Tolna Megyei Népújság, 1971. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-12 / 215. szám
Sárszentlőrinc tipikus község. Olyan, amelyet több százat találni a mágyar falvak között. Közigazgatásilag hozzá tartozik Űzd, Sasos, Alsó-Rácegres, Szigetpuszta. Hatezer-ötszáz holdon fekszik. Lakosainak száma a legutóbbi népszámlálás szerint: 1922. Tíz évvel ezelőtt még 2535 volt. Nem maga a község van kihalófélben, inkább a hozzá tartozó kisebb települések léptek a megszűnés útjára. A község lakosságának 48,1 százaléka 35 éven aluli. A 65 éven felüliek aránya 17 százalék körül van. Sárszentlőrinc tipikus község. A vegyes iparcikkbolt kirakatában a teddy-mackók társaságában öntözőkanna meg kartonpapír. A főutca, széles és poros. Van italbolt és presszó. Sok még a régi, döngöltfalú, nádfedeles ház, de mellettük gombamód szaporodnak a nagyablakos, cseréptetős, új épületek is. Ahol új ház épül, ott rendszerint lerombolják a magas kőkerítéseket is. Kovácsolt vassal, drótkerítéssel cserélik fel, mindenkinek betekintést engedve az udvarokba. A község szívében, a parkban ünnepélyes komorságú fasor, és a nap hevétől, az aszá- lyos nyártól, avagy a közelgő ősz leheletétől, no meg a gon- dozatlanságtól sárgára senyvedt fű. Sárszentlörincnek múltja van. * , „Hogy Sárszentlőrinc a kőkorszakban már lakott hely volt azt bizonyítják a határában talált leletek” — olvasható Balog Lajos budapesti nyugdíjas „Adatok Sárszentlőrinc monográfiájához” című munkájában, Ebben a monográfiában található, hogy 1563-ban 9 házból állt ez a település. 1571 májusában is maradt a kilenc ház. S, hogy kik laktak ezekben a házakban, az is kiderül: Botán Dié- nes, Szuvas Mihály, Tót Imre, Szurma Ferenc, Nagy György. Botán Diénes, Botán Péter, Gyenes János és Botán Máté, no meg természetesen a családjuk, 1722-ben 8 evangélikus szabad családot telepítettek ide. Az 1767 évi úrbéri összeírás pedig arról tanúskodik, hogy 213 család lakott Sárszentlőrincen. Keresztelési anyakönyv 1722, december elsejétől van Az első, Fördős János neve benne. 1831-ben epemirigy járványban 321-en haltak meg. 1871-ben tűzvész pusztított. Hetvenegy ház égett le. És 1871-ben református algimnáziumot nyitottak Sárszentlőrincen. A gimnázium első professzora Barla Mihály volt. Sárszentlőrincen született Gombócz Zoltán nyelvész, Balassa János sebészorvos, akitől nevét vette a megyei a kórház és a község Rácegres révén Illyés Gyulát is magáénak vallja. És Sárszentlőrincen diákoskodott Petőfi Sándor, 1831—32-bem * A ház, amelyben Petőfi Sándor lakott, ha roskatagon is, de áll. Utcára néző falán emléktábla és babérkoszorú. Az épület életveszélyes. Udvara elhanyagolt. A ház piszkos ablakokkal néz a környékre, A szobákban raktárak. Maga az épület — építészeti érték. •— 1973-ban ünnepeljük Petőfi Sándor születésének 150. évfordulóját. A Hazafias Népfront kezdeményezése volt, hogy erre az időre rendbe szedjük a házat — mondja Lázár Pál tanácselnök. — Az Országos Műemlék Felügyelőség már készíti a restaurálás terveit. Erre a célra eddig 300 ezer forintunk van. Társadalmi munkára is számítunk. Az épületben egy irodalmi és egy tájjellegű múzeumot rendeznénk be. S oda telepítenénk a jelenleg szűkös körülmények között funkcionáló könyvtárat. A tájjellegű múzeumba az iskolaigazgató, Renkec József gyűjtése kerülne. Ideje rendbehozni ezt az épületet, nehogy a község más műemlék