Tolna Megyei Népújság, 1971. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-26 / 227. szám
'4 I ü A Pécsi Rádió Híreket mondunk.... (Előtérben a régi gong). „Jóestét kívánok, itt a Magyar Rádió Pécsi Stúdiója a 344 mm-es hullámhosszon. Adásunkat megkezdjük”: Ezekkel a mondatokkal jelentkezik min- .denpap pontosan délután fél hatkor a műsorközlő, és miután a rádióhullámok nem csupán a megyehatárokig, hanem azon túl is terjednek, sok Bács-Kiskun, Tolna és Somogy megyei hallgató is ekkor kapcsolja be rádióját, hogy meghallgassa a legfrissebb, legaktuálisabb eseményeket. Igaz, a műsorban javarészt baranyai témával foglalkoznak, de számtalan riport, beszámoló, tudósítás bizonyítja, hogy a Pécsi Rádió riporterei továbbtekintenek a megyehatároknál és érdeklődnek a szomszédos megyékben történtek iránt is. A krónikás krónikája 1953. március 11-én este jelentkezett először az ország első vidéki stúdiója Pécsről, amely félórás magyar nyelvű és húszperces délszláv nyelvű adásával megkezdte működését. A hét főnyi személyzet — stúdióvezető, riporterek, technikai személyzet és az adminisztráció is beleértendő — első .feladatai jórészt a tanácsi hírek ismertetései voltak, majd az évek múlásával párhuzamosan növekedő műsoridő lehetőséget nyújtott a program bővítésére is. 1956. október 26-án ellenforradalmi suhancok mintegy félóráig kezükben tartották a stúdiót, de propagandatevékenységet nem tudtak elérni, mert „adásuk” időtartama alatt az adótorony nem üzemelt. Fél óra eltelte után a munkások vetettek véget a néma adásnak... 1956 végén, megkezdődött az eddigi magyar és szerb-horvát mellett a német nyelvű adás is. A stúdió feladata 1957 elejétől tovább bővült, az ország első vidéki kísérleti URH-adásának programját is a pécsiek sugározták. Az adások időtartamai 1961-ben rendeződtek a ma is alkalmazott formára, az időközben 27 főre . növekedett személyzet biztosítja naponta délután fél hattól hétig a magyar nyelvű, héttől fél nyolcig a szerb-horvát nyelvű est fél nyolctól nyolcig a német nyelvű műsor sugárzását. A műsorok az elmúlt tizennyolc év alatt sokat és állandóan változtak. Minden rádióadónak, de különösen egy helyi stúdiónak állandóan friss ötleteket, szerkesztési formákat és műsorprogramokat kell produkálni ahhoz, hogy hallgatóközönségét megtartsa, illetve számát növelje. A konkurrencia — Dunántúli Napló, Televízió, Magyar Rádió két programja és a különböző sajtótermékek — arra ösztönzik a szerkesztőket, hogy állandóan új ötletekkél tartsák ébren a hallgatóság figyelmét. Világjelenség, hogy az embereket elsősorban a helyi problémák és témák érdeklik, ez pedig hallatlan gyorsaságot, nagy munkát igényel a stúdió minden munkatársától. Hogyan tudnak eleget tenni az igényeknek? A Pécsi Rádió ragyogó információs hálózattal rendelkezik! Nincsen olyan esemény a megyében, amelyről ne tudnának a szerkesztők és a riporterek. Ha nem is kerül minden esemény adásba, annak nem ők, hanem az fdő rövidsége az oka. A legtöbb eseményt magában foglaló műsor a Dél-dunántúli Híradó. (Bár területileg csak Délkelet-Dunántúl- lal foglalkozik.) Több műsoruk jórészt a fiataloknak szól, a KISZ tevékenységével, ifjúsági eseményekkel foglalkoznak, némely műsorokban pedig a zenei igényüket elégítik .ki. Nagy népszerűségnek örvendenek a tudományos és ismeretterjesztő előadások. Sok hallgató várja hétről hétre a komolyzenei műsorokat. Készül a műsor A stúdióban reggel általános megbeszéléssel kezdődik a munka, utána Kászon József stúdióvezetővel beszélgetünk a műsorszerkesztésről. — Riportereink délelőttönként felvételeket készítenek, nagy részük ma éppen vidékre ment — tájékoztatott bennünket Kászon József. A műsor terv alapján készül, de konkrétan, hogy mi lesz az esti adásban, délelőtt 11 órakor még nehéz meghatározni. Igyekszünk állandó jelleggel a legfrissebb hírekről, adatokról, eseményekről beszámolni, nem ritka eset, hogy egy-egy aktuális mindenkit érdeklő, de nem tervezett téma kiszorít egy betervezett tudósítást. Több esetben előfordult, hogy elkezdődött már a napi adás, amikor a felvétel elkészült, és a beszámolót, vagy riportot, alig egy órával a felvétel után már hallhatta a rádió közönsége. Ezt nem bravúrnak, hanem a természetes igények kielégítésének nevezzük, hiszen ez a módja annak, hogy versenyben maradjunk azokkal a hírközlő szervekkel szemben, amelyek csak több órás késéssel tudósítják az olvasót, vagy a hallgatót az'eseményekről. Mint a beszélgetés közben kiderült, a Pécsi Stúdió jó iskola minden rádiós számára. Jó néhány olyan munkatárs került el Pécsről, akiket a magyar rádióhallgatók, újságolvasók és tv-né- zők mind ismernek. Pécsett volt bemondó Simon Templar, az „Angyal” magyar hangja, Láng József, valamint Tomanek Nándor és Avar István is. Ebben a stúdióban tanulta meg a rádiózás fortélyait Ipper Pál és a Tenkes kapitány írója örsi Ferenc is. Bereczky Gyula Pécsről elkerülve a Magyar Rádió főmunkatársa lett, Horváth Gyula a rádiókrónikák egyik szerkesztője,- Nagy Tiborral a Kék fény műsorában találkozhatunk, (mint munkatárs), Balogh Mária pedig ugyancsak- a tv-nél folytatja riporteri tevékenységét. A visszaemlékezést időnként egy-egy munkatárs závarta meg, az idő múlásával lassan gyülekeznek a műsor anyagai is. Előszpr a német és a szerb-hoN vát adás szerkesztői vették igénybe a stúdiót. Megkezdődött a felvétel, felgyulladt a belépést tiltó piros lámpa. A minden oldalról üveggel körülvett stúdióban híreket és kommentárokat olvastak fel, a másik helyiségben pedig a technikus figyeli, rendben folyik-e a felvétel. Itt beszélgettünk a két idegennyelvű adás szerkesztőivel. — Nemrégiben Tolnában jártunk — mondta Filákovity István, a szerb-horvát szekció vezetője. Egy hónapja Medináról készítettünk beszámolót, aztán pedig Bonyhádot kerestük fel. Nem csupán „rádiós”, hanem más feladatai is vannak. Nemzetiségi népzene és nép- mesegyűjtésstel is foglalkozunk, hagyományápoló és őrző feladataink is vannak. — Nagy számú német ajkú lakosság figyeli műsorainkat Tolna megyében — mondta Leipold Péter, a német szekció vezetője. Sajnos Szekszárdon túl adásainkat már gyengén lehet hallani. Mikrofonunkkal mi is gyakran felkeressük a Tolna megyei községeket. A beszélgetést egy gong érces, de mégis finom hangja szakította meg. — Használjuk az elektromos gongot is, a régi rézgongnak azonban sokkal szebb hangja van, azt jobban is szeretjük — adta a felvilágosítást Läufer László technikus. A gongon kívül persze vannak már zörejei is, kakaskukorékolástól a vihar zúgásáig minden megtalálható a zörejraktárban. Ha már a hangszalagra rögzített felvételeknél tartunk, akkor persze sokkal érdekesebb megemlíteni, hogy a rádió archívumában ritka dokumentumfelvételekre bukkanhat a kíváncsi láto- tó. Itt tárolják Horthy Miklós 1942 karácsonyán a honvédekhez intézett szózatának felvételét, az 1943-as szilveszteri kabaré műsorát és maradandó emlékként itt hallható Gagarin hangja is, aki a komlói nagygyűlésen beszélt az őt üdvözlő tömeghez. A montírozó szobákban riportereket találtunk, akik a hangos riportok feldolgozásával foglalkoztak. Szalag szalag hátán, a gépeken kívül az olló és.a szalagragasztó itt a legfontosabb munkaeszköz. A stúdióban negyedévenként mintegy nyolcvanezer méter magnetofonszalag használódik el. Sokan nem is tudják, milyen „kozmetikán” kell keresztül mennie egy-egy felvételnek, mig közlőképes állapotba kerül, hiszen sokan hosszabban beszélnek a rendelkezésre álló időnél, sokan pedig „mikro-, fonlázba” esnek. A továbbiakban a riporter dolga, hogy a szerteágazó gondolatokat sorjába szedje, illetve vágja. •Az egyik montírozóban Kovács Imrével, a stúdió régi riporterével találkozunk. Hangja nem ismeretlen a labdarúgást kedvelő rádióhallgatók között, hiszen mióta tíz éve megkezdődött a körkapcsolásos közvetítés, minden alkalommal ő közvetíti a baranyai mérkőzéseket. — Jó lenne, ha valamely tolnai csapat is felkerülne az első osztályba, ak- :or onnan is adhatnám a beszámolót — egyzi meg tréfásan, bár kijelentését omolyan gondolta. Az idő eljárt, a műsor lassanként ösz- •eállt. Még néhány telefonhívás, tüdó- tás a legfrissebb eseményekről. „Jóestét kívánok, itt a Magyar Rádió '’écsi Stúdiója a 344 mm-es hullámhosz- szon. Adásunkat megkezdjük ...” Zenés műsor készül az erősítőben ROZSA GYÖRGY
