Tolna Megyei Népújság, 1971. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-23 / 224. szám
XXI. évfolyam, 224. szám ÁRA: 90 FILLÉR Csütörtök, 1971. szeptember 23. TQLn& MEfíYEÍ VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK? ' A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGAnAK LAPJA Tanácskozik az országgyűlés Az egységes szövetkezeti törvényjavaslat vitája Szerdán délelőtt 11 órakor megnyílt az országgyűlés őszi ülésszaka. Az ülésen részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, AcZél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa — az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott — törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően bemutatta, s azt a képviselők kézhez kapták. Az országgyűlés az Elnöki Tanács jelentését tudomásul vette. Bejelentette továbbá, hogy a Minisztertanács beterjesztette az országgyűlésnek a szövetkezetekről, valamint az ifjúságról szóló törvényjavaslatokat. A két törvényjavaslatot előzetes tárgyalásra megkapták az országgyűlés illetékes állandó bizottságai és szétosztották az országgyűlés tagjai között. Apró Antal közölte, hogy két képviselő interpellációt jegyzett be. Ezeknek tárgyát és az interpelláló képviselők nevét dr. Pesta László jegyző ismertette. Az elnök javaslatára ezután az országgyűlés elfogadta az ülésszak tárgysorozatát, amely a következő: 1. a szövetkezetekről szóló törvényjavaslat; 2. az ifjúságról szóló törvényjavaslat; 3. interpellációk. Ezután napirend szerint megkezdődött a szövetkezetekről szóló törvényjavaslat tárgyalása. A kormány nevében dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter mondott expozét. Dr. Korom Mihály beszéde Dr. Korom Mihály bevezetőben hangsúlyozta, hogy hazánkban a szövetkezetek általában — különösen pedig a mezőgazdasági, az ipari, a fogyasztási és értékesítő szövetkezetek — számottevően járulnak hozzá a lakosság szükségleteinek kielégítéséhez. A több mint egymillió tagot tömörítő mezőgazdasági termelőszövetkezeteink adják a mezőgazda- sági termelés 70 százalékát. A közel negyedmilliós tagsággal rendelkező ipari -szövetkezeteink a belső forgalomba kerülő hazai ipari termékek 16 százalékát, a szocialista szektor által épített lakások 22 százalékát adják. Az általános fogyasztási os értékesítő szövetkezetek taglétszáma több mint másfél millió; a kiskereskedelmi és a vendéglátóipari forgalomnak közel egy- harmadát a községek jelentős részében teljes egészét bonyolítják le. A takarékszövetkezetek kb. 800 000, a lakásszövetkezetek pedig 60 000 tagot számlálnak. Igen jelentősek a szövetkezetek számszerűen nem mérhető társadalmi eredményei; részvételük a szocialista tudatformálás, a kulturális élet, a nevelés, a szakképzés, a szociális ellátás különböző területein is. Szövetkezeteink gazdasági és társadalmi tevékenysége, további erősödése és fejlesztése tehát — szögezte le a miniszter — fontos közérdek. Az általános szocialista fejlődésen belül az utóbbi években szövetkezeti mozgalmunk számára is erős ösztönzést adott két fontos tényező; a gazdaságirányítási rendszer reformja, valamint a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének követelménye. — A szocialista demokratizmus fejlődése szempontjából a szövetkezeti viszonyok között kibontakoztatható aktivitásnak is nemcsak egy-egy szövetkező közösség látja hasznát, hanem annak társadalmi méretekben is sokféle előrevivő kisugárzása van. Ezek a tényezők, összhangban a szövetkezeti mozgalom szilárd voltával, igénylik a törvényhozástól és a kormánytól: jogi téren is adjon további segítséget ahhoz, hogy a szövetkezetek még hatékonyabban és intézményesen beilleszkedjenek népgazdaságunk rendszerébe és egész szövetkezeti mozgalmunk még eredményesebben szolgálja általános szocialista fejlődésünket. Ezeket a célokat szolgálja az előterjesztett törvényjavaslat. A továbbiakban Korom Mihály elmondta: A törvényjavaslat a szövetkezet fogalmának meghatározásánál abból indul ki, hogy a szövetkezet az állampolgárok által gazdasági és társadalmi tevékenység céljából önkéntesen létrehozott szocialista közösség, amely a szocialista szövetkezeti tulajdon és a demokratikus önkormányzat alapján működik. Tevékenységével előmozdítja tagjainak anyagi jólétét, szocialista tudatának fejlődését, egyben pedig közreműködik a társadalmi szükségletek sokoldalú kielégítésében. Szövetkezeteink a szocializmust építő társadalmi és gazdasági környezetben léteznek és működnek. Dr. Korom Mihály ezután emlékezhetett az MSZMP szövetkezeti politikájának irányelveire, amelyek aláhúzzák, hogy a szövetkezetek nálunk nem átmeneti alakulatok, hanem hosszú távon, a szocializmus teljes felépítésének folyamán hasznos szolgálatot látnak ok Ebből kiindulva, a szocialista állam minden társadalmi, gazdasági és politikai segítséget megad számukra, hogy szerepüknek és jelentőségüknek megfelelően működhessenek és fejlődjenek tovább. Gazdasági tekintetben tehát a szövetkezeteket, mint az állam vállalataival azonos feltételek mellett működő