Tolna Megyei Népújság, 1971. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-02 / 206. szám
10. Hirtelen motorzúgás ütötte meg a fülüket; gépkocsi állt meg a ház előtt Inge az ablakhoz ugrott. — A bácsikám! — kiáltotta. Ez még Kloss számára is több volt a soknál. Amerikai kémnő, német lányszövetségi tag, aki megmenti az életét és most meg ez a minden hájjal megkent Abwehr-róka Ezer ötlete is támadt, de egyik sem ért egy fabatkát sem. Inge kifutott a szobából, de az ajtót nyitva hagyta; Anna Maria leült heverőre és cigarettát kért Neki most már teljesen mindegy! Utolsó játszmája következik. Kloss az ajtónál maradt: hallotta Inge és Ring beszélgetését, amely korántsem hasonlított szívélyes társalgásnak. Az ezredes úr megpróbált kedélyeskedni, legalábbis az elején. — Hogy vagy, Inge? Sikerült hamarabb visszajönnöm, mint gondoltam. — Lehajolt hozzá, hogy megcsókolja, de a lány elugrott. — Ne közelíts! őszintén elképedt. — Megbolondultál? Mi történt? — Rálőttél az öreg Martára! Kloss az ajtóhasadékon át figyelte Ring arcát. Az ezredes igazán megdöbbent; hallgatott. — Mondd meg — ismételte Inge —, csak mondd meg, hogy rálőttél Martára. — Él? — Nem tudod? Hiszen megparancsoltad, hogy ma éjjel tegyék el láb alól. — Vagy úgy... — Ring újra a lány vállára akarta tenni a kezét, de' Inge hirtelen elhúzódott, — Rendben van — mondta. — Majd később mindent elmagyarázok. Légy okos kislány.» Kloss arra gondolt, hogy a legokosabb valóban az volna ha Inge hallgatna, de a lány tovább beszélt. — Hogy beszélhetsz így? Nekem, tudd meg, mindent elmondott Ráadásul még ez is. Kloss egy pillanatig sem kétkedett abban, hogy Inge élete veszélyben forog; elég volt ránézni Ring arcára. Az Abwehr-ezredes már döntött is magában. Kloss szélesre tárta az ajtót és megállt a küszöbön. Elhatározta, hogy véget vet a jelenetnek. Ring azonnal meglátta. — Ez kicsoda? — Kloss kapitány — válaszolta Inge. — Éppen egy amerikai kémmel, Elken kisasszonnyal beszélget. Alig egy perce mentettem meg az életét, de nem vitte túlzásba a hálálkodást. Gyönyörű társaság, mondhatom — tette, hozzá. — Menj vissza a szobádba és ne mutogasd magad — szólt rá Ring erélyesen. Majd, Klosst szándékosan észre sem véve, bement Anna Maria szobájában. — Üdvözlöm, Sturmführer Élken — mondta. — A törzsön ismerkedtünk meg mielőtt elindultam Bischofsfel- déről. Emlékszel? Anna Maria nyugodtan figyelte Ringet, szemében apró szikrák gyúltak. Klosst 'lágyon érdekelte, hogyan viselkedik ez a lány, va banque-ot játszik-e, vagy tagadni próbál? — Kloss kapitány — fordult hoezá Ring most első ízben — már megkezdte a kihallgatást? — Nem, még nem. Éppen jelenteni szeretném... — nem fejezte be. Ring mintha megint megfeledkezett volna róla. — Mi nem játszunk az ellenséggel. Elken kisasszony. Német vagy? — Nem — Anna Maria felállt. — Az amerikai hírszerzés tisztje vagyok. Kloss nem tudta visszatartani mosolyát. „Kolléganő". El kell ismerni, hogy bátor. Tehát úgy döntött, hogy va banque-ot játszik. És Ring? Vajon, hogy viselkedik majd Ring? Meghökkent. Tagadást és kérlelést várhatott. Olyanok, mint ő is. gyakran kiesnek a szerepükből, ha előre nem látott helyzetbe kerülnek. — Vagy úgy — mormogta —, az amerikai hírszerzés tisztje' És mióta van a mi hadseregünkben? — És a választ be sem várva. Klosshoz fordult: — Elhelyezték ezeket az SS-ben, mert ott nehezebb hozzájuk fémünk. És, hogy