Tolna Megyei Népújság, 1971. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-16 / 218. szám
Számoljunk, gondolkodjunk Rendkívüli ülést tartott a Szekszárdi Városi Tanács V. B. Tgaz, hogy kevés az em- bér? Az álláshirdetésekből arra lehet következtetni, hogy kevés. Az újságok naponta közlik, az üzemek, a vállalatok előnyösnek ígérkező ajánlatait, munkást tobor- zó, szakmaszerzést biztosító felhívásait. S ez annak a jele, hogy a munkaerőpiacon — egyes területeken kiváltképpen — a kereslet jóval nagyobb, mint a kínálat. Annak idején, a reform bevezetése előtt voltak, akik pesszimista jóslatokba bocsátkozva munkanélküliségre számítottak. Ez az előrejelzés nem vált be, nincs munkanélküliség, sőt... Dehát valóban kevés az em- . bér? A felszíni jelenség láttán erre gondolkodás nélkül rá vághatjuk, hogy kevés, holott gyakorta egészen másról van szó, nevezetesen arról- még nem működik kielégítően egy-egy üzem, vállalat belső mechanizmusa, s ebből következik. hogy a régi beidegzett- ség kizárólag létszámnöveléssel látja megoldhatónak a tér. melés növelését. A Szekszárdi Faipari Vállalat jól bizonyítja, hogy eltekintve a fejlődéssel járó optimális szakemberigénytől munkaerő-csábítás, s állandó munkásfelvétel helyett célravezetőbb szemügyre venni a munkaidőt úgy, hogy miként van kihasználva, mennyi abban az üresjárat, a szervezetlenség okozta kényszerű semmittevés. Ennél a vállalatnál is bebizonyosodott, . hogy a belső mechanizmus fogalomkörébe tartozó ésszerűsítésekkel a munkaerőgondok nagy része megszüntethető. Ez ugyan részkérdés, csupán, de éppen a részkérdések elemzése, szemrevételezése az a járható út, amely az üzem belső mechanizmusiának tökéletesítéséhez vezet. Magyarán arról van szó, hogy az adott önállóság jogán reformokkal, tehát belső reformokkal kell az üzemeket, a vállalatokat lépésről lépésre hozzáilleszteni a külső reformokhoz. Ha ma, napjainkban egy termelőüzem ugyanúgy működik, mint tíz évvel ezelőtt, akkor az nem más, mint anakronizmus. Sok oldalról, sok ágon megközelíthető ez a téma, de maradjunk most a munkaidő okos, értelmes kihasználásánál, egyáltalán a munkerőhelyzetnél. A közelmúltban a MEZŐGÉP Vállalat középvezetői egy közvélemény-kutatás során arra az egyértelmű álláspontra jutottak, hogy a brigádokban, a műhelyekben a munkafegyelem javítása elsőrendű feladat. Erre azt mondhatnék, jól látják a dolgokat, viszont helytelenül értelmezik a dolgokat, mert a munkafegyelem megszilárdítására vonatkozó kívánalomról személytelenül beszéltek. S ez azért is furcsa, mert elsősorban éppen a középvezető feladata a kisebb közösségben fellépni a lazaságokkal szemben. De vajon érdekeltek abban, hogy következetesen fellépjenek? Rendel, keznek-e ehhez elengendő önállósággal, hatáskörrel, hatalommal? Nyilvánvaló, hogy e kérdések elemzése, vizsgálata a belső mechanizmus tökéletesedéséhez vezethet, vezet is, minthogy a MEZŐGÉP Vállalat a reformok sokaságát hajtja végre, Czó van arról, hogy a közeljövőben megkezdi működését a megyei vezetőképző intézet. Szükség van rá, nagyon nagy szükség van rá, mert eddig a gazdasági vezetők legfeljebb autodidakta módon sajátíthatták el a vezetés tudományát. A szervezett és a tervszerű vezetőképzés még inkább elősegíti, s meggyorsítja az indokolt belső reformok végrehajtását, azt, ami a Dalmandi Állami Gazdaságban a 11-es Volán Vállalatnál, és még jó néhány Tolna megyei üzemben már olyan színvonalon van, hogy szinte modellül szolgálhat a majdani vezetőképzés gyakorlati bemutatóihoz. A reformok. Nincs abban semmi meglepő, hogy éppen azokban az üzemekben tökéletesítik igen jó hatásfokkal a belső gazdasági mechanizmust, ahol a vezetők megismerték a vezetés tudományát. Mindenesetre többnyire ellenállás tapasztalható. Ezért a pártközvélemény közreműködése kifejezetten értékes és hasznos közreműködés. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a belső mechanizmus tökéletesítése pártfeladatnak tekinthető. A tanácsi építőipari vállalat vezetői éppen ezekben a hetekben tapasztalhatják, hogy a reformok megvalósítása némelykor heves ellenállásba ütközik. Akik eddig a napi nyolc órának felét tengéssel-lengés- sel töltötték, s a lazaságokat megszokták, most nem nagyon örülnek a pozitív előjelű változásoknak. A dolgozók többsége azonban mindenütt helyesli a jól végiggondolt, a kellő külső és belső információkra alapozott döntéseket, helyesli a személyekre adoptált önállóságot, felelősséget, az utasítások végrehajtásának következetes ellenőrzését, a feladatok végrehajtását, számonkérését, egyáltalán mindazt, ami az üzemekben, a műhelyekben, a munkapadoknál gazdasági mechanizmusnak tekinthető. libben a gondolatkörben úgy is felvetődik a kérdés: tudjuk-e, ki mennyit ér az üzemének, és kinek menynyit ér az üzem. Az a jó, ha kialakul és érvényesül a kölcsönhatás. Az a jó, ha az üzem a számára sokérő dolgozót, szakembert anyagiakkal is sok- érőnek minősíti. Ebben a helyzetben az értékes munkás a maga számára, az üzemet is sokérőnek, értékes munkahelynek fogja tekinteni. Az azonban már jórészt megint a belső mechanizmus' tökéletesítésén múlik, hogy a dolgozók egy-egy csoportja megfelel-e az üzem érdekeinek, vagy sem. A vállalati, az üzemi bel- ső mechanizmus abból a nézőpontból is figyelmet érdemel, hogy szinte automatikusan kivetíti azokat a fogyatékosságokat, amelyek kívülről nehezítik, vagy gátolják a belső ésszerűsítések megvalósítását. Jól mutatja ezt annak a tsz-elnöknek a levele, amelyet a Népszabadság keddi száma közölt. A tsz- elnök felteszi a kérdést: miért védik a selejt teheneket? A probléma, amit felvet, éles és kihegyezett, s elsősorban azért vált ilyenné, mert a mezőgazdasági üzemek belső mechanizmusa mind nehezebben tűri a látszateredményeket, a valós helyzetet meghamisító, önáltató statisztikai kimutatásokat. Egy írás legfeljebb gondolat- ébresztő lehet, s csak jelezheti: nagyon komoly és a negyedik ötéves terv megvalósítása szempontjából mély értelme van annak, amiért a megyei vezetés első helyen szorgalmazza a vállalati, az üzemi belső mechanizmus tökéletesítését. SZ. P. Tegnap délelőtt rendkívüli ülést tartott Szekszárdon a városi tanács végrehajtó bizottsága. A testület négy tanácsrendelet tárgyában hozott döntést, ezek között a legjelentősebb a 3/1971. számú tanácsrendelet, amely már az új tanács- törvény alapján tartalmazza a városi tanács és szervei jövőbeni működésének szabályzatát. A tanácsok, választásokat követő megalakulásának időszakában már tudósítottunk arról, hogy az újjáalakult tanácsok által megválasztott ügyrendi bizottságok feladata kidolgozni a tanácsok és szakigazgatási szerveik működési szabályzatát. Ez készült most el és hagyta jóvá a vb. E szabályzat figyelembe veszi Szek- szárd város történelmi, valamint közelebbi múltját is. Azt nevezetesen, hogy a megye- székhely — mely 1790-től élvezi ezt a státuszt — vegyes jellegű város, de lendületesen iparosodó; a környező mezőgazdasági terület igazgatási és kulturális központja; a környék mezőgazdaságából felszabaduló munkaerő gyűjtő területe; részleges felsőfokú közoont. Továbbá azt. hogy a tanács a város területén a gazdasági, társadalmi