Tolna Megyei Népújság, 1971. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-08 / 186. szám
Léteznek még ilyenek? Léteznek ! Olyannyira igen, hogy ízelítőül közreadunk egy füzérre valót, de semmi esetre sem javasoljuk alkalmazásukat, mert igen könnyen előfordulhat, hogy galibát okoznak. A kipróbálás .biztos csőd, késleltetheti az orvos közbelépését, sőt, minimálisra csökkentheti a tudományos gyógyítás esélyeit. Nem ritkán a beteg életét. Nos, nézzük a „jólanácso- kat”, itt-ott kommentárral... Koporsészög, fehér kecske, szederjes viola Fájós fogunkat piszkáljuk meg koporsószöggel, mert ez a leghatásosabb módja a fájdalom csillapításának (7!) Aki tart a, különféle bőrgennye- sedésektől, pünkösd hajnalán meztelenül gázoljon a rozsba. Közbotrány okozás és nátha szavatolt! Ne fütyörésszen a nagylány, mert a füttyszótól igen bögyössé talál válni (?!) Orbánc ellen használ anyákban viselt spanyolviasz. De nem árt nyomban orvoshoz fordulni. Ha a kihúzott szálkát jól megrágja a sérült, nem gyűlik meg a szálka helye. Sült egeret kell étetni azzal, aki oly mélyen alszik, hogy bepisil. Hangyabolyba köpni egyenlő a meg- tetvesedésseh Kiváltképpen .annak, aki nem tisztálkodik. A babona, fehér kecskét javall szexuális part» nerül a nemibetegségben szenvedőknek. Mi inkább azt, hogy siessen szakorvoshoz! Rosszindulatú sebre: disznóürülék főzetét. Utána a makacs öngyógyító, akár elkészítheti sa- játkezűleg a ravatalát. Ha meddő az asszony, nem pasz- szol össze a házaspár vére Ilyenkor nem bűn a más kakasának kukorékolását hallgatni. (No-no!) Macskafarkával kell simogatni a kipállott szájat — mivel így bizlosítot- tabb a további fertőződés. Amennyiben nem akar szopni az újszülött, meg kell forgatni a szájában a templomkulcsot. Aki köhög, viseljen a nyakán kék szalagot, majd később, kösse útszéli keresztre. Ö fog tovább köhögni, nem a kereszt, egyszóval, jó. ha fölkeresi az orvost. Kopaszodók figyelem! A marha- mócsing jó hajnövesztő! Túlságos szőrösödés ellen viszont denevér vére ajánlott. Karil és Antineuralgica fogyasztók! Aki pénteken nem fósülkö- dik, megszabadul a fejfájástól. Hasonlóan jó „gyógyszer’ szederjes violát kötni a fejre. Egyébként a részegessel is szederjes violát kell szagol- tatni. Szemmel verés ellen hatásos, ha megfüstöljük a sárgarigófészket. Babonák ellen pedig a tudás a leghatásosabb gyógyszer! Mi a babona ? Abból az alapigazságból kiindulva, hogy a csecsemőnek a legrégibb vicc is új, igen sok olvasónk kérdezheti — az ifjabbak közül — mit nevezünk babonának? íme a felelet: Babonának az olyan elterjedt hidelmet vagy nézetet nevezzük, ami ellentétben áll a természettudományok már megismert, mondhatni, bizonyos mértékig közismert té- nyeivel. További tudnivalók:-' Igen nehéz szilárd határt vonni a babonák és a különböző vallások tanai között, noha az emberiség kultúrtörténete azt bizonyítja, hogy a nagy vallási rendszerek mindenkor igyekeztek elkülöníteni magukat, a tanaikkal ellentétben álló babonáktól. Mivel az ember legmakacsabb szorongásának eredője a betegségektől és a haláltól való félelem volt mindig, a babonás elképzelések igen eleven szerepet játszottak az emberi orvoslás kialakulásának történetében. Puszta hiedelemként a babona korunkban inkább nevetséges, mint veszélyes jelenség, ami akkor érdemel erélyes föllépést, amikor a hiedelmek bizonyos ténykedések rugóivá irányítóivá lépnek elő. Például a gyógyítás bonyolult munkájába játszanak bele. Lehetséges ilyesmi?Sajnos, igen. Ezt igazolja az a gyűjtemény, amiből a bevezetőben idéztünk, és ami tíz év leforgása alatt keletkezett itt Szekszárdon és ami a valóban figyelmet érdemlő — és évezredes tapasztalati anyagon alapuló — népi gyógymódok följegyzése mellett bőségesen tartalmaz olyan babonákat hogy olvastukon lúdbőrözik az ember háta. Dr. Horváth tajos, a dombóvári városi kórház röntgenes főorvosa, pályakezdő fiatal orvosként került a megyei kórház gyermekosztályára 1951-től 1961-ig