Tolna Megyei Népújság, 1971. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-26 / 227. szám

Hét tanácsadó egy ktsz-ben — 36 forintos órabér A 17/1971. (VII. 22.) számú Mü. M. rendelet értelmében a vállalatoknak, gazdálkodó szerveknek 1971. szeptember' 30-ig kötelező felülvizsgálni az általuk másodállásban, mel­lékfoglalkozásban, valamint munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglal­koztatottakat. Vajon érde­mes-e körülnézni, vizsgálódni a másodállások körül? A másodállások, mellékfog­lalkozások fenntartásához gazdasági érdekek fűződnek. Tulajdonképpen arról van szó, hogy a kihásználatlan szelle­mi, fizikai kapacitás', a .nép­gazdaságban érvényesüljön. A cél nemes, a megvalósítás azonban sok helyütt NEB- vizsgálat megindítását kíván­ná. Egyébként a közelmúlt hetekben a szekszárdi váro­si NEB, valamint a szekszárdi járási pártbizottság is vizs­gálódott' a másodállások körül. Tapasztalataik megegyeznek; a mellékfoglalkozások, má­sodállások többsége hasznos az 1 alkalmazó szá nára. azon­ban jelentős része egyenesen káros. „Hol van Simontornya" Nézzünk ezek közül néhá­nyat. Kezdjük mindjárt Si- montornyán. Az ottani válla­lat í mellékfoglalkozásban évek­kel ezelőtt havonta 1200 forin­tért foglalkoztatta annak a fővárosi vállalatnak a titkár­nőjét, aki az anyagellátó fe­lesége, ahonnan a simontor-i nyaiak a nyersanyagot vásá­rolták. A kartársnő, még azt sem tudta, hol van Simontor- nyg. „Talán valahol Baranya, ban?” — kérdezett, vissza a témában érdeklődő NEB szak­emberének, Talán? .Valahol? A Szekszárdi Építő Ktsz-ben nem kevesebb, mint tizenhét embert foglalkoztattak má­sod-mellékállásban a vizsgált időszakban, közülük hetet „ta­nácsadó” minőségben. Milyen tanácsot adtak, hányszor? Ezt nyilván azok a szervek hi­vatottak vizsgálni, amelyek a közel százezer forint kifize­tett bért is magasnak tartják. Sok az anyagbeszerző Az • egyik vizsgálati anyag megállapítása szerint negy­ven gazdasági egység közül tíz foglalkoztat a fővárosban anyagbeszerzőt. És adják, ve­szik az anyagbeszerzőket. Az egyik évben ‘itt, a másikban amott találkozunk például a fővárosban laki§, és ott anyag- beszerző „hivatallal” rendel­kező S. M.-mel. Ő ugyan nem sok pénzt „szakít le” mind­össze 780 forintot egy évben, de nincs kimutatás tisztelet­díjai összegéről. A Sió-völgye Tsz egy évben százezer forin­tot fizetett ki tsz-en kívül álló személyeknek. Jogtanácsosok­nak és tanácsadóknak. Az Ag_ rotröszt tanácsadója 12 ezer forintért vállalt tanácsadói munkát a sióagárdi tsz-ben. A Szekszárdi Szesz- és Üdítőital­ipari Vállalatnál egy időszak­ban * két jogászt is foglalkoz­tattak. Az egyik szekszárdi tsz homokbányájához, egy má­sik pedig a „kőbánya munká­sainak • irányítására” fogadott „tanácsadót”.. Gyakori a pénz­ügyi tanácsosok foglalkoztatá­sa — sajnos előfordul, hogy olyan személy vállal a gazda^ sági . egységben mellékfoglal­kozást, vagy másodállást, aki § éppen jogosult az ellenőrzésre. Laposvasnyújflás másodállásban Az ügyintéző. Megfoghatat­lan beosztást takar. A Tolnai Aíész egyidőben három ügyin­tézőt foglalkoztatott. És elő­fordul, hogy saját munkás foglalkoztatnak másodállás mellékfoglalkozás címén. A egyik szekszárdi vállalátná „laposvasnyújtás” címén fizet tek kétszer ezerkétszáz forinto ¥ négy személynek. Vajon mi lyen laposra kellett a lapös vasat nyújtani? Avagy éppel egy más jellegű munkát fizet tek így meg? ' A foglalkoztatott személyei sokasága éppen annyi féli