Tolna Megyei Népújság, 1971. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-16 / 218. szám
KORUNK Uj napkutató laboratórium T'j laboratóriumot hoztak létre a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Mágnesség, Ionoszféra és Rádióhullámterjedés Kutató Intézetében — a naptevékenységet kutató laboratóriumot. Milyen feladatok várnak a ku- .tató kollektívára — erre a kérdésre adott részletes választ Gennygyij Nlkolszkij, a laboratórium vezetője. Az embereknek a Napról alkotott elképzelései még az utóbbi húsz év alatt is óriásit változtak. Ez a megállapítás különösen az izzó égitest belsejében lejátszódó fizikai folyamatokra érvényes. Az ű] napkutató laboratórium alapvető feladata a Nap aktív és inaktív részeiben lejátszódó fizikai folyamatok vizsgálata és azok elméleti magyarázata. Különös figyelmet fordítunk a nagy áthatolóképességű napsugárzás — főleg a röntgensugárzás vizsgálatára. A VILÁG LEGNAGYOBB KORONOGRÁFJA Alapvető eszközünk a világon is a legnagyobb szovjet gyártmányú koronográf, amelyet 1987-ben szereltek fel a kiszlovodszki hegyi csillagászati obszervatóriumban — 2100 méterre a tenger szintje fölött. A több mint fél méRezisztencia a DDT-vel szemben Az Egészségügyi Világszervezet — tagállamaiban végzett felmérések alapján — nyilvánosságra hozta, hogy az 1962— 68 közötti évékben kereken száz kártevő vált rezisztensé a híres DDT vegyszerrel szemben. Számuk az ezt megelőző hatéves időszakban még csupán 81 volt. Bár világszerte folynak kutatások a kártevők biológiai módszerekkel történő irtása területén, az Egészség- ügyi Világszervezet szakembereinek véleménye szerint még hosszú évekig fog tartani, mire ezek bevethetők lesznek a kártevők ellen, s addig csupán kémiai szerekkel lehet védekezni ellenük. tér átmérőjű lencsével és kitűnő spektrográffal felszerelt koronográf beállítása két évig tartott. Ma viszont már nemzetközi méretekben is értékes eredményeket mondhatunk a magunkénak. Mivel a műszer konstrukciója módot ad napfogyatkozás mesterséges imitálására, a Napénál többszázezerszer gyengébb fényességű részletek is megfigyelhetők, A napkoronát megfigyelő tudósok mindenekelőtt azt állapították meg, hogy a koronát alkotó plazma korántsem eevneműen oszlik el a Nan- körüli térben. Az utóbbi időben bebizonyosodott, hogv a napkoronával határos kro- moszféra rendkívül finoman szemcsávett sugaras kvarc részecskékből áll. Miért bomlik a Nan körüli plazma nyalábokba? Hozván viselkednek ezek a nyalábok, mennyi ideig léteznek és milyen mozgásuk jellege? Ezek a kérdések — azaz a napközeg dinamikája kéoezi az úi laboratórium legfontosabb kutatási irányát. FILMFFT/VETET. A PLAZMÁRÓL A Nan plazmájának viselkedését kutatva nem csak az égitest fizikai folvamatairól kapunk teljesebb kénét, hanem a kozmoszban leiátszódó plazmafolvamatok közvetlen megfigyelése hasznos lehet a földi laboratóriumok plazmakutatói számára ts. A Nap^ körüli plazma vizsgálata céljából először a koron, ográf segítségével filmfelvételeket készítettünk. Minden egyes filmkockát 5 másod nercenként exponálunk, majd a t’lmszalagot normális sebességgel (másodnercenként 25 filmkocka! levetítettük. Ezzel a Napban leiátszódó folvama- tokat százszor meggyorsítottuk. Nemrég envhén felhős 'dőben is sikerült regisztrálni a Merkúrnak a Nan előtti áthaladásat. Mozgás közben a viszonylag kis bolvgő folyamatosán eltakarta a Nan nlaz- máiának különféle részeit, módot adva ezen kéoződmények méreteinek a műsz.er feloldóképességénél is pontosabb meghatározására. Sikerült a Napkorong úgyszólván néhány kilométeres részleteit is rögzítenünk. KOZMIKUS KATASZTRÓFÁK TITKAI Többen valószínű elcsodálkoznak azon, hogy laboratóriumunkban a nagyméretű koronográf segítségével kezdtük meg a Nap röntgensugárzásának vizsgálatát. Az elektromágneses spektrum ezen tartományában ugyanis a Föld légköre legyőzhetetlen akadályt jelent.' Megfigyeléseink azonban igazolták, hogy a napsugárzás optikai tartományában van néhány jellegzetes képződmény, amely kapcsolatba hozható a röntgen- sugárzással. Egyszóval a napsugárzásnak a légkörön áthatoló komponenseit tanulmányozva információt szerezhetünk a légkörben elnyelődő, de annak felső részén még aktív fizikai hatást kifejtő öszT szetevőkről is. Ennek alapján laboratóriumunk munkatársai olyan adatok közvetlen beszerzésén