jellegű épületének sorsára jusson. Hiszen a volt evangélikus iskola homlokzatán nevetséges a tábla. Az átépítés csorbát ejtett műemlék mivoitán. A községben örülnek a Petőfi-lak rendbehozásának, legalább annyira, mint az új iskola építésének. Néhány nap, s az emeletes — Sárszentlőrinc első emeletes épülete ez! —, nagyablakos, világos, csempézett mosdójú új iskolaépületben tanulnak a felsősök. Az új iskola, típusterv alapján épült. Jól bevált, sikeres terv alapján. Kétmillió 160 ezer forintba került. Megyei, járási támogatással. A község 300 000-ret adott hozzá, meg társadalmi munkát. Az utóbbit módjával. Az ünnepélyes átadásra 12-én kerül sor. A felsősök nyári vakációja Sárszentlőrincen így 13-án ér véget. Ennek az épületnek köszönhető, hogy az uzdi gyerekeket „bekörzetesítették”. Ettől a tanévtől ők is osztott osztályokban tanulhatnak. • — Hogy anyagilag hogyan is áll ez a község? — kérdez vissza Nagy László, a takarékszövetkezet vezetője. — Olyan közepesen, ötszáznegyven sárszentlőrinci tagunk vagyona 7 millió forint. Tudtommal a postán is van úgy 2 millió. f— Mennyi kölcsönt adtak ki, mondjuk a múlt évben? ■— Körülbelül 1 milliónyit, Valamivel efölött. — Mire vesznek fel kölcsönt az emberek? Mire gyűjtik a pénzt? — Házépítésre:;: autóra:Zi az épületek tatarozására, felújítására... televízióra, bútorvásárlásra, háztartási gépekre. — Mennyi autó van a faluban. — Talán harminc is. De befizetve legalább ennyi. — Televízió és rádió hány családnál van? —- Televízió 244, rádió pedig 476 van a községben és a közigazgatásilag hozzánk tartozó településeken — adja meg a választ Horváth Mária, a postahivatal vezetője. Aztán elsorolja még — bizonyítandó, hogy Sárszentlőrinc, no meg a környék is érdeklődik a világ dolgai iránt —, hogy hány és milyen újság iár arrafelé 3 — A napilapok közül a Népszabadság 82, a megyei újságból meg 135. A folyóiratok közül a Képes Újság vezet 102 példánnyal. Rádióújságból 95. a Szabad Földből 77. a Nők Lapjából meg 66 jár. Érdeklődő község Sárszentlőrinc, még akkor is az. ha a község kulturális életével problémák vannak. : j : . t ! — Úgy van az, hogy inkább televíziót néznek meg rádiót hallgatnak, mert ott olyan műsorokat tudnak adni, amilyent én minden erőlködésem ellenére sem — így, a művelődési ház tiszteletdíjas vezetője, Orova János. Szakkör, pillanatnyilag nem működik. Klubélet megszűnt. Ismeretterjesztő előadás, módjával, s bizony nem a legjobb látogatási aránnyal. —- Az utóbbi évek legsikeresebb „rendezvénye” a klubiskola volt. Kilencen tettek a VII. osztály anyagából sikeres vizsgát. Ketten ^ sajnos megijedtek. Az írásbelit megírták, aztán, a szóbeli előtt megingott az önbizalmuk. Pedig ők ketten — a két Bogdán-lány, volt az iskola legszorgalmasabb hallgatója. A két igyekvő, okos, értelmes cigánylány megijedt az év végi akadály előtt. Talán még van rá mód. hogy pótvizsgázzanak. * A községben elég sok a cigány. Akad köztük ilyen is, meg olyan is. Többen rendszeres olvasók; könyvtárj árók. — Az első félévben 490 14 éven aluli kölcsönző 1384 kötetei vitt ki. A 14 éven felüliek 637 alkalommal 2175 kötetet kölcsö*nöztek — mondja a statisztikai adatokat Németh Lajosné, a könyvtáros, aki a közelmúltban kapott munkája elismeréséül aranykoszorús jelvényt és miniszteri dicséretet. — Hány beiratkozott olvasó van? — Szeptember-élsején a 329-nél tartottunk. — Mennyi