nyerhettük volna meg a háborút? Kloss, a helyzet komolysága ellenére, ismét elmosolyodott. Arra gondolt, hogy azért nem szeretne Ring bőrében lenni. —I Semmiféle kérdésre nem óhajtok válaszolni — jelentette ki Anna Maria. — Majd én kiszedem belőled... Miért jöttél Bischofsfel- dére? — Randevúm volt veled _ h angzott a válasz. Ez a lány nem esik ki a szerepéből. Kloss ránézett Ring arcára; bíborpiros volt. Az ezredes azonban nem robbant ki. Kloss nagyon jól ér- tette, hogy ha most nem negv- venötöt írnának, Anna Maria r,igenre nagyon szomorú sors várná. Akkor azonban biztosan o is másként viselkednék. Micsoda bizalmaskodás W^f!Rte,_RÍnR- — Mi majd dés^í rk , -a szemtelenke- desrol, szép kisasszony. — Már nem lesz idejük. Főnökeim — Anna Maria teljesen nyugodt hangon, tárgyilagosan szólt —, meghagyták, hogy ismerkedjem meg Ring ezredessel. A törzsön akkor nem volt elegendő idő ahhoz noffy alaposabban megismerjük egymást. — Érdekes. — Feletteseim Ring ezredes józan eszére számítanak — folytatta Anna Maria. — Különben éppen eleget tudnak ónról és értékelik a keleten szerzett tapasztalatait __ M inthogy Ring hallgatott, meg hozzátette: — Adj egv cigarettát. Amikor Ring sző nélkül elővette zsebéből a cigaretta- tárcáját és megkínálta Anna Mariát, Kloss egyszeriben megértette, hogy a helyzetben fordulat állott be, még hozzá előre nem látott fordulat, amelytől most tartani kezdett. Elken kisasszony jól játszott, ügyesen és tüstént kihasznált minden helyzetet. — Az edelsbergi várban — kezdte a lényegen mindenféle beemelés nélkül — elrejtetted a wroclawi Abwehrstelle archívumát. Ring nyomban reagált. Az ütés túl erősnek bizonyult. Kinyitotta pisztolytáskáját és a fegyver után nyúlt. Kloss ugyanezt tette, bár még nem tudta, mit csinál, ha Ringnék kedve támad rálőni a lányra. Anna Maria azonban jobban Ura volt a helyzetnek, mint Kloss gondolta. — Ne butáskodj — mondta a lány. — Tudtad, hogy Bischofsfelde az orosz övezetbe tartozik. Hogy hagyhattad az annyira fontos okmányokat az oroszok keze ügyében? Nekik akartad biztosítani az archívumot, mi? — Lehet, hogy most a lány akarta átvenni a kihallgató szerepét? — Senki, sem tud meg semmit az archívumról — mondta Ring. — Te pedig elpusztulsz. — Ostobaság. A legvelek megtalálják az okmányokat és téged is megtalálnak. Ők egy kissé másként kezelik ezeket az ügyeket, mint az én elöljáróim. Ha átadod nekünk az archívumot, garantáljuk személyi biztonságodat. Neked is meg a tisztednek is. — Orcátlanság! A mi munkánkat akarod leszámítoltatni, mi? A lengyelek is szívesen fizetnek ezekért a papírokért. Kloss az ablakhoz lépett Egyre világosabbá vált előtte e beszélgetés kimenetele. Most, saját esélyeire gondolt: hogyan mentheti meg az archívumot most már nemcsak a németektől, akik meg akarják semmisíteni, hanem az amerikaiak elől is. Anna Maria Elken, akit eddig menteni akart, és akit csak előre nem látott, felesleges akadálynak tartott, most egyszeriben veszélyes ellenféllé vált. A lánynak volt esélye. Ringnék minden bizonnyal megfelelő kíséret és szállítási lehetőség áll rendelkezésére, hogy kiásássá az archívumot és amerikai megszállott területre juttassa. Kloss ezt nem engedheti. Mielőtt azonban erre mégis sor kerülne. Ringnék szabadulnia kell Klosstól: vagy megfizeti, vágy likvidálja őt; más megoldás nincs. Biztos volt abban, hogy az ezredes pillanatokon belül négyszemközti