munkálkodnak, amelyek korábban csak rakéták segítségével voltak hozzáférhetőek. Fontos feladatokat tűztek ki a laboratórium elméleti kuta- tócsoporja elé is. A csoport többek között vizsgálja a kromoszférában lejátszódó robbanási folyamatokat, mivel azok nemcsak a naptevékenység, hanem a kvazárokban, pulzárokban és a Világmindenség más csodálatos objektumaiban lejátszódó folyamatok megértése szempontjából is kulcsfontosságúak. Az utóbbiakban lejátszódó grandiózus jelenségek a mai fizika nézőpontjából nem magyarázhatók. A csillagászok szerint azonban ezé!? a jelenségek nagy mértékben hasonlítanak a Nap kromoszférájában lejátszódó dobbanásszerű folyamatokhoz. Nincs kizárva, hogy a Napban viharos kozmikus katasztrófák titkait is megfigyelhetjük. Elektromos áram és a csonttörés Sugárhajtású vonat Számos országban kísérleteznek sugárhajtású mozdonyokkal a vasúti közlekedésben. Ezen a téren természetesen elsősorban azok az államok vannak előnyben. melyeknek ipara a rakétamotorok és sugárhajtóművek gyártásában már a repülés és űrkutatás kapcsán is jó eredményeket ért el. A Szovjetunióban néhány éve szintén beható kísérleteket folytatnak sugárhajtású mozdonyok létrehozásában. A képünkön látható vonatot 250 kilométeres sebességre tervezték. A hajtóműhöz modern vagonokat kapcsolnak, amilyenek a villamosított szovjet vasútvonalak jelentős részén közlekednek. A hajtómű kifejlesztésében Jakovlev neves szovjet repülőgép-tervező is részt vett. Gyenge elektromos áram elősegíti a csontok összeforrását mutatták ki állatokon végzett kísérletekkel a pennsylvaniai egyetemen. Az áramot közvetlenül a törés helyén a bőr alá implantált kis elektromos készülék gerjeszti, A készülékben lévő tranzisztorok a szövetek fokozódó ellenállása ellenére egyenletesen tíz milli* amper erősségű áramot biztosítanak. Ezt az elektrostimulációs eljárást embereknél is kipróbálják, amint az elektródák hatásmechanizmusát és optimális alkalmazását az állatkísérletek eredményeképpen kellően megismerik. A modern tudomány és technika lexikona p u b. z n R A csillagászok pulzárnak nevezik azokat a rádióforrásokat, amelyeknek sugárzása rendkívül pontos ritmus szerint változik. Ma kb. 35 ilyen forrást ismerünk: meg tudják becsülni megoszlásukat, egymástól való távolságukat az égbolton. A legnehezebb azonban lüktetésük pontos szabályosságának magyarázata. A pontosabb vizsgálatok azt mutatták, hogy több ilyen objektum lüktetésének üteme lassan csökken, és ez fontos adatnak tekinthető származásuk megmagyarázásában. Ma általános az a vélemény, hogy a szabályosság csak egy nagyon kis tömegű, és rendkívül nagy sűrűségű test mechanikai mozgásából származhat. A legnyilvánvalóbb magyarázat az, hogy a szabályos lüktetés egy rendkívül kisméretű, de nagy sűrűségűre ösz- szezsugorodott csillag tengelykörüli forgásából ered. Már jó ideje tudunk az ún. „fehér törpe csillagok” létezéséről, ame. lyekben az anyag 10 ton- na/cm’ sűrűséget is elér. Ez az anyag olyan állapotának felel meg, amikor az elektronok már közvetlenül az atommaghoz nyomódnak, és így az anyag sűrűsége már csaknem eléri az atommag sűrűségét. Nagyobb nyomásoknál elméletileg lehetséges, hogy további „összeomlás, összenyomódás” következzék be, és az elektronok teljesen benyomódjanak a magba és a protonokkal neutronokká egyesüljenek. Ilyenkor ezeknek az égitesteknek a sűrűsége elérheti a 10 millió tonna,cm’-t. Keletkezésük talán azzal magyarázható, hogy egy normális csillag fejlődésének bizonyos késői szakaszában összeroskad, összeomlik, neutron csillaggá alakul, és az eredetileg hatalmas csillag mindössze néhány kilométernyi átmérőjűvé lesz. Ugyanakkor a neutron csillag gyors forgást is végez tengelye körül, a forgónyomaték megmaradásának törvénye következtében, és ez okozza a pul- záló, szabályos ritmus szerint változó sugárzást. A papírgyártásnál nélkülözhetetlen cellulóz a fa száraz anyagának kb. felét teszi ki. Az ipari célokra kielégítő tisztaságú cellulózt elsősorban fából állítják elő. A cellulóz gyártási folyamatának lényege az, hogy a kísérő anyagokat vegyszerekkel kioldják s az oldhatatlan cellulóz visszamarad. A Krasznokamszki Papír- és Cellulóz Kombinátot korszerű gépparkkal szerelték fel. Nemrégiben technikai módosításokat is végeztek a gépparkon és a munkafolyamaton, amelyek csökkentették az állásidőt.
