Tanár bácsi! Jöjjön, kóstolja meg. .. Ugye, a miénk a legjobb? Az egyik bogrács mellett elmesélték egy levél történetét is. A levél írója a kiváló úttörőmunka jutalmaként lengyelországi táborozáson volt a nyáron. A csapatnak küldött levélben ezt itta: „A lengyel miniszterelnök és a magam nevében sok szeretettel üdvözlöm az úttörőcsapatot.” Az üdvözletét a hazaiak nem kis meglepődéssel olvasták. A srác a hazatérés után mesélte el: a lengyel miniszterelnök meglátogatta a tábort és ott üdvözölte a magyar úttörőket is. A gyerek nem habozott; a levélben gyorsan továbbította az üdvözletei. Aztán, amint egy-egy bogrács tartalma megfőtt, minden raj közösen fogyasztotta el közös művét. Meg kell mondani, jónéliány kis szakács föztje vetekedhetett volna akárhány híres, felnőtt halászléfőző mesterével. A tolnai úttörők csak azt sajnálták, hogy ezt az élvezetes programot nem a dombori Duna-parton rendezték meg. BI. Űttörő-munkásőrszakasz alakult Faddon I Egyedi esetek — tanulságokkal Tallózás a tamási járási NEB ügyiratai között