beszélgetést fog javasolni. így is történt. Inge nagybátyja abbahagyta a beszélgetést Anna Mariával, beszólította Bertát, és az amerikai nőt bezáratta a kamrába, amelynek az ajtaja a folyosóra nyílt. — Vigyázz rá, hogy véletlenül meg ne lépjen —mondta Bertának. — Aztán még megkérdezte: — És hol van Schenk? — Reggel óta nem mutatkozik — jelentette ki Berta és nehéz kezét Anna Maria vállára tette. (Folytatjuk.) Tolna megyei Tanácsi Építő- és Szerelőipari Vállalat AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZ BITUMOPERLIT ÖZEMÉBE MUNKÁSOKAT, D. kategóriájú jogositvány- nyal rendelkező AUTÓBUSZVEZETŐKET. Jelentkezés: Szekszórd, Keselyűsi út ő (10) A harcoló és építő Vietnam Szeptember 2-án ünnepli a Vietnami Demokratikus Köztársaság megalakulásának évfordulóját. Azóta a vietnami nép szinte szakadatlan harcra kényszerült hazája szabadságának védelmére. Északon már folyik az újjáépítés, de délen még fegyverrel a kézben folyik a felszabadító harc az amerikai agresszorok és lakájaik ellen. I Az 1. kép északon készült, ahol távvezeték építésén szorgoskodnak a VDK dolgozói. A 2. képen: dél-vietnami szabadságharcos megfigyel«*állásban. (VNA fotók — MTI—KS). Aszfaltbetyárok Természetesen nem azokról a férfiakról van szó, akik ismerkedni nem hajlandó nőket szólítgatnak le az utcán és tolakodó viselkedésükkel kiérdemelték a címben szereplő elnevezést. ' Ez esetben sokkal szélesebb körről, férfiakról és nőkről egyaránt beszélünk, akik a közutak aszfaltján (kövén, makadámján. vagy akár földjén) betyárkodnak. A köz_ lekedési krónikáknak azokról a „hőseiről", akik a napilapoknak ebben a gyászos, de sajnos egyre bővülő rovatában, majdnem sose áldozatként, hanem tettesként szerepelnek. Tehát nem azokról, akik egy balszerencsés pillanatban véletlenül balesetet okoznak, hiszen ez a leggyakorlottabb öreg pilótával is előfordulhat. Hanem azokról, akik ámokfutó őrültekként száguldoznak a közutakon, motorral vagy gépkocsival és a kilométeróra előre tornászó mutatójától meg- részegülve, azonosnak érzik tulajdon erejüket, nagyságukat, az alattuk dübörgő motor erejével és lenéznek minden más földi halandót. Tulajdonképpen a hatalom mániákusairól tehát akik hosszú történelme során már oly sok kárt okoztak az emberiségnek, mostanában pedig vért csorgatnak az országutakon. Mindehhez pedig egy aprócska híradás szolgáltatott okot, melyet egy német lapban olvastunk és amely szerint Dániában a gépkocsivezetői jogosítvány kiadását megelőző orvosi vizsgálatoknál fontos szerepet kap: — a pszichológus. Lehet ugyanis valakinek robusztus vasegészsége, kitűnő szíve, pompás látása, a lelke mélyén még kavaroghatnak féktelen indulatok. Olyanok is, melyről az illető talán maga sem tud, hiszen bárkivel előfordulhatott már, hogy élete egy váratlan pillanatában sosem sejtett vonásokat fedezett fel önmagában. Sokakkal ez járművezetés közben fordul elő. A lélektan tudománya nem kártyavetés és nem tenyérjóslás, hanem birtokában van egy sereg nagyon alaposan kidolgozott tesztrendszernek, melyek segítségével az emberi lelket lehet vallatni. Ez esetben feltétlenül közérdekből is. Nagyon meggondolandó, hogy ezt a módszert nem lenne-e érdemes átvenni Magyarországon. Hiszen nemcsak a már említett egészség, a KRESZ alapos ismerete, ennyi és ennyi óra gépjárművezetési gyakorlat fontos, hanem a volán mögött ülők emberi tulajdonsága legalább annyira az. O. 1.