Tolna Megyei Népújság, 1971. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-01 / 205. szám

Magyar felszólalás az UNCTAD tanácsának ülésszakán Dánia Parlamenti választások. Hilmar Baunsgaard minisz­terelnök kedden a dán parla­mentben bejelentette, hogy szeptember 21-én, négy hó­nappal a jelenleg uralmon le­vő koalíciós kormány mandá­tumának lejárta előtt, általá­nos parlamenti választásokat tartanak. A miniszterelnök közlése szerint IX. Frigyes dán uralkodó kedden délelőtt aláírta a hagyományos kirá­lyi nyílt levelet és október 5- ig feloszlatta az egykamarás Egyiptom, Líbia és Szíria több mint tízmillió választó- polgára járul az urnák elé szerdán, hogy döntsön a há­rom arab országot egyesítő államszövetség megalakításá­ról. A referendum mindhá­rom országban reggel 8 órá­tól délután 5 óráig tart. A népszavazás eredményét Szá­dat egyiptomi, Kadhafi líbiai és Asszad szíriai elnök egy­idejűleg csütörtökön délben hirdeti ki. Ezt követően Egyip­tom az Egyiptomi Arab Köz­társaság nevet veszi fel. Az Egyiptomi Arab Köztársaság állandó alkotmányát szeptem­ber 11-én bocsátják népszava­zásra, Egyiptomban az Arab Szo­cialista Unió szervezésében or­szágszerte tömeggyűléseket tar­tottak azzal a céllal, hogy ismertessék az államszövetség alapelveit és alkotmányterve­zetét. A DPA hírügynökség tudó­sítója írja Kairóból a kikiál­tás előtt álló hármas konföde­ráció alkotmányáról: „Az arab köztársaságok szö­vetsége legmagasabb szintű testületének, az elnöki tanács­nak minden egyes tagja vétó­joggal rendelkezik háború és béke kérdésében. Az elnöki Hétfőn este Csan Haj-fun, a Kínai Népköztársaság bukares­ti nagykövete fogadást adott a kínai katonai delegáció tiszte­letére, amely Li Tö-seng veze­tésével tartózkodik romániai hivatalos látogatáson. A foga­dáson pohárköszöntőt mondott Ion Ionita, a román fegyveres erők minisztere és Li Tö-seng. A hétfői nap folyamán, a bukaresti helyőrség tisztjeivel találkozott a kínai delegáció. A találkozó során mondott be­szédében Ion Ionita, a fegy­veres erők minisztere többek között kijelentette: „Hadsere­günk erősíti együttműködését a Varsói Szerződés más tagál­lamainak hadseregeivel, fej­leszti barátságát és együttmű­Szeptember 21-én nyílik meg hivatalosan az ENSZ- közgyűlések ülésszaka — je­lentette be hétfőn az ENSZ szóvivője. Az általános vita szeptember ?7-én kezdődik, de a küldöttek felszólalásai való­színűleg még októberben is tartanak. A közgyűlés elnökét a meg­nyitás napján választják meg, ez azonban gyakorlatilag már parlamentet. A bejelentés a parlament négynapos rendkí­vüli nyári ülésén hangzott el, amelyet az adóügyi javaslatok és a Vietnami Demokratikus Köztársaság esetleges elisme­rése ügyének megvitatására hívtak össze. A liberálisok, konzervatívok és a radikális párt tagjaiból alakult koalíciós kormány 1968. januárjában váltotta fel az akkor 15 éve uralmon levő szociáldemokraták kormányát. tanács tagjai az államfők, akiknek — ha határoznak — egyhangúlag kell dönteniök a háború-béke alternatívájáról. Az alkotmány értelmében e pillanatban az unió katonai szerepe még a parancsnoki szervezet újjáalakítására, a tagállamok védelmére, egy ki­képzési főparancsnokság fel­állítására korlátozódik. A ha­diipart