Tolna Megyei Népújság, 1971. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-23 / 224. szám

kezeti tagiként és munka­viszonyban végzett munka egy • tekintet alá -esik.'” Idős termelőszövetkezeti tag­társaim, akik " alapító tagjai voltak a termelőszövetkezet- ' nék.’lájmozgalmat a nehéz idő­ben ,sem hagyták cserben, mi­vel ‘kevés nyugdíjévét tudtak szerezni, ma oly kis összegű nyugdíjat kapnak, melyből sajnos, nagyon szűkösen élnek. Több 10 ezer. tsz-tagtársam kérését tolmácsolom most, akik kérik kormányunkat, hogy az anyagi lehetőségek ha meg­engedik egyik elsődleges kér­désként kezeljék kérésüket. Kérik topábbá, hogy a nyug­díj összegét az 50—60 életév alatt teljesített munka ■ után állapítsák meg, és ne a 60—65 év között teljesített után, ami­kor már sok esetben egészségi állapotuk. megromlik, munka­teljesítményük csökken.. Az érdekképviseleti szervek, (ahogy a tervezetben van) a szövetkezetek érdekeit szem előtt tartva, kell, hogy dolgoz­zanak, munkálkodjanak. Nem szabad azt megenged­nünk, hogy az érdekképvi­seleti szerv, felettesi vagy felügyeleti helyzetbe ke­rüljön. A szövetségek a rendelkezé­sükre álló anyagi erőket ilyen célzattal a jövőben sem sza­bad, hogy felhasználják. Tisztelt Országgyűlés! Módosító javaslattal szeret­nék: élni a törvénytervezet 105. §. 3. bek. vonatkozásában, amely.az alábbi. „Az érintett szövetkezet (szövetség) illeté­kes testületi szerve köteles az irányelveket (ajánlásokat) megtárgyalni és arról határoz­ni. Az irányelv (ajánlás) a szövetkezetekre (szövetségre) illetékes testületi szervének határozata alapján válik köte­lezővé.” E helyett javaslom: „Az irányelv (ajánlás) a szövetkezeire (szövetségre) illetékes testületi szervé­nek határozata alapján vá­lik kötelezővé”. E módosító javaslattal azért élek, mivel a törvénytervezet­ben kettősség van. Az orszá­gos érdekképviseleti szervek irányelveit, ajánlásait a terü­leti, szakmai szövetségeknek kötelező megtárgyalni. Viszont a területi, szakmai szövetsé­gek ajánlásait, irányelveit a szövetkezetnek nem kell köte­lezően — és mondhatom he­lyesen —, megtárgyalni. E szerény változás a szövet­kezeti demokrácia további nö­velése, szélesítése. A törvényjavaslat többi ré­szét jónak tartom, azzal egyet­értek, elfogadom és magam részéről örömmel megszava­zom — fejezte be felszólalását Fülöp László. Kovács Sándor Pest megyei, Papp József Borsod megyei és Szviridov Ivánná Szabol cs- Szatmár megyei képviselő fel­szólalása után ebédszünet kö­vetkezett, majd Apró Antal elnökletével folytatta, tanács­kozását az országgyűlés. Elsőként Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyette­se emelkedett szólásra. Fehér Lajos A szövetkezetek nélkülözhetetlen ? társadalmi tényezővé váltak Fehér Lajos bevezetőül utalt arra, hogy a, törvényter­vezet azokra az alapvető kér­désekre, szabályokra fordítja a fő figyelmet, arhelyek vala­mennyi szövetkezetre érvé­nyesek. Az egyes szövetkezeti ágazatok sajátosságaival ösz- szefüggő kérdéseket törvény- erejű rendeletekkel, kor­mányhatározatokkal szabá­lyozzák, ezeket az egységes törvény elvei alapján ez év végéig kell elkészíteni és ki­adni. Ezután arról szólt, hogy az utóbbi években az irányí­tás, a tervezés korszerűsítése, a szabályozó rendszer hatásai nyomán javultak a szövetke­zetekben az önálló vállalati gazdálkodás teltételei, sokat fejlődött a szövetkezetek bel­ső élete. Mindez azért is fi­gyelemre. méltó, mert a ta­pasztalatok 'szerint Ott emelkedik a gazdálko­dás színvonala, ahol az önkormányzat is fejlődik, ahol összhangban van a szövetkezeti demokrácia a vállalat! . vezetéssel. A miniszterelnök-helyettes ezután a: választott szervek, s ezen belül a különféle .bi­zottságok munkájának nagy jelentőségét hangsúlyozta. A szövetkezeti demokrácia érvé­nyesülésének lényeges eleme a,többi között a felügyelő bi­zottság munkájának fejlesz­tése, hiszen a vállalati gaz­dálkodás erősödésével, a áziL vetkezeti önállóság bővülésé­vel a belső ellenőrzés .fela.da- tai is nőnek. Ilyen szempont­ból még mindhárom szövetke­zeti ágazatban sbk ä tenni­való.