Tolna Megyei Népújság, 1971. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-12 / 215. szám
Emancipáció amerikai a5 módra X statisztika tanúsága szerint az Egyesült Államokban á bűnözés a nők körében sokkal gyorsabban terjed, mint a férfiak körében. Los Angeles térségében például a különféle bűncselekmények miatt letartóztatott férfiak száma 1970-ben 10 százalékkal, ezzel szemben a nőké 23 százalékkal emelkedett. Az FBI adatai szerint a súlyos bűncselekményekért letartóztatott férfiak száma 1960 és 1969 között 61,3 százalékkal, a nőké 156.2 százalékkal ugrott meg. A fiatal férfiak körében a bűnözés 78,2 százalékkal, a fiatal lányok körében azonban 211,8 százalékkal növekedett. Az' amerikai nők a korábbinál gyakrabban törnek be. késeinek és követnek el bűn- cselekményeket ittas állapotban. A szakértők ennek okát a' kábítószer-élvezet széles elterjedtségében látják. Mások viszont úgy vélik, hogy ez az emancipáció következménye. Elővigyázatlanság Szövetséget kötöttek az amerikai New Jersey állam börtönének foglyai és börtönőrei. A bűnözők hamis tízdolláros bankjegyeket állítottak elő a .börtönnyomdában, az őrök pe- . dig sikerrel értékesítették azokat. Az üzlet bosszantó elővigyázatlanság miatt bukott meg: az egyik szabaduló fe- gyencnek 12 évi munkabérét hamis dollárban fizették ki... Flört;:1<v tanfolyamok Salzburgban megnyitják a .„^flört-iskolát’!. Hatszáz schil- lingért az ismeretségkótés és a flörtölés valamennyi módját , ki lehet itt tanulni. A napi : egyórás tanfolyam 2 hétig tart. A záróvizsga letételére a városi kávéházban kerül sor, ahol a vizsgázó diáknak egy ismeretlen lánnyal kell találkát megbeszélnie. Hamarosan lányok számára is indul „flört- tanfolyam”. Jelszava: „Sze- i. melj ki magadnak egy férfit - . és , csókold meg még azon az estén!” A norvég földműveseknek fizetett szabadságuk lesz Valószínűleg a norvégok , lesznek a világ első olyan egyénileg gazdálkodó parasztjai, akik fizetett szabadságot élveznek. A munkáspárti kormány most készül a parlament elé terjeszteni ez irányú törvényjavaslatát. A szöveget , már ezen a nyáron alkalmazhatják. • A javaslat szerint kétezer koronát kapnak azok a legalább egy hektárt megművelő parasztok, akik kötelezik magukat, hogy évente négy hétre szabadságra mennek. A földműveseknek igazolniuk kell, hogy valóban kivették szabadságukat és tájékoztatniuk kell a hatóságokat helyváltoztatásukról. A rendszert négy év alatt próbálják ki. A kormány azt tervezi; hogy hatályát kiterjeszti a' halászokra is. Á Hóid meghódításának jogi kérdései Az űrrepülési Világtudomány és a technika az utóbbi tíz év alatt jelentős eredményeket ért el. így a szovjet automatikus állomások útbaindítása a Holdra és a Vénuszra szinte mindennapos jelenséggé vált. Ennek ellenére azonban mind az emberek, mind az automatikus űrállomások leszállása a Holdon egyelőre nem haladja meg a tudományos Kísérletek szakaszát. Ahhoz, hogy a Holdon megindulhasson a mindennapos és állandó „kozmikus munka”, olyan tudományos kutatóállomások felépítésére van szükség, amelyekben huzamos ideig dolgozhatnak és tartózkodhatnak a tudományos kutatói kollektívák. Az ilyen hatalmas feladat megvalósítása sok problémát vet fel a jogászok számára is. A jogi irodalomban számos monográfia és tanulmány foglalkozik a világűrjog keretében a Hold és a Holdon létesített tudományos kutatóállomások joghelyzetével, a Hold természeti erőforrásai kihasználásának és az azokhoz való jog megszerzésének a kérdéseivel. Mind a szovjet, mind a külföldi jogászok többsége égyet- ért azzal, hogy az államoknak a kozmikus térség kutatásával és felhasználásával kapcsolatos tevékenysége alapelyeiről 1967. január 17-én kötött nem. zetközi egyezmény lényegében megállapította azoknak az alapelveknek a minimumát, amelyek irányadóak lehetnek az államok számára az égitestek, s többek között a Hold „lakottá tételénél”. Az említett egyezményben foglalt alapelvek vonatkoznak ugyanis mind a Holdra, mind az összes többi égitestre akár felfedezték már azokat, akár csak a jövőben fogják felfedezni. A világűrről szóló fentebb említett egyezmény alapelveit a Holdra vonatkoztatva a következőkben lehet összegezni: a Hold kutatása és felhasználása az egész emberiség vívmánya és azt az egész emberiség javára és érdekeiben kell megvalósítani; a Hold kutatása és felhasználása valameny- nyi állam előtt nyitva áll és a nemzetközi jognak megfelelően minden diszkrimináció nélkül, az egyenlőség alapján a Hold minden körzete szabadon megközelíthető: a holdbéli tevékenységet a nemzetközi jognak megfelelően a béke és a biztonság fenntartása érdekében kell megvalós1” ’ a Hold ra kiterjednek a ,rizálás szabályai, és tL .niként a többi égitesteken is, mindennemű katonai tevékenység tilos. A Holdra is kiterjedő hatállyal bíró fe.nti egyezményben foglalt alapvető elvek felsorolásából kitűnik, hogy már megvan az alapja az államok által a Holdon kifejtendő tevékenység jogi szabályozásának. Ez azonban nem teszi