Tolna Megyei Népújság, 1971. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-19 / 221. szám

4 madárvonulások titka Á madáirvonulás évek óta foglalkoztatja az ember kép- zéíet<|t. A római kor jósai, az áfugjljjok, a' madarak repülésé­ből - olvasták ki a jövőt. Eh­hez talán értettek, de magá­nak a vonulásnak különböző titkait, például, hogy miért specializálják magukat az egyes fajok bizonyos útvona­lakra, még nem sikerült meg1 Sejteni. Gondoltak arra, hogy a Főid mágnességének vagy a légkör éiektxömösságának eltérései­hez igazodnak, de a legújabb vizsgálatok szerint inkább a csillagok szerint tájékozód­nák, amelyeket sokkal jobban ismernek, mint gz átlagember.- A planetáriumokban ugyanis az elfordított irányban a . mennyezetre festett égbolthoz igazodva akartak utrakelni, de amint kiszabadultak, azon­nal éles szögben fordultak a Valóságos csillagok által jel­zett irányba. Ä Magyarországon fészkelő 210 madárfajból, amihez még • körülbelül 130 '„tranzitutas" járul, legalább 150 vesz részt ebben, az évenként ismétlődő szárnyas népvándorlásban. JAz idén augusztus 20-án a gólyák nyitották meg a sort, A hagyományos menetrend egyébként ezt így is írja elő nékik/' Zomínel már rég túl­járnak határainkon, csak né­hány Optimista ...Kele” tartóz­kodik még hazánkban . Az elő. -vj^^tlás persze., jóval .-koráb­ban- megkezdődött. Már au­gusztus 20-a előtt lehetett lát­ni néhány cankófaj, különbö­ző . . seregélycsapatok, récék, Stb.' öászeVerődését és csopor­tosulását a „madár-repülőte­rekről”, elsősorban a. különbö. /lő -vízkörnyéki területekről. Sőt a szántód! komp majdnem ■elgázolta azt a 200 főnyi kis­király - csapatot, amely vala­honnan északról érkezett hoz­zánk.- feítnent már a fecskék egy része; elrepültek, a bíbicek, és a:-- sirályok közül sincsenek már itt azok, amelyek nálunk költöttek. A múlt hét folya­mán mondtak búcsút a ka­kukkok és a kékcsókák. Fo­lyamatosan kapnak szárnyra a gémek és a bakcsók. A Kis­A közvélemény á vérebeket általában hatalmás, vérszom­jas, 'borjú nagyságú kutyáknak képzeji, - az amerikai rabszol- garegények -sátáni. fenevadjai­nak.. Kevesen tudják, hogy az itíig VizSIa:, -nagyságú véreb a Balaton mellől elrepültek a kócsagok és a kanalas gémek. Hírmondónak ugyan itt van még egy-kát kormorán, de az uralmat már a kacsák, első­sorban a tőkésrécék, illetve a szárcsák vették át. Nemsokára, valószínűleg szeptember második felében, sőt* talán már 15-re megjön­nek a vadlúdak. A nagy légi-,' forgalom előreláthatólag októ­ber második felében ér majd véget akkor, amikor megér­keznek a libák és az északi vizekről elindult többi úti-, társaik. Férfiak nők — 1:1 A Lengyel Tudományos Aka­démia demográfiai prognoszti­kai kutatócsoportja' úgy látja, hogy 2000-re ’ kiegyenlítődik a Lengyelországban élő nők és férfiak száma. Eddig a nők voltak túlsúlyban, ami a há­ború és a megszállás követ­kezménye, amikor elsősorban férfiak pusztultak el; most azonban „felsorakoznak" az új korosztályok, amelyekben a férfiak dominálnak. Mintegy 30 év múlva, 2000-ben helyre­áll az egyensúly. A XXI. szá­zad első évtizedeiben valószí­nűleg a férfiak lesznek túlsúly­ban, ./ ' y ’• . ’ „Templom eladó" „Templom a hozzá tartozó parkkal eladó” t- ez a szo­katlan hirdetés látott nap­világot az észak-olaszorszá- gi , Friuli—Venezia—Giulia járás újságjaiban. A hirde­tést, a Gorizia , melletti Borgnano falucska plébá­nosa adta fel. Eljárását az­zal magyarázta, hogy a XVIII. század végén épült templomot a teljes tönkre- menés fenyegeti. A megros- kadt tető már nem nyújt védelmet az eső ellen, a fa­lakat kikezdte ‘a kedvesség, a víz szinte teljesen lemos­ta a festményeket. Az épü­let helyreállításához szük­séges pénz hiányzik, ezért az egyházközség tagjai el­határolták, hogy eladják templomukat abban a re­ményben, hogy az új tulaj­donos majd restaurálja. Maréknyi banán . ezer kókuszdióért „Elefánt-porszívó" A HoÜowell Engineering nevű dearborni (Egyesült Államok) vál­lalat egy olyan hatalmas porszí­vót szerkesztett, amely képes be- ^zívni konzervdobozokat» üvegeket, üvegcserepeket és más nehéz hul­ladékokat. A gépet Elefántnak ne­vezték el, minthogy fő alkatrésze az az elefántormányra emlékezte­tő hatalmas cső, amely beszip­pantja a hulladékot. Á porszívó nyolc lóerős motorral működik. Az egész berendezés rászerelhető egy traktorra vagy kisebb autó­ra. Igeii jól beválik az autópályák melletti útsávoknál, parkírozóhe­lyeken és más olyan helyeken, ahol sok a szemét. Az ember bölcs barátja Egy svájci tudós tesztmódszerekkel összehasonlította az ember, a delfin és több állat agyát. Első helyre az ember került — 215 ponttal, a másodikra a delfin — 190 ponttal, a harmadikra az elefánt. A majom a negyedik helyre szorult. A delfinek „segédkezet nyújtanak” az embernek a tengerben. 1887. és 1912. között 25 évig egy delfin volt a hajók „révka- lauza”az új-zélandi veszélyes Cook-szoroson. A második vi­lágháború idején a delfinek sok olyan pilótát mentettek meg, akik légiütközet közben a tengerbe zuhantak, öt évvel ezelőtt pedig az újságok részletesen leírták, hogyan mentett meg egy delfin egy arab mérnököt, aki halászás közben bele­esett a vízbe a Szuezi-földszorosnál. Egy új-zélandi város­ban delfinszobrot állítottak: a delfint kisfiú öleli át. Ezt^ a szobrot a város kedvencének, az Opo nevű delfin emlékére állították. A kókuszpálmában gazdag Kota Bháru-i part szedőmun­kásai igen szerények. Napi egy marék banánért öt napig, sőt még tovább' dolgodnak. Olykor morognak, de ez nem' sokat segít, mert; ezek az ol­csó munkaerők — majmok. Mivel a kókuszdió' nehezen megmászható, . magas és vé­kony pálmafákon nő, a malá­jok már évszázadokkal ez­előtt arra fanyalodtak, hogy majmokat idomítsanak be er­re a munkává. Ebbe az üzlet-' be' csak némi türelmet, kell . beruházni a majömcsapdánál, néhány hónapi céltudatos ki­képzést, no meg egy könnyű étkezést ' a munkanap után Amikor a majom, pár év múl­tán. végül rájön, hogy. ki-, használják, és lázadozni, kezd, akkor eladják egy szomszéd­nak, ' aki á .-majomsültet ínyencfalatnak tártjai A keleti parton fekvő Ke- lantan és Trenggahu szövet-' ségi államokban évről évre csaknem' ezer, a malájok ál­tal „berok”-nak nevezett faj­tájú majmot használnak a kó­kuszdiószedésre. Messze dé­lebbre, Pahangban, idomított páviánod végzik ezt a mun­kát. A kíváncsi turisták helye­sen teszik, ha nagy. ívben el­kerülik ezeket az oly komi­kusnak látszó állatokat. Már néhány maláj parasztot any- nyira elagyahugyáltak a saját majmai, hogy kórházba kel­lett szállítani őket. Egy jóféle dolgozó majom naponta körülbelül . ezer kó­kuszdiót tud learatni. Sok maláj a berokok kiképzésében tnűvészi ügyességre tett szert. Az oktatás során a berokok Vékony, : hosszú madzagot .vi­selnek a nyakukon. Minden rántás — könnyebb vagy erő­sebb — meghatározott felada­tot jelent. Előbb a földön fo­lyik a tanítás, azután az állat alacsony pálmákon gyakorol, amelyekre tanítómestere kó­kuszdiókat kötött. És azután azt is megtanulja, hogyan ugorjon át egyik pálmáról a másikra' anélkül, hogy mindig így Verebek „Hazai pályán 99 vadászok egyik leghűségesebb, okos segítőtársa. Évente iöl- becsülhetetlen hasznot hajta­nak a vadászatokon a sebzett my *> L—'Szept'cmber 7-én nyitották meg a nemzetkliéi vérehvet- sflnyi. ’Áiégy ország: Ausztria. Csehszlovákia, 'NfflK éV Ma- gyárftrszág versenyzőinek vérebei 3 napon át mérték' össze lÍMtŐsukaf 1 " (MTI foto — FeKéryárv Ferenc felv. — K9>. • vadak felkutatásában. A vér­ebek munkája eredménye­képp számos olyan trófea ke­rül meg, amelynek tulajdono­sa a sebzést követően társai­tól elhúzódva „sebágyában” pusztul el, olyan helyen, ahol talán soha nem találnának rá.. Másrészt a sebzett vadat, amelyet kínjaitól a lassú, vég' esetleg csak napok’ múlva szabadítana