Tolna Megyei Népújság, 1971. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-16 / 218. szám

Az elmúlt hét Győr-Sopron megyében Augusztusban megpróbáltunk számadást tenni arról, hogy mi történt egy teljesen szimpla héten a szomszédos Fejér megyében. Amikor írásunk végén jeleztük, hogy „napiren­dünkön” a következő alkalommal Győr-Sopron megye sze­repel, a gyakorlottabb olvasó már sejthette — a tömör be­vezető nélkül is —, hogy sorozatról van szó. Méghozzá olyan sorozatról, amelyben az újságírás nem is elvetendő hagyo­mányaitól eltérően, korántsem szenzációkról akarunk hírt adni. Munkás hétköznapokról csupán, melyek egyként pereg­nek Hajdú-Biharban és Vasban, Tolnában és Borsodban. Bi­zonyos fokig azzal a hátsó gondolattal, hogy (a világesemé­nyek terén) szenzációkat a kívántnál sokkal bőségesebben kínáló életünkben talán nem is rossz érzés tudomásul venni, hogy az előbb említett munkás hétköznapokon milyen gon­dok foglalkoztatják, örömök vidámítják honfitársainkat, akikhez a megyei lapok sajnálatos terjesztési korlátái csak módjával segítenek közelebb kerülni. Ugyanakkor kicsinyke hazánk minden ízét, nevezzük ez esetben megyének, atyafi­sági hálózatok kibogozhatatlan sora fűzi egymáshoz. Vagy ha ez nem, hát az emlékeké. Ugyan hány tolnai volt a XX. század során Győr és a régi Sopron megyében akár csak katona is, hogy más, egyenruhamentes emlékek özönéröl ne beszéljünk. Miről írt tehát az elmúlt hé­ten laptársunk, a győri Kis­alföld? Az alábbiak az ott megjelentek szemelvényei. A megye — ez közismert — magas mezőgazdasági kultúrá­ja mellett egyik legfontosabb inari területeink egyike is. Éppen ezért joggal értékelte tudományos szempontból is nagy fontosságúnak e hó ele­jén a Kisalföld a Nemzetközi Automatizálási Szövetség (IFAC) itt megrendezett szim­póziumát, melyen mintegy há­romszázötven szakember vett részt. Ugyanaznap egy kis fa­lúban, szülőhelyén, Téten Kis­faludy Károlyra emlékeztek. Győr azonban nemcsak rangos nemzetközi tanácskozások szín­helye, hanem már földrajzi fekvése miatt is fontos idegen- forgalmi áteresztő állomás. A város szépszámú műemlékben bővelkedik, viszont az a frap­páns fényképfelvétel, mely a díszkivilágítani szánt vár gaz­zal benőtt falai közül menekü­Amint az előjelekből arra következtetni ienet, idén még az előző évekénél is nagyoo^ érdeklődés lesz a szekszárdi szüreti napok iránt. Sok ezer ember várható, s ez már ele­ve azzal jár, hogy a város megszokott gépjárműforgalma erősen megnő. A szüreli na­pok legnagyobb rendezvénye, a vasárnap délutáni nagy fel­vonulás is közutat igényel, méghozzá a város legfontosabb útvonalain vonulnak fel a szü. retesek. Mindebből következik, hogy rendkívüli közlekedés­rendészeti intézkedések is szükségessé váltak. A szüreti felvonulás útvona­la: Béri Balogh Ádám utca, Széchenyi utca, Bezerédj utca, a Béla tér egy része, Garay tér és Hunya'di utca, de köz­vetlenül érintett az ide tor­kolló mellékutcák egy része is. Ezt a részt elzárják a gépjár­műforgalom elől. Ez azt jelen­ti, hogy éppen a város köz­ponti része esik ki az átmenő forgalomból, márpedig az nor­mális körülmények közt éppen itt bonyolódik le. Sajnos, más elfogadható megoldás, figye­lembe véve a város úthálóza­tát, nem volt. A felvonulási útvonalon az átmenő forgal­mat délután két órakor zár­ják le, és az tart a felvonulás befejezéséig, tehát egész dél­után. Ugyanezen idő alatt az átmenő forgalmat terelőutak biztosítják: Mátyás király ut­lő külföldi turistákat örökítet­te meg. annál tanulságosabb. Nemcsak a megye részére, hi­szen idegenforgalmi propagan­dánk („hellyel-közzel”) hagy még maga után némi kívánni valót. Szeptember 9-én a nagy­múltú győri Tanítóképző Inté­zetben tanévnyitót tartottak. A