Tolna Megyei Népújság, 1971. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-26 / 227. szám

Pártirányítás a közművelődésben a feladatok meghatározása a tamási járásban — — Helyzetjelentés és A tamási járásban is a párt- és az állami határozatok, ren­deletek, utasítások alapján végzik az iskolán kívüli köz- művelődési munkát. Ennek há­rom fő területe van. Az egyik területen a kommunikációs eszközök — a rádió, a televí­zió, a könyvek, a folyóiratok és a napilapok találhatók. A másik csoportba az üzemek­ben, hivataloknál, vállalatok­nál intézményekben folyó szak­mai és politikai továbbképzé­sek sorolhatók. És a közmű­velődésért sokat tesznek a mű­velődési otthonok. Helyzetkép röviden A tamási járásban 12 356 rá_ dió, 6189 televízió-készülék van. A könyvtárak polcain 125 ezer kötet könyv sorakozik. Ez azt jelenti, hogy az egy la­kosra jutó kötetek száma 2,8 — a megyei szám 2,2 —, a beiratkozott olvasók száma pe­dig a járás lakosságának 18,4 százaléka, (A megyei adat 17 százalék.) A könyvtárak 50 százalékában szabadpolcos köl­csönzés van. A művelődési otthon jellegű intézmények hálózata nem ki­elégítő. Három községben nincs művelődési ház, ötben pedig sürgősen el kell végezni a fel­újítási munkákat. Több helyen problémát jelent, hogy a mű­velődési ház egyetlen nagy te­remből áll, hiányoznak a szak­köri és klubhelyiségek, ame­lyek a korszerű közművelődési munka nélkülözhetetlen kellé­kei. A művelődési otthonok többségében elavult a beren­dezés, korszerűtlen a felszere­lés. A járási művelődési ott­hon jelenleg nem képes a te­rületi munka intenzív irányí­tására. Ehhez nemcsak szemé­lyi feltételei, de anyagi lehe­tőségei is hiányoznak. Mindemellett 200 résztvevő­vel 4 műszaki-technikai szak­kör, 150 résztvevővel két ag­rár- és műszaki klub működik a járásban. A dolgozók osztá­lyozó vizsgáira előkészítő tan­folyamán — ezek a művelődé­si otthonokban bonyolódnak — ötvenen végeztek. A 17 isko­lai kórus mellett több községi is működik a járásban, s négy községben van zeneisko­lai oktatás. A TIT-tel közösen megrendezett ismeretterjesztő előadások száma 1970-ben több, mint 30Ö volt 26 000 hallgató­val. Ezt a két számot ebben az évben már túlhaladták. E számokon belül is kedvezően alakul a korszerű mezőgazda- sági és műszaki ismereteket adó előadások száma. A járási párt-vb véleménye A közművelődés helyzetéről a napokban tárgyalt az MSZMP Tamási Járási Végrehajtó Bi­zottsága. Értékelte és elismer­te azt, ami eredmény: — Ha a jelenlegi közműve­lődési állapotokat a korábbi évekével vetjük össze, megál­lapíthatjuk, hogy jelentős mértékben léptünk előre. Ebben a tömegtájé­koztatási eszközöknek és a hagyományos közművelő­dési intézményeknek egy­aránt nagy szerepük volt. Jellemzője e munkának, hogy művelői keresik azokat az új módszereket, formákat, ame­lyek leginkább hozzájárulnak a párt és a kormány művelő­dési politikájának megvalósí­tásához. Az eredmények elismerése mellett azonban figyelemre méltó „hiánylistát” is össze­állított a végrehajtó bizottság: — A közművelődés elma­rad a növekvő társadalmi igényektől — hangzik a megállapítás. — Nem sikerült megvalósítani azt a célkitűzést, hogy a közmű­velődési munka minden társa­dalmi réteg ízlését fejlessze, művelődési igényét növelje. És bár a művelődési otthonok lá­togatóinak 70—80 százaléka fiatal, mégsem valósult meg a cél: hogy a művelődési intéz­ményekben különös gonddal foglalkozzanak a munkások­kal, a termelőszövetkezeti pa­rasztsággal, a fiatalokkal. Nem csökkent lényegesen az ellent­mondás, amely a megnöveke­dett szabad idő és a művelődés­re fordított idő aránytalansá­gában van. — Nincs folyamatosan szo­ros kapcsolat a közművelődés és a politikai munka között. Erre pedig jó lehetőséget nyúj­tanak az évről évre megrende­zésre kerülő jubileumi ünnep­ségek, a tamási lovasnapok, s az egyéb folklór-jellegű ren­dezvénysorozatok. *— Több helyen tapasztalha­tó a művelődési munka le­becsülése. Van, ahol úgy gon­dolják; ilyen jellegű tenniva­lók a rádió és a televízió ha­táskörébe tartoznak. — A tervszerű munka egy cél, az egységes ellenőrzés