egységeket, a népgazdaság Szerves alkotórészének, összességükben egyik fontos szektorának tekintjük. Jogilag is szabályozni kell, hogy a szövetkezetek vállalati gazdálkodást folytatnak. Mindehhez az is szükséges, hogy a társadalmi tulajdon egyik fajtájával, a szövetkezeti szocialista tulajdonnal gazdálkodó szövetkezetek és az állami vállalatok gazdasági kapcsolatában a két tulajdonforma azonos jogi megítélés alá essék. A Magyar Népköztársaság csakis a kizsákmányolástól mentes szövetkezés szabadságát ismeri el, azt védi és támogatja. A törvényjavaslat hangsúlyozza, hogy gazdasági céljuk a tagok anyagi jólétének előmozdítása és egyben tervszerű, gazdaságos közreműködés a társadalom sokrétű igényeinek kielégítésében. A jól működő szövetkezetek éppen ilyen módon szolgálják helyesen a társadalom, de a szövetkezetek és a tagok egyéni érdekeit is. Amely szövetkezetben elfeledkeznének erről a fontos elvről, ott megsértik a közérdeket és előbb- utóbb a törvényes rendet is. Ahol pedig ezt a fontos elvet tudatosan félreteszik, ott csak álszövetkezetről beszélhetünk, amely fedőszervéül szolgál egyes csoportok vagy egyének közösségellenes manipulációinak. Ezeket a szocialista állam nem tűrheti és gazdasági, valamint jogi eszközökkel megakadályozza ilyen működésüket. De maga az egészséges szövetkezeti mozgalom is kiveti magából az effajta kísérleteket. A továbbiakban elmondotta a miniszter, hogy a törvényjavaslat megszünteti azt a több mint két évtizedes egyenlőtlenséget, mely a különböző szövetkezeti ágazatok jogi szabályozását jellemezte. Az egységes szövetkezeti törvény előkészítése kapósán felmerült a kérdés: Beszélhetünk-e egységes szövetkezeti mozgalomról, és lehetséges-e valamennyi szövetkezeti ágazat jogi kérdéseinek egységes szabályozása? Lehetséges, mert bár az egyes szövetkezeti ágazatok eltérő tevékenységet folytatnak, és megvannak a maguk sajátosságai, mégis tisztázódtak és kiforrottak azok a közös vonások, amelyek mindegyik szövetkezeti formára egyaránt jellemzőek. Az egységes szövetkezeti törvény megalkotásának lehetőségét éppen a közös ismérvek, az azonos elvek szerint működő közösségek, a szövetkezeteken belüli társadalmi viszonyok sok azonos vonása adják. Szükség van arra is, hogy az egy- egy szövetkezeti ágazat konkrét tevékenységi körét, a többi ágazattól eltérő sajátosságait az egységes törvényen alapuló, azzal összhangban álló ágazati jogszabályok rendezzék: • i r - A szövetkezetek országos és területi érdekvédelmi szerveinek kiépítése az önkéntesség és az önállóság elvéből következően csak önkéntes alapon történhet. Lényeges annak az elvnek törvényi szabályozása, hogy a szövetkezetek és azok érdekképviseleti szervei között nincs semmiféle alá-, vagy fölérendeltségi viszony. A szövetkezeti kongresszusok* illetve a szövetkezetek maguk hozzák létre ezeket a szerveket azért, hogy azok társadalmi és gazdasági síkon védjék érdekeiket. Az érdekképviseleti szervek mozgalmi eszközökkel és szolgáltatások nyújtásával segítik a szövetkezeteket. Ennek érdekében a törvény- javaslat megfelelő jogosítványokat ad számukra. A szövetkezetekkel kapcsolatosan is szükség van meghatározott állami-jogi tevékenységre, nem utolsó sorban éppen a szövetkezetek érdekében. A Szocialista szövetkezeti mozgalom sem tűzött maga elé olyan célokat, hogy semleges, az államtól elkülönült „területen kívüli” szervezet legyen. Arra azonban az állam és a szövetkezetek részéről egyaránt szükség van, hogy a kapcsolatok igazán elvi alapokon nyugodjanak, és tartalmukban a közös érdekek jussanak kifejezésre. Ezt csak a szocialista állam és a szocialista szövetkezetek kapcsolatai valósíthatják meg igazában. A szövetkezetekkel kapcsolatos állami tevékenység a szövetkezeti életviszonyok jogi szabályozása, az állam gazdasági irányítása és hatósági tevékenysége, végül a törvényességi felügyelet keretében valósul meg, Ennek kapcsán megemlítette, hogy jogszabályok határozzák meg — egyebek között — a szövetkezetek tevékenységi körének terjedelmét is, tehát azt, hogy mivel foglalkozhatnak, illetve mi tilos a számukra. Befejezésül az igazságügyi miniszter hangsúlyozta: A törvényjavaslat célja megállapítani az egész szövetkezeti mozgalmunk számára irányadó elveket és azokat az alapvető közös szabályokat, amelyek minden szövetkezetre egyaránt Vonatkoznak annak érdekében, hogy a szövetkezeti mozgalom valamennyi ágazata szocialista építőmunkánk követelményeinek megfelelően fejlődjék tovább. Korom Mihály a kormány nevében kérte az országgyűlést, hogy a szövetkezetekről előterjesztett törvényjavaslatot vitassa meg, és emelje törvényerőre. A törvényjavaslat vitája Az igazságügyi miniszter ex. pozéja után megnyílt a vita a szövetkezetekről szóló törvény- javaslat fölött. A vitában elsőnek dr. Bodnár Ferenc Borsod megyei képviselő a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság előadója szólalt fel. Hangsúlyozta: Minden szövetkezeti tagnak tudatában kell lennie annak, hogy az új törvény a társadalmi érdekkel (Folytatás a 2, oldalon) _