sokadikat, hiszen ebből az alkalomból három nemzedék találkozott. A legfiatalabbak mellett a vas-, gyémánt- és aranydiplomás pedagógusok is. Ugyanaznap, és ez ismét csak az idegenforgalom iránti ag­gódást. féltő szeretet tükrözi, hosszabb írás foglalkozott a soproni ünnepi hetek ürügyén azzal a kérdéssel, hogy ez a „távol-nyugati” szép város mennyire tarthat igényt a „Fesztiválváros” majdani rang­jára. Ipari terület, természetes tehát, hogy az ipar súlya, fon­tossága, problémái a lap ha­sábjairól még ezen, ahogy em­lítettük, semmi szenzációt se ca, Polláck Mihály utca, Tar- csay Vilmos utca. A kórház­hoz a Hármas-hídtól a Marx Károly utcán keresztül jelöl­nek ki szabad útvonalat. A forgalom elől elzárt út­vonalakon természetesen par­kírozni sem lehet. Az előző években néhány kocsi még a forgalom lezárása előtt meg­kezdte a parkírozást ezeken a részeken, és csak nagy üggyel- bajjal lehetett őket onnan el­távolítani a felvonulás meg­kezdéséig. Ezt megelőzendő ez évben ideiglenesen parkírozást tiltó táblákat helyeznek el több helyre, amelyek szerint ott már vasárnap reggeltől nem szabad parkírozni, nehogy a kocsik bennrekedjenek a forgalom elől elzárt útszaka­szokon. A szüreti napok ide­jén tehát tanácsos lesz meg­különböztetett gonddal figyel­ni a közlekedésrendészeti táb­lákat, semmiképpen sem sza­bad csak a helyi ismeretekre alapozva vezetni. Parkírozásra elsősorban a ki­jelölt parkírozóhelyeken és a mellékutcákban lesz lehetőség, de szó van arról, hogy ideig­lenesen olyan részeken is le­hetővé teszik a parkírozást, ahol az normális körülmények közt tilos. Ezt megfelelőképpen jelzik majd. A felvonulás útvonalát és a nézőtömeget kordon választan el. A rendezők ezúton is ké­rik a közönséget, hogy a kor­kínáló héten sem maradhat­tok ki. A megyei párt-vb. ülé­sén — háromezerötszáz dolgo­zó véleményének meghallga­tása után — kemény szó esett az időnkénti bürokratizmusról, és sok vélemény hangzott el a vezetés színvonaláról a moz­galmi munkában. Sindulár Anna ugyanakkor fontos és a megye közvéleményét a tan­év, tehát az óvodai év nyitá­sakor is joggal érdeklő prob­lémát taglalt: „Személyiség­formálás az óvodákban” cím­mel. A megye képviselőinek cso­portja megvitatta az ifjúsági törvénytervezetet, mely — ez közismert — javaslat formájá­ban nemsokára az országgyű­lés elé kerül. Emlékezetes ün­nepség egy volt a megyében az elmúlt héten. Migyarorszrg felszabadításáért küzdött egy szovjet alakulat, mely harminc esztendeje Nikolajevnél ala­kult és sok megvebeli község­be is segített elhozni a sza­badságot. Az ideiglenesen ha­zánkban állomásozó alakulatot látogatták meg a hálás Győr megyeiek. Egy — Tolna megyében is figvelmet érdemlő — vezér­pikk a szeptember 12-i szám­ból. Címe: „önveszélyes fe- gyelme’^áleor4''.” Témája: a munkavédelmi sz-h-lvok sem­mibe vétele. Summája —idéz­zük — „Tömegesen megszegik a munkavédlrm! szabályokat”, Vajon csak náluk? A hét — ahogyan mondani szokták — nem volt „esemény- dús”. Ennyit azonban talán a kevésből is érdemes volt ösz- szefoglalni azok számára, akik érdeklődnek Mavyarország e szép megyéje iránt, de nem olvassák a Kisalföldet. ORDAS IVAN Következik — októberben — Somogy megye. 1?? SZEKSZÁRDI SZÜRETI NAPOK 1971 SZEPTEMBER 16-19 dönt mindenki tartsa tisztelet­ben a karnevál sikere érdeké­ben. Különösen ügyeljen min­denki arra, hogy a gyermekek ne bújjanak át a kordon alatt, mert az rendkívül baleset- veszélyes. A fesztivál-iroda a városi ta­nács épületében lesz. Telefon: 120—16. A városi tanács épü­letében lesz a stúdió is, ame­lyet közérdekű ügyekben igény­be lehet venni. B. F. Forgalomkorlátozás — Terelőutak Csapadékvíz-csatorna épül Konyhádon, Siómé rendszerű — vasszerkezet nélküli — csövekkel. Jelenleg a csatornának a község központjában lévő részét készítik. Fotó: Gottvald Ne haragudj, kérlek, én nem vagyok képes haragudni rád a tökéletlen viccért! Egyszerűen azért nem, mert amiről azt hiszed, hogy saját kútfőből való, azzal azóta játszanak a kamaszodók és félig még kamasz ifjak, mióta csak telefon létezik. Titokban meg vagyok győződve arról, hogy már Bell is tudta, mit müvei rakoncátlan, de igen reményteljes kamasz­fia, amikor a nap meghatározott órájában odasettenkedett a telefonkészülékhez és a szomszédban lakó megrögzött agg­szűzzel arról csevegett, elfogyasztották-e kicsinyei a spenó­tot, ezenkívül eszébe jutott-e már tegnap óta, hogy hetedik fiúgyermekének ki volt az édesapja?! Meg kell mondjam, már első telefonálásod alkalmából tudtam, hogy a régi-régi unaloműző recept szerint téged ráz a vonal túlsó felén a visszafojtott nevethetnék, amikor is elváltoztatott hangon arról érdeklődsz, hogy vajon a temet­kezési vállalattal beszélsz-e? — és kapható-e „nálunk" olyan összkomfortos kopórsó, amibe bárszekrény és zenegép van beépítve?! Mondom, nyomban tudtam, hogy kié a torzítva is isme­rősen recsegő szaxofonhang! Sajnos sem első, sem a második, de még a harmadik allcalommal sem hallgattad meg szolgá­latkész fölvilágositásomat a keresett vállalatnak arról az új szolgáltatásáról, amit egy-egy bővebb gyermekáldással ren­delkező családban a papák nagy lélektani hasznosságú sor- pofozáskénl emlegetnek. Nézd kérlek, akár becsületszavamat is adhatom arra, hogy telefonálásaidtól hajszálnyival sem lett magasabb a vér­nyomásom. Sőt! Mióta menetrendszerű pontossággal csöng a telefon minden délután, egyenesen kétségbe esem, ha ma- Icacs érdeklődésedben megzavar egy-egy befutó vidéki hívás. Pedig nagyon valószínű, hogy közben sem tétlenkedsz, hanem valaki mást, valami más blödséggel szórakoztatsz tűrőképes­séged felső határáig, mert azon túl — jól tudom — „eldobod magadat” és elképzelve milyen elképedt pofákat vágnak a hívott felek, fenékig kiélvezed a remek tréfát. A játék nem új. Megsúgom, majd minden gyerek bele­kóstol abba az ártatlan szélhámoskodásba, amit a telefon- betyárkodás jelent. Igen, telefonáltam én is. A matematika tudománya iránt érzett mélységes ellenszenvemet éltem ki olyképpen, hogy áldott türelmű matematikatanáromat ré­misztgettem síri hangon, úgy körülbelül két hétig. Tökélete­sen meg voltam győződve akcióm sikeréről, mígnem ott ta­láltam magam egy szép napon a táblára fölrótt, nem is túl bonyolult egyenlet előtt, aminek a megoldása nagyon keser­vesen ment, mondhatnám, alig mendegélt. Míg én ott veríté- keztem, jámbor tanárom ugyanazon a síri hangon — amit én használtam telefonálásaimkor — a rovásomra röhögő osztály előtt kifejtette abbeli meggyőződését, hogy telefonálgatás he­lyett fordíthatnám az időmet szorgalmasabb tanulásra is. Tudod, nekem ez volt az első és egyben utolsó ilyen telefon- viccelődésem. Hogy kissé kiábrándítottalak és így már nem érdekes a játék? Oda se neki! Ha legközelebb nagyon unatkozol, hívj csak föl nyugodtan. Az ismeretek iránt megnyilvánuló szom­júság mindig, minden körülmények között le tud fegyverezni, és üsse kő! Ha éppen arról kívánsz tájékoztatást, hogy mi­lyen lesz a jövő évi kavicstermés, vagy mikor érkeznek az eidami sajtba pompásan beilleszthető import lyukacskák, na­gyon szívesen szolgálok információval. De fölhívom a figyel­medet, hogy szolgálatkészségem csak a nappal óráira érvé­nyes! Es még csak annyit... mi lesz a véleményed édes szü­léidről, ha felfedvén a telefonszámlák megnövekedésének okát, a zsebpénzedből vonják le a többletet? Miheztartás vé­gett, már most közlöm veled, hogy ne számíts a szolidaritá­somra. Nekik lesz igazuk! — 11 —

Next

/
Thumbnails
Contents