Tolna Megyei Népújság, 1971. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-16 / 218. szám

Ferihegytől a libereci vásárig II; Politibai konszolidáció lépésről lépésre BESZÉLGETÉS A PILZENI TERÜLETI PÁRTBIZOTTSÁG TITKÁRÁVAL A várost jól ismerő kolléga nélkül nehezen boldogultam volna Pilzenben. A helyi Prav­da szerkesztőségében azonban a legnagyobb készséggel és szívélyességgel szervezték prog­ramomat. Még itthon elhatároztam, ha lehetőség nyílik rá, interjút kérek Simek elvtárstól, a pil- zeni területi pártbizottság első titkárától, de legnagyobb saj­nálatomra csak „búcsúcikkét” fordíthatták le, ugyanis tíz napra testvérvárosukba, Szverdlovszkba utazott, s a pályaudvaron nyilatkozott a lap munkatársának. így he­lyettesével, Frantisek Brabe- nec elvtárssal, az ideológiai titkárral folytatunk eszmecse­rét. Maga a város, de a megye is nehéz helyzetben van. El­mondták, hogy vannak olyan nyugatnémet turisták, akik minden héten átruccannak Csehországba — sörözni. Az egyre növekvő idegenforga­lommal sok olyan, nem kívá­natos elem is beszivárog, aki éppen a koccintás ürügyén igyekszik zavart kelteni a munkások között. Ilyen hely­zetben az alsóbb és magasabb szintű pártvezetés — amellett, hogy még számtalan nehéz­séggel kell naponta megküzde­nie — nagy erőfeszítéseket tesz a fejek rendbetételére. — Mit tartanak a kongresz- szus utáni legfontosabb fel­adatuknak, s milyen intézke­déseket hoztak? — kérdeztem Frantisek Brabenectől. — A Csehszlovák Kommu­nista Párt XIV. kongresszusá­nak befejezése óta legfonto­sabb feladatunknak azt tart­juk, hogy az alapszervezetek erősödjenek meg, mert ez vi­szi előre munkánkat. Káde­rekre van szükségünk. Nekünk csaknem elölről kellett kezde­nünk mindent, s ennek megfe­lelően azokat az elvtársakat kell csatasorba állítanunk, akik megbízhatóságuk és képzettsé­gük folytán a komplikált gaz­dasági-politikai körülmények között helyt tudnak állni. Két- ezernyolcszáz új propagandis­tát képeztünk ki — tanfolya­mokon és bentlakásos iskolá­kon —, akiket ezzel a munká­ltával bíztunk meg. Kétszer ennyire lenne azonban szüksé­günk. Nehézséget okoz az is, hogy nincs megfelelő ta­pasztalatuk. Április óta mégis sikerült előbbre lépnünk. A pártbizottságok munkájában egyre inkább érvényesülnek a kongresszusi határozatok, de ezek kifogástalan végrehajtá­sa — az alsóbb szintű párt- szervezetekben — korántsem megy olyan gyorsan, mint aho­gyan szeretnénk. A jobb- és baloldali elhajlókat politikailag sikerült ugyan elszigetelnünk, de ideológiai befolyásuk még számottevő. A párt második fő feladata a gazdaság szervezése, irányítá­sa. Ésszerűsítésekre van szük­ség, a munka intenzitásának növelésére, és a rendelkezé­sünkre álló munkaerő okos felhasználósára. Munkaerő, hiánnyal küszködünk, építő­iparunk sem tud felnőni a fel­adatokhoz, s a munkaerkölcs­ben is akad jócskán javítani­való. — Mennyiben változtak a módszerek a párt ideológiai munkájában? — Keressük az újat, a kor­szerűt, a legcélravezetőbbet. Ha valamennyi funkcionáriu­sunkat sikerülne olyan csoda­anyaggal beoltanunk, amely az egészséges türelmetlenséget fecskendezi szét a szervezeté­ben, akkor máris nyeregben ülhetnénk. Miután