alapja, — a járás közművelő­dési programja. Ilyen a múlt esztendőben nem volt a tamá­si járásban. A pártirányítás helyzete A közművelődés a pártirá­nyítás szerves része kell, hogy legyen. E területen is elvi, po­litikai, tartalmi irányítást, el­lenőrzést értünk pártirányítá­son. Ezzel kapcsolatban a kö­vetkező nézetekkel találkozha­tunk a tamási járásban: — A párt ne avatkozzon be_ le a kulturális életbe, bízzák azt a szakemberekre — vélik néhányan az értelmiség sorai­ból. Olyan is akad, aki a kul­turális élet pártirányítását félt­ve, liberalizálódást vél látni. Vannak, akik a modernség leplébe burkolódzva próbálják megkérdőjelezni a művelődés- politikai döntéseket. Pesszi­mista hangvételükkel, a prob­lémák, gondok egyoldalú be­mutatásával befolyásolják a kulturális közvélemény szű- kebb körét. És hogyan áll a művelődés- ügyi munka pártirányításának helyzete jelenleg a tamási já­rásban? — A pártszervezetek általá­ban arra törekedtek, hogy a területükre vonatkozó fonto­sabb kérdésekben állástfoglal- janak. Kevés határozatot hoz­tak e témában. A határozatok a központi­lag kiadott feladatok meg­értését, a helyi viszonyok­ra való alkalmazását igye­keztek elősegíteni, megje­lölték az ellenőrzés mód­ját. E munkában is találhatók hi­bák. így sok helyütt egyszerű­en mechanikusan átveszik • a felsőbb pártszervek határoza­tait. Nem konkretizálják azo­kat a helyi viszonyokra. El­feledkeznek arról is, hogy a pártirányításnak tartalmi elemzést kell jelentenie, s be­lebonyolódnak a szervezési kérdésekbe. Néhány helyen, csupán a politikai rendezvé­nyek kiegészítőjeként tekintik a közművelődést. A feladatok A tamási járás közművelő­dési helyzetének gondos tanul­mányozása után a vb megjelöl­te a feladatokat: — A közművelődési munká­ban elért eredményeink és meglévő problémáink szükség­szerűen megkívánják, hogy e területen is tökéletesít­sük a szocializmus maga­sabb szinten való építésé­nek feltételeit. A közművelődési munka tar­talmának és szerkezetének olyan továbbfejlesztése szük­séges, amelyben a természet- tudományok és a technikai műveltség megfelelő helyet kap. Ennek elérése érdekében erősíteni kell a közműve­lődési munkában a politi­kai, ideológiai egység meg­szilárdítását segítő tenden­ciákat, hogy meggyorsul­jon a marxista világnézet­tel, korszerű műveltséggel rendelkező, a szocialista társadalom építésében tu­datosan és aktívan részt vevő kommunista ember­típus kialakulása. — A közművelődési munka össztársadalmi feladat, s a he­lyi munkát nem pótolhatja a rádió és a televízió. — A tudományos, technikai ismeretek bővítése érdekében a művelődési házakban igye­kezzenek klubokat, szakkörö­ket szervezni, s azokban tar­talmas munkát végezni. A mű­vészi közízlés fejlesztése érde­kében pedig a színházi láto­gatottságot kell növelni, a könyvtári munka tartalmi szín­vonalán kell javítani, tovább kell fejleszteni a már meglévő filmklubokat. — A korábbiaknál nagyobb gonddal kell ápolni a közsé­gek népi hagyományait. — A szövetkezetek év végi közgyűléseiken, az állami vál­lalatoknál, üzemekben, intéz­ményeknél a termelési tanács­kozások, műhely- vagy brigád­értekezletek alkalmával beszél, jék meg az adott munkahely kulturális tevékenységét, s azt is, miként járultak hozzá a község kulturális, közművelő­dési munkájához. Ejtsenek szót a feladatokról is. — A megyei tanács járási hivatalának művelődésügyi osztálya és a járási művelődé­si ház a párt politikájának szellemében készítse el a já­rás középtávú ötéves egységes művelődési programját, amely­nek alapján a járás művelődé­si otthonai a helyi sajátosságo­kat figyelembe véve egyéves művelődési terveket készítse­nek. M. É. Tatár Péter, a magyar Stradivari — Báfaszéki fiatalember karrierje Cremonában — 2500 dollár egy hegedűért Regényes sorsú hazánkfia lá­togatott hosszú távoliét után újra szülőföldjére* Tolna me­gyébe: Tatár Péter — alias Mr. Peter Tatar —, a cremonai mesterhegedűk készítésének jelenleg New Yorkban élő aranydiplomás professzora. A bátaszékí születésű Tatár Péter kilencéves kisebbik fiá­val körülbelül egy hónapot töl. tött az