Tolna Megyei Népújság, 1971. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-30 / 230. szám
KORUNK Szovjet tudomány — 1971. Bolygónk érintetlen Az október 8—30 között megrendezésre kerülő Országos Műszaki Könyvnapok célja: ébren tar tani, illetve fokozni a szakirodalom iránti érdeklődést, felhívni a figyelmet arra, hogy a technika rohamos fejlődésével együtt haladni csak az új eredményeket ismertető szakkönyvek módszeres tanulmányozásával lehet. Már hagyománnyá vált, hogy a műszaki könyvnapok megnyitóját vidéki iparcentrumban rendezik. Az idén Győrben október 8-án nyitják meg. A budapesti megnyitó 12-én lesz az Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ épületében. A műszaki könyvnapok ideje alatt — üzemekben, intézményekben, szövetkezetekben — mintegy 350 helyen — író—ol vasó találkozókra, könyvkiállításokra, szakkönyvvásárokra kerül sor. A műszaki könyvbemutatók, szakkönyvvásárok, nem egyszerű eladó-vásárló találkozók. Ezeken tájékozódnak az olvasók a műszaki könyvkiadás távlati terveiről, a kiadók pedig hasznos véleményeket, javaslatokat szerezhetnek az olvasók igényeiről. A műszaki toönyvnapokra 46 új szakkönyv jelenik meg. A könyvnapok sikeres megrendezése, a helyi rendezvények eredményes lebonyolítása érdekében verseny indul a műszaki könyvtárosok, az ipari és közlekedési ágazatok szakszervezeti könyvtárosai körében. A versenyben legjobb eredményt elérő könyvtárosok könyvutalvány ajándékot kapnak. A modern tudomány és technika lexikona A Föld valamennyiünket képes élelemmel ellátni. Ez a véleménye a szovjet Állami-díjas botanikus professzornak, Pjotr Zsukovszkij- nak, akinek nevét a tudományos világ a kultúrnövények eredetéről szóló jelentős munkákból ismeri. A BŐSÉGHEZ VEZETŐ UTAK Az ember mindennapos étrendjének zsírokat, szénhidrátokat, ásványi anyagokat, de legfőképpen — fehérjéket kell tartalmaznia. A fehérje az élet alapja. Egy ország biológiai gazdagságát a fehérjeállomány (növényi és állati) határozza meg. A fehérjeállomány növelése céljából a tudósok különböző utakon járnak: az állat- tenyésztés belterjesítése, a tengerfenék meghódítása, a sivatagok termékennyé tétele, a mocsaras földterületek kiszárítása, a vetésterület bővítése a legelők és erdők rovására, mesterséges élelmiszerek előállítása stb. A legeredményesebb irányzatnak azonban mégis a növénynemesítést kell tartanunk. A jól ismert kultúrnövények kimeríthetetlen tartalékokat rejtenek. A természet sok hasznos tulajdonsággal ruházta fel ezeket a növényeket, de az öröklődés hordozóit — a géneket — „szétszórta” a különböző fajtákban. Ezért van az, hogy egyes növényeknél a fagyállóság hiányzik, másoknál a betegségekkel szembeni ellenállóképesség, megint májsoknál a szárazságtűrés. A nemesítő feladata: a szükséges tulajdonságok kombinálása révén magas terméshozamú, ellenálló fajták kialakítása. AMIKOR A GENETIKUSOK HOZZÁFOGNÁK ... Mexikó hosszú évekig külföldi piacokon vásárolta a számára szükséges búza felét. A genetikai program megvalósítása után 1956-ban búzaszükségletét teljes egészében a hazai termésből tudta biztosítani. 1964-ben pedig már 500 ezer tonna gabonát exportált. A búza nem elég fagyálló, nem immunis a betegségek és kártevők iránt, megdőlésre hajlamos. A genetika segítségével sikerült felszámolni az egyik hiányosságot: felfedezték a törpenövést előidéző géneket. Az első törpebúzát („norin”), amelyik rövid és erős szárral jelentkezett, japán búzák között fedezték fel 1946-ban. Ma ezt a fajtát Japánban hatalmas területeken termesztik, hektáronként 80—90 métermázsa a hozama. A Szovjetunióban Pável Lukjanyenkó akadémikus is saját törpefajtákat nemesített ki. Jó eredményekre jutott. Kinemesítette a hektáronként 70 mázsát termő „Auróra” és „Kaukázus” fajtákat. Ez azonban még nem a végső határ. Lukjanyenkó véleménye szerint a búza elérheti hektáronként a 100 métermázsát. KENYÉR GYAPOTBÓL? A legértékesebb fehérjeforrás a gyapotcserje magja (fehérjetartalma meghaladja a 80 százalékot.) Sőt, olyan fontos fehérje-alkotóelemei vannak, mint a lizin, a treonin, a leu- cin aminósavak. A fehérjetartalmat Illetően a gyapotcserje magva a hús fehérjéhez áll közel. A világ jelenlegi gyapotmag- termelése már 4,5 millió tonna fehérjét biztosít, amelyet egyelőre még főként a kérődző állatok etetésére használnak. A gyapotcserje magvai ugyanis mérgező hatóanyagot (gosszd- polt) tartalmaznak. Ezért emberi felhasználás előtt feltétlenül el kell távolítani belőle a gosszipolt. OSTROM ALATT AZ L SZÄMÜ ELLENSÉG A genetikai törvények képesek megvédeni a termést a mezőgazdaság kártevőitől is. Az emberiség hatalmas adót fizet ezeknek az élősködőknek. Igen hevenyészett számítás szerint (ez inkább kevesebbet, mint többet mond) a kártékony szervezetek annyi élelmiszert pusztítanak el, ameny- nyi egy 200—300 milliós lakosságú ország ellátásához lenne szükséges. A kártevők elleni harcban kémiai, biológiai, agrofizikai védelmi eszközöket alkalmaznak. A növény azonban önmaA Hold nem annyira inaktív, mint azt eddig feltételezték. Ezt bizonyítják azok a műszerek, amelyeket az Apollo—14 űrhajósai telepítettek a Fra Mauro területére. Február vékészletei ga is képes hasonló támadásnak ellenállni. Jó példa erre: Oroszországban a század elején elszaporodott a napraforgómoly, a lárvák annyira kiették a napraforgó-tányérokat, hogy gazdaságtalan lett a termesztése. A növényt a saját génjei mentették meg. Egy olyan fajtát nemesítettek ki, amelynek magháza olyan anyagokat tartalmaz, amelyek nem oldódnak sem vízben, sem savakban, 6em lúgokban. Jól ellenállt a molynak is, és azóta a kártevő szinte eltűnt a mezőkről. SEGÍT A RADIÁCIÓ A földkérget körülvevő bioszféra 40 kilométer magasságig terjed. Fölötte, több ezer kilométeren át az ionoszféra tajálható, amelyik nagy meny- nyiségű töltött részecskét tartalmaz: neutronokat és protonokat. Ezek képesek arra, hogy az élő sejtbe jutva „mutációt” idézzenek elő, vagyis megváltoztassák a szerkezetet. A sugárzással kezelt növény olyan hasznos tulajdonságokat tud felvenni, ami nem volt jellemző a szülőkre. Például az egyik hagyma-mutációnál megszűnik az erősség, és édeshagyma keletkezik. Ez a tulajdonság, amit a mutációs gén okoz, nemzedékről nemzedékre fennállhat. A „mutánsok” felmérhetetlenül értékesek a nemesítő számára. A tudósok nemcsak alkalmazzák a természet által létrehozott mintákat, de maguk is alakítanak ki ilyet mesterséges sugárzással, vagy kémiai hatással. Ezen dolgoznak számos ország laboratóriumaiban, így a Szovjetunióban is. Az Országos Növénytermesztő Intézetben különösen érdekes mutánsokat alkottak a zöldségkultúrák osztályán. Az ismert kultúrnövények biológiai értékének javítási távlatai még távolról sincsenek kimerítve. A természet érintetlen készleteket hagyott az embernek, amihez a kulcsot még meg kell találgén két hatalmas gázkitörést jeleztek, amelyek egyikét földrengéshez hasonló talajrengés kísért. Houstonban, ahol ez év február 21-éről 22-ére virradóra vették az ionizációt mérő műszer feltűnést keltő jelzéseit, először arra gyanakodtak, hogy a gáz az „Antares” holdkompból szökött fel. De alig 14 órával az első jelzés után bekövetkezett a második gázkitörés. Az ennél keletkezett felhő két órán keresztül éreztette hatását a mérőállomás körzetében. És ugyanakkor jelzett a szeizmométer is. Amerikai űrhajósok által a Hold felületének három pontjára telepített szeizmométerek jelzései a szeizmikus aktivitás gyakoriságának és erejének