meg, a vérebek­kel a lövést követő három­négy óra múlva föl lehet ku­tatni. Hazánk egyik leggazdagabb nagyvadas területén, a Pilisi Parkerdőgazdaságban, ahol évente 700—800 szarvast ejte­nek el, óriási szerepet játsza­nak ezek a vizslánál alig na­gyobb, formájukban a boxer, a vizsla és* a tacskó keveréké­re emlékeztető négylábúak; A Pilisi Parkerdőgazdaságban .tar­tották a vadászati világkiállí­tás egyik. leglátványosabb kynológiai rendezvényét, a vér­ebek bemutatóját. A véreb nevelése hosszú, fáradságos és igen nagy vadászrutint igénylő . feladat. . A kutyák felfeészítése-'a ver- ■ senyre nem egyszerű • dolog., Már a. nevelés folyamán szük­ség van olyan sebzett vadra, amelyen a kutyák trenírozhat­nak. Ekkor a jó vadász. visz- szájára fordítja a dolgot. ■ Míg a későbbiek során a helytele­nül lőtt, sebzett vadát keres­tetik meg a vérebbel, addig az idomítás során a vadász szán­dékosan nem halálos, hanem úgynevezett „lágylöyéssél” megsebez egy lehetőleg selejt szarvastehenet és ennek vérző csapásán indul el néhány óra múlva a kutyával. A véreb­verseny szintén hasonló mó­don zajlik le. Mindez draszti­kus, kegyetlen dolognak' lát­szik. Annak látszik mindad­dig, amíg arra nem gondo­lunk, hogy az így betanított vérebbel, egyetlen vad, szen­vedése árán, a későbbi évek során rosszul meglőtt vadak százait válthatják meg szen­vedéseiktől, nem beszélve az. óriási értékről, amit az egyéb­ként elveszett vad bőre. hú­sa és elsősorban . trófeá ja je­lent. A Pilisi Parkerdőgazda­ság vérebei a vadászati, világ- kiállítás ■ alatt /.h írtai bál .van indulták; . ösStrSK, i njmgátpé-' .met, és a 'világ rninden .tájá­ról érkező ..kollégáikkal/:, visszatérjen a földre, időt veszítsen. • Egyes . kelantaniak szabá­ly os majomiskolákat rendez­tek be, ahol csekély díjazás lejében oktatják az ifjú be- rokokat* Más, üzleti szellemű • malájok viszont beérik azzal, hogy fiatal berokokat fognak és eladják őket a velük fog­lalkozóknak. Kota Bharuban és a maláji keleti partvidék más helyiségeiben átlagosan ötven svájci franknak megfe­lelő összeget fizetnek egy ilyen fiatál állatért. A legtöbb maláji parasztnak csak egy berokja van. Az állat a háziakkal együtt él a kuny­hóban, és uraival együtt ke­rékpáron vagy csónakon megy munkába. A munka elvégzése és vacsora után pihenhet. Nőstények a fogságban jófor­mán egyáltalán nincsenek, mert kókuszdiószedő állatokat semmiképp sem szabad elvon­ni a munkától... Televíziós betegség Az angol ember élete 12 esz­tendejét tölti a televíziókészü­lék előtt — erre az eredményre jutott az egyik angol televízió­készülékeket gyártó vállalat felmérése. Egyszerű számítási művelettel előbb megállapítha­tó, hqgy az angol ember na­ponta átlagosan 4 órát tölt tv- nézéssel. Ha ehhez hozzáadjuk az alváshoz szükséges 8 órát és a napi 8 órai munkát, ak­kor minden egyéb teendőre összesen 4 óra marad. A növekedés szintetikus hormonja A San Franciscó-i egyetem hormonkutató intézete két tu­dományos munkatársának si­került mesterséges növekedési hormont előállítaniuk.. Tudo­mányos körökben azt tartják, hogy' ezek az eredmények hat­hatós . segítséget nyújtanak majd a rák, az elhízás, a tör­penövés stb. vizsgálatához, se­gítségükkel . feleletet kapunk az olyan kérdésekre, mint pél­dául: mi az oka annak, hogy az ember egy bizonyos ideig nő, majd megáll a fejlődés­ben? Mi az oka annak, hogy egyesek hízásra hajlamosak mások soványak? Mi az oka egyes sejtek rákos elburján­zásának? És még számos más olyan kérdés, amelyre az or­vostudomány mindeddig nem tudott választ kapni. Színes röntgen Japánban kidolgozták a szí­nes röntgenfelvételek technoló­giáját. Egyelőre öt színt tar­talmazó felvételek készíthetők. A jövőben a színskálát tovább bővítik. A japán tudósok úgy vélik, hogy a színes röntgen két-három éven belül általá­nosan elterjed. Népújság 10 1971. szeptember 15.

Next

/
Thumbnails
Contents