Tolna Megyei Népújság, 1971. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-19 / 221. szám
Munkásszálláson ílÁtpIntt A szobák előtt ku- uciriuu. paco.uban ágynemű, a takarító asszonyok fé-‘ ryesre csiszolták a folyosókat. A szobák üres-ék, az átjárók csöndesek. Egyáltalán nem találni a munkásszállások savanyú, párás szagát. Munkásszállás azoknak a fizikai dolgozóknak jár, akik item tudnak mindennap hazautazni, vagy ha hazajárnak tíz óránál kevesebb időt tölthetnek a családjukkal. Az alkalmazotti állományban levőknél a vállalat igazgatója dönti el, hogy jár-e a munkás- szállás, vagy sem. Az Állami' Építőipari Vállalat munkásszállása háromszáz férőhelyes, négyszintes, a földszinten harmineketten, aztán emeletenként 87-en laknak. A földszinten lakó harminckét ember besorolt állományú dolgozó. „Nem a megkülönböztetés miatt laknak külön a fizikaiak és az alkal- 1 mazottak. — jegyzi meg a munkásellátással foglalkozó fiatalember; — de az egyformái aj ta ‘emberék egymás között érzik jól magukat. Kétágyas szobákban gépkocsivezetők. adminisztratív dolgozók, technikusok, művezetők laknak”. Az emeleten háromszor hyolcvanheten a fizikaiak. — Elég háromszáz férőhely? — Változó. Attól függ. hogy milyen stádiumban. vannak a vállalati. beruházások. Ha szakipari munkát végeztetünk és a szakmunkások idegen cégtől jönnek, ícevés is. Nyáron több a felesleges fekhely, félen kevesebb. Nyáron jobban hazajárnak az emberek. Még akkor is, ha távolabb laknak, hosszabb, körülményesebb az utazás. Télen egészen más a helyzet. Olyankor dugig telt a munkásszállás. A szállólakók 70 százaléka szakmunkás, 70 százaléka fiatal és 50 százaléka nős. Le-g- messzebbről Nyíregyházáról jött ide dolgozni egy kubikos. Vajon miért ilyen messzire? És miért pont ide? De vannak Hajdúhadházáíól és az Alföldről is. Szakmunkások kevesen, inkább kubikosok, segédmunkások. A legdrágább szállásdíj 120 forint, a legolcsóbb 9-O.forint, A napi háromszori étkezés 9,60. Nem egészen ötszáz forintért 'szállás, koszt, melegvíz, kéthetenként tiszta ágynemű. Az egyetlen társadalmi szerv a szállásbizottság. Esetenként funkcionál, olyan ez, mint a társadalmi bíróság — mondják. Legutóbb egy lopásügyet próbáltak kideríteni. Bizonyítékok híján sikertelenül. Nem mehet be a szállásra az éjjel-nappal Ingyen szakmát szerezhet! vállalat költségén ', RÖVIDÍTETT, SZEMÉLY- ÉS TEHERGÉPJÁRMŰ-VEZETŐI TANFOLYAMOT szervezünk. ; A tanfolyam idejére fizetést biztosítunk. JELENTKEZÉS: ' 1971. 'szeptember ,80.-ig. VOLÁN U.’.sz. Vállalat Szekszárd. Tarcsay u. 21. sz. I. emelet 112. Jelentkezési feltételek: 20. életév betöltése, 8 általános iskolai vég- zettség, katonai szolgálat teljesítése, vagy igazolt alkalmatlanság, büntetlen előélet. (197) . . őrzött portán, aki részeg. Hogy hol tölti az éjszakát, az ő' gondja. A részegeskedés egyébként nem gyakori. Ha van is, fizetésnapon inkább,! azok is olyan Csendes duhajok. Nőismerősök a társalgóig, mehetnek, a feleség ha jön, a. ven- dég.y.obában alhat. Ennyi a szálló nem is laza, nem ..is túl szoros rendje. •----Mikor* vannak -itt'legtöbb en? — kérdem,.— .Este hatkor. Este halkor. oöke vár. Beszélgetünk. ' ' — Jó itt? - ' — Ha nem lenne, rég megnősültem volna. Megfulladnék, ha családi házban kellene, laknom.' • . c — Sokan hagyják itt a szállást? — Hetente négy-öt. ember. Kilépnek a vállalattól, és el. mennek a szállóból, is. —;• Mióta élnek itt a • legrégibb szállólakók? — Tíz éve.‘Magányos, idő- , sebb férfiak, megszokták ezt az életformát, összetártanali. Esetenként'megisznajt egy-egy nagyfröecsöt, elbeszélgetnek, korán lefekszenek. Kevesen vannak. " A munkásszállásokon lakók többsége ,az összkomfort és a kényelem ellenére is csupán néhány évig él a széliás zárt, és bizonyos fokig egymásra utalt;, -közösségében. , Baráti kapcsolatok fehntartáp nem kötelező, a -szállói rendjének' bet ártása, az alkalmazkodás igen. Kevesen élnek a munkahely-munkásszállás alkotta körben. A függetlenfiatalemberek gyakorta keresnek' és találnak a szállón kívüli társaságot, szórakozási lehetőséget. A családosok, életmódjukon mihamarabb ' ■ változtatni akarók esténként nemigen járnak