szükségtelenné, hogy az államok külön egyetemes szerződést kössenek a Holdra vonatkozóan. Ennek szükségességére mind az irodalomban, mind az ENSZ Jogi Albizottságában is rámutattak. Különös érdeklődésre tarthat számot az a kérdés, hogy hogyan termelhetik ki az állar mok a Holdon található természeti kincseket, és milyen jogaik vannak e kincsekhez. Ebben a vonatkozásban a jogi irodalomban a világűrről szóló egyezmény alapján a következő megállapításokat teszik: 1. Az állam annyi erőforrást használhat fel és vihet el az égitestről, amennyire a tudományos információk és ismeretek megszerzése céljából szüksége van; 2. az állam jogosult felhasználni a berendezések, felszerelések és az űrhajók üzemeléséhez szükséges erőforrásokat. Az államot semmi sem korlátozza bármely erőforrás fel- használásában, ha annak a készletei a felhasználás eredményeképpen nem csökkennek. Amennyiben a felhasználás eredményeképpen az erőforrások csökkennek, akkor az állam azokat csak tudományos célra használhatja fel, valamint az égitestre szállított berendezések és készülékek működésének fenntartása céljából. Kivételt képez ez alól az az eset, amikor a természeti kincseket feldolgozó állam biztosítja az államok közössége számára az abból eredő összes előnyöket. A világűrről szóló egyezményből a Hold vonatkozásában levonható fontos következtetés az, hogy az államok egyike sem tarthat igényt a Hold területére. Ez természetesen nem jelent akadályt annak útjában, hogy ott tudományos kutatóállomásokat létesítsenek és azokon állandó településeket tartsanak fenn. Ugyanakkor a nemzeti kutatóállomások joghelyzetét a Holdon még sok szempontból tisztázni kell. így tehát a Holdról kötendő jövőben nemzetközi egyezmény szerzőinek még igen nagy munkát kell elvégezniök; részleteiben tisztázni kell a „holdbéli” állomások tevékenységével, az állomások személyzetének ott-tartózkodásával, a természeti kincsek jövőbeni és nemcsak tudományos célokra történő kitermelésével kapcsolatos számos kérdést. A kialakuló konfliktusos helyzeteket ugyanis csak így lehet megelőzni. Nem' kétséges, hogy az államok széles körű nemzetközi együttműködése a világűr meghódításában valamennyi állam számára előnyöket fog biztosítani. Különös szerepet kell betöltenie a nemzetközi együttműködésnek a Hold meghódításában. A Holdon lévő nagyon kegyetlen természeti körülmények között a kutatóállomások személyzetének ottani életét és eredményes munkáját a szomszédos kutatóállomások segítségével és az állomások együttműködése nélkül nehezen lehet elképzelni. A Hold meghódításában való nemzetközi együttműködés elmélyítése céljából az államoknak széleskörűen ki kell cserélniük az információkat az ott folytatott tudományos kutatómunkáról. Ez lehetővé teszi a felhasználandó eszközök maximális megtakarítását és annak elérését, hogy a Holdon végzett vizsgálatok eredményeképpen kapott adatokat széles körűen közzétegyék és azok a nemzetközi közösség számára hozzáférhetővé váljanak. Kivégzés 2000 év előtt A halálbüntetés végrehajtása, a kivégzések különböző módozatai közül az ókorban gyakran alkalmazták a keresztre feszítést, ősi írásos bizonyítékok szerint Palesztinában több hullámban végeztek tömeges felfeszítéseket. így az időszámításunk előtti 88. évben egy lázadás letörésekor a makkabeusok 800 000 farizeusi és papot feszítettek keresztre, ugyanez volt 3600 felkelő sorsa a 66. évben. 70-ben Jeruzsálem ostromakor pedig, az egykori feljegyzések szerint annyi embert feszítettek, fel, hogy nem volt már elegendő fa és hely a kivégzések végrehajtásához. A történészek és régészek eddig nem ismertek olyan tárgyi bizonyítékot, amely tanúsította volna, hogy időszámításunk kezdete körül is alkalmazták volna a rómaiak e kivégzési módot Palesztinában. Nagy feltűnést és izgalmat keltett tehát egy izraeli kutatócsoport jelentése arról, hogy Jeruzsálem közelében mintegy kétezer éves, keresztre feszített emberi csontvázat találtak. A csontváz lelőhelye egy Je- ruzsálem-környéki barlangsír. Sarokcsontjai vasszeggel voltak átütve. A mintegy 24-28 éves férfi a részletes vizsgálat megállapítása szerint középtermetű lehetett. A csontok szerkezete alapján megállapították. hogy hellén jellegű, szép, nőies arca volt. A barlangban talált '■ 5 csontváz közül egyébként még négyről volt megállapítható, hogy erőszak volt a halál oka, éspedig két esetben tűz, egy' esetben ütlegelés, egyben pedig nyíllal lőtt seb. E körülmény, s a csontváz mellett talált edények kizárják, hogy ez esetben is tömeges felfeszítésről lehet szó. A lelettel ;.z izraeli akadémia is foglalkozott, s a feltűnést keltett lelet alapján arra a következtetésre jutottak, hogy időszámításunk első századában alkalmazták még a keresztre feszítést, mint kivégzési módot a rómaiak. ÁLLA TI DOLGOK lllll A moszkvai állatkert idomított csimpánzai, Teroll és Karolina. Azon tűnődnek, melyik oldalán nyílik a doboz. Foto: TASZS2—MTI—KS—P. Fedotov felvétele. MAGAZIN « MAGAZIN MAGAZIN * MAGAZIN MAGAZIN
