Tolna Megyei Népújság, 1971. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-16 / 218. szám

KORUNK Uj napkutató laboratórium T'j laboratóriumot hoztak lét­re a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Mágnesség, Iono­szféra és Rádióhullámterjedés Kutató Intézetében — a naptevé­kenységet kutató laboratóriumot. Milyen feladatok várnak a ku- .tató kollektívára — erre a kér­désre adott részletes választ Gennygyij Nlkolszkij, a labora­tórium vezetője. Az embereknek a Napról alkotott elképzelései még az utóbbi húsz év alatt is óriásit változtak. Ez a megállapítás különösen az izzó égitest bel­sejében lejátszódó fizikai fo­lyamatokra érvényes. Az ű] napkutató laborató­rium alapvető feladata a Nap aktív és inaktív részeiben le­játszódó fizikai folyamatok vizsgálata és azok elméleti magyarázata. Különös figyel­met fordítunk a nagy átha­tolóképességű napsugárzás — főleg a röntgensugárzás vizs­gálatára. A VILÁG LEGNAGYOBB KORONOGRÁFJA Alapvető eszközünk a vi­lágon is a legnagyobb szov­jet gyártmányú koronográf, amelyet 1987-ben szereltek fel a kiszlovodszki hegyi csillagá­szati obszervatóriumban — 2100 méterre a tenger szintje fölött. A több mint fél mé­Rezisztencia a DDT-vel szemben Az Egészségügyi Világszer­vezet — tagállamaiban végzett felmérések alapján — nyilvá­nosságra hozta, hogy az 1962— 68 közötti évékben kereken száz kártevő vált rezisztensé a híres DDT vegyszerrel szem­ben. Számuk az ezt megelőző hatéves időszakban még csu­pán 81 volt. Bár világszerte folynak kutatások a kártevők biológiai módszerekkel történő irtása területén, az Egészség- ügyi Világszervezet szakembe­reinek véleménye szerint még hosszú évekig fog tartani, mi­re ezek bevethetők lesznek a kártevők ellen, s addig csupán kémiai szerekkel lehet véde­kezni ellenük. tér átmérőjű lencsével és ki­tűnő spektrográffal felszerelt koronográf beállítása két évig tartott. Ma viszont már nem­zetközi méretekben is értékes eredményeket mondhatunk a magunkénak. Mivel a mű­szer konstrukciója módot ad napfogyatkozás mesterséges imitálására, a Napénál több­százezerszer gyengébb fényes­ségű részletek is megfigyelhe­tők, A napkoronát megfigyelő tudósok mindenekelőtt azt ál­lapították meg, hogy a koro­nát alkotó plazma korántsem eevneműen oszlik el a Nan- körüli térben. Az utóbbi idő­ben bebizonyosodott, hogv a napkoronával határos kro- moszféra rendkívül finoman szemcsávett sugaras kvarc ré­szecskékből áll. Miért bomlik a Nan körüli plazma nyalá­bokba? Hozván viselkednek ezek a nyalábok, mennyi ide­ig léteznek és milyen mozgá­suk jellege? Ezek a kérdések — azaz a napközeg dinami­kája kéoezi az úi laboratóri­um legfontosabb kutatási irá­nyát. FILMFFT/VETET. A PLAZMÁRÓL A Nan plazmájának visel­kedését kutatva nem csak az égitest fizikai folvamatairól kapunk teljesebb kénét, ha­nem a kozmoszban leiátszódó plazmafolvamatok közvetlen megfigyelése hasznos lehet a földi laboratóriumok plazma­kutatói számára ts. A Nap^ körüli plazma vizs­gálata céljából először a ko­ron, ográf segítségével filmfel­vételeket készítettünk. Minden egyes filmkockát 5 másod ner­cenként exponálunk, majd a t’lmszalagot normális sebes­séggel (másodnercenként 25 filmkocka! levetítettük. Ezzel a Napban leiátszódó folvama- tokat százszor meggyorsítot­tuk. Nemrég envhén felhős 'dőben is sikerült regisztrál­ni a Merkúrnak a Nan előtti áthaladásat. Mozgás közben a viszonylag kis bolvgő folya­matosán eltakarta a Nan nlaz- máiának különféle részeit, módot adva ezen kéoződmé­nyek méreteinek a műsz.er feloldóképességénél is ponto­sabb meghatározására. Sike­rült a Napkorong úgyszólván néhány kilométeres részleteit is rögzítenünk. KOZMIKUS KATASZTRÓFÁK TITKAI Többen valószínű elcsodál­koznak azon, hogy laborató­riumunkban a nagyméretű ko­ronográf segítségével kezdtük meg a Nap röntgensugárzásá­nak vizsgálatát. Az elektro­mágneses spektrum ezen tar­tományában ugyanis a Föld légköre legyőzhetetlen aka­dályt jelent.' Megfigyeléseink azonban igazolták, hogy a napsugárzás optikai tartomá­nyában van néhány jellegze­tes képződmény, amely kap­csolatba hozható a röntgen- sugárzással. Egyszóval a nap­sugárzásnak a légkörön átha­toló komponenseit tanulmá­nyozva információt szerezhe­tünk a légkörben elnyelődő, de annak felső részén még ak­tív fizikai hatást kifejtő öszT szetevőkről is. Ennek alapján laboratóriumunk munkatársai olyan adatok közvetlen be­szerzésén munkálkodnak, ame­lyek