Tolna Megyei Népújság, 1971. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-19 / 221. szám
Sportoló nagyságok, nagyságos sportolok. .* „Osmagyar^ étel a halászle? A- történelmi stadion, zöld gyepén különös emberek gyülekeznek : sportoló nagyságok, nagyságos sportolók. A képzeletbeli stadion nevezetes „gladiátorai” királyok, hadvezérek, tudósok, államfők, művészek. Az utóikor kíváncsi [kérdésekkel ostromolja a történelmi idők vendégeit: — Mit sportolt őfelsége? ■— És ön, Elnök Ur? — Lehet-e futballkapusból atomtudós? — összeegyeztethető-e az úszás a hídépítéssel? De a stadionban valóságos válaszokat kapunk. Olyanokat, amik megtörténtek, bár a történelemkönyvekből kimaradtak... Julius Caesarról tudjuk, hogy kiváló úszó volt, s egyiptomi hadjáratai során egyszer csupán kitartó úszással mentette meg az életét. Kevésbé sportszerű követelmények között, de olimpiai bajnokságot „nyert” a szörnyen * hiú Néró császár, A kocsiversenyzés volt kedvenc sportága. El is indult a császár, annak rendje és módja szerint, ki is borult kocsijából, mégis ő győzött. Az ellenfelek annyira féltek Nérótól — és joggal —, hogy összegabalyították az istrángokat, összevissza járatták a lovakat, amíg a császár vissza nem mászott a gyeplő mellé. Tamerlánról, a XlV. században élt mongol uralkodóról jegyezték fel. hogy amikor beA% amerikaiak nem szeretik a rendőrséget Az Egyesült Államokban egyre több támadást intéznek rendőrőrszernek ellen. Az amerikai rendőrség kíváncsi volt rá, miért nem szeretik az amerikaiak a rendőröket. A választ dr. Albert J. Reiss szociológustól, a Yale ejgyetem társadalomtudományi intézete tudományos munkatársától kapta meg. Dr. Reiss három amerikai nagyvárosban végzett felmérést és megállapította, hogy a rendőrök igen gyakran brutálisan járnak el az állampolgárokkal. Sok szolgálatban levő rendőr követ el lopást, vagy engedi magát megvesztegetni. A felmérés rámutatott arra, hogy az őrszemek és rendőrtisztek körében a bűnözési arány' igen magas. Chicagóban a megfigyelt rendőrtisztek 7,3 százaléka brutálisan járt el a megfigyelt állampolgárokkal szemben. Szinte napirenden levő jelenség, hogy a rendőrök a kirabolt üzletekben lopnak, továbbá az is, hogy zsarolják az állampolgárokat. A szociológusok szerint igen sok rendőr (Washingtonban 17 százalék) iszik szolgálat közben. fejeződött a kán új városának felépítése, fia született. A kán az örömhírről éppen egy nehéz sakkjátszma megnyerésekor értesült, örömében a várost is, fiát is a sakkfigurákról nevezte el. Az előbbit Shahrucki-nak, az utóbbit pedig Shahruek-niák. Wesselényi Miklósról, az árvízi hajósról mindenki tudta, hogy nagyszerű sportember, és kora legjobb vívója. Emellett keményöklű férfi is volt. 1822-ben, amikor Angliában járt fogadásból kiütéssel legyőzött egy profi ökölvívót is. ■Széchenyi István szenvedélyes turista volt: gyalog bejárta csaknem egész Szicíliát. Naponta 20—40 kilométert is megtett. Byron, angol költő példájára ő is átúszta az Európát Kis-Ázsiától elválasztó Boszporuszt, Desdemona nevű csónakjával fel-alá csatangolt a Dunán, ő alapította az első „Csónakdát”, a Lánchídnál — Clark Ádámmal, a h!d építőjével együtt. A Lánchíd avatásakor itt még evezősversenyt is rendeztek. Három együttes indult. A hidat építő magyar munkások, az angol munkások, és az itt táborozó olasz katonák ültek a csónakokban. A magyarok győztek, pedig az angolok csónakját a sportemA jövő városa Nyugatnémet, japán és angol építészekből álló kollektíva kidolgozta annak a sarkvidéki városnak a tervét, amely európai viszonyoknak megfelelő mesterséges éghajlattal rendelkezik. A város területét képező gyűrű alakú fundamentumot védőburokkal terítik le, melyet később sürített levegővel megtöltenek. A város építése már e védőburok oltalma alatt történik. A védőburok lapos kupola alakú, magassága 240 méter, átmérője 2 kilométer* Két átlátszó rétege van, a belső háló poliészterkötelekből áll. A várost 15—15 ezer lakosra tervezték. Az egyes kerületeket futószalag szerű mozgójárdák belső rendszere köti össze. Az energiát egy atomerőmű szolgáltatja, amelynek távozó forró vízével melegítik a 300 méter magasból biztosított friss levegőt. A sarkvidéki város építési költsége — az energiaellátással és az épületekkel