Tolna Megyei Népújság, 1971. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-12 / 215. szám
Az új kínai társadalom A IfSíTEPATyPHAH írja s Amikor Kínában éppen csak elkezdődött a „kulturális forradalom”, egyes megfigyelők úgy vélték, ez csupán a soron következő „tisztogatás”, hogy Mao Ce-tung szokás szerint leszámol a számára nem kívánatos személyekkel. Az utána következő események azonban megmutatták, hogy igazi pn'tMkai fordulatról van szó. A „kulturális forradalom” felszámolta Kínának azt az állami berendezését, amely 1949 után. vagyis azután alakult ki, hogy a kommunista párt átvette az ország vezetését. El- seoerte a korábbi állami és társadalmi intézményeket. Erről nyíltan szó esett még a KKP Központi Bizottsága XI. plénumának határozatában (1966. augusztus), amely meghatározta a „kulturális forradalom” céljait: ennek meg kell ..változtatni a társadalom arculatát” és „átalakítani a felépítményt valamennyi területen”. Az állam és szervei, a marxizmusnak megfelelően, éppen a társadalom gazdasági alapján nyugvó felépítményhez tartoznak. Milyen hát manapság a törvényhozó és végrehajtó hatalom rendszere a Kínai Nép- köztársaságban? A kínai közigazgatás alapja jelenleg a „forradalmi bizottságok”, amelyek nem választások útján jöttek létre, hanem „fentről” jelölték ki őket, és Mao Ce-tung leglelkesebb hívei közül egészítették ki soraikat. Sok forradalmi bizottság élén a hadsereg képviselői állnak. Ezek a szervek azonban egyáltalán nem önállóak. Katonai ellenőrző bizottságok állnak felettük. De mi a helyzet az ország legfőbb törvényhozó szervében — az Országos Népi Gyűlésben? Ez már hat és fél éve nem működik. Ez év elején bejelentették, hogy előkészületek történnek e (negyedik összetételű) gyűlés első ülésszakára. Az eltelt félesztendő alatt azonban semmilyen közlemény nem jelent meg a kínai parlament képviselőjelöltjeinek választásáról, sem pedig összehívásának időpontjáról vagy napirendjéről. A Kínai Népköztársaságban jelenleg állami törvények helyett időnként irányelveket tesznek közzé, amelyeket „Mao elnök legújabb útmutatásainak” neveznek. Ezeket' rendszerint részletesen kifejtve közlik, és rendkívül tágan értelmezik. Ezekben az útmutatásokban az „új társadalom” körvonalai is fel vázolod nak. Az egyik közülük „május 7-i útmutatás” gyanánt ismeretes; Mao Ce- tung ezt 1966. május 7-én kelt, Lin Piaóhoz intézett levelében fektette le: „A hadseregnek nagy iskolának kell lennie, amelyben elsajátítják a poli .i- kát, a hadügyet és a kultúrát. Ugyanakkor mezőgazdasági termeléssel és kiegészítő gazdálkodással is foglalkozhatnak benne. Ez az iskola a tömegek között végezheti munkáját. Azonkívül, bármely időben részt kell vennie a harc olyan formájában, mint a kulturális forradalom.” öt esztendő múltán, ez év május 7-én, a Zsenmin Zsipao ezt az útmutatást „a hadsereg építése, az ország építése, a társadalom átalakítása fenséges programjának” nevezte. Ugyanez az újság még 1966- ban azt állította, hogy „Mao elnök útmutatásai szerint cselekedve valóra lehet váltani a nép általános felfegyverzését”. Ily módon meghatározhatjuk az „új kínai társadalom” alapvonásait: a törvényhozói hatalom Mao Ce-tungnak és környezetének kezében van, a végrehajtó hatalom, a dalmi bizottságok” és a hadsereg kezében, a társadalom-politikai fejlődés célja pedig az egész ország katonai táborrá változtatása. Vajon milyen szerep jut ebben a struktúrában Kína munkásosztályának? A pekingi sajtó továbbra is a „mindent a munkásosztály vezet” jelszót ismételgeti. A tények azonban arról tanúskodnak, hogy ez csupán csak jelszó. Abban az időben, amikor a hungveipingísták és a hadsereg szétkergette a népi képviselők gyűléseit, a pekingi vezetők a már-már felháborodott munkásoknak azt parancsolták, ne avatkozzanak bele „a forradalom élharcosainak forradalmi ügyébe”, vagyis mondjanak le a hatalom alkotmányos szervei megvédésének kísérletéről. A szakszervezeteket felszámolták. A jelenleg itt-ott működő „munkásképviselők konferenciái” csupán „Mao Ce- tung eszméi” tanulmányozásának