Tolna Megyei Népújság, 1971. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-12 / 215. szám
Hogyan alakul a rádióhallgatás ? Azok a felmérések, amelyek a Magyar Rlódió tömegkommunikációs központjában készülnek, egyöntetűen megállapítják — az Európai Rádió Unió adataival egyezően — a hallgatottsági csúcs nálunk is a kora reggeli órákban van. Ekkor az összkészülékek mintegy 25 százaléka üzemel. A délelőtt folyamán a hallgatók számában közel ötven százalékos csökkenés tapasztalható. A déli órákban ismét emelkedés következik be, amelyik gyakran magasabb, mint a kora reggeli órákban. Ekkor általában a hallgatók 35 százaléka követi figyelemmel a programot. A délután folyamán igen gyors csökkenés mutatkozik, amely néha a délelőtti szint alá esik. Az esti időszak kezdetén ismét jelentkezik a „telítettség”, noha ez lényegesen alacsonyabb, mint a két előbbi időszakban, gyakorta csak azok felét éri el, 9—15 százalék. Huszonkét óra után megint gyors a lemorzsolódás, amikor a százalékarány 0.3—6 százalék körül mozog. Magyar érdekesség, hogy a hétfő esti rádióhallgatás igen nagy mértékű a többi hétköznapok ugyanezen időszakainak hallgatottsági arányaihoz képest. Míg a hét többi napján a közönség választhat a két fő tömegközlési eszköz által nyújtott kínálatból, hétfőn e kínálat — a tv adásszünete miatt — leszűkül a rádió műsor- kínálatára. A hallgatottsági arány egy hétfő este, főleg a Kossuth adón jelentősen megnő, az esti periódusban (18—21-ig) 13,ü százalék, a késő éjszakai (21 óra utáni) intervallumban 4,0 százalék. A többi hétköznapok ugyanezen időszakainak hallgatottsági arányai: 5,4 százalék és 1,3 százalék. A Petőfi adót hallgatók száma is jelentősen megnő ezen az esten. A hallgatottság aránya ekkor 3,8 százalék. Foglalkozásukat tekintve némi különbség észlelhető a fizikái' és szellemi foglalkozásúak csoportjában, A fizikai dolgozók 11,3 százaléka, a szellemieknek pedig 15,0 százaléka hallgatja ilyenkor a műsorokat. így a hétfő este a fizikai dolgozó hallgatók csoportjában a többi hétköznap azonos időszakában rádióhallgatókéhoz hasonlítva megkétszereződik, és a szellemi dolgozók csoportjában megháromszorozódik. Szombaton este a hallgatottság valamivel magasabb, mint a többi estéken. Miégis ez nem jelent csúcsperiódust, ugyanis ezen a napon koránt sincsenek olyan különbségek a napszakok hallgatottsága között, mint máskor. Vasárnap a maximum a délelőtti órákban jelentkezik, ekkor a hallgatottsági arány felülmúlja a hétköznapokét. Sekszpir? Nem: Sékszpir — Forszil? Nem: Forszájt Prémium nemdohányzóknak Eredményes propagandát;in- dított a dohányzás ellen egy Kis japán szerszámgépgyár'tulajdonosa. A nemdohányzóknak külön prémiumot helyezett . kilátásba. Kiszámította, hogy egy cigaretta elszíviisá-' hoz mintegy 5 percre van Az Ifjúsági Divathizotlság ajánlata 1. Kötényruha szintetikus aiityagl>ól, aranygomb díszítéssel, Kirisz- •tinp. blúzzal, Praktikus viseletű, Piros és középkék színben kap ható. 6—12 ■•éVes* korig. J • - - - > 2. Egyszerű, szintetikus anyagból készült ruhát 14—16 évesé fenek. Fehér, piros, középkék szenekben. 2.: , Külpnbözö színű k ockás, szintetikus anyasbóí készüUfc kö- i.ényruha. 