és kulturális élet irányítója és e tevékenységének tartalmát pedig az határozza meg, hogy a lakosság életfeltételeit alapvetően a lakóhely, a munkahely, az ezeket kiszolgáló szervezetek és a közösségi viszonyok, a kölcsönösségen alaouló kapcsolatok szabják meg. A tanács, irányító funkciójából eredően gondoskodik a város tervszerű, arányos fejlesztéséről, a lakossági igénvek és a vonzáskörzet által támasztott szükségletek kielégítéséről. A tanács, a felsorolt feladatok rr '»'»nió ás a érdekében szakigazgatási szervei útján is tervező szervező, összehangoló tevékenységet fejt ki azoknak az eszközöknek a felhasználásával. amelyeket a jogszabályok rTV'"v'-‘áraznak. A 3 1971. számú tanácsrendelet — ami a tegnapi rendkívüli végrehajtó bizottsági ijlés egyik legfontosabb napi- ■ rendjét alkotta — a Tolna megyei Tanács jóváhagyása után — rövidesen sorra kerülő kihirdetése napján lép hatályba. A városi tanács működési szabályzatának megvitatását követően Szabó Zoltán, az építési és közlekedési osztályvezetője terjesztette a végrehajtó bizottság elé a városi tanács 4 1971. számú tanácsrendeletének tervezetét, aminek hatályba lépése napján hatályát veszti az idejét múlt, 1T9G7. számú tanácsrendelet, ami a személygépkocsi-tárolók — garázsok — építésének egyes kérdéseit szabályozta. Az új tanácsrendelet az egyéni és csoportos személygépkocsi-tárolók építésének, tulajdoni és használati viszonyainak szabályozását tartalmazza. Ezután, szintén két régebben hozott tanácsrendelet újiáalko- tására is sor került. Szekszárd város köztisztasági szabályrendelete 1961-ben, a közterületek használatáról szóló pedig 1962- ben kelteződött. Aligha kell bizonyítani, hogy mindkettő elavult. Ez utóbbi megállapítás különösen érvénves a köztisztasági tanácsrendeletre. Az 5 1971. számú tanácsrendelet szabályozza a közterületek, járdák tisztán tartását, a házi szemét fogalmát, annak kezelését, elszállítását, egyebek között az állattartás —• mindeddig igen kényes problémáját, az ivóvíz szennyeződéstől való megóvását, s nem utolsó sorban a köztisztasági tanácsrendelet végrehajtásának. ellenőrzésének feladatait is. E tanácsrendelet, akár csak a közterületek használatát szabályozó rendelet, kihirdetése na Dián lép érvénybe. Ezt megelőzően a városi tanács szeptember 27-i soron levő ülésé is napirendiére tűzi a fent említett tanácsrendeleteket. A városi tanács végrehajtó bizottságának tegnap délelőtt tartott rendkívüli ülése bejelentésekkel ért véget. Napirenden a megye kereskedelme (Folytatás az 1. oldalról.) sét, a vásárlók tájékoztatását jogaikról és a minőségi kifogásoknak, a jogszabályok szerinti elintézését. — Az árpolitikában törekedni kell a viszonylagos árstabilitásra. Továbbra is elítéljük a kereslettől és a kínálattól független, kizárólag a nyereség növelését célzó árváltozásokat. Ezért az ármegállapítást az eddigieknél még megalapozottabban kell felhasználni a piaci egyensúly erősítésére. A vállalatok és szövetkezetek éljenek a beszerzési árak befolyásolásának lehetőségével é$ ezt érvényesítsék a fogyasztói árakban. — Alapvető feladat a meglevő hálózat kapacitásának jobb kihasználása, a hálózat korszerűsítése, a gépesítés fokozása. A hálózatfejlesztésen belül fontos helyet foglalnak el az ellátatlan területek, a megyeszékhely, a járási székhelyek és az új lakótelepek. — Felhívjuk a figyelmet a fejlesztésekkel összefüggő műszaki előkészítések meggyorsítására, azok alaposságára, a kivitelezői kapacitások kellő időben történő biztosítására. A beruházások előkészítésénél a modernség mellett az egyszerű, ségre, a