ilyen va­rázsszerünk nincs, marad az agitáció. Már Lenin is nagy fontosságot tulajdonított az „aprómunkának”, aminek igaz­ságát most érezzük igazán. Ez­zel az „aprómunkával” kíván­juk elősegíteni a novemberben sorra kerülő választások sike­rét. SALY GÉZA (Folytatjuk) PAUL ANDERSON novellája alapján rajzolta; SCHUBERT PÉTER * „Három srác a hadseregben” Játéknak sem lenne rossz. A sorozat gyermekszereplői a forgatás szünetében megrohamozzák a hídvető harckocsit. a televízió szeptember 14-én kezdte meg a „Három srác a hadseregben” című ifjúsági filmsorozat sugárzását. A hat részből álló, egyenként 30—40 perces ‘orrízatot hat egymást követő héten át — egy alka­lom kivételével — keddi napo­kon láthatják a nézők. A kezdeményező a tv ifjú­sági és gyermekosztálya volt, attól a gondolattól vezetve, hogy ma a korszerű technika korában a fogékony fiatal kor­osztály számára érdekes, hasz­nos információkat nyújtson. A honvédelmi nevelés ügyét jól szolgálja a sorozat, de bizo­nyos, hogy nemcsak az ifjak, hanem a felnőttek is szívesen megnézik a magyar néphad­sereg korszerű fegyvereit, ha­ditechnikai eszközeit és meg­győzödnek arról, hogy az érté­kes fegyverek milyen jól szol­gálják hozzáértő katonáink ke­zében a haza védelmét. A filmek a haditechnikáról szólnak, mégis az ember a fő­szereplő, aki fizikai erővel, vagy komoly szellemi kvalitás­sal mozgásba hozza, rendelte­tésüknek megfelelően alkal­mazza a fegyvereket, a bonyo­lult berendezéseket, gépeket. Amint a sorozat címe is jel­zi, az ismeretterjesztő filmso­rozat nem száraz ismereteket nyújt. Három kíváncsi fiú en­gedélyt kap Oláh István vezér­őrnagytól, a honvédelmi mi­niszter helyettesétől hadsereg­béli kalandozásra. Helikopte­ren, páncélozott szállítójármü­veken bejárják a hadsereget; a meglátogatott alakulatoknál tapasztalt tisztek, szakemberek vezetik őket a látnivalók kö­zött és figyelmüket a techni­kai érdekességekre irányítják. A gépkocsizó lövészek, harc­kocsizok, műszakiak, csapat- légvédelem, tüzérek és honi légvédelem — ez a filmek sor­rendje is — fegyvereinek és technikájának bemutatása a magyar néphadsereg részéről jelentős anyagi áldozatot je­lent. A film elkészítésekor alaku­latok, parancsnokok és sorka­tonák százai álltak a filmesek rendelkezésére forgatás alatt csaknem 50 napon át. Sok-sok szakember dolgozott a sorozat elkészítésén, amely 1969-ben kezdődött és meist fejeződik be. M. L. Környezetvédelem az NDK-ban A környezet védelmére ho­zott N DK-intézkedéseket hoez- szabb cikkben méltatja a svéd Természettudományi Hivatal vezetője, az Arbetet svéd új­ságban. Paulson hosszabb lá­togatást tett az NDK-ban, amelynek során meggyőződött arról, hogy Svédországnak ja­vára válna az NDK-val való együttműködés e területen, mert az NDK-ban pl. nagy ap­parátus áll állandó rendelke­zésre a vizek tisztántartásának az ellenőrzésére. Ebben az ap­parátusban 200, különleges fel­szereléssel ellátott hajó és ki­sebb vízijármű is tartozik, va­lóságos úszó laboratóriumok, amelyek állandóan mérik a vizekben található esetleges ártalmas anyagok jelenlétét és fokát. Ilyen apparátus Svéd­országban nincs. Népújság 4 1971. szeptember 16.

Next

/
Thumbnails
Contents