el. Spórolnak, kuporgat- riak, gyűjtögetnek, néhány évig szigorú fegyelem az ■ önállósulás ára. A munkásszálláson élés átmeneti életforma. Néhány év alatt szinte mindenkinek Változik, módosul az életmódja. Akár úgy, hogy megnősül, akár lakóhelyéhez közelebb eső,, munkahelyet talál. A végső cél 'mindenképpen önállóvá, önellátóvá,’ függetlenné lenni. — Emelet? — kérdi .a^ kísérőm. — Emelet. Klen piiipW tizenhármai tilSU tllicici szoba. Nagyon barátságos, otthonos. A falakon ízléses aktképek „Die Mercedes unter déri Zigaretten’’ — cigarettareklám, nyírfakéregben növények, egy széken könyvek, az ágyak „elvágólag”’ bevetve. B. G. előtt szétszedett rápjö, Három éve á szálló lakója, lakatos szakmunkás. Szekszárdion katőnás- kodott, aztán ittragadt, — ■ Nőügy — adja meg a magyarázatot. Egyébként Mezőtúrra -való, a szülők eleinte noszogatták, hogy menne, vissza, de aztán .ráhagyták. —,Úgyis hiába. _— Vélet\en.' hpgy .itt találnák — moftdjá, — Ritkán vagyok .idehaza. . • , — Nincsenek barátíij a szállóban ?. , . , ■ í ’ — Vaqnak, Ha itthon vagyok, velük, ütöm :el az időt pe a társaságom «iemközülük kerül kk . Sók az ismerősöm a városban,- 'velük- járok'- presz- szóba, ■ mo^bg.., .'Hétvégeken gyakrán .utazunk-, Pécsre. Mohácsra szórakozni, .’! kikapcsolódni,’ kirándulni. . — -Pécsre. Mphácsya? ! . — Á, váUpzftessa4.(’á látní- vaJÖ kedvéévtí’ - ....1. . — -Hogyan’ ,o.sztja-;£e'i ^fizetéséi? ' - ■ •- —■' Úgy, ahogy, kacip.m-. íélre- teszepv. ■ .Öröklakást akarok venni, lehet,: -hogy itt, lehet, hogy másutt. A 'zsebpénzt a szüleimtől kapom. ... — Rendhagyó eset. — Másképp, nem megy. Kétgyerekes, családos ember Bélavár-ról, Somogy megyéből Sz. L. Oda-vissza az út buszon, vonaton 11 óra. Pénteken megy, hétfőn jön. Negyedig éve. , — Nem unalmas. Négyen járunk ide'a faluból.-— Közelebb nem talált munkaalkalmat? '■* — De igen. Karbantartó lehetnék a tsz-ben. Számolunk. ^aagfi2e|^ forint. Az utazásra, szállásra, kosztra’ hetente elhoz kétszázötven forintot. Az havonta 1000 forint. Marad a családnak 2500. A tsz-ben fizetése 2000 ■ forint lénne. — Ötszáz forint havi többletbevétel! Megéri? ’’— Meg. A pénz miatt és a szabad szombatok miatt is. A tsz-ben. sokszor vasárnap is kellene dolgozni. A nagyobb keresetért pedig traktorrá kellene ülni. ’ *■— Nem akar? — Nem rázatom betegre magam. — Mire jutottak? — Jövőre jön -ki a kocsi. Zsiguli. Ha meglesz, Barcsra megyek dolgozni a gépgyárba, vagy a vasgyárba. — Mivel tölti az idejét a szállón ? — De kell dolgozni a hétfő délelőttöt és a péntek^ délutánt. A szállón mosdók és alszom. . V. P. három hónapja a szálló lakója. Nincs még meg benne a , régebbi szállólakók derűs közvetlensége, most kezdi szokni új környezetét. Raktári segédmunkás havi ezernyolcszázért. , . ' . — Megvagyunk, jól megvagyunk — ismételgeti. A kényelmet hamar meg lehet szokni. Régebbi lakóval szeretnék beszélni. A gondnok egy 'nagy- fröccs árán a büféből keríti elő B. Sándort. — Ivott? — Iszogattam — csapja fel a sző végét. hfem érdemes vele hosszabb bészélgetésbe bonyolódni. Magányos, gyökértelen öregember. Gépkocsi rakodó. Ruházkodáson, a szállás és étkezési díjon félül ami pénz még marad. estééként fröccsre váltja, így megy ez fizetéstől fizetésig.. Vasárnaponként napszámba jár, pihenőnap estéin felöltözik, sétára indul a, városba. — Rendes az öreg. Csakhát mit csináljon? Nem. is fog. ő már megváltozni, — Meg nem is akar — földöm hozzá. Neki . így jó. D. VARGA MARTA A „Kövendi Sándor” Tolna megyei Cipész Ktsz. felvesz azonnali .belépésre RAKTÁROST szekszárdi üzemébe. Jelentkezés' a szövetkezet központi’ irodájában: Szekszárd, Dózsa Gy. u. fi. sz. Fizetés megállapodás szerint, (242) Felveszünk iavítórészle- günkhöz 1 fŐ gumiipari szak munkást Bérezés megegyezés szerint Jelentkezés: pombcalor Vasipari Szőve-kezet, Dpmbóvár. szó mélyzeti vezetőnél. (18) Álmasziiret Bogyiszlói! A bogyiszlói Dunagyöngye Tsz 186 holdas almáskertjében ötfajta alma terem, jeleoleg a jonathánt szedik a tsz asszonyai. Az alma egy részét a MÉK-en keresztül értékesítik. a többit a tsz saját hűtőjében tárolja az értékesítésig. Foto: Gottvald Tolna megyei ^énú|ság!)an . aaat-. -■ —aa >