korábban csak rakéták segítségével voltak hozzáfér­hetőek. Fontos feladatokat tűztek ki a laboratórium elméleti kuta- tócsoporja elé is. A csoport többek között vizsgálja a kromoszférában lejátszódó robbanási folyamatokat, mi­vel azok nemcsak a naptevé­kenység, hanem a kvazárok­ban, pulzárokban és a Világ­mindenség más csodálatos ob­jektumaiban lejátszódó folya­matok megértése szempontjá­ból is kulcsfontosságúak. Az utóbbiakban lejátszódó gran­diózus jelenségek a mai fizi­ka nézőpontjából nem magya­rázhatók. A csillagászok szerint azon­ban ezé!? a jelenségek nagy mértékben hasonlítanak a Nap kromoszférájában leját­szódó dobbanásszerű folyama­tokhoz. Nincs kizárva, hogy a Napban viharos kozmikus ka­tasztrófák titkait is megfi­gyelhetjük. Elektromos áram és a csonttörés Sugárhajtású vonat Számos országban kísérleteznek sugárhajtású mozdo­nyokkal a vasúti közlekedésben. Ezen a téren természetesen elsősorban azok az államok vannak előnyben. melyeknek ipara a rakétamotorok és sugárhajtóművek gyártásában már a repülés és űrkutatás kapcsán is jó eredményeket ért el. A Szovjetunióban néhány éve szintén beható kísérlete­ket folytatnak sugárhajtású mozdonyok létrehozásában. A képünkön látható vonatot 250 kilométeres sebességre tervez­ték. A hajtóműhöz modern vagonokat kapcsolnak, amilyenek a villamosított szovjet vasútvonalak jelentős részén közle­kednek. A hajtómű kifejlesztésében Jakovlev neves szovjet repülőgép-tervező is részt vett. Gyenge elektromos áram elő­segíti a csontok összeforrását mutatták ki állatokon végzett kísérletekkel a pennsylvaniai egyetemen. Az áramot közvet­lenül a törés helyén a bőr alá implantált kis elektromos ké­szülék gerjeszti, A készülék­ben lévő tranzisztorok a szö­vetek fokozódó ellenállása el­lenére egyenletesen tíz milli* amper erősségű áramot bizto­sítanak. Ezt az elektrostimulációs el­járást embereknél is kipróbál­ják, amint az elektródák ha­tásmechanizmusát és optimális alkalmazását az állatkísérletek eredményeképpen kellően megismerik. A modern tudomány és technika lexikona p u b. z n R A csillagászok pulzárnak ne­vezik azokat a rádióforráso­kat, amelyeknek sugárzása rendkívül pontos ritmus sze­rint változik. Ma kb. 35 ilyen forrást ismerünk: meg tudják becsülni megoszlásukat, egy­mástól való távolságukat az égbolton. A legnehezebb azon­ban lüktetésük pontos szabá­lyosságának magyarázata. A pontosabb vizsgálatok azt mu­tatták, hogy több ilyen objek­tum lüktetésének üteme lassan csökken, és ez fontos adatnak tekinthető származásuk meg­magyarázásában. Ma általános az a vélemény, hogy a szabályosság csak egy nagyon kis tömegű, és rend­kívül nagy sűrűségű test me­chanikai mozgásából származ­hat. A legnyilvánvalóbb ma­gyarázat az, hogy a szabályos lüktetés egy rendkívül kismé­retű, de nagy sűrűségűre ösz- szezsugorodott csillag tengely­körüli forgásából ered. Már jó ideje tudunk az ún. „fehér tör­pe csillagok” létezéséről, ame. lyekben az anyag 10 ton- na/cm’ sűrűséget is elér. Ez az anyag olyan állapotának fe­lel meg, amikor az elektronok már közvetlenül az atommag­hoz nyomódnak, és így az anyag sűrűsége már csaknem eléri az atommag sűrűségét. Nagyobb nyomásoknál elméle­tileg lehetséges, hogy további „összeomlás, összenyomódás” következzék be, és az elektro­nok teljesen benyomódjanak a magba és a protonokkal neut­ronokká egyesüljenek. Ilyenkor ezeknek az égitesteknek a sű­rűsége elérheti a 10 millió ton­na,cm’-t. Keletkezésük talán azzal ma­gyarázható, hogy egy normális csillag fejlődésének bizonyos késői szakaszában összeroskad, összeomlik, neutron csillaggá alakul, és az eredetileg hatal­mas csillag mindössze néhány kilométernyi átmérőjűvé lesz. Ugyanakkor a neutron csillag gyors forgást is végez tengelye körül, a forgónyomaték meg­maradásának törvénye követ­keztében, és ez okozza a pul- záló, szabályos ritmus szerint változó sugárzást. A papírgyártásnál nélkülözhetetlen cellulóz a fa száraz anyagának kb. felét teszi ki. Az ipari célokra kielégítő tisztaságú cellulózt elsősorban fából állítják elő. A cellulóz gyártási folyamatának lényege az, hogy a kísérő anyagokat vegyszerekkel kioldják s az oldhatatlan cellulóz visszamarad. A Krasznokamszki Papír- és Cellulóz Kombinátot kor­szerű gépparkkal szerelték fel. Nemrégiben technikai módosításokat is végeztek a géppar­kon és a munkafolyamaton, amelyek csökkentették az állásidőt.

Next

/
Thumbnails
Contents