- . . Fehér LajoS a továbbiak-* ban rámutatott, hogy a szö­vetkezeti mozgalom hagvomá. nyai közé tartozik a kölcsö­nös segítés és ÖnSégelyezés él­ve) A mostani törvényterve­zet is a- kölcsönös támogatás sokrétű kibontakoztatására bátorítja a .szövetkezeteket. A A kölcsönös támogatás erősí­tése növeli a szövetkezeti gaz­dálkodás biztonságát, lehető­vé teszi az indokolt kocká­zatvállalást s alkalmas arra, hogy, megoldja a bajba jutott, az. átpieneti nehézségekkel küzdő szövetkezetek gondjait Részletesen foglalkozott! Fe­hér Lajos az érdekképviseleti szervek munkájával, kiemel­ve, hogy országos es a leruieu szövetségek a szövetkezeti mozgalom fontos részei, de nem alkothatnak alá- és fölérendeltségén alapuló hierarchikus szervezetet. Hazánkban — folytatta a miniszterelnök-helyettes — a szövetkezetek tevékenységének gazdasági szabályozása — bi­zonyos sajátosságokat leszámít, va “— lényegében az állami vállalatokéval azonos rendszer­ben -történik. A gazdasági sza­bályozó- és ösztönzőeszközök­nek mindkét szektorában ugyanazt a szerepet kell betol, teniük. Csak így érvényesülhet a népgazdaság egységes közi ponti irányítása, a piac aktív szerepére építő szocialista terv- gazdálkodás. A gazdasági befolyásolás mellett a szocialista állam jog­szabályokban megállapítja a szövetkezeti gazdálkodás, a működés ‘ és- vezetés általános szabályait és felügyeletet gya­korol ezek megtartása fölött. A szövetkezetekre csak tör­vény, törvényszintű és kor­mányszintű jogszabályok, e jogszabályok által meghatáro­zott körben miniszteri rende­letek, illetve államtitkári ren. delkezések, valamint a szövet­kezetek saját határozatai és szerződései róhatnak kötele­zettségeket. Ennek az elvnek gyakorlati érvényesítése azt is jelenti, hogy központi, helyi és társadalmi szervek egyebekre nem kötelezhetik a szövetke­zeteket. A szövetkezetek és az álla. mi vállalatok kapcsolataiban a törvényjavaslat leszögezi az egyenjogúság elvét. Állami gazdálkodó szervezetek (válla­latok, bankok) hatósági funk­ciókat a szövetkezetek fölött nem gyakorolhatnak. Az olyan feladatok ellá­tásáért, amelyeket az ál­lam társadalom- és gaz­daságpolitikai szempont­ból szükségesnek ítél, de gazdaságosan nem oldha­tók meg, a szövetkezetek állami támogatásban ré­szesülhetnek. Megkaphatják ugyanazt a tá­mogatást, amit az állam ugyanazon tevékenység esetén az állami vállalatoknak nyújt. A törvényjavaslat igen fon­tos tétele a 111. szakasz, amely szerint a minisztereknek kell gondoskodniuk arról, hogy ágazatuk területén a szövetke­zetek társadalmi és gazdasági jelentőségüknek megfelelően fejlődjenek. A minisztereiének tehát a gazdasági szabályozó- rendszer kialakítása során és általában az ágazati irányítás kereteiben kellő gonddal fog­lalkozniuk kell a szövetkezeti tevékenységgel is. Ennek egyik jelentős eszkö­ze, hogy a miniszterek szak­mai felügyeletet gyakorolnak a szövetkezeteknek az ágazat tokhoz kapcsolódó tevékenysé­ge fölött, Áz állami törvényességi fel­ügyeletet a szövetkezetek alap­szabályszerű működése fölött a tanácsok gyakorolják. Ezután emlékeztetett Fehér Lajos arra, hogy hazánkban tíz évvel ezelőtt fejeződött be sikeresen a mezőgazdaság szó. cialista átalakítása, s ezzel a mezőgazdaságban is uralkodó­vá váltak a szocialista terme­lési viszonyok. A tíz év alatt a magyar falu nélkülözhetetlen, mással nem helyettesíthető