Tolna Megyei Népújság, 1971. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-26 / 227. szám
Pártirányítás a közművelődésben a feladatok meghatározása a tamási járásban — — Helyzetjelentés és A tamási járásban is a párt- és az állami határozatok, rendeletek, utasítások alapján végzik az iskolán kívüli köz- művelődési munkát. Ennek három fő területe van. Az egyik területen a kommunikációs eszközök — a rádió, a televízió, a könyvek, a folyóiratok és a napilapok találhatók. A másik csoportba az üzemekben, hivataloknál, vállalatoknál intézményekben folyó szakmai és politikai továbbképzések sorolhatók. És a közművelődésért sokat tesznek a művelődési otthonok. Helyzetkép röviden A tamási járásban 12 356 rá_ dió, 6189 televízió-készülék van. A könyvtárak polcain 125 ezer kötet könyv sorakozik. Ez azt jelenti, hogy az egy lakosra jutó kötetek száma 2,8 — a megyei szám 2,2 —, a beiratkozott olvasók száma pedig a járás lakosságának 18,4 százaléka, (A megyei adat 17 százalék.) A könyvtárak 50 százalékában szabadpolcos kölcsönzés van. A művelődési otthon jellegű intézmények hálózata nem kielégítő. Három községben nincs művelődési ház, ötben pedig sürgősen el kell végezni a felújítási munkákat. Több helyen problémát jelent, hogy a művelődési ház egyetlen nagy teremből áll, hiányoznak a szakköri és klubhelyiségek, amelyek a korszerű közművelődési munka nélkülözhetetlen kellékei. A művelődési otthonok többségében elavult a berendezés, korszerűtlen a felszerelés. A járási művelődési otthon jelenleg nem képes a területi munka intenzív irányítására. Ehhez nemcsak személyi feltételei, de anyagi lehetőségei is hiányoznak. Mindemellett 200 résztvevővel 4 műszaki-technikai szakkör, 150 résztvevővel két agrár- és műszaki klub működik a járásban. A dolgozók osztályozó vizsgáira előkészítő tanfolyamán — ezek a művelődési otthonokban bonyolódnak — ötvenen végeztek. A 17 iskolai kórus mellett több községi is működik a járásban, s négy községben van zeneiskolai oktatás. A TIT-tel közösen megrendezett ismeretterjesztő előadások száma 1970-ben több, mint 30Ö volt 26 000 hallgatóval. Ezt a két számot ebben az évben már túlhaladták. E számokon belül is kedvezően alakul a korszerű mezőgazda- sági és műszaki ismereteket adó előadások száma. A járási párt-vb véleménye A közművelődés helyzetéről a napokban tárgyalt az MSZMP Tamási Járási Végrehajtó Bizottsága. Értékelte és elismerte azt, ami eredmény: — Ha a jelenlegi közművelődési állapotokat a korábbi évekével vetjük össze, megállapíthatjuk, hogy jelentős mértékben léptünk előre. Ebben a tömegtájékoztatási eszközöknek és a hagyományos közművelődési intézményeknek egyaránt nagy szerepük volt. Jellemzője e munkának, hogy művelői keresik azokat az új módszereket, formákat, amelyek leginkább hozzájárulnak a párt és a kormány művelődési politikájának megvalósításához. Az eredmények elismerése mellett azonban figyelemre méltó „hiánylistát” is összeállított a végrehajtó bizottság: — A közművelődés elmarad a növekvő társadalmi igényektől — hangzik a megállapítás. — Nem sikerült megvalósítani azt a célkitűzést, hogy a közművelődési munka minden társadalmi réteg ízlését fejlessze, művelődési igényét növelje. És bár a művelődési otthonok látogatóinak 70—80 százaléka fiatal, mégsem valósult meg a cél: hogy a művelődési intézményekben különös gonddal foglalkozzanak a munkásokkal, a termelőszövetkezeti parasztsággal, a fiatalokkal. Nem csökkent lényegesen az ellentmondás, amely a megnövekedett szabad idő és a művelődésre fordított idő aránytalanságában van. — Nincs folyamatosan szoros kapcsolat a közművelődés és a politikai munka között. Erre pedig jó lehetőséget nyújtanak az évről évre megrendezésre kerülő jubileumi ünnepségek, a tamási lovasnapok, s az egyéb folklór-jellegű rendezvénysorozatok. *— Több helyen tapasztalható a művelődési munka lebecsülése. Van, ahol úgy gondolják; ilyen jellegű tennivalók a rádió és a televízió hatáskörébe tartoznak. — A tervszerű munka egy cél, az egységes ellenőrzés