szpkmát űz, mint ahányat vannak. És az is természetes hogy az idegenek alkalmazá­sára szükség van. A Szekszár­di Áfés.z például kórusvezető- nek és tánccsoport-oktatónal fizet évente hat-hat ezer fo­rintot, nemes kultúrpolitika: cél — a kórust és tánccsópor- tot a szövetkezetek közöset tartják fenn, a költségeker megosztoznak. Előfordul azonban olyan eset is, arrukor a törvényt. — a Munka Törvénykönyv sza­bályozza a másod- és mellék­állások rendjét —- is megsér­tik: „Egy személy több másod, állást, mellékfoglalkozást vál­lal. Az egyik tsz-ben például az elnökhelyettes havi fizeté­se 5290 forint, főfoglalkozá­sa és fizetése mellé másodál­lásban ezer forintot' kapott az egyik vízműtársulatnál, ugyanakkor hétszáz forintért még egy másik vízi társulatnál is vállalt másodállást. Mennyit; keresnek a másod­állást, mellékfoglalkozást vál­lalók? Tulajdonképpen, ha a statisztika összegezését néz­zük nem sokát. No, nem kell sajnálkozni,! Az egyik .vizsgá­lati anyag szerint a szellemi munkát végzők órabérátlaga 36 forint volt, a fizikai mun­kát vállalóké pedig‘13.-Az át., lagon belül nagy a szóródás. A havi javadalmazás 1800— 2000 forint körül tetőzik, és kétszáz forintnál kezdődik. Persze az egyedi esetek, illet­ve a vállalt feladat munkaide­je nem mindig az- átlagos ér­ték körül van. Éppen az egyik tanácsi vállalat példáin utal erre: Tizenegy személyt fog­lalkoztattak tanácsadói minő­ségben, kilencvenezer forin­tért. A tanácsadás egy feladat elvégzésére irányult. Nem szabad és nem lehet egyértelműen és egységesen minden másodállást, mellék­foglalkozást elítélni. Sőt! A Talajerő-gazdálkodási-Vállalat­nál •yilv.án.. szükség volt ta­nácsadókra- a tőzegprogram megvalósításához. De a 'több mint tíz tanácsadó egy kicsit soknak tűnik. Az Építőanyag- 'ipari Vállalat egy . szakember­nek tizenhatezer forintot fi­zetett a tufa-bánya beindítá­sával kancsolatos tanácsokért — a bánya már működik. Az őcsényi tsz csaknem tíz­ezer forintot fizet egy szíj­gyártónak, nyilván így olcsóbb a lószerszámok karbantartá­sa, felújítása, mintha főállású szíjgyártót foglalkoztatnának... Ugyanitt viszont olyan mun­káért is fizettek, amit az il­letőnek kötelessége lett volna elvégezni. 3—400 százalékos felfutás A másodállások száma egyre nő. A Szekszárdi Nyomda, a Szekszárdi Állami Gazdaság és más gazdasági egység — ha százalékban akarjuk kifejezni — egyik évről a másikra ’ 3— 490 százalékos felfutást tud kimutatni... És a legtöbb másodállást vállaló arra tö­rekszik, hogy újabb csatornát nyisson — leginkább egy alkal­Ünnepelve és unneprontön Szekszárdon elfoglalta új he­lyét a fogászüli szakrendelés. A.. honfoglalás kissé késve, tör­téntedé fofjúáju-k el, hogy rriin- ! dan^ jp,. ha jó.a vége,-ez eset­ben az, hogy a reginél sokkal kedvezőbb körülmények között fog működni ezután a fogászat. Míg egészségügyi ellátásunk szervezetének ez az új munka­helye átalakulóban volt, vi­szonylag sokat békétlenked- tilrJz, és türelmetlenül vártuk a nyitás hírét. Most, hogy ez bekövetkezett, együtt örülünk azokkal, akik a Mártírok tere 1—3. első emeletén értünk dol­goznak. Van okunk az örömre. Á három munkahelyes új fo­gászati rendelő alapterülete 150 négyzetméter. Jóval na­gyobb tehát, mint a régié volt. Az átalakítás költsége mintegy 650 ezer forint volt, és min'd a város, mind a Társadalombiz­tosítási Központ igen sokat ál­dozott azért, hogy a fogászat ideálisabb helyen működhes­sen. Az új rendelő szép. Tágas, levegős a