gazdasági és társadalmi ténye­zőivé váltak a mezőgazdasági termelőszövetkezetek. A tsz-ek többségéről ma már elmondhatjuk, hogy azok a szó szoros értelmé­ben véve nagyüzemek. Termelésükben — különösen 1968. óta — jelentősen előre­haladt a specializálódás. Sza­kosodásuk ellenére is a gazda­sági élet összefüggései, továb­bá azon érthető törekvésük miatt, hogy minél nagyobb mértékben maguk dolgozzák fel és értékesítsék termékeiket, sokágú nagyüzemek maradnak. A tsz-ek gazdasági tevékeny­ségének bővítését a jövőben is támogatjuk, ösztönözzük — hangsúlyozta a szónok. — Vál­tozatlanul fontos célunk ugyanis a nagyüzemi élelmi­szertermelés és -értékesítés nö­velése, a lakosság igényeinek jobb kielégítése a helyi adott­ságok, kapacitások megfelelő hasznosítása, s mindenekelőtt a munkaerő foglalkoztatása. Nem kívánjuk korlátozni a jövőben a lakosságnak nyúj­tott szolgáltatásokat, a helyi építőanyag-termelést, az igé­nyek jobb kielégítését szolgá­ló kisipari termelést, vagyis a magánszektorral folytatott ver­senyt sem. Fehér Lajos a törvényjavas­lat 37. szakaszára utalva el­mondotta, hogy a szövetkezetek minden olyan gazdasági tevékeny­séget folytathatnak, ame­lyet törvény, törvényerejű vagy kormányrendelet nem tilt meg, vagy nem tart fenn az állami gazdálkodó szervek részére. E felhatalmazás alapján még ez évben a kormány elé ke­rül a szóban forgó. tilalmi lis­ta, amely a mezőgazdasági, a fogyasztási és az ipari szövet­kezetekre egyaránt vonatko­zik. A készülő kormányszintű jogszabály szerint a szövetke­zeteket továbbra is mezőgazda- sági szövetkezetként kell szá- montartani. Azok a termelő- szövetkezetek. ahol az összes termelési értékhez viszonyítva az élelmiszergazdasághoz egy­általán nem kapcsolódó gépi-, vegyi- és könnyűipari bedol­gozásból származik az árbevé­tel 30—50 százaléka, alakulja­nak át mezőgazdasági-ipari szövetkezetté. Azok pedig, ahol ez az arány 50 százalék fölé emelkedik, ipari-mezőgaz­dasági szövetkezetté. Ezekben már ma is létező vegyes pro­filú szövetkezetekben a mező- gazdasági tevékenységre a me­zőgazdasági, az iparira pedig az iparra vonatkozó jövede­lemelvonást kell érvényesíteni. A Minisztertanács elnök- helyettese végül a Magyar Szó. cialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a kormány nevé­ben a beterjesztett törvényja­vaslatot az országgyűlésnek elfogadásra javasolta, Az országgyűlés a szövetkezeti törvényjavaslatot elfogadta Fehér Lajos beszéde után felszólalt a vitában Vass Jó­zsef, dr. Tamás László. Szabó István a TOT elnöke, Pájer Imre, Horváth Kálmán, Bol- lók Józsefné, Kapiller Imre, Rév István és Fábián Márton képviselő, majd az elnöklő dr. Beresztóczy Miklós a vitát le­zárta és dr. Korom Mihály igazságügy-miniszternek adta meg a szót, aki válaszolt a vitában elhangzott észrevéte­lekre;, Az igazságügy-miniszter vá­lasza után az országgyűlés a szövetkezetekről szóló törvény- javaslatot általánosságban és — a már előzőleg megszava­zott módosításokkal — részle­teiben, egyhangúlag elfogad­ta, Ezzel a szerdai tanácskozás befejeződött. Ma 10 órakor — az ifjúság­ról szóló törvényjavaslat tár­gyalásával — folytatja muiv* kaját az országgyűlés, (Folytatás az í. oldalról.) együtt ázolgálja a-, csoportok és. az egyének érdekéit- is. Ezután, szünet következett, majd dr. Molnár Frigyes Bács­Kiskun megyei képviselő a SZÖVOSZ elnöke után Füjöp László Tolna -megyéi képvise­lő, a bátai' November 7'. Tsz elnöke emelkedett szólásra. Fiilöp László Tolna megyei képviselő felszólalása Az egységes szövetkezeti tör vény megteremtése mind ma­gyar, mind világviszonylatbal nagyon nagy jelentőségű. Meg állapíthatjuk, hogy a világor még sehol sem alkottak egy­séges szövetkezeti törvényt