óhazában, Szekszárdon és Bátán lakó testvéreinél, ro­konainál. Meglátogatta a Szek­szárdi Balogh Ádám Múzeu­mot, s felkereste Babits Mihály szülőházát is. Ott találkoztunk a művészhegedűk híres meste­rével, s a Tolna megyéből csaknem negyveh esztendővel ezelőtt elindult érdekes pályái futásának történetét sikerült megismernünk. — Bátaszéken, 1909. decerrj- ber 2-án születtem. A mu- asztalosságot tanultam ki, s közben szerelmese lettem a hegedűknek — kezdte élettör­ténetét Tatár Péter, aki kül­sőre nagyon hasonlít Thomas Mannhoz, a nagy íróhoz. Vé­gigsimított magas homlokán, a régi szavakat keresve, emléke­ket idézve. — özvegy édesanyámnak nem állott módjában, hogy ne­kem hangszert vegyen. Tizen­három éves koromban egy tö­rött hegedűt találtam a padlá­son, lemásoltam 'formáját, s magam csináltam egyet. Uno­kabátyám, aki hegedűs volt, felhúrozta és hangolta. Attól kezdve nem feküdtem le ad­dig, amíg egy-egy nótát el nem játszottam rajta, napon, ta. Erős hajlam támadt fel bennem a hegedűk készítésére, szerettem volna erre kiképeZ- tetnem magamat, de nem sike­rült. Forgácson aludtam a mű­helyben, az alvást rövidítve, éjjelenként titkon csináltam a hegedűket. Akkoriban nem nézték volna jó szemmel a műhelyben, hogy egy inas ilyen furcsa dolgot művel. — Amikor segéd lettem, Pécsre kerültem, s a napi mun­ka után ott is hódoltam ennek a s elhatározta, hogy a nagyvi­lágban próbál szerencsét. A hajdani vádorlegények nyomán, gyalogosan indult 1933-ban Itáliába, vágyainak színhelyére: Cremonába, a mesterhegedűk készítésének Mekkájába. Első útján azonban ott is csalódás érte, nem sike­rült elszegődnie a híres meste. rekhez, de kitűnő hallása és hangja révén, végighegedülte és dalolta Itáliát; az ottani ká­vézókban, vendéglőkben, nya­ralóhelyeken nagyon kedvelték a magyar dalt és zenét, aztán ölasz dallamokat is megtanult, s az tetőzte sikerét. Ezután hazatért Bátaszékre, de két év múlva — 1935-ben — újra vándorbotot vett a ke­zébe. Kalandregénybe illő él­mények után, Tóth Lázár ne­vű szegedi barátjával jutott el újra Olaszországba. Végre fel­ragyogott szerencsecsillaga. Tagja lett Milano város állan­dó énekkarának, majd ösztön­díjasként felvették a cremonai hegedűkészítők iskolájának egyenesen a harmadik évfolya­mára. összebarátkozott a nevézetes Pedrazzini mesterrel, majd az intézetben melegszívű pártfo­góra lelt Carlo Schiavi híres mester személyében, aki min­dig büszkén emlegette, hogy tanítványául fogadhatta. Nagy tekintélyt vívott ki magának remekmunkáival a diákok és a tanárok körében. Rendkívüli szorgalom által és á tudását bizonyító vizsgákon keresztül jutott ‘el a teljes elismerésig. Néhány év múlva már az in­tézet tanára, majd szakirányí­tója lett. Megbecsülésére jel. lemző, hogy Umberto Canuto igazgató nyilvánosság előtt je­lentette ki: — Ilyen mestert nem kap­tunk volna, ha maga Stradi­vari jön ki a sírból, akkor sem!... Tatár Péter 15 éven át dol­gozott a Stradivari emlékére alapított cremonai szakiskolá­ban, ahol aranyéremmel, dip­lomával tüntették ki. 1958-ban családjával együtt New York­ba költözött, ahol Manhattan városrész szívében, a Carnegie Hall-lal szemberi rendezett be szép üzletet és műhelyt. Eddig mintegy 250 mester­hegedűt. 20 brácsát, több csel­lót és gitárt készített, s márká­ját fémjelzi, hogy 2500 dollár­nál kezdődik hegedűinek „ár­folyama”. A 62 éves Tatár Pétert most az a terv foglalkoztatja, hogy Magyarországon, talán a pa_ laton konyákén telepedik le. Akámint is döntenek, egy biztos: a Bátaszéken, 13 éves korában faragott első hegedű­je legdrágább ereklyéje. S a gyerekkori kezdetleges hang­szerétől százmillió dollárért sem válna meg a cremonai mind erősebbé váló szenvedé­lyemnek — emlékezett a mes­ter. Elmondta, miként szegő­dött Dudapesten egy neves műbútorasztaloshoz, hogyan próbálkozott hegedűkészftő mestereknél, hiába. Aztán I munkanélküli lett, s ez szét­oszlatta azt az álmát is, hogy bejuthasson a zenei konzerva­tóriumba. Bánatosan hazament, mesterhegedűk művésze. BALLAGÁS LÁSZLÓ KLrsm&Kraaft» /carea OB Népújság 1971. szeptember 26.

Next

/
Thumbnails
Contents