6—10 éves korig, Egyszínű kötött, vagy Krisztina -blúzzal, 4. ' Különböző színű és Wazonű hatiszt tunika, bakfisok u íszére. Igen csinos és. kényelmes ih nadrágviselet. Kapható minden í színben és méretben*.' ' 5. Ajánlatunk fiúk részéve, az import-ballonból készült lumberjack. Csíkos nyak- -és kézé lőmeg- oldással. Drapp, barna, stítétkék színekben. Népújság 10 1971. szeptember 12. szükség és egy átlagos dohányos havonta kb. 1000 percet tölt el cigarettázással. A nemdohányzóknak tehát havi 1000 percnek megfelelő pótbér jár. Rövid idő alatt a gyárnak mind a 38 alkalmazottja abbahagyta a dohányzást — persze ’ csak munkaidőben. Tudományos művek méltatásánál általában nem szokás fukarkodni a „hézagpótló” minősítéssel, az Akadémiai Kiadónál készülő munka, az Idegen nevek kiejtési szótára azonban valóban rászolgál arra, hogy hézagpótlónak nevezzük. Magyar szerzőtől egyetlen ilyen természetű kiadvány jelent meg eddig, az is részben és füzetnyi terjedelemben: Krisztin Ernő szombat- helyi tanár állított össze egy könyvecskét Idegen személyes helynevek szótára kiejtéssel címen. Ezt megelőzően pedig Pesthen, az 1839. evben Franz Pichler kiejtési szótárát nyomtatták ki. Napjainkban a.z általános műveltségi színvonal emelkedésével a rádió- tv-bemondók, pedagógusok, előadók és hozzászólók mellett az utca embere is azt az igényt támasztja magával és beszélgetőpartnerével szemben, hogy hibátlanul ejtse ki az idegen- személy- és földrajzi neveket, irodalmi és színpadi alkotások címét, szereplőit, az újságcímeket, külföldi utcaneveket, épületek, intézmények nevét. Ehhez nyújt segítséget Magay Tamás 40 000 (közel 30 nyelvterületről származó) idegen tulajdonnév helyes kiejtését közlő szótára. A perző, aki az Akadémiai Kiadó szótárszerkesztője, így össze a szótár össze, állítása során alkalmazott alap- elveket: — Az idegen nevek ejtésében közismerten az a nehézség, hogy más a betűképük és más a hangalakjuk. Úgy íriák „Worchester” és úgy ejtik, hogy „vuszter”. Maugham-ot olvasunk és „móm”-ot ejtünk. Jedrychowski az íráskép és „jendrihofszki” a kiejtés. Strougal nevét Prágában strougal-nak ejtik, indokolatlan tehát a nálunk dívó sztru-* gál forma. Jó néhány névnek többféle ejtésmódja él nyel. . vünkben. Az ilyen ingadozón esetekben szótárunk állás ti foglal majd1 a jobbik mellett. Példák: 3 toosevelt=rózevelt helyesen, ruzveltnek hangzót mint kiszorulóban lévőt jelöli meg ■ a szótár. A helyesebb sékszg >ir hangalak kezdi kiszorítani ■ a sekszpirt. Ugyanakkor ne* n nyúlunk a már meghonosc >dott ejtésekhez, nem akaf unk senkit nyelvi finomkodó isra, sznobizmusra késztetni. Nevetségesnek hatna ugyan is, ha valaki Hamlet helyett h emlet-et, Csikágó helyett sil cagout, Franklin helyett írt mklint, Verne helyett zsül ve* ,n-t mondana és Osz- tende helyett osztandon át akarna utazni — magyar anyanyi alvűek társaságában. Pontatl an, de hagyományos ejtései*! ik védelmében megemlítem, hogy külföldön sem bánnal r máskép a magyar tulajdoni nevekkel. Fővárosunkat ar. Öngól kiejtési szótárak bjuda peszt-nek mondják, a Bala| >nt hol beleton-nak, hol kólót* jn-nak írják át, a Tiszát tiszoí -nak és tisszó-nak ejte- tik. | Szeged és Debrecen általába n jól ússza meg az átírási;, de Szombathely a francia, kiadványokban hol szombati ei hol pedig szombateli alakot ölt Dániel Jones kiejtési szótára a neves közgazdász Lord Balogh Tamás nevét belognak írja, Kodályt a helyes