könyv között válogathat a kölcsönző — 4500 kötet van a polcokon. — Hány forintért vásárolhat könyvet? — Idén négyezerért. De volt már olyan év is, amikor kilencezrem volt e célra. Idén, bizonyára az iskolaépítkezésre kellett a pénz. Azért jutott nekem kevesebb. * A köA^tárba az idén kevesebb pénz jutott könyvvásárlásra. És a tSHagság mire számíthat? — Úgy beszéljük, hogy talán hasonlóan fizethetünk, mint a múlt évben — mondja alkalmi beszélgető partnerem egyike, amikor a tsz-irodában nem találom az elnököt, ő a határban van, éppen úgy, mint a falu népe. — Burgonyát szednek, részest. Csak húsz hold az egész, de a burgonyaszedésnek itt az ideje, s ez leköti a falut. Kiderül még, hogy a búza az elég jó volt, az árpát azonban mind elverte a jég. — A kukorica? — Olyan, mint a burgonyaleves, ahogy erre mifelénk mondják. — ;;..?•? — Olyan se jó, se rossz. Semmilyen. Közepesen fizetett itt a tsz általában mindig. Hát a közepes helyét, úgy néz ki az idén sem adja fel. A jókedv, azért mindennapos vendég. * * Mindennapos a vidámság a Paksi Konzervgyár előkészítő telepén is. Bár az idén, amint azt az asszonyok elmondták, nincs sok ok az örömre, ^ — Jó, hogy itt van ez a telep, csakhogy akkor volna igazán az, ha volna mit dolgozni. — Kevés a paprika, s ennek az aszály az oka. — így aztán- keveset keresünk! — Az előző években jobban ment Harmadik éve, hogy közel 120 asszonynak munkát ad a Paksi Konzervgyár Sárszentlőrincen. Gyümölcsöt magoznak, paprikát csumáznak, mikor, minek van az ideje. Mindenki akkor megy dolgozni, amikor az ideje engedi, s addig marad, amíg nem szólítja az otthoni kötelesség. Ez a megoldás kényelmes, emellett el lehet látni a háztartást, meg a gyerekeket is. — A kereset mennyi? — Napi 10—11 órai munkával lehet keresni nyolcvan forintot is. Az átlag azért 40—50 forint körül számíthatja a napi bérét. Délután aztán látom, hogy paprikás ládákkal megpúpozott teherautó fordul be az udvarra. No, dolgozhatnak az asszonyok! Csend van a községben. Egy vontatós traktor szeli át a falut Megáll az italbolt előtt. A vezetője betér egy percre. Fröccsre vagy kávéra?..: Fiatalasszony gyerekkocsit tol, NDK gyártmányú, nagy kerekű, sötétkék, mélykocsi. Mint a városban. A fiatalasszony csinos. A kezében bevásárló táska. A parkban gyerekek táskarádiót bömböltetnek. Koncz Zsuzsa énekel. Néhány paddal arrébb öregemberek hallgatnak nagyokat. A világ folyái- sán tűnődnek talán, Sárszentlőrinc tipikus község. Ölyan, amelyet több százat találni a magyar falvak között. MÉRT ÉVA | Vallomás a munkáról leShUe.escbb ^alíömt Ä l rük JV.^ aklk nyll-e Ő munka. Akidkor“ va^Tppen a konu erővesztés a sorból ,é?re paszkod|Zknte kétségbeesetten ka- véshe? „i? ““«kához, a cselek- vesnez, akkor Ms, ba nem kfizteb££uénakk2r ha már már ér- tclnietlen, d® — emberi tett. s ESP jAlrn, llyen helyzetben bu- 'Iénk legszemléletesebben a SnbhfEmiknÖJ’ £MÓ' még nem kell ^ hlnnank hogy korábban, élet- teljében mindez hi- ányzlk az emberekből. Szerencsére csak kevesekre áll valóban ííLí„r,°n<,ás’ mlsz*rlnt „szívesen elmenne a munka temetésére”. Számolatlanul sorakoznak előtetSc, \Z°k “ P,é,dák> melyek nem a munkára, hanem a munfs8‘ztfin8zneka"0mAS mRS‘étEléro atíS hlegel és egészsége meggyengült a bánj amélyi munkában, ám a saját gyártmányú víkendháztől a vlzcsapszereléséig, a fürdőszoba Í^kítástá, a kisplasztikák faragásáig minden az ő