Magyar' viszonylatban a sző vétkezés nem új dolog. El kel mondanunk, hogy á mozgalom ban különösen nagy jelentő ségű a mezőgazdaság szociális ta átszervezése, a mezőgazda sági termelőszövetkezetek meg teremtése.. A szövetkezeti mozgalom bán, dolgozó parasztságunl van legnagyobb mértékben ér dekelve. A mezőgazdaság brut tó • termelés értékének kerekei 70 százalékát adják a termelő szövetkezetek. Dolgozó parasztságunk, amely a munkásosztály hű szövetségese, a termelő­szövetkezeti mogalmat ma­gáénak vallja. Bátran -lejelentem, 'hogy el enyésző azoknak a száma, ak'l ma még nem látják a bízta jövőt a szövetkezetekben. Kin az életben nagyon gyakrar elhangzik, „Csak egyet sajná­lunk. miért nem csináltátok i szövetkezeteket előbb.'’ Ná­lunk Tplna megyében különö sen nagy jelentőséggel bírna! a- szövetkezetek. Az egyre na gyobb mértékű iparosodás el lenére megyénk mezőgazdaság jellegű, éppen ezért a mező gazdasági tsz-ek, de az'.Ipar szövetkezetek, lakásszövetkeze tek, értékesítő ■ és fogyasztás szövetkezetek)-.mind. a - mozga lom nagyságát bizonyítják. Je­lentős a szerepe a takarék- szövetkezetnek is a falu életé­ben, , • E mozgalom megindításánál kezdeményezők voltunk, hiszer 15 évvel ezelőtt az ország- . ban elsőnek Tolna megyé­ben, Dunaföldváron ala­kult meg a takarékszövet­kezet, mely ma már a szövetkezetek között jelentős helyét foglal el A törvényjavaslat részletei­ben talán legközelebb az 1967 évi III-as törvénnyel a terme­lőszövetkezeti törvénnyel áll —^ folytatta a hozzászóló. —A javaslatot -áttanulmányozva na­gyon sok egyezőséget tapasz­taltunk. Viszont a mai féltéte- leknek megfelelően, szerény véleményem szerint, sok olyan probléma került ezzel a tör­vénnyel a helyére, ami a szö­vetkezetek életében, iráhyítá- sában bizonytalanságot- ered­ményezett, , A vállalati gazdálkodás szélesítésében jelentős elő­relépések történtek, de ez­által a szövetkezeti demok­rácia egyáltalán nem csor- búit. A törvényjavaslat 20. §-ában lefekteti, hogy a szövetkezet legfőbb testületi szerve a köz­gyűlés. amely évente legalább egyszer köteles összeülni. Na­gyon helyesnek tartom e pont ilyen mértékű meghatározását, mivel sok: esetben és helyen nagy nehézségeket okozott a közgyűlés többszöri megtartá­sa, helyhiány, egyéb problé­mák miatt. Viszont ha szüksé­ges, á vezetőség többször is összehívhatja a közgyűlést. Ugyancsak helyesnek tartom a közgyűlés határozatképességé­hez a több mint 50 százalék megjelenését. A szövetkezeti demokrácia ezzel nem károso­dik, de a gyakorlati élethez e tekintetben közelebb . kerül­tünk. f A bizottságok létrehozásánál a 3. kötelező bizottság tör­vénybe iktatásánál ugyancsak a legteljesebb mértékben egyetértek. A demokratizmus kiszélesítésében előrelépés, hogy a bizottsagoK a Közgyű­lésnek tartoznak . beszámolni munkájukról. Nagyon lényeges pontnak tartom a 34. §, 3. bekezdését, mely szerint a szövetkezeti tulajdon a társadalmi tulajdon más formáival egyenrangú és azonos védelemben ré­szesül. A tagsági viszonnyal kapcso­latban, hogy a tagfelvétel a vezetőség hatáskörébe kérőit,' ezzel nézetem szerint leegysze­rűsödött a kérdés. A régebbi gyakorlatban a-Szövetkezet ve­zetősége javasolta a tagot a közgyűlésnek felvételre, de ha a közgyűlésre, csak fél év múl­va került sor, akkor ezalatt a felvételt kérő tag bizonyta­lanságban volt, felveszi-e a közgyűlés, avagy*.sám. Nagyon lényeges és fontos résznek tartom a törvényter­vezet 72—73. §-át,- mely sze­rint „szövetkezetben- tagsági viszony alapján Végzett mun­ka egyenrangú a társadalmi tulajdon más formája kereté­ben végzett , munkával... a mun­kában töltött :idő alapján járó jogok szempontjából a szövet-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents