Tolna Megyei Népújság, 1971. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-17 / 219. szám
A vezetőképzés gondjairól Beszélgetés Kaczián Jánossal, a KISZ Tolna megyei Bizottsága titkárával Műanyagízű tej, barna foltokkal Elkezdődött a búcsút jelentő vidám műsor Domboriban a KISZ Tolna megyei Bizottsága vezetőképző táborában az elmúlt hét szombatján. Ez a műsor nemcsak az agit-propos turnus, hanem egyben a nyári vezetőképzés idei búcsúját is jelentette. Kaczián Jánossal, a KISZ Tolna megyei Bizottsága titkárával —• aki 6 nyári turnus táborvezetője volt ■— a vezetőképzés eredményeiről és gondjairól beszélgettünk a szezon utolsó napján. — Idén korán, május 2-án kezdtük meg a vezetőképzést. Több éves tapasztalatokra építve, ebben az esztendőben differenciáltan képeztük a fiatalokat: külön az üzemi, illetve a falusi alapszervezetek vezetőit, reszortosait. Nyugodtan mondhatom, hogy ez bevált, hiszen a felvetett problémákat minden esetben konkretizálni tudtuk. mert nagyjából egyforma gondiai voltak az egy-egy turnus fiataljainak. — Nyáron hány KISZ-ve- zetö volt a táborban? ■—> A 18 turnusban voltak megyei és országos úttörő táborok is. A 11 Kl'SZ-es csoportban az egy népművészeti táboron kívül 1378 Tolna megyei ifjúsági vezető vett részt a továbbképzéseken. — Mi volt a vezetőképzés központi kérdése idén? —■ A két irányú vezetőképzésen kívül — általános mozgalmi ismeretek bővítése és a reszortfelelősök konkrét feladatainak megismertetése^— a legfontosabb célunk az ^olt, hogy megyénk fiataljait vezetőiken keresztül megfelelően felkészítsük a KISZ VIII. kongresszusára, az ezt megelőző vezetőségválasztó gyűléseket a kongresszusi programok összeállítására. — Mi az oka, hogy a meghívott fiataloknak csak egy része megy el a táborba? — Sajnos ez okozza egyik legnagyobb gondunkat. A nyári hónapokban a tábor kihasználtsága körülbelül 70—80 százalékos, még annak ellenére is, hogy mindig több fiatalt mozgósítunk, mint ahányat , el tudunk helyezni. Például a kul- túrfelelősök augusztus 29-től szeptember 5-ig megtartott tanfolyamára 127 fiatalt vártunk. s mindössze 93-an jöttek el. Ez pontosan 73 százalék. S hogy nem jelennek meg a fiatalok, a legfőbb oka az, hogy a továbbképzés időpontja nem felel meg munkahelyüknek. Pedig az az eevhetes kiesés hosszú távon pozitiven kamatozna. s kamatozik is a munkahelyeken. hiszen a fiatalok továbbképzése egyaránt segíti a mozgalmat és a munkát. Persze, járási vezetőink sem fordítanak kellő gondot a továbbképzésre, s gyakran megesik, hogy a levelet, illetve kikérőt csak az utolsó héten küldik el a munkahelyekre. — Azok a KISZ-vezetők, reszortfelelősök, akik már voltak a táborban, eljönnek-e ismét? — Sajnos nem. Évről évre cserélődik az összetétel, s jó, ha negyed, vagy ötödrészük ismét eljön. Mondhatnám, hogy a vezetőképző tábor kissé kiszolgáltatott, mert csak azokat a fiatalokat tudjuk továbbképezni, akik eljönnek, de nemcsak azokat küldik, akiknek munkájukhoz erre szükségük lenne. Gyakran a reszortfelelősök csak úgy, elküldenek valakit, magük helyett. Tehát ha itt részt vettek a fiatalok, az még nem eredmény, inkább csak feltétele az eredménynek, és a későbbi jó munkának. — Hogy lehetne mindezeken változtatni? — Először is szorgalmazni kellene, hogy a vezetőképzésen részt vett fiatalokat a járásivárosi KISZ-bizottságok, illetve a megyei bizottság gyakrabban felkeressék. A másik okát abban látom, hogy a járások és a városok csak titkári értekezleteket tartanak, pedig szükséges lenne időnként ösz- szehívni a reszortfelelősöket is. (Hogy ez gyakran elmarad, annak sajnos elsősorban anyagi oka van.). — Mivel foglalkoztak a