praktikus gondolkodásából eredő munka- szerelmet hirdeti. Háláláig Ilyen lesz már. Ez tartja meg az életben *Z tErtJa “eg emberségéM. aránytalanul sok feladatot vett szinte észrevétlen a vállára. Úgy Is történik tehát, hogy rátermettsége, képességei folytán azt mondják neki: ezt is, azt is meg kellene csinálni, talán még ämazt is s ő lobogva áll a dol- s°k Sűrűjében; féltem, talán idű előtt elkopik. V-nek éppen ellenkezőleg, azért rossz a közérzete, mert másokkal együtt maga is tudja, hogy több- re képes, de alkotó energiáit —* figyelmetlenségből, közönyből — igénybe sem veszik, s ez a kthasz- n ál a dán energia megrontja életérzését, előbb-utóbb a munkává} való szerelmetes kapcsolatát is. ]Mi is hát ez a munka a ml számunkra? A dologkerülöt még nem szoktuk meg erkölcstelennek nevezni. Hallani nem egyszer a morál, az erkölcs köznapi emlegetésekor a beszűkített jelen- téstartalmli szóhasználatot. Családi, baráti, szerelmi viszonylatban — s főként az utóbbiban — emlegetjük a legtöbbet az erkölcs, az erkölcsös szavakat, persze legkivált fosztóképzős alakjában; erkölcstelen. Mint határozott és gyors ítélkezésű formát — mások felett. Bizonyos, hogy e tekintetben a mindennapi élet sodrásában elsőként ilyenfajta morális gyengeségek tűnnek a szemünkbe. A morál értelmezése azonban e szűk keretek közül eleve ki kívánkozik tágabb terekre. S mi több: a közösség megszabta erkölcsi normák rendszer-építményében első helyre az ember és munkája viszonyát, morális kapcsolatát kell tennünk. Következik ez többek között abból is, hogy a munka és erkölcs kapcsolatáról, összefüggéséről ma már másképp kell szólnunk, új hangon, mint tették azt a korábbi társadalmi formációkban, amelyek lényegéből következett az ember és munkája elidegenedésének hangsúlyozása, a tényleges munkavégzés és a haszonszerzés, gazdagodás, gyarapodás különválása. íf eveseknek adatik meg az 3, , többleterő, hogy egyéni érdekeikről, céljaikról, tartósan, aszke- tikusan lemondva önmaguk ellenében kizárólag a közérdek szolgálatában leljék a boldogságérzet forrását. Társadalmunk célja egyébként sem a mindenről lemondó ember formázása. Kétségtelen : adódnak helyzetek, amikor magunk felett mondunk ítéletet, ha nem vállaljuk a közösség érdekében az egyéni érdek feláldozását. A rendkívüli helyzetekben egyébként az ember legkiválóbb „rendhagyó” tulajdonságai is megnyilvánulnak: tűzesetnél, vízből mentésnél, s máskor is nem egyszer mondjuk tehát: „élete kockáztatásával”. Hazánkban ma már a legtermészetesebb lehet, hogy nem nézzük minden mozdulatunknál: mennyit fizet ez nekem?, mi a hasznom ebből? — az ideált közelítő sokasodó példa az, amikor az embernek lételeme a cselekvés. Ebben a természetes cselekvésközegben kell egyeztetnünk bizonyos határok között az egyéni és a közérdeket. Tartós feszültség esetén, ha nem becsülik meg munkámat, elpárolog az addig szilárdnak látszott kapcsolat megtartó ereje. A „vándormadár” kifejezés az embernek a immká- hoz fűződő tobbé-kevésbé negatív viszonyára utal. Ez nem azonos azzal, amikor a munkásember vágyait, céljait, követve helyét keresi a Nap alatt — a cselekvés szabadságának közhasznú értelmezésében. Természetes vágyunk: megtalálni a számításunkat, de abban is, hogy egy egész közösség legyen elégedett tevékenységünkkel, mert akkor érezzük igazán létünk értelmét, a cselekvés humánus megtartó erejét. JENKEI JANOS