váróhelyiség is.. Egy szó mint száz, minden van itt, ami a nagy betegforgalom le­bonyolításához ke.il. Egy vala­mi azonban fölöttébb hiány­zik, és ez a környezeti tisztaság. Mini ismeretes, a régi Szek- szárd városképét idéző öreg épület alsó utcafrontján üzle­tek vannak. Többek között itt van az 50-es élelmiszerbolt, á villamossági szaküzlet és a pa­pírbolt is. Az udvar állandó képét sajnos meghatározza az üzletek jelenléte. Amint belép az ember az utcáról á szívde­rítő állapotúnak éppen n'errí nevezhető kapun, telt kukák panorámája fogadja, s a kép visszatér, amint kiér a szűk, sötét és nem valami tiszta lép- esőházból az első emeleti fo­lyosóra. Itt már felülnézetből g-ifönyörködhet a szeméttároló edényekben és a melléjük, ku­pacolt hulládékhalmőcskc: denn. Ka nincs szerencséje, guberá­lót is láthat. A városközpontnak ez a ré­sze, a kőröskörül folyó építési és bontási munkák ellenére rendezett. Ebben az udvarban a jelek szerint nem lehet ren­det tartani, ha csak sor nem kerül az eddiginél sokkal szi­gorúbb közegészségügyi ellen­őrzésekre. A közeljövőben ha­tályossá válik a városi tanács köztisztasági szabályrendelete, amitől joggal reméljük, hogy az eddig annyiszor hiányolt köz­tisztaság ügye végre rendező­dik. Véleményünk szerint azon­ban addig sem szetbad vára- koznunk a Márt’.rpk tere 1—3. számú hgz esetében, hiszen az a. tény, hogy itt a fogászat mel­let körzeti orvosi rendelő is működik, a.h’z státuszát az egészségügyi intézmény rang­jára emeli. —óa— Megkezdődik az őszi gyermeküdültetés A Szakszervezetek Tolna me­gyei Tanácsa elosztotta az őszi iskolás gyermek gyógyüdülő je­gyeket megyénkben. A 69 üdü- lőjégy közül 14 darab alsó ta­gozatos fiúké, 12 alsó tagozatos lányoké, 22 felsős lányoké, és 21 felsős fiúké. A 23 napos turnusokra a szülőknek napi tíz forinttal kell hozzájárul­niuk. A több mint három hetet gyönyörű környezetben, ki­Cikkisnk nyomán s Lezárult a vizsgálat Takács János és felesége ügyében A Tolna megyei Népújság 1971. május 6-i számában meg­jelent a „Vétettek valamit” című cikk Takács János és fe­lesége (Paks, Zápor u. 17.) kálváriájával foglalkozik, amely azáltal állt elő, hogy Takács János munkaviszonyát a községi tanács költségvetési üzemének vezetője, Takáds Jánosné mun kaviszonyát pedig a községi tanács elnöke megszüntette. Az ügyben keletkezett munkaügyi Vitát a döntőbizottság lezárta. A megyei munkaügyi d,öntőbizottság eljárását az ügyészség vizsgálta, de törvénysértést nem tapasztalt. Takácsék ebbe nem nyugodtak bele és különböző szer­vekhez panasszal’ fordultak. A panasz alapján vizsgálatot rendeltünk el, melynek során megállapítottuk, hogy Takács János és felesége munkaviszonyának megszüntetésénél hibát követtek el, mivel nem jártak el -megfelelő emberséggel és körültekintéssel. Takács János a munkaköréből adódó feladatokat jól vé­gezte, szorgalmasan dolgozott és átmeneti időre az üzem •vezetésével is megbízták. A felmondás indokául felhozott mi­nőségi csere papíron ugyan bizonyított, de a gyakorlati mun­kában nem realizálódik. Takács Jánosné a községi tanács elnökéhez küldött leve­lében elsősorban nem a munkaviszony megszüntetését kérte, hanem panaszának kivizsgálását. Ezt azonban, figyelmen kí­vül hagyták és a munkaviszonyt megszüntették. Emberteleji dolog volt a munkára kiírt, de betegsége következtében erő­sen legyengült Takácsnét azonnal takarítói munkára’ beosz­tani. . A fenti esetek nagyfokú érzéketlenségre mutatnak és fel_ vetik