kodái átírás mellett kodali-nak is láthatjuk Hevesiből a franciák evesit, sőt evezit is csinálnak. Befejezésül néhány érdekes a több tízezer cédulán sorakozó adatból: Falstaff közbeszédben falstaf, igényesebb beszédszinten pedig fálsztáf-ot ajánl a szótár s minden névnél szerepel majd a könyvben az egészen pontos átírás is szakemberek részére a Nemzetközi Fonetikai Társaság jeleivel. (A hónapok óta dúló Galsworthy-Forsyte vitában a szótár felfogása: helyesen nem gelsvődi, hanem gólzvő- di, ahogy az író nevezte magát s fórszáj t a helyes, nem fórszit, ahogy Zilahy Lajos állítja. Breughel a nagy németalföldi festő brőhel, nem brajgl, Detroit az ditrojt, Dewey az gyui, vagy dui, Bruxelles az magyar hagyó, mány szerint BrüssKeü, Deutsch az dajcs és egy magyar adat az idegenek között: Dessewffy aa dezsőfi, nem desevfú Régészet és kriminalisztika • V|-Melyik korban kerültek az ók :ori görög civilizációt meg- aj apító indoeurópai népek a £* iái Görögország területére és S3 :orították ki onnan elődeiket? C itezer évvel, vagy csak 1200 4 ívvel időszámításunk kezdete • előtt? Ez a kérdés mind a mai I napig vitás. Mivel hiányoztak az olyan írásos, vagy más jellegű emlékek, melyeket meg- ’ telelő pontossággal hozzá lehet kötni egyik, vagy másik korszakhoz, a problémát nem lehetett egyértelműen megöl, dani. De nemrégiben egy fiatal svéd archeológus, Pol Astren, a göteborgi egyetem munkatársa a titok megfejtésének egészen váratlan módját ajáiw lotta. Kiutat UuiUMa; Xxxstaytei JtmsUadüf AtSefa Az ujjlenyomatok tanúiméi nyozásáról van szó, arról a módszerről, melyet a krimina- listák már mintegy száz éve használnak a bűnözők azon»* sításárau Igaz, egyáltalán nem kőnys nyű megtalálni és elemezni a régmúlt ujjlenyomatait. Mégis több esetben sikerült felfedezni őket az edények cserepeinek belső falain, vagy a kézzel, mintázott agyagtálcákon. De mi olvasható ki ezekből a lenyomatokból? Astren fel* tevése szerint ezeknek a nyomoknak — azaz a különböző, más-más formájú görbületek» nek, „hurkoknak”, ki türemkei déseknek, csigavonalaknak stb; — teljes körű statisztikai fel. mérése lehetővé teszi a nagy. fokú általánosítást, e tipikus daktiloszkópiai ismérveknek fajok, népek, sőt törzsek sze- rint való csoportosítását. , Arsten megnyerte kutatása!» hoz Sven Ericson kriminalisztikai szakértőt. Kettesben mintegy kétszáz ujjlenyomatot vizsgáltak át, amelyek — mint az Express írja — a görögországi és ciprusi ásatások so» rán előkerült cseréptöredéke.; ken maradtak fenn. Statiszti* kai módszerrel megállapították, hogy a műkénéi korszakból származó edények ujjlenyoma- tai 20 százalékban ív alakú kanyarulatokból, 6a százalék, ban „hurokból” és 15 száza, lékban csigavonalakból állnak, míg a legendás Mínosz király korszakához tartozó krétai eredetű edények lenyomatait 4 százalékban ívek, 42 százalékban „hurok” és 54 százalékban csigavonalak jellem^ zik. Az Express megjegyzi, hogy a megvizsgált ujjlenyomatok száma nyilvánvalóan nem ele- gendő nagy végleges követ- keztetések levonásához. De ha a későbbiekben a kezdeti hipotézisek beigazolódnak, akkor az archeológiának, a komputernek és a kriminalisztikának ez a szokatlan , szövetsége le- , hetővé teszi nemcsak az első hellének, hanem az összes történelem előtti korok embereinek „azonosítását”.