alapja, — a járás közművelődési programja. Ilyen a múlt esztendőben nem volt a tamási járásban. A pártirányítás helyzete A közművelődés a pártirányítás szerves része kell, hogy legyen. E területen is elvi, politikai, tartalmi irányítást, ellenőrzést értünk pártirányításon. Ezzel kapcsolatban a következő nézetekkel találkozhatunk a tamási járásban: — A párt ne avatkozzon be_ le a kulturális életbe, bízzák azt a szakemberekre — vélik néhányan az értelmiség soraiból. Olyan is akad, aki a kulturális élet pártirányítását féltve, liberalizálódást vél látni. Vannak, akik a modernség leplébe burkolódzva próbálják megkérdőjelezni a művelődés- politikai döntéseket. Pesszimista hangvételükkel, a problémák, gondok egyoldalú bemutatásával befolyásolják a kulturális közvélemény szű- kebb körét. És hogyan áll a művelődés- ügyi munka pártirányításának helyzete jelenleg a tamási járásban? — A pártszervezetek általában arra törekedtek, hogy a területükre vonatkozó fontosabb kérdésekben állástfoglal- janak. Kevés határozatot hoztak e témában. A határozatok a központilag kiadott feladatok megértését, a helyi viszonyokra való alkalmazását igyekeztek elősegíteni, megjelölték az ellenőrzés módját. E munkában is találhatók hibák. így sok helyütt egyszerűen mechanikusan átveszik • a felsőbb pártszervek határozatait. Nem konkretizálják azokat a helyi viszonyokra. Elfeledkeznek arról is, hogy a pártirányításnak tartalmi elemzést kell jelentenie, s belebonyolódnak a szervezési kérdésekbe. Néhány helyen, csupán a politikai rendezvények kiegészítőjeként tekintik a közművelődést. A feladatok A tamási járás közművelődési helyzetének gondos tanulmányozása után a vb megjelölte a feladatokat: — A közművelődési munkában elért eredményeink és meglévő problémáink szükségszerűen megkívánják, hogy e területen is tökéletesítsük a szocializmus magasabb szinten való építésének feltételeit. A közművelődési munka tartalmának és szerkezetének olyan továbbfejlesztése szükséges, amelyben a természet- tudományok és a technikai műveltség megfelelő helyet kap. Ennek elérése érdekében erősíteni kell a közművelődési munkában a politikai, ideológiai egység megszilárdítását segítő tendenciákat, hogy meggyorsuljon a marxista világnézettel, korszerű műveltséggel rendelkező, a szocialista társadalom építésében tudatosan és aktívan részt vevő kommunista embertípus kialakulása. — A közművelődési munka össztársadalmi feladat, s a helyi munkát nem pótolhatja a rádió és a televízió. — A tudományos, technikai ismeretek bővítése érdekében a művelődési házakban igyekezzenek klubokat, szakköröket szervezni, s azokban tartalmas munkát végezni. A művészi közízlés fejlesztése érdekében pedig a színházi látogatottságot kell növelni, a könyvtári munka tartalmi színvonalán kell javítani, tovább kell fejleszteni a már meglévő filmklubokat. — A korábbiaknál nagyobb gonddal kell ápolni a községek népi hagyományait. — A szövetkezetek év végi közgyűléseiken, az állami vállalatoknál, üzemekben, intézményeknél a termelési tanácskozások, műhely- vagy brigádértekezletek alkalmával beszél, jék meg az adott munkahely kulturális tevékenységét, s azt is, miként járultak hozzá a község kulturális, közművelődési munkájához. Ejtsenek szót a feladatokról is. — A megyei tanács járási hivatalának művelődésügyi osztálya és a járási művelődési ház a párt politikájának szellemében készítse el a járás középtávú ötéves egységes művelődési programját, amelynek alapján a járás művelődési otthonai a helyi sajátosságokat figyelembe véve egyéves művelődési terveket készítsenek. M. É. Tatár Péter, a magyar Stradivari — Báfaszéki fiatalember karrierje Cremonában — 2500 dollár egy hegedűért Regényes sorsú hazánkfia látogatott hosszú távoliét után újra szülőföldjére* Tolna megyébe: Tatár Péter — alias Mr. Peter Tatar —, a cremonai mesterhegedűk készítésének jelenleg New Yorkban élő aranydiplomás professzora. A bátaszékí születésű Tatár Péter kilencéves kisebbik fiával körülbelül egy hónapot töl. tött az