megszervezésével foglalkoznak; nem töltenek be semmiféle szakszervezeti funkciót. Kína munkásosztálya a „kulturális forradalom” következtében elveszítette mindazt, amit a képzettség, a kultúra terén elért. A pekingi propaganda igyekszik bebizonyítani, hogy a „kulturális forradalom ’ előtt Liu Sao-csi bezárta az iskolák és a főiskolák kapuja', a munkások előtt. De miként „orvosolták ezt a helyzete.?” Mao Ce-tung azzal kezdte, hogy egyszerűen néhány évre bezáratta az iskolákat és a főiskolákat, azután pedig elrendelte. hogy csökkentsék az oktatási időt és a tanulók srámát. Az „Uj Kína" műszaki egyetemen például a „kulturális forradalom” előtt kb 11 ezren tanultak, jelenleg pedig csak 2800 hallgatója van. Még rosszabb a helyzet a humán tani n tézetekben. Azért, hogy meggyengítsék, teljesen kiöljék a dolgozókból a tanulásra, a tudásra, a szellemi fejlődésre való természetes hajlamot, ilyen együgyű formulát használnak: elhitetik a munkással, hogy jelenlegi látóköre állítólag az emberi gondolat tetőfoka, s ami efölött van, az az ördögtől ered. A kínai propaganda a munkásokat nem a tudományos és a műszaki ismeretek elsajátítására irányítja, hanen arra, hogy elvessék azokat. A Kuangming Zsipao ez év május 18-án azt írta. hogy amikor a tangcsungi traktoralkatrészgyár öntőműhelyének munkásai anyagvágó gépet szerkesztettek, a „burzsoá tekintélyek” (vagyis a szakemberek. — A szerző.) „az ügy elgáncsolásá- ra” megküldték a munkásoknak a gép magyarázatokkal ellátott műszaki rajzát es szerkesztési számításait, az utóbbiak azonban „haragosan" visszaküldték az anyagokat, és „méltó proletár választ” adtak. Érdekes példát mutatnak be az idegeneknek az „Uj Kína” műszaki egyetemen. Minden vendégnek okvetlenül megmutatnak egy öreg fizikaprofesszort, aki azelőtt „nem hitt a tömegekben”, és a diákok elhatározták, hogy átnevelik. Ez a professzor valamikor néhány rendkívül fontos felfedezést tett, és kiváló tudós. Manapság erről az időszakról mindannyiszor úgy beszél, „mint szégyenletes múltjáról”. Hosszú história ez Mivel a Esi professzor kezdetben nem volt hajlandó elhinni, hogy a tudománynak nincs szüksége elméletre (itt mindenféle elméletet metafizikának neveznek) gyárba küldték munkára. Itt, mint ezt maga meséli, a professzor rájött, hogy nem léteznek sem tudósok, sem felfedezések, sem haladás, hanem csak „a széles tömegek tevékeny részvétele”. Hosszú évek során hiába kereste a szénkutatás legjobb módszerét, míg végül egy munkás rá nem vezette az igaz útra. A professzor megbékélten és abban a meggyőződésben tért vlsz- sza az egyetemre, hogy egész tudománya üres szócsáplés, és meg kell szabadulnia atiói a régi „metafizikai” poggyásztól, amelyre azelőtt annyira büszke volt. Most megértette, hogy neki is mindennap tanulnia kell a munkásoktól, a parasztoktól, a diákoktól. Azelőtt öreg önfejűnek nevezték, most kedves elvtársnak nevezik. Az öreg professzor arca, miközben mindezt elmondja, kifürkészhetetlen marad. Nyugodtan, egyenletes hangon beszél, időnként nevet korábbi tévelygésein, mintha arra szólítaná fel azokat a diákokat, munkásokat és katonákat, akik a „kulturális forradalom” elején síkraszálltak ellene, hogy vele együtt nevessenek. És mindenki nevet, mintha valamilyen ismeretlen vidékről érkezett jövevényről volna szó, aki régmúlt korok dolgairól mesél az embereknek. „Íme egy példa arra — mondja egy katonai egyenruhás diáklány. — miként semmisíti meg a kulturális forradalom a bur- zsoá tudományt, a tudósok, a szakemberek, az értelmiség elsőbbségét”. Valamennyien tapsolnak (az átnevelt professzor a legbuzgóbban.) A beteg kutya Juhász Gyula hasonló című verséből idézünk egy megkapó részlet keresztrejtvényünk vízszintes 3., függőleges 1 és 48 számú soraiban-, 7 1----5 — 4 5 6 □ 9 10 11 i ti □ TT“ TT“ 16 __a T? □ s— a— 1 Zí 22 r w ^ 2? 25 26 57 23 3— _ c 35 □ 37— 32 1 3+ ej 1 35 56 Ej 37 38 x :: 39 □ 40 I | ff e; e; 42— 44 p-*• 44 sz I ft lé ej 9 35 1 e: Sif É n Si ff $ fS 3s 57 ü w m 60 62 63 54 El &— P ””*~ 67 68 p 69 75 P p p 72 L l 9 E >-*• _L_ —! Vízszintes: 2. Az idézet kezdete. 17. Község Baranyában. 18. Állam Indiában. 19. NDK—lengyel határfolyó. 20. Feleség, némi tréfás ízzel. 22. Italmérés, falatozó, népies szóval. 24. Vonaton található. 25. Rosszmájú. 27. Felteszi a pontot az ... (befejezi) 29. Híres osztrák zeneszerző, Anton, szül. 1883, meghalt 1945-ben. 31. Treníroz. 32. Zsírban pirul. 33. Hiteles mérték. 35. Távirati lék. 37. Szintén. 38. Gyógyító balzsam. 39. Nigériai helyiség. 40. Véd. 42. Mini mini! 49. Feledés közepe. 50. Döntetlen. 51. Megérkezett. 52. Sziget a Földközi tengerben. 53. Kiejtett mássalhangzó. 55. Egyen ruhaszín. 58. Nátha németül. 59. Párizsi szamár. 60. -nál, -nél németül. 62. Még nem nős. 65. Téged franciául. 66. Juhszállás. 67. Ész. 69. Ut- vonauész. VI. Női név. 72. Polgár jelzője is lehet. 74. Zöldségféle. 76. Szerény viseletű. Függőleges: 1. Az idézet folytatása. 2. SG. 3. Muzsikál. 4. Ilyen a paprika. 5. Váladéka az epe. 6. Lángol. 7. Névmás. 8. Félig leb- ben! 9. Korona angolul. 10. Márki, a szadizmust róla nevezték el (de.. .) 11. Kis kutya. 12. Szeg, köröm németül. 13. Megyek, latinul. 14. Svéd, német és uruguayi gépkocsik jelzése. 15. Rovartojás. 16 Vértanúk jelzője. 21. .. .mark (védjegy). 22. Francia területmérték 26. Pép. 27. Állatot ellát. 28. Árus. 30. Erdélyi szél. 33. Délben étkezik. 34. Zúdító. 36. Képlékeny, gyorsan megszilárduló ragasztó anyag. 39. Papírmértékek. 40. Történelmi dőszak. 41. Jókedvre derít. 43. Asszonynév képző. 44. SzL. 45. Derűs. 46. Marcangolja. 47. ökör lesz belőle. 48. Az idézet befejező része. 54. M-mel a végén textilanyag. 56. Labdarúgó-trófea. 57. Valódi. 58. Asztalos szerszám. 59. Balatoni üdülőhely. 61. Rajongva szeret. 63. Dal. 64. . . .-print, szintetikus textilféle. 66. A penész. 68. .. .Wilhelm. német orvos-tanár (szül.: 1840). 70. Sütő. 71. Folyó Romániában. 73. Téli sporteszköz 75. Rubidium. 76. ón. 77. Római szám. Beküldendő a vízsz. 2. függ. 1. és 48. számú sorok megfejtése leve- lezőlanon. 1971. szeotemh^r ?n-án déli 12 óráig a Megyei Művelődési Központ Szekszárd címre. A leve- lezőlanra kériük ráírni: ..REJTVÉNY”. A helyes megfejtést beküldők között 5 db könyvet sorsolunk ki. Az aug. *9-1 reltvénv helyes megfejtése: Kabinetalakftás — radtkalizálódlk — koronázási jogar —■ Arizona fővárosa — nemesítő telepek — takarékos elődei — lovakat treníroz — kilométerérával — átalakítás utáni — sivatagi rovarok. Könvviutalmet nyertek: Baller ■Ferenc Paks. Dó^sa út 24. G^'áné Éva Dombóvár. Rét u. 28.. Molnár Nándor Má^a. Felszabadni «a ?4.. Osztermayer Jánosié Paks 'oánesles u. 10. Varga Farane“é. c-»ekszárd, Kecskés Ferenc utca 1*. A könyveket postán ur" SZEREK A kínai sajtó jónéhány példát reklámoz az értelmiség iránt tanúsított „helyes” viszonyról. Csupán egyet idézek, a Kuangming Zsipao ez év május 9-i számából. Csen Jung-kuj, a KKP jelenlegi központi bizottságának tagja. ,a tacsaji nagy termelőbrigád pártsejtjének titkára, egy ízben kirándulók kíséretében meglátogatott egy sertéshizlaldát, „Az egyik sertésgondozó — közli a Kuangming Zsipao — trágyáiétól maszatos munkaruhában volt. arcán verejték folyt alá. Éppen takarmányt adott a disznóknak. Csen Jang-kuj rámutatott és a többi sertésgondozóra, és megkérdezte a kirándulóktól: ,Meg tudják állapítani, melyik közülük az értelmiségi?’ Azok egy ideig figyelmesen nézegették őket. azután így vá'íi szóltak: ,Nem lehet megkülönböztetni’. Csen Jung-kuj harsányan elnevette magát. A sertésgondozó ugyanis Ku Pin- jüan, a Kínai Tudományos Akadémia mikroorganizmuskutatóintézetének tudományos munkatársa volt, aki 1954-ben végezte el az agrotechnikai főiskolát. Az újság szavai szerint Ku Pin-jüan 1970 januárjában felkereste a tacsaji nagy termelőbrigád pártszervezetét, és bejelentette, elhatározott szándéka, hogy .azon az úton halad, amelyet a nagy vezető. Maó elnök jelölt ki, és a szegényparasztoktól és a leg» alsóbb középparasztoktól akir. ja elsajátítani az új nevelést’. A pártsejtben örömmel üdvözölték ezt az .elhatározást’, és .nyomban munkára osztották be: sertéseket etetni,”