együtt — négyzetméterenként 350—1500 svájci frank. A számítások kimutatták, hogy a terv megvalósítása kifizetődő, az emberiség ugyanis hamarosan hozzáfog a Föld eddig még lakatlan területeinek benépesítéséhez. Kerékpáron a Föld körül — Magyarországon keresztül Pete Duker egykori kerékpárversenyző az angol Raleigh gyár kezdeményezésére világkörüli útra indult. Az angol kerékpárost több ezer ember óriási tapsa köszöntötte, qmi- kor Pécsre, a Széchenyi térre érkezett. Mint elmondotta, utazásának az á célja, hogy megdöntse a világ körülkerékpározásának fennálló rekordját. Angliából indult el, útja Hollandián. NSZK-án és Ausztrián keresztül vezetett hazánkba. Tőlünk Jugoszláviába, Bulgáriába és Törökországba kerékpározik, ahonnan Irán, Afganisztán, Pakisztán és India az útvonala. Ausztrália és Észak-Amerika útja utolsó két fő területe. „Kirándulásának” útvonala 22 500 kilométer hosszú. Útközben két rekordjavításra készül, Ausztráliában Perth— Sydney közötti 4750 km-es és az Egyesült Államok-beli Los, Angeles—New York közötti 4500 km-es távon akar új útvonalcsúcsot felállítani. bemek is kiváló Clark Adám maga ■kormányozta. A verseny olyan izgalmas volt, hogy még az Akadémia tudósai is abbahagyták fontos tanácskozásukat, s az ablakból szurkoltak az evezősöknek. V. Gusztáv svéd király, ha elindult egy-egy teniszversenyen, egyszerűen csak „Mister G.” volt a neve. Gyakran hívott meg magához játszani híres versenyzőket, s végtelenül megsértődött, ha úgy látta, hogy a bajnokok „lefeküdtek.” A ma élő államfők sorában is találunk országos bajnokokat. Urho Kekkonen, a finn állam elnöke 1924-ben 185 centiméterrel nyerte a magasugrást. 149 centit ugrott helyből, ami ma is szép teljesítmény. * Niels Bohr, a híres dán atomfizikus nemcsak kiváló tudós volt: fiatal korában első osztályú futballcsapat kapuját védte. „Ismerjék el! Harmincon túl vonzerejük némi kívánnivalót hagy maga után. A strandokon ezekben a napokban valóságos jjocak- és tokahegyek emelkednek, önök idő előtt öregszenek. Egy szó, mint száz: a túltáp- láltság, az olasz férfiak, különösen a nős emberek halálos bűne. Nézzenek meg minket! Sehol egyetlen gramm felesleges háj. Az ötvenéves angol férfiak felveszik a versenyt a 28 éves olaszokkal.” Ez a nem minden érdek nélküli dorgálás Mr. I^ordtól származik, aki a suffolki Shrubland Hall, az egyik legnevesebb angol „beauty farm” (vidéki szépségápoló intézet) tanácsadó orvosa. Angliában új iparág szökkent virágba, a különleges erőfeszítések nélküli fogyasztást eredményező szépségápoló ipar. Ezek az intézmények szakemberek vezetése alatt már-rnár utópisztikusnak tűnő gépi berendezésekkel dolgoznak. Elegendő, ha a páciens néhány napot tölt Suffóikban, máris bekövetkezik a csoda: eltűnnek *a felesleges kilók, felszívódnak a hájrétegek. A páciensnek csak ruhatárát kell igazíttat- nia. Sokan, főleg a délibábos magyar romantika kedvelői — és kevésbé ismerői közül, hajlamosak arra, hogy a halászlét ugyanolyan magyar specialitásnak számítsák, mint a csikóst, a gulyást, a pusztát. Szerencsére azonban a nagyközönség nagyon is jól tudja, hogy aki ilyesmiből kíván népünk sajátosságaira rábukkanni, előbb-utóbb kudarcot vall. A halászlé szó, bármilyen hihetetlen is, a múlt században tűnt csak fel, s megjelenésével nem annyira a konyhai, mintsem a nyelvészeti berkekben támasztott vihart. Még Tömörkény István is vitázgaAz elhízás ellen fanatikusan küzdő angolok, évente 2 milliárd font sterlinget költenek fogyókúrára. Ez a hihetetlen ősz- szeg egyenértékű a hadsereg és a királyi flotta együttes költ- ségi'etésével. A beauty-farmok fantasztikus gépparkjába tartozik például a vibrációs masszírozógép, amely a derékról távolítja el a felesleges hájréteget, valamint az acélcsizma, amely a túltengő lábikrákat hivatott keskenyíteni. De a hangsúlyt a természetes módszerre helyezik. A gépek, tornatermek és a hidromasszázs ne tévesszen meg senkit. A kúra alapja mindenkor a kiegyensúlyozott táplálkozás, vagy ha szükséges, egyenesen a koplalás. A, páciens csupán egy kis vizet és citromot és salátaleveleket fogyaszt. Ezek a „beauty-farm”- ok elsősorban nem szépségápoló intézmények, hanem olyan pihenőhelyek, ahol az emberek egészséges táplálkozás mellett egészséges testmozgást