óhazában, Szekszárdon és Bátán lakó testvéreinél, rokonainál. Meglátogatta a Szekszárdi Balogh Ádám Múzeumot, s felkereste Babits Mihály szülőházát is. Ott találkoztunk a művészhegedűk híres mesterével, s a Tolna megyéből csaknem negyveh esztendővel ezelőtt elindult érdekes pályái futásának történetét sikerült megismernünk. — Bátaszéken, 1909. decerrj- ber 2-án születtem. A mu- asztalosságot tanultam ki, s közben szerelmese lettem a hegedűknek — kezdte élettörténetét Tatár Péter, aki külsőre nagyon hasonlít Thomas Mannhoz, a nagy íróhoz. Végigsimított magas homlokán, a régi szavakat keresve, emlékeket idézve. — özvegy édesanyámnak nem állott módjában, hogy nekem hangszert vegyen. Tizenhárom éves koromban egy törött hegedűt találtam a padláson, lemásoltam 'formáját, s magam csináltam egyet. Unokabátyám, aki hegedűs volt, felhúrozta és hangolta. Attól kezdve nem feküdtem le addig, amíg egy-egy nótát el nem játszottam rajta, napon, ta. Erős hajlam támadt fel bennem a hegedűk készítésére, szerettem volna erre kiképeZ- tetnem magamat, de nem sikerült. Forgácson aludtam a műhelyben, az alvást rövidítve, éjjelenként titkon csináltam a hegedűket. Akkoriban nem nézték volna jó szemmel a műhelyben, hogy egy inas ilyen furcsa dolgot művel. — Amikor segéd lettem, Pécsre kerültem, s a napi munka után ott is hódoltam ennek a s elhatározta, hogy a nagyvilágban próbál szerencsét. A hajdani vádorlegények nyomán, gyalogosan indult 1933-ban Itáliába, vágyainak színhelyére: Cremonába, a mesterhegedűk készítésének Mekkájába. Első útján azonban ott is csalódás érte, nem sikerült elszegődnie a híres meste. rekhez, de kitűnő hallása és hangja révén, végighegedülte és dalolta Itáliát; az ottani kávézókban, vendéglőkben, nyaralóhelyeken nagyon kedvelték a magyar dalt és zenét, aztán ölasz dallamokat is megtanult, s az tetőzte sikerét. Ezután hazatért Bátaszékre, de két év múlva — 1935-ben — újra vándorbotot vett a kezébe. Kalandregénybe illő élmények után, Tóth Lázár nevű szegedi barátjával jutott el újra Olaszországba. Végre felragyogott szerencsecsillaga. Tagja lett Milano város állandó énekkarának, majd ösztöndíjasként felvették a cremonai hegedűkészítők iskolájának egyenesen a harmadik évfolyamára. összebarátkozott a nevézetes Pedrazzini mesterrel, majd az intézetben melegszívű pártfogóra lelt Carlo Schiavi híres mester személyében, aki mindig büszkén emlegette, hogy tanítványául fogadhatta. Nagy tekintélyt vívott ki magának remekmunkáival a diákok és a tanárok körében. Rendkívüli szorgalom által és á tudását bizonyító vizsgákon keresztül jutott ‘el a teljes elismerésig. Néhány év múlva már az intézet tanára, majd szakirányítója lett. Megbecsülésére jel. lemző, hogy Umberto Canuto igazgató nyilvánosság előtt jelentette ki: — Ilyen mestert nem kaptunk volna, ha maga Stradivari jön ki a sírból, akkor sem!... Tatár Péter 15 éven át dolgozott a Stradivari emlékére alapított cremonai szakiskolában, ahol aranyéremmel, diplomával tüntették ki. 1958-ban családjával együtt New Yorkba költözött, ahol Manhattan városrész szívében, a Carnegie Hall-lal szemberi rendezett be szép üzletet és műhelyt. Eddig mintegy 250 mesterhegedűt. 20 brácsát, több csellót és gitárt készített, s márkáját fémjelzi, hogy 2500 dollárnál kezdődik hegedűinek „árfolyama”. A 62 éves Tatár Pétert most az a terv foglalkoztatja, hogy Magyarországon, talán a pa_ laton konyákén telepedik le. Akámint is döntenek, egy biztos: a Bátaszéken, 13 éves korában faragott első hegedűje legdrágább ereklyéje. S a gyerekkori kezdetleges hangszerétől százmillió dollárért sem válna meg a cremonai mind erősebbé váló szenvedélyemnek — emlékezett a mester. Elmondta, miként szegődött Dudapesten egy neves műbútorasztaloshoz, hogyan próbálkozott hegedűkészftő mestereknél, hiába. Aztán I munkanélküli lett, s ez szétoszlatta azt az álmát is, hogy bejuthasson a zenei konzervatóriumba. Bánatosan hazament, mesterhegedűk művésze. BALLAGÁS LÁSZLÓ KLrsm&Kraaft» /carea OB Népújság 1971. szeptember 26.