koordinálni kell. A tagállamok kötelesek kül­politikájukat „egységesíteni” — szögezi le az alkotmány, amely csak „a közös külpoli­tika alapjának kimunkálását’’ írja elő, Az alkotmánytervezetből tö­rölték azt a cikkelyt, amelyet korábban Bengháziban még elfogadtak. Eszerint, ha egyik tagállamot fenyegetés éri, az intervenció a többi tagállam részéről automatikusan bekö­vetkezik. Az új cikkely sze­rint ilyen kérdésben az elnö­ki tanács határoz. Az elnöki tanács miniszter­tanácsot nevez ki, amely vi­szont végrehajtja az elnöki tanács határozatait. Létre jön emellett az arab köztársaságok szövetségének parlamentje, ahová minden tagállam 20 képviselőt delegál.” ködését az új társadalmi rend­szert építő valamennyi ország hadseregével, a kölcsönös tisz­telet, megbecsülés és elvtársi szellem alapján”. Li Tö-seng beszédében köve­telte az amerikai erők vissza­vonását Tajvanról és hangsú­lyozta, hogy kudarcra van ítélve minden terv, amely a „két l6'na”, vagy az „egy Kína, egy Tajvan” létesítésére vo­natkozik. Li Tö-seng Kína teljes támo­gatásáról biztosította az indo­kínai népeknek az amerikai agresszió ellen folyó hősies harcát és követelte az ameri­kai csapatok kivonását a tér­ségből. csak formalitás. Az ázsiai cso­port van soron, hogy elnököt javasoljon és a csoport Adam Malik indonéz külügyminisz. tért választotta. A jelenlegi ülésszak legfon­tosabbnak ígérkező kérdése a Kínai Népköztársaság felvé­tele az ENSZ-be. Fukuda Takeo japán kül­ügyminiszter hétfői sajtóérte­kezletén kijelentette: „nagyon valószínű”, hogy országa ál­lást foglal 'egy olyan határozat mellett, amely „fontos kér­désnek” minősítené Tajvan kizárását a világszervezetből. Ha ezt a határozatot a köz­gyűlés elfogadja, Tajvan kizá­rásához kétharmados többség­re lesz szükség, London ír válasz Kedden. minisztertanácsi ülést tartottak Dublinban, hogy megvitassák: miiyen ál­láspontot foglaljon el az ír kormány a vasárnapi határ­incidens ügyében, amely el- mérgesítette a viszonyt Nagy- Britannia és a republikánus Írország között. Az eddig erélytelennek mu­tatkozó Jack Lynch miniszter- elnököt a kabinet, amely ko­rábban megoszlott a kérdés­ben, éleshangú nyilatkozatra kényszerítette. A minisztertanácsi ülés után Lynch közölte a sajtóval, hogy megküldte Nagy-Britanniána.k a határincidenssel kapcsolatos felvilágosításokat, „erőteljes panasz” kíséretében. Azzal vá­dolta a brit katonai vezetőket, hogy nem tudják egységeiket kellően ellenőrizni és ez ká­ros a béke ügyére nézve. Lyhch másrészt tagadta, hogy ír területen lőtték le az incidens angol áldozatát, s hogy ezt ír katonai személyek nem akadályozták meg. Az ír kormány egyébként felhív­ta Anglia figyelmét arra a körülményre, hogy az eltelt két évben angol kötelékek 30 esetben sértették meg Írország területét. Továbbra is feszült a hely­zet Észak-Irországban. Bel­fastban egész éjszaka rob­bantak a bombák. A levegőbe repült a Guinness sörgyár egyik irodahelyisége, egy elektromos áramelosztó, egy raktár és egy mészárszék. A katolikus Springfield Roadon egy angol terepjáró halálra gázolt egy 76 éves öreg­asszonyt. A katonaság útaka­dályokat állított fel Belfast körül. Tyroneban keletkezett a legsúlyosabb kár: egy évbe is beletelik, amíg