Tolna Megyei Népújság, 1971. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-16 / 218. szám
Ferihegytől a libereci vásárig II; Politibai konszolidáció lépésről lépésre BESZÉLGETÉS A PILZENI TERÜLETI PÁRTBIZOTTSÁG TITKÁRÁVAL A várost jól ismerő kolléga nélkül nehezen boldogultam volna Pilzenben. A helyi Pravda szerkesztőségében azonban a legnagyobb készséggel és szívélyességgel szervezték programomat. Még itthon elhatároztam, ha lehetőség nyílik rá, interjút kérek Simek elvtárstól, a pil- zeni területi pártbizottság első titkárától, de legnagyobb sajnálatomra csak „búcsúcikkét” fordíthatták le, ugyanis tíz napra testvérvárosukba, Szverdlovszkba utazott, s a pályaudvaron nyilatkozott a lap munkatársának. így helyettesével, Frantisek Brabe- nec elvtárssal, az ideológiai titkárral folytatunk eszmecserét. Maga a város, de a megye is nehéz helyzetben van. Elmondták, hogy vannak olyan nyugatnémet turisták, akik minden héten átruccannak Csehországba — sörözni. Az egyre növekvő idegenforgalommal sok olyan, nem kívánatos elem is beszivárog, aki éppen a koccintás ürügyén igyekszik zavart kelteni a munkások között. Ilyen helyzetben az alsóbb és magasabb szintű pártvezetés — amellett, hogy még számtalan nehézséggel kell naponta megküzdenie — nagy erőfeszítéseket tesz a fejek rendbetételére. — Mit tartanak a kongresz- szus utáni legfontosabb feladatuknak, s milyen intézkedéseket hoztak? — kérdeztem Frantisek Brabenectől. — A Csehszlovák Kommunista Párt XIV. kongresszusának befejezése óta legfontosabb feladatunknak azt tartjuk, hogy az alapszervezetek erősödjenek meg, mert ez viszi előre munkánkat. Káderekre van szükségünk. Nekünk csaknem elölről kellett kezdenünk mindent, s ennek megfelelően azokat az elvtársakat kell csatasorba állítanunk, akik megbízhatóságuk és képzettségük folytán a komplikált gazdasági-politikai körülmények között helyt tudnak állni. Két- ezernyolcszáz új propagandistát képeztünk ki — tanfolyamokon és bentlakásos iskolákon —, akiket ezzel a munkáltával bíztunk meg. Kétszer ennyire lenne azonban szükségünk. Nehézséget okoz az is, hogy nincs megfelelő tapasztalatuk. Április óta mégis sikerült előbbre lépnünk. A pártbizottságok munkájában egyre inkább érvényesülnek a kongresszusi határozatok, de ezek kifogástalan végrehajtása — az alsóbb szintű párt- szervezetekben — korántsem megy olyan gyorsan, mint ahogyan szeretnénk. A jobb- és baloldali elhajlókat politikailag sikerült ugyan elszigetelnünk, de ideológiai befolyásuk még számottevő. A párt második fő feladata a gazdaság szervezése, irányítása. Ésszerűsítésekre van szükség, a munka intenzitásának növelésére, és a rendelkezésünkre álló munkaerő okos felhasználósára. Munkaerő, hiánnyal küszködünk, építőiparunk sem tud felnőni a feladatokhoz, s a munkaerkölcsben is akad jócskán javítanivaló. — Mennyiben változtak a módszerek a párt ideológiai munkájában? — Keressük az újat, a korszerűt, a legcélravezetőbbet. Ha valamennyi funkcionáriusunkat sikerülne olyan csodaanyaggal beoltanunk, amely az egészséges türelmetlenséget fecskendezi szét a szervezetében, akkor máris nyeregben ülhetnénk. Miután ilyen varázsszerünk nincs, marad az agitáció. Már Lenin is nagy fontosságot tulajdonított az „aprómunkának”, aminek igazságát most érezzük igazán. Ezzel az „aprómunkával” kívánjuk elősegíteni a novemberben sorra kerülő választások sikerét. SALY GÉZA (Folytatjuk) PAUL ANDERSON novellája alapján rajzolta; SCHUBERT PÉTER * „Három srác a hadseregben” Játéknak sem lenne rossz. A sorozat gyermekszereplői a forgatás szünetében megrohamozzák a hídvető harckocsit. a televízió szeptember 14-én kezdte meg a „Három srác a hadseregben” című ifjúsági filmsorozat sugárzását. A hat részből álló, egyenként 30—40 perces ‘orrízatot hat egymást követő héten át — egy alkalom kivételével — keddi napokon láthatják a nézők. A kezdeményező a tv ifjúsági és gyermekosztálya volt, attól a gondolattól vezetve, hogy ma a korszerű technika korában a fogékony fiatal korosztály számára érdekes, hasznos információkat nyújtson. A honvédelmi nevelés ügyét jól szolgálja a sorozat, de bizonyos, hogy nemcsak az ifjak, hanem a felnőttek is szívesen megnézik a magyar néphadsereg korszerű fegyvereit, haditechnikai eszközeit és meggyőzödnek arról, hogy az értékes fegyverek milyen jól szolgálják hozzáértő katonáink kezében a haza védelmét. A filmek a haditechnikáról szólnak, mégis az ember a főszereplő, aki fizikai erővel, vagy komoly szellemi kvalitással mozgásba hozza, rendeltetésüknek megfelelően alkalmazza a fegyvereket, a bonyolult berendezéseket, gépeket. Amint a sorozat címe is jelzi, az ismeretterjesztő filmsorozat nem száraz ismereteket nyújt. Három kíváncsi fiú engedélyt kap Oláh István vezérőrnagytól, a honvédelmi miniszter helyettesétől hadseregbéli kalandozásra. Helikopteren, páncélozott szállítójármüveken bejárják a hadsereget; a meglátogatott alakulatoknál tapasztalt tisztek, szakemberek vezetik őket a látnivalók között és figyelmüket a technikai érdekességekre irányítják. A gépkocsizó lövészek, harckocsizok, műszakiak, csapat- légvédelem, tüzérek és honi légvédelem — ez a filmek sorrendje is — fegyvereinek és technikájának bemutatása a magyar néphadsereg részéről jelentős anyagi áldozatot jelent. A film elkészítésekor alakulatok, parancsnokok és sorkatonák százai álltak a filmesek rendelkezésére forgatás alatt csaknem 50 napon át. Sok-sok szakember dolgozott a sorozat elkészítésén, amely 1969-ben kezdődött és meist fejeződik be. M. L. Környezetvédelem az NDK-ban A környezet védelmére hozott N DK-intézkedéseket hoez- szabb cikkben méltatja a svéd Természettudományi Hivatal vezetője, az Arbetet svéd újságban. Paulson hosszabb látogatást tett az NDK-ban, amelynek során meggyőződött arról, hogy Svédországnak javára válna az NDK-val való együttműködés e területen, mert az NDK-ban pl. nagy apparátus áll állandó rendelkezésre a vizek tisztántartásának az ellenőrzésére. Ebben az apparátusban 200, különleges felszereléssel ellátott hajó és kisebb vízijármű is tartozik, valóságos úszó laboratóriumok, amelyek állandóan mérik a vizekben található esetleges ártalmas anyagok jelenlétét és fokát. Ilyen apparátus Svédországban nincs. Népújság 4 1971. szeptember 16.