végeznek, s így a fogyás különösebb erőfeszítés és gyógyszerek nélkül a szervezet teljes kapacitásának megőrzése mellett következik be. , tott a kilencszázas esztendőkben azon, hogy a halpaprikás vagy a paprikáshal az eredetibb, szabatosabb kifejezés... A nyelvészeti aggályokat azonban az összehasonlító nyelvészet egy-kettőre eloszlatta, amikor bebizonyította, hogy a halászlé-szerű szóösszetételek már a XVI. században, 'sem voltak ismeretlenek. A halászlé első „hivatalos’ jelentkezése 1800-ra esik, ék- korból marad fenn első írott képe, egy német nyelvű útleírásban. A kissé mókás „ha- lászly” a későbbiekben nem egy útibeszámolóban fordul elő, sőt Vörösmarty is dicséri, amíg aztán végül helyet kap a Czuczor—Fogarasi féle (szótárban is. A halászlé kialakulásában döntő szerepet játszott az a tény, hogy a halászok az év legnagyobb részében a lakott településektől távol éltek, ahcl nemigen volt alkalom, lehetőség bonyolultabb étkek elkészítésére. A hal, só, víz, paprika, hagyma könnyen elérhetők voltak, csupán egy bog-f rács kellett még a főzéshez. Egyes kutatók azt is említik, hogy régente vadkörtét, vadalmát vagy gombát is aprítottak a lébe, sőt egyes vidékeken még tésztát is, hogy laktatóbb legyen. A bevágott gyümölcsöket pedig a szomjúság ellen használták. A halászlé egyébként 1871- ben skerepelt nyilvánosan Rézi néni szakácskönyvében, „halpaprikás kalászosán” megjelölés alatti Ahány vidék — annyiféle halászlé. A kérdés valamennyi specialistája egyetért abban, hogy a különböző halfajták összeválogatása, az adagolt fűszermennyiség, sőt a tüzelő milyensége is — mind-mind befolyásolja az ízletes, népies étel zamatát, ízét. Angol fogyasztó szalonok Amit a koleráról tudni érdemes A svájci polgári sajtó nagy gyakorlatot szerzett a szenzációk találásában. Hónapok óta világszerte kitört „kolerajárványokról” tudósit. A szerkesztőségi szobákban tudják, hogy a legtöbb emberben még mindig az elmúlt évszázad szörnyű kolerajárványainak emléke él és hat tovább. Ahhoz Cs értenek, hogy a kolera szó keltette félelmet hisztériás címekkel felnagyítsák, és ezáltal a példányseámot növeljék. Itt most megkíséreljük, hogy röviden leírjuk magát a betegséget, terjedését és leküzdésének módszereit. A kolera kórokozói elsősorban Indiából' és Indonéziából származnak. A jelenlegi koleraeseteket egy olyan biotípus okozza, amely az Indonéziához tartozó Celebesz szigetről járványok révén egészen Európáig elterjedt. Itt ez okozta az 1864-tól 1875-ig tartó járványt, amely különösen Oroszországban és Németországban tombolt, s több százezer emberéletet követelt. A kolera-baktériumokat többnyire olyan víz fogyasztása terjeszti, amelybe Kolerabeteg ürüléke vagy hányadéba került, vagy olyan élelmiszerek fogyasztása is, amelyekhez beteg egyének nyúltak. A fertőzés után két—öt nappal a betegség erős hányási rohamokkal jelentkezik, ezeket has- és izomgörcsök kísérik. Jellemző a kolerára a nagy vízveszteség, amely elérheti a napi 15 litert. Mióta Robert Koch 1883-b'an, az egyiptomi járvány idején, felfedezte a kolera kórokozóját, nagy eredményeket értek el a betegség kezelésében és korlátok közé szorításában. A kolera elsősorban a háború, vagy rossz termés okozta éhínség következtében üt ki. Jóllehet manapság a kolera okozta haláleseteket nagymértékben meg lehet akadályozni, még mindig nagy erőfeszítéseket kell tenni azért, hogy a rosszul táplált és egészségügyileg hiányosan felvilágosított lakosságot a kolera által veszélyeztetett területeken megvédjék a betegség kitörésétől. Érvényes a megállapítás: a kolera már aligha orvosi, hanem inkább társadalmi probléma. Mivel a modern közlekedési eszközök mindjobban összezsugorítják az időt és a teret, bármilyen higiéniai és óvintézkedések ellenére, Európában is koleraesetek fordultak elő, Jobbára egyidejűleg több személy betegszik meg, fertőzött víz következtében: ez a körülmény továbbra is lehetővé teszi a szenzációt hajhászó sajtó számára, hogy a „kolerajárványokról” szóló, felnagyított hírekkel félelmei és bizonytalanságot hintsen el. A kolerát természetesen nem szabad olyan könnyen venni, mint például a szénanáthát, a modern orvostudomány azonban teljességgel megbirkózik vele. Csak a sajtó nem tűd. még mindig boldogulni a kolerával.