helyreállítják a keddre virradóra felrobban­tott telefonközpontot. A lon­doni—dublini vasútvonalon egy tüntető tömeg felgyújtott egy bakterházat. Nixon elnök tervbe vett pe­kingi látogatásával kapcsolat­ban a PROGRESSIVE című amerikai folyóirat cikkében megállapítja, hogy Nixon első­sorban választási meggondolá­sokból fogadta el a kínai kor­mány meghívását. Nixonnak erre a döntésére akkor került sor — írja a lap — amikor népszerűsége példát­lanul alacsony szintre zuhant. Az indokínai háborúval szem­ben mutatkozó ellenállás, bel­ső, gazdasági és szociális prob­lémák egész sora annyira alá­ásta az elnök tekintélyét, hogy Washingtonban egyre többen jósolgatták: mind kevesebb Ni­xon esélye arra, hogy az 1972- es választáson újra megválasz- szák elnökké. Ilyenformán Ni­xonnak valamilyen szenzációs lépésre volt szüksége. A kínai „húzás” révén, gondolta, hogy olyan győzelmet könyvelhet el külpolitikai téren, amely döntő lesz választási sikere szem­pontjából. — Ami a másik oldalt illeti Genf (MTI) Az UNCTAD tanácsának Genfben folyó ülésszakán fel­szólalt Nyerges János, a ma­gyar delegáció vezetője. El­mondotta, hogy magyar rész­ről teljesítették az UNCTAD határozatait. így csupán 1970- ben 51 százalékkal nőtt a fej­lődő országokból származó im­port. A kereskedelem további bővítése érdekében a magyar kormány jóváhagyta a fejlődő országok részéről nyújtandó vámpreferenciákat, azaz vám- kedvezményeket, melyek 1972 januárjában lépnek majd ha­tályba. Kiemelte, hogy a fejlő­dő országoknak is mindent meg kell tenniük a forgalom fejlesztése érdekében és ugyan­azokat a feltételeket kell biz- tosítaniok a magyar export számára, mint minden más őr- szagnak. A magyar kormány elvárja azt is, hogy egyes fej. Kedden az amerikai nagy­követség épületében találko­zott egymással Helsinkiben a stratégiai . fegyverrendszerek korlátozásáról folyó tárgyalá­sokon részt vevő szovjet és amerikai küldöttség. A jelen­legi SALT-forduló keddi, sor­rendben a 16. plenáris ülése két órát tartott. * Kedden délután a nemzet­közi antifasiszta nap alkalmá­ból nagygyűlést rendezett a Magyar Partizán Szövetség, a Nácizmus Üldözöttéinek Bi­zottsága, az Országos Béke­tanács és a Magyar Jogász Szövetség a Vasas Szakszer­vezet Költői Anna utcai Szék­házában. * Timár Mátyás, a Miniszter- tanács elnökhelyettese a hiva­talos meghívásoknak eleget téve a közeljövőben Argentí­nába, Chilébe, Peruba és Ecuadorba látogat. Utazásá­nak célja a Magyar Népköz- társaság és a meglátogatandó országok közötti kapcsolatok erősítése, gazdasági együttmű­ködésünk bővítése. / * A Német pemokratikus Köz­társaság hatóságai hivatalosan átadták a nyugat-berlini rend­őrségnek a 22 éves Bemd Lángért, aki Wemer Kühl ne­vű társával együtt július fo­lyamán — nyugat-berlini ol­dalról — megsértette az NDK-nák Berlinen áthúzódó — mutat rá a lap — Peking azzal a számítással küldte el meghívását Nixonnak, hogy az ő segítségével „betörjön a nemzetközi küzdőtérre”. A kí­nai kormányférfiak számára Nixon megfelelő figura volt, mert régóta ismeretes szovjet­ellenes nézeteiről. A folyóiratban szerkesztőségi cikk is jelent meg, amely óva int „a veszélyes ábrándoktól”, hogy Nixon széles körben „bé- keuiazásnak” reklámozott kí­nai látogatása