a községi tanács elnökének felelősségét. A dolgozók problémáinak ilyen felületes, neiritörődöm, a várható követ­kezményekkel nem számoló intézkedés miatt Juhász Károly tanácselnököt elmarasztaltuk és figyelmeztettük. Ugyanakkor felhívtuk arra, hogy Takács Jánosné megfelelő munkakörbe történő elhelyezését haladéktalanul oldja meg, és erről ok­tóber 31-ig tegyen jelentést. Takács János 1£>71 április 29 óta az Alsótengelici Kísérleti Gazdaságban dolgozik. Odakerülésekor raktárosi munkakör­ben alkalmazták, havi 2500 forint fizetéssel. Augusztus 26- i építésVezetőnek nevezték ki, havi 3000 forint alapbérrel. Szabópál Antal megyei tanácselnök emelt üdülőkben — Parádsas- váron, Kőszegen, Röjlökmuzsa- jon és Parádfüraőn — töltik a gyerekek. Az első csoport üdültetése október 11-én kez­dődik, az utolsó csoport pedig december 21-én érkezik haza. Az SZMT a gyérmek-bauta- lójegysket már a korábban be­érkezett igények és a szakmai taglétszámok figyelembevéte­lével osztotta fel, ami elvé.- az előző évek gyakori:, ától, ugyanis az iskoláktól és a gyer­mekszakorvosoktól nem érke­zett elegendő igény. CÉcrrépa-lieiÉariÉsi bemutató Becsen Kedden, szeptember 28-án gépi cukorrépa-betakarítási be- . mutatót rendez a decsi Sár­közi Egyetértés Tsz-ben a Ma­gyar Agrártudományi Egyesü­let gépészeti szakosztálya, a Tolna megyei Tanács mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osztá­lya, és a Tolna megyei AG- ROKER Vállalat. A megyei nyilvánosságúnak szánt betakarítási bemutató programjában mezőgazdasági szakembereink számos olyan géppel ismerkedhetnek meg üzem közben, melyek jelentős mértékben könnyítik és gyor­sítják meg a cukorrépa-beta­karítás fáradságos és hossza­dalmas münkáját. A bemutatóra az úgyneve­zett 3 menetes cukorréjp'a-be- takarító gépek két változata vonul fel. Ezek között szere­pelnek a Tolna megyei ME­ZŐGÉP gyártmányai, NDK cu­korrépafejező gépek, ezenkívül egy francia cukorrépa-betaka- rító gépsor is. IMIiflfflMM ... a Népújság 3 1971, szeptember, 26« Táftaádás a másodállások liri mi megbízatásra: A Szekszárdi Vasipari Vállalatnál több olyan vezető beosztású személy van, aki két-három szekszárdi Vál­lalatnál is egy-egy program megválói kásában valamikép­pen részt vett, részt vesz, ta­nácsot ad. A mellékfoglalkozás egy úi. igen hasznos ágáról is kell szólni: a kisipari szolgáltató tevékenységről. Az ipari mun-, káénak lehetősége van arra, hogy üzemi munkája mellett — után — kisiparosként szol­gáltató tevékenységet végez­zen. Tolna megyében több mint kétszáz különböző szak­májú ipari munkás — kőmű-, vés, lakatos, hegesztő, * autója­vító, fényező, asztalos, tv-mű- szerész stb. — vállalkozott szolgáltatásra, a munkaadó be­leegyezésével. Mert talán mondani sem kell, a másodállás, mellékfog­lalkozás vállalásához, űzésé- hez munkaadói engedély szük­séges. Soknak elutasítják ké­rését, másoknak megadják. Előfordul, hogy a gazdálkodó szerv egyszerűen nem tartja szükségesnek idegen személyek foglalkoztatását. Közülük csak néhányat említünkSzekszárdi Szabó Szövetkezet, bátai No­vember 7. Tsz, Bátaszéki Épü­letkarbantartó Ktsz, a szedresi tsz stb. A Munkaügyi Minisztérium rendeletének végrehajtásáig nincs hátra tíz nap. A Tolna megyei gazdasági egységek többségében még el sem kezd­ték a rendelettel kapcsolatos felülvizsgáló munkát, pedig fontos lenne tájékozódni, vizs­gálódni a mellékfoglalkozások körül. PÄLKOVÄCS JENŐ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents