Tolna Megyei Népújság, 1971. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-17 / 219. szám
Ferihegytől a libereci vásárig in. Skodáék nemcsak gépkocsit gyártanak LAKÁSGONDOK — AZ ORSZÁG LEGNAGYOBB NEHÉZIPARI ÜZEMÉBEN — A SÖR FORRÁSÁNÁL A csehszlovák népgazdaság ötéves tervét a párt kongresz- szusa vitatta meg és hagyta jóvá. A teljességre törekvés nélkül, csupán egyetlen témát kiragadva érdeklődtem dr. Józef Herboltnál, a pilzeni párt- bizottság gazdasági titkáránál, a lakásépítkezések üteméről. Náluk is, nálunk is különös figyelmet fordítanak az építőipar fejlesztésére, a gondok is hasonlóak. — A részletes ötéves tervet az év végéig állítják össze, tehát azokat a számokat, amelyeket hall tőlem, ne tekintse véglegesnek. Csehszlovákiában félmillió lakást építünk fel az öt év alatt. Pilzenben és környékén huszonháromezer a tervezett mennyiség, ebből körülbelül kétezret a lakosság saját erőből — társasház és családi ház formájában — valósít meg. A terület legnagyobb építőipari vállalata Karlovy Varyban dolgozik, évi kapacitásuk 9500 lakás. Ebből hatezer-ötszázat Pilzenben kívánunk átadni. A lakásigénylők száma azonban enné! lényegesen több. — Mibe kerül egy lakás? — Korábban hatvan négyzetméterben szabtuk meg az átlagos lakásszükségletet, s ötvenezer koronás árral számoltunk. A mai lakások hetvenöt négyzetméteresek, s 120—140 ezer koronába kerülnek. Ha olyan területen énül a ház, ahol nemcsak a lakásban, hanem a házon kívül is teljes a komfort (iskola, óvoda, kereskedelmi egységek, orvosi rendelő stb.), kétszázezer koronát számítunk lakásonként. — A kívül-belüh komfortos' lakásnak mi a havi bére? — Kétszáznegyven korona. A dupláia lenne gazdaságos, de a lakbérek rendezésének még nem jött el az ideje. Az ország legnagyobb nehézipari üzeme a Skoda-mű- vek. Hatalmas irodaháza nincs messze a pártbizottság székházától. Az 1359-ben Waldstein gróf által alapított üzem tíz évre rá került E. Skoda mérnök tulajdonába. A kiváló szakember 1871-ben öntődével, 1882-ben pedig kovácsműhely- lyel bővítette üzemét, s lassan kezdett kialakulni egy nagy gyár körvonala. Az első világháború alatt fegyvergyártása röpítette szét kétes értékű hírét a világ harcterein. Ezután kezdte meg a nehézipar békés célokat szolgáló berendezéseinek gyártását, mozdonyokat, autókat, hajókat és repülőgépeket állítottak elő egészen addig, amíg a müncheni egyezmény/ következtében föl nem számolták a Schneider—Creu- zot konszernt, s a Skoda irányítása szépen átcsúszott a Hermann Goring Művek vezérkarának kezébe. 1945. április 25-én iszonyatos bombatámadás érte Pil- zent. A gyáróriás lángba borult, romokban hevert minden. A pusztítás ellenére még az év december 22-én elhagyta az első kész mozdony a gyárat, s ezt azóta több ezer követte. Ä negyvenötezer munkást foglalkoztató mammutgyár évi termelési értéke hatmilliárd korona. Az előállított termékek huszonnyolc százalékát exportálják, ennek háromnegyedét a szocialista országokba, így hazánkba is. Gépeik, berendezéseik megtalálhatók cementgyárainkban és Tisza- palkonyán, valamint Tatabányán. hogy az országutakon futó Skoda személykocsik tízezreiről ne is beszéjünlc. A mutatós és beszédes számok után a gondokról is szó került. Annak ellenére, hogy minden pilzeni családból legalább egy személy a Skodánál dolgozik, kevés a munkaerő. Négyezer szakmunkástanulójuk közül kétezren vettek búcsút a gyártól. Gondot okoz továbbá, hogy sok a műszaki középkáder, s mind szeretne továbblépni és továbbtanulni, ám odaállni a gépek mellé már rangon alulinak tartja ... A másik világhírű pilzeni üzemben, a sörgyárban nincsenek ilyen gondok; annál inkább az, hogyan tudnának még többet. termelni a világos és barna nedűkből. Az évi kétmillió hektolitert nyolcvan országba exportálják, de a hazai fogyasztók is derekasan kiveszik részüket a hordók tartalmának apasztásából. Az 1295- ben alapított sörfőzde történetének egyik érdekes és jellemző eseményét én is szívesen adcm közre. A második világháború alatt bombatalálat érte a városi vízvezetéket, s hogy ne szomjazzanak az emberek, egy napig sör folyt a csapokból. Vendéglátóim megkínáltak világhírű termékükkel, de csak a világos sört ízlelhettem meg, a barnából ugyanis még a reprezentációra sincs elég... — Ha jót akar inni — ugrattak, — kóstolja meg a karls- badi vizet. Megfogadtam tanácsukat, s több órás zötykölődés után ott álltam a Karlovy Vary-i vasútállomáson. (Folytatjuk) SALY GÉZA Távirat helyett levél „Küldjön minden alkalomra dísztáviratot!”, olvashatjuk a postahivatalok hirdető tábláin. S hogy jár az, aki mindezt megfogadja, s pont Szekszárdra küldi jókívánságait, dísztáviraton? Feladja a táviratot délelőtt tíz órakor, amit a címzett másnap reggel a levelekkel együtt kap meg. Ha a feladás történetesen szombati napra esik, akkor csak hétfőn kapja meg táviratát az ünnepelt. így a dísztávirat nem örömöt, hanem mérget jelent. Az utóbbi napokban több ilyen panasz volt, melyekre a szekszárdi posta azzal válaszolt, hogy nem kapnak táviratkézbesítőt. Jól tudjuk, hogy régen a távirat nagy előnye a gyorsaság volt. Ma minden megváltozott, s ezek szerint ilyen sebességgel, egy közönséges képeslap is „tud közlekedni”, ráadásul 15, vagy 20 forint helyett, 40 filléres bélyeggel. És mi lett a távirat előnye ma Szekszárdon? Az,hogy a mit sem sejtő emberek mindennemű ellenszolgáltatás nélkül fizetnek a postának, magas díjakat. Nem lenne egyszerűbb, ha mondjuk a 10, vagy 20 forintos bélyeget a képeslapra ragasztanánk? így legalább egy csomó bosszúságtól kímélnénk meg magunkat. Mert a képeslap, az képeslap. — vhm — p/ JL ANDERSON novellája alapján rajzolta; SCHUBERT PÉTER * ' Rendben, vi gyazzatok! időgép; n INDUL!. Oda kell menned Ili. van. Valami íven lord tárta fel a sirt es Elviszem maqammal Charles Whiicomb-t. Kooperáció a légkörben ja 25 ezer kilométerre eltávolodva nyúlik be az ionotszférá- ba. Itt a Nap és a kozmikus sugárzás hatására mágneses anomáliák keletkeznek, amelyek zavarják a rádió-összeköttetést, sarki fényt keltenek és olyan röntgensugárzást idéznek elő, amely eltorzítja a Föld mágneses terét. Ha most tovább szemléljük az előbb modellezett mágneses erővona. lakat, úgy azt látjuk, hogy a vonal másik vége Árchangelszk területére esik. Ilymódon egy óriási méretű híd keletkezik, amelynek vonalán a Föld erőterébe kerülnek azok a nagy- energiájú részecskék, amelyek nek vizsgálata a Kozmoszban lejátszódó folyamatokra enged következtetni. Mivel a légkör megakadályozza e részecskék földfelszínre jutását, a kutatók tudományos mérőm''■.ze- rekkel ellátott hatalmas betonokat (aeroszolokat) küldenek a koznvkus jövevények felé. A mérés íey a zc.varó tényezők kiiktatásával m°cy végbe. A légkör fö’é emeive- dő aerosztátok alkotta ív a görög Omega betűre emlékeztet Innen kapta nevét a sikerrel zárult közös francia—szovjet kutatóprogram, amely csak egy lépcsőfoka a hatvanas években megkezdett űr-kooperációnak a két nagyhatalom között 1966-ban írták alá a közös francia—szovjet űrkutatási szerződést, amelynek értelmében a hetvenes évtizedben együttes kutató programokat végeznek a világűrben és az atmoszféra felső rétegében. A programok közül néhányat már végre is hajtottak. A legtöbb esetben szovjet hordozórakétákkal állítottak pályára francia gyártmányú vagy műszerezésű mesterséges holdakat. Francia aeroszláíok feibocsáj tás előtt. Nemrégiben fejezték be a közös Ómega- tervet, amely során a Föld mágneses konjugációs pontjaiban végezték a felső légköri kutatásokat a szovjet és a francia tudósok. A szimultán méréseket egy Árchangelszk környéki bázison és az Indiai- óceánban francia fennhatóság alatt álló Kergielen szigeten végezték. Ezt a két állomást ugyanis két mágneses konjugációs pont köti össze. A Föld mágneses erővonalainak egyike Kergielen szigetről indul ki. Az erővonal Földünktől számított legtávolabbi pont-