rendszeres növekedését mutatják abban az időszakban, amikor a Hold keringési pályáján legközelebb kerül a Földhöz. Ilyenkor a Föld vonzerejének következtében a holdfelület kissé kidomborodik a Föld irányába — hasonlóan ahhoz, hogy a Földön a tengerszint megemelkedik a Hold vonzásának hatására. Valószínű. hogy ilyen gravitációs megterhelés hatására törnek fel a gázok a Hold mélyében lévő üregekből. Integrált Lényegében a tranzisztor fejlettebb, bonyolultabb változata, amely már nem egy áramköri elem, hanem önmagában is bonyolult műveletek elvégzésére alkalmas áramkör. Az integrált áramkör egy szilárd test, amelynek belső anyagszerkezetét a gyártás folyamán. úgy alakítják, hogy különböző részei, rétegei között kialakuló belső rend egész áramkörök funkcióit is el tudja látni. Az alapanyag mindig valamilyen. félvezető, amelynek az a tulajdonsága, hogy külső, elektromos hatásra változtatja ellenállását a villamos árammal szemben. A tranzisztor is ezen alapul, hogy egy alkalmasan gyártott félvezető vagy germánium, vagy pedig szilícium kristályba vitt különböző szennyező anyagok hatására a kristály egyes részei között elektromos szempontból tulajdonságkülönbségek keletkeznek. Az így előállított inhomogén kristály különböző pontjaira (bázisnak, emitternek és kollektornak nevezik ezeket) meghatározott feszültséget kapcsolva a félvezető eszköz a rádióAz észak-lengyelországi Mal- borkban, a keresztes lovagrend középkori várában forgatják az egyik legnagyobb szabású lengyel történelmi filmet, a Kopernikuszt, amelyet a Petelski- házaspár rendez. A nagy lengyel csillagász életét és munkásságát bemutató film címszerepét Andrzej áramkör Felhasználható kis villamos jelek erősítésére, villamos jelek keltésére (oszcillációra), vagy pedig elektromos kapcsolóként is. Az integrált áramkörben már nem 3 egymással kapcsolatban álló, és különbözően szennyezett réteg van, mint a tranzisztorban, hanem sokkal több. Az egyes rétegekhez (vagy pontosabban szigetekhez) kü- ön-külön ún. elektródok vezetnek. Némileg leegyszerűsítve a helyzetet, azt mondhatjuk, hogy már nincs szükség a tranzisztor mellett áz egyéb alkatrészekre (kondenzátorra, tekercsre, ellenállásra) sem, mert mindezeket helyettesíti egyetlen integrált áramkör. Csakhogy egyetlen integrált áramköri egység nem egyetlen erősítő kapcsolást „helyettesít”, hanem sokkal többet; vagyis a belőle építhető berendezés helyigénye (részben ezzel is összefüggésben: energiaigénye) jelentősen lecsökken. Az integrált áramköri technikának egyik igen nagy jelentősége az elektronika fejlődésében éppen az, hogy nagy léptekkel vitte és viszi előre a miniatürizálást. Kopiczynski alakítja. A filmesek megrendelésére elkészült már számos kellék: napórák, körzők, asztrölábiumok és más, Kopernikusz által használt csillagászati eszközök. Elkészítették Kopernikusz kéziratainak másolatait is, a krakkói Jagelló Egyetem birtokában levő eredeti példányok alapján. A felhőkarcolóiról híres New Yorlc-i Manhattanon új világrekord születik: két, több, mint 'Cl áriéi cr magas torony ház építésének befe eséséhez közéletinek. Mindkét építmény 110 emeletes lesz, alapozásuk 20 méter mély. Az építési módnak az az érdekessége, hogy a külső falak horde zsák az össztcrlielést, s az épületek belsejében 'csuhán a felvonéakr.ák szolgálnak oszlopként. Több expressz- íift és néhány lassúbb járatú „helyi” felvonó fog közlekedni a két épüli” óriásban, melyek magasan kiemelkednek maid felliökni-ct ló társaik közül. Acélbi.1 és vasbetonból mi- < 1 "1 --n'h í nyokat is építettéit, de a masszív; lakható építmények sorában ez a két felhőkarcoló lesz a legmagasabb. Irina Kirplcsnyikova Gázkitörések a Holdon csőhöz hasonlóan működik. Készül a Kopernikusz-film