takarékosságra is gondolni kell. Beruházást megkezdeni addig még a szükséges pénzeszközök rendelkezésre nem állnak, nem lehet! A feladatok felsorakoztatása során az előadó a kereskedelem belső mechanizmusának állandó korszerűsítéséről, a kereskedelmi dolgozók — köztük a nők és a fiatalok — munka- körülményeinek javításáról, bérpolitikai követelményekről beszélt még. A vita A szünetet követő vitában valamennyi felszólaló a kormány és a párt kereskedelmi politikájának megvalósítását kísérő fontos problémákról beszélt. Az elhangzottakra lapunkban még visszatérünk. Most csupán a vita néhány és többek által is említett mozzanatáról számolunk be. így több felszólaló beszélt a tőkehús és húskészítmények hiányáról. Arról, hogy a lakossági igény a húsellátás lényeges megjavítását kérné. A keretgazdálkodás az egész országban — hol itt, hol ott — problémákat okoz. A problémára adott válaszból kiderült, hogy e „kényszerpályás útnak a temetésére” szívesen elmennének a húsipari szakemberek meg a megyei vezetők is. Elhangzott, hogy amennyiben a sertéshústermelést a jelenlegi színvonalon sikerül tartani, ak. kor hamarosan sor kerülhet a keretgazdálkodás megszüntetésére. E témához tartozik, hogy a közelmúltban látott napvilágot egy új rendelkezés, amelynek értelmében állami támogatást helyeztek kilátásba olyan középnagyságú vágóhidak és feldolgozók létesítésére, amelyek a lakosság jobb ellátását segítik elő. A felszólalók többsége beszélt a kereskedelemben szorító közgazdasági szabályzókról. Szó esett az eszközlekötési járulékról, az árukészletezés több oldalú problémáiról, a szabályzók és a gyakorlati élet ellentmondásairól, a kereskedelem munkaerőhelyzetéről és a bérpolitikáról, és sokan beszéltek az ármechanizmus alakulásának különböző oldalairól. Elhangzott, hogy a fogyasztói érdekvédelem ma már nem merülhet ki az árdrágítás ellenőrzésében, hanem a szolgáltatások és a garanciális javí. tásokkal is kell, hogy foglalkozzék, valamint az egészség- ügyi rendelkezések betartását is ellenőriznie kell. A kereskedelmi munka ellenőrzésében pedig az egész társadalom vegyen részt. „A megye kereskedelmi fejlődése pozitív“ Dr. Gazda Tamás, a Belkereskedelmi Minisztérium nevében vett részt a kommunista aktívák ülésén. — A megye kereskedelmi fejlődése pozitív. A fejlődés dinamikája is elismerést érdemel. Egészséges összefogás, lendület tapasztalható itt, s ez mértéktartó derűlátásra ad lehetőséget, hogy a közelmúltban még elmaradott kereskedelmi hálózattal rendelkező megye, egyre inkább megfelel a lehetőségek megszabta kívánalmaknak — mondotta dr. Gazda Tamás. Beszélt arról, hogy bár a kereskedelemben érvényesülő közgazdasági szabályzó rendszer szigorú, annak lényeges változtatására senki ne számítson. Ezek életben tartását országos érdekek követelik meg. Beszélt arról, hogy a kereskedelemben megfelelő alap áll rendelkezésre ahhoz, hogy a kereslet-kínálat egyensúlyát fenn tudják tarta. ni. Szezonális cikkeknél jelentkezhetnek időszakos problémák. — Figyelemmel kísérem, hogyan alakul az 1972-es év beszerzési politikája. Az eddigi tapasztalatok szerint a nagy- és kiskereskedelmi vállalatok egyaránt alábecsülik az értékesítési lehetőségeket, s így terveiket alacsonyra szabják. Ezzel nem lehet egyetérteni, mert a jövő évben is 8—9 százalékos forgalomnövekedésre számítunk. Hozzászólását követően Somi Benjamin a megyei pártbizottság és a megyei tanács nevében mondott köszönetét a kereskedelem dolgozóinak azért a jó munkáért, amellyel hozzájárulnak a megyei kereskedelem kulturáltságához, fejlődéséhez.