valóban a leg­fontosabb nemzetközi problé­mák rendezését eredményezi majd. Nixon útja „nem hozza közelebb az indokínai háború befejezését, sőt meghosszab­bíthatja a háborút'’ — jegyzi meg a cikk. A NARODNA ARMIJA, a bolgár néphadsereg lapja a „kulturális forradalom” után kibontakozó kínai diplomáciai tevékenységihez fűz kommen­tárt. — A közeledési törekvés alapjában véve kedvező jelen­lődő országokban a Magyar- országgal szemben alkalma­zott megkülönböztetéseket fel­számolják. A magyar delegáció vezetője felszólalásában foglalkozott a monetáris válsággal is. Rá­mutatott, hogy az UNCTAD- ban sem lehet kitérni olyan politikai kérdések elől, mint az amerikai agresszió Indokí­nában, az izraeli agresszió a Közel-Keleten, mert ezek sú­lyosan veszélyeztetik a világ békéjét, a népek biztonságát, komoly terheket rónak a vi­lág népeire és ez az egyik fő oka a jelenlegi nemzetközi mo­netáris válságnak is. A mone­táris válság káros hatással van az egész nemzetközi ke­reskedelemre, következéskép­pen a nemzetközi monetáris rendszer olyan alapvető . re­formra szorul, melynek min­den ország érdekeit számba kell vennie. állami határvonalát. Werner Kühl a határsértés­kor életét vesztette, Bernd Langer pedig megsebesült, s őt az NDK fővárosában kór­házban ápolták. * A laoszi központi kormány katonai szóvivője szerint a dél-laoszi Paksong városában és a város körül heves harcok folynak. A várost május 16-án foglalták el a népi erők. A szóvivő szerint a tüzérség és repülőgépek által támogatott kormánycsapatok a város kö­rül tért nyertek. * Dr. Háy Lászlót, a Központi Bizottság tagját 80. születés­napja alkalmából az MSZMP Központi Bizottsága nevében kedden Nyers Rezső, a Poli­tikai Bizottság tagja, a KB tit­kára köszöntötte és átnyújtot­ta a Központi Bizottság aján­dékát. * Kambodzsai kormánycsapa­tok kedden kétszer is súlyos harcokba keveredtek a felsza­badító erőkkel. Egy Phnom Penh-i katonai szóvivő beje­lentette, hogy erős támadás ér­te a fővárostól 24 kilométer­rel keletre állomásozó kor­mánycsapatokat. A harcba amerikai repülőgépek is beavat­koztak. A felszabadító egysé­gek kedden támadást intéztek a Phnom Penh-i kormánycsa­patok ellen Kompong Thom környékén is. ség minden ország külpoliti­kájában — írja. — Nyugtalan­ságot kelt azonban, hogy a kí­nai közeledési kísérletek nyíll szovjetellenességgel, a szociá- lista rendszerrel való kapcso­latok élezésével párosulnak. Peking és Washington párbe­széde nemcsak ismeretlen té­nyezőket, hanem veszedelmes tendenciákat is rejt magában mert Peking hosszú távon nagyhatalmi terveinek megva­lósítására törekszik. A pekingi vezetők szemláto­mást elérkezettnek látják az időt a kiegyezésre a Nyugattal és el akarják törölni azt a benyomást, hogy Kína állandó feszültség forrása Ázsiában és az egész világon. Csakhogy Kí­na bajosan tudja visszaszerezni magának a bandungi konfe. rencia idején a béke bástyája­ként élvezett hírnevet, ha el­lenségesen viszonyul a szocia­lista közösség országaihoz. En­nek belátása elsősorban a rea­litások iránti érzék kérdése —. úja a lap. Kairó Ma: népszavazás Bukarest Kínai katonai delegáció Bukarestben New York Az ENSZ-közgyülés ülésszaka NEMZETKÖZI LAPSZEMLE

Next

/
Thumbnails
Contents