nyári tanfolyamokon? — Mint említettem, az állandó téma a KISZ VIII. kongresszusára való készülés volt, ezen kívül több kül- és bélpolitikai tájékoztató, illetve ifjúsági védelmi előadás hangzott el. Ügyeltünk arra, hogy az előadások és a csoportos módszertani foglalkozások aránya megfelelő legyen. Több vezetőségi gyakorlatot szerveztünk. A fiatalok szívesen vettek részt a teszt- és szituáció játékokban, melyek úgy zajlottak le, hogy egy-egy csoport valamilyen bonyolult problémát vetett fel, s azt kellett elvben megoldani a kérdezettnek. — Mit szeretne elérni a KISZ megyebizottsága a téli és a következő nyári vezetőképzésen? —• Elsősorban ösztönözni a KISZ-alapszervezeteket arra, hogy olyan reszortfelelősöket válasszanak meg, akik alkalmasak a feladatok megoldására, s természetesen őket várjuk a táborba, hogy munkájukhoz mozgalmi ismereteket adhassunk. V. HORVÄTH MARIA Megyei szemlére készülnek az ifjúgárdislák A KISZ Tolna megyei Bizottsága a VIII. kongresszusra készülve meghirdette az Ifjú Gárda II. megyei szemléjét, melynek során felmérik az eszmei, politikai nevelőmunka és a honvédelmi fel- készültség színvonalát. A szemlére szeptember 25. én Domboriban, 26-án pedig öcsényben, a honvédelmi napon kerül sor. A fiatalok szakasz-, illetve rajkötelékben alaki és menetdal versenyen vesznek részt, majd polgári védelmi, ifjúság- és katona- politikai kérdésekre válaszolnak. Ezt követi a tájékozódási terepverseny és a lövész- verseny. Szeptember 26-án, öcsényben lesz a díszszemle. Egyik napról a másikra, az iskolákból és néhány büféből eltűnt a kétdecis palackos tej és kakaó, s felváltotta a fehér műanyag pohár. A. palackos tej S0 fillérbe került, a poharas pedig egy forint lett. Helyesebben egy forint tíz fillér, ugyanis a zárófólián ennyi van feltüntetve. Az 1971. január 1- én megjelent tejipari árjegyzék már egy forintban szabta meg a kétdecis műanyag poharas tej árát, de a fóliákon még mindig egy forint tíz fillér van. A kakaóval hasonló a helyzet: a palackos 1,20 volt, a poharas 1,40-be kerül, a fólián pedig 1,50 van. Igaz, hogy a szekszárdi Tejipari Vállalat erről a tévedésről értesítette az iskolákat és a büféket, de néhol ennek ellenére is a feltüntetett áron adják el a közkedvelt tejtermékeket. Természetesen a vásárló ez ellen nem tiltakozhat, s nem is tiltakozik, hiszen maga is meggyőződhet arról, hogy a tej 1,10-be, a kakaó 1,50-be kerül. Ennek az egész dolognak olyan színezete van, hogy a tejipar készakarva segíti a kereskedelmet a jogtalan haszonszerzéshez. Tehát megdrágult a tej és a kakaó. S ez még nem is lenne probléma, ha a vásárló az áremelkedéssel arányban jobb minőségű, magasabb zsírtartalmú tejet kapna. De ez sajn-os véletlenül sincs így. A húsz — helyenként harminc — fillérrel drágább tej elvileg megegyezik a palackos tej minőségével, de még jön hozzá valami... Egy elviselhetetlen műanyag szag, ami a tejet és a kakaót egyaránt élvezhetetlenné teszi. Ezenkívül a tejben még barnás csomók is úszkálnak. A szekszárdi tejüzem a panaszt azonnal kivizsgálta, s Bauer János, az üzem helyettes vezetője elmondta, hogy Orosz György, Tolna nagyközség tanácselnöke, és Farkas István vezető igazgató aláírásával válasz érkezett az 1971. szeptember 8-án Ágyak helyett kisszékek címmel megjelent riportunkra, melynek egy részét közöljük: „Vártuk a cikket. Hiszen előtte hosszasan beszélgettünk a cikk írójával erről a gondunkról. ügy érezzük, a beszélgetés nagyon őszinte hangú volt. Amiben a felelősség minket terhel ebben az ügyben, azt nem igyekeztünk másra hárítani. A teljes őszinteség kedvéért azonban úgy érezzük, válaszolnunk kell a cikkre. Mert mi az igazság? Igaz, hogy a cikkíró olyan állapotokat talált ottjártakor, amilyeneket leírt. Azok a mondatok, amelyek a cikkben szerepelnek, a beszélgetés során valóban — szinte kivétel nélkül — úgy hangzottak el, a felelős vezetők részéről, ahogy azt az újságban olvashattuk. Akkor mi itt a gond? — mondhatná bárki. Le kell vonni a konzekvenciát és cselekedni kell. Egyetemisták, főiskolások látogatnak el ezekben a napokban Tolna megye középiskoláiba. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem és a Pécsi Tanárképző Főiskola hallgatói — összesen öten — felkeresnek majd minden Tolna megyei gimnáziumot és középfokú azért tértek át a palackról a pohárra, m.ert az utóbbi higié- nikusabb, s így egy régi probléma is megszűnt. Történetesen az, hogy régen nem öblítették ki az iskolai elárusítóhelyeken a palackokat, ami megnehezítette az üzem. munkáját, a mosogatást. (Megjegyzem, az előírásnak megfelelően három fázisban — zsírtalanítás, fertőtlenítés és öblítés — kell elmosni az üvegeket, s hihetetlen, hogy az ilyen mosogatás nem távolít el minden szeny- nyeződést.) Megtudtuk azt is, hogy a kellemetlen ízelváltozást valószínű az okozza, hogy a pohár szélére került tej a zárófólia kétszáznyolcvan fokon történő rásütésekor karamellizálódik. Esetleg az is lehetséges, hogy a magas hőmérséklet hatására, a fóliából gáz képződik. A. tejben úszkáló barna csomóktól pedig nem kell megrémülni, mert az csak kakaó maradék. A tejüzem, egy adagolóval tölti a tejet, a kakaót, a tejfölt, a tejszínt. Arra a kérdésünkre, hogy mi lesz ezután az iskolai és más reggelizőhelyek tej- és kakaóellátásával, nem kaptunk megnyugtató választ. Ugyanis a tejüzemnek jelenleg nincs elegendő kisméretű palackja, tehát meg kell elégednünk a műanyagízű tejjel és kakaóval egészen addig, míg az eljárást nem tudják tökéletesíteni. (A panaszt követő napon arról tájékoztattak a tejüzem vezetői, hogy megkezdték a vizsgálatot, s kétszáznyolcvan fok helyett kétszázhúsz fokon sütik rá a pohárra a fóliát. Az új záró- eljárásnál nincs műanyagízük a. tejtermékeknek.) Véleményünk szerint a „palackos rendszert” a. tökéletesítés után kellett volna csak felváltani a poharassal. (Levontuk, cselekedtünk). Augusztus 6-án,, az óvoda részére 15 darab gyeirmekfekte- tőt rendeltünk (ennyi az óvoda napközi otthonos férőhelye), de addig is megrendeltük (pontosan augusztus 10-én) az óvodák fektetőinek javítását. A teljes igazsághoz ezen felül az is hozzátartozik, hogy amikor (az újságírónő megjelenése előtt) a vezető igazgató tudomására jutott a mözsi II. számú óvodában ez a lehetetlenné vált helyzet, ő azon nyomban utasította a gondnokság vezetőjét, hogy haladéktalanul intézkedjék az állapot megszüntetéséért,” * A válaszlevél folytatása azért nem került lapunkba, mert az jórészt magyarázkodás, melyre sem a szerkesztőség, sem a közvélemény nem tart igényt. Megjegyezzük, hogy amikor a, cikk szerzője Mözsön járt, a vezető igazgató a gyermekfektetők megrendeléséről szóló papírt nem tudta megm.utatni; a megrongálódott fektetők javítását pedig még nem rendelték meg. A. Szerk. technikumot. A diákokat az egyetemi, főiskolai életről tájékoztatják, és válaszolnak kérdéseikre. Felmérik, hogy a felvételi vizsgák előtt sorra kerülő előkészítő tanfolyamokra hányán jelentkeznek. Elsősorban a fizikai dolgozók és a kisjövedelmű családok gyermekeinek teszik lehetővé. hogy a felvételi vizsgákra jobban fel tudjanak készülni, A szocialista cím elnyeréséért küzd a Selyemipari Vállalat Tolnai Fonógyárának Bezerédj ifjúsági brigádja. Fotó; Gottvald — H — VISSZHANG Az egyetemek, főiskolák életéről tájékoztatják a középiskolásokat
