Tolna Megyei Népújság, 1971. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-15 / 217. szám
Ferihegytől a libereci vásárig L PAUL ANDERSON novellája alapján rajzolta; SCHUBERT PÉTER ' * Folklór cirkusz TERKA NÉNI SZÍNES CERUZÁI — INKÁBB NYÚJTJÁK, MINT EMELIK Amikor kedves öreg ismerősöm megtudta, hogy tíz napra Csehszlovákiába utazom, boldogan ölelt magához: — Fiam! ígérd meg, hogy benézel Érsekújváron Terka néniékhez. De nehogy délelőtt menj, mert nincsenek otthon. Terka néniről már valóban sokat hallottam, tőle származó színesceruza-készletem általános irigységet váltott ki osztálytársaimból, s bár rajzolni nem tudtam vele, mégis „csesz- kóból” való volt. Érsekújváron nem jártam, és miután a címet elfelejtette odaadni, lelkiismeretfurdalás nélkül ültem fel a Ferihegyi repülőtéren a TU—134-esre, hogy ötvenöt perc múlva Prágában érezzék szilárd betont a lábam alatt. Harmincfokos hőségben indult a busz a MA- LÉV-iroda elől, de hiába kértük a vezetőt, hogy a nyitott ablakokon kívül is hűtse a levegőt, széttárta a kezeit és közölte : — Kérem ezen a buszon minden van, csak éppen nem működik semmi! A csehszlovák fővárosban végre magunkhoz tértünk az alig huszonnégy fokos melegben. Idegenforgalmi hivatal — szálloda — kicsomagolás — indulás a városba. Ki tudja hány millió külföldi első programja ez, így az enyém sem lehetett más. A villamos a Vencel-té- ren tett le — első csalódásom Prágában, mert ez nem tér, hanem egy széles utca —, miközben érdeklődve figyeltem a csinos kalauznőt, aki sárgarépát majszolt és a Svejket olvasta. A fővárosról nem kívánok részletes tájékoztatót adni, hiszen nem útikönyvet írok, hanem riportsorozatot arról a belpolitikai változásról, amelyet politikai és gazdasági konszolidációnak nevezünk. A Cseh Tájékoztatási Iroda vezetőjétől, Schwitz elvtárstól kapok néhány jó ötletet, aztán irány a Moldva-part, mert a víz mellett mégis csak jobban elviselhető a hőség. Az újságíró-szövetség utcája a rakpartba torkollik, s máris előkapom fényképezőgépemet, amikor a Budapestről már ismerős Hotel Intercontinental óriás épülete ötlik a szemembe. Hazudnék, ha azt írnám, hogy nyüzsögtek a munkások az építkezésen. Nem is csodálkozom, amikor elmondják, hogy már régen készen' kellene lennie, de hiába, az építőipar teljesítőképessége itt is az igények mögött kullog. A várra néző szálloda egyébként nem olyan maJapánban, ahol a dinamikusan fejlődő gazdasági élettel óriási társadalmi fejlődés is jár együtt, milliók hisznek még mindenféle babonákban, jelekben, szerencsét vagy bajt hozó erőkben. Az ilyen ősi hiedelmek szinte minden tevékenységüket, lépésüket befolyásolják, egy utazás, egy munkakezdés, egy házasságkötés napját. Természetesen bőven vannak „jósok”, akik e jeleket értelmezni tudják, sőt tanácsokat is tudnak adni, a jó vagy a rossz erőkkel való bánásmódra. Húszezerre tehető azoknak a száma, akik abból élnek, hogy a jeleket magyarázzák, gas, mint a miénk. Ennek az az oka, hogy inkább — a kilátás és a városesztétika miatt — nyújtják a házat, mint emelik. Két hatalmas transzparensen sétahajózást és a Csehszlovák Állami Népi Tánc- és Énekegyüttes fellépését hirdették, elhatároztam, hogy mindkettőre elmegyek. A vízi sétából sajnos semmi nem lett, de a Szász-szigeten levő épület előtt ácsorgó tömeg egy pillanat alatt eldöntötte esti programomat. Megmutattam a jegyszedőnek újságíró-igazolványomat, s megkértem, ha lehet, adjon egy belépőt. — Kérem, ez nálunk nem érvényes — közölte ékes németséggel, s én megnyugodva tettem zsebre a kis könyvecskét. Nem csalódtam ... A kilenctagú népi zenekar bevezetője nagy sikert aratott, állandóan villogtak a vakuk — nyugati turista Kodak és vaku nélkül nem létezik —, majd amikor bepördült az öt táncospár, megvadult amatőr fényképészek hada rohant a színpad elé, hogy az itt is derékig perdülő szoknyák látványát megörökítsék. A műsor első részében egymást váltották a tánc- és énekszámok — amolyan íz és szív nélküli produkciók —, a közönség hálája azonban nem ismert határt. Tapsoltak, doboltak, kétszer-háromszor új- ráztatták a melegtől és a fáradtságtól alig-alig támolygó táncosokat. Érdekes volt, hogy a humoros népi táncjátékba mennyi akrobatikus elemet épített a koreográfus, s bizony, aki elhitte, hogy négy parasztlegény egymás nyakában a legeredetibb csehszlovák folklór, az egy cirkuszi este élményével távozott. Vegyes érzelmekkel távoztam a „turistacsalogató” produkció végén, s az az egyetlen egy polka, amelyik valóban falusi hangulatot idézett, nem tudta elnyomni bennem a zsémbelődő, mérgelődő hangot Miután másnap hajnalban már a sör városában, Pilzen- ben vártak, áttanulmányoztam néhány kiadványt erről a valóban szép, a barokk és a reneszánsz építészeti stílust reprezentáló városról, s azzal a gondolattal tértem nyugovóra, hogy másnap az ősforrásból csordogáló aranysárga nedűvel köthetek egészen közeli barátságot SALY GÉZA (Folytatjuk.) jósolnak, tanácsolnak, — méghozzá a legtöbbjük igen jól megfizetteti „tudását”. A babonákban, jelekben való hit sokkal mélyebb, mint nálunk a pénteknek, vagy a 13-as számnak baljós csengése a köztudatban. Japánban még a modern gyárak, hivatali épületek, áruházak tetején is egy kis cinóbervörös t«mp- lomocska áll a „rókaisten” számára, aki a kereskedők, az iparosok, a dolgozó emberek védője. Japáni hiedelem szerint minden ember életében vannak jó és rossz időszakok: a nőknél rossz időszak a 19, 33, 39 év, férfiaknál a 25, 32 és 42 év. $ ugar ártalom-prognózis A biológusok mindmáig törekednek annak megértésére, miért nem egyformán ellenállók az emberek a sugárzással szemben: az egyesek számára minden bizonnyal halálos sugárdózis viszonylag veszélytelennek mutatkozik másik számára. Ennek az oka és lehetséges-e a közvetett biokémiai és fiziológiai tényezőkből előre megmondani a veszélyeztetettség valószínű fokát? Az egereken végzett kísérletek (ezeknél az állatoknál megtalálható az emberre jellemző összes alapvető biokémiai folyamat) lehetővé tették, hogy a tudósok kidolgozhassák a sugárérzékenység egyéni értékelésének módszerét. Az előzetes adatokból ítélve az értékelés pontossága közel 80 százalékos, bár igen sok személynél még sokkal pontosabb előrejelzés lehetséges. Hogy milyen nagy jelentőségűek ezek az eredmények, jól mutatja, hogy mindeddig nem találtak egyetlen olyan biológiai mutatót sem, amelv megfelelően megbÍ7.ható mérőié lett volna a sugárérzékenységnek. Hogyan sikerült a radiológusoknak „kisz.edni” a természetből ezt a meglehetősen tit- kos információt? A kísérlet alapgondolata az volt, hogy egyszerre több olyan mutató integrációs kiértékelését kell megvalósítani, amelyek valamennyire is kapcsolatban állnak a sugárérzékenységgel. Az állatokat tesztvizsgálat alapján több csoportra osztották. A csoportszám annál nagyobb volt, minél kedvezőbbek voltak a teszt eredményei. így azokat az állatokat, amelyek a legtöbb pontot szerezték, potenciálisan sugárállóknak, azokat pedig amelyek a leg. kevesebbet, maximálisan sugárérzékenyeknek lehetett tar. tani. Bár mindössze három mutatót összegeztek (fehér vérsejtek számát, a fehérje oldódás sebességét és a szénhidrátanyagcsere mutatóját), a rákövetkező, különböző dózisú röntgenbesugárzások megerősítették az állatok besorolásának pontosságát. Az emberek sugárérzékenységének megállapítása terme, szetesen sokkal bonyolultabb! Mivel a tudósoknak nem áll módjukban, hogy embereken kísérletileg ellenőrizzék előrejelzéseik helyességét, az állati modelleken végzett kísérle tek jelentősége igen nagy, Ezek segítségével várhatóan ki lehet majd dolgozni az egyénenként maximálisan megengedhető sugárdózisok rendszerét, s lehetőség szerint kivé- lasztani a magas, ill. alacsony sugárérzékenységű emberek csoportjait. Ma sok orvos van azon a véleményen, hogy hasonló elven végzett tesztek mutatóinak integrációjával meg lehet adni a legkülönbözőbb típusú műtétek és gyógymódok lehet, séges eredményeinek előrejelzését. Mégis, a szervezet „a priori” ellenállóképességének fokát egyes fertőzések, mérge» ző anyagok és más negatív faktorok befolyásolják. Mivel a legfontosabb védőtulajdonságok genetikai természetűek, ezek összegezve, idővel az ember második „személyi igazolványai” lehetnének, az olyan adatokkal együtt, mint a vér» csoport és az Rh faktor. Sok szakértő véleménye szerint az ilyen intézkedések országos méretekben, megkönnyítenék az orvosok munkáját, s jelentősen növelnék a betegségek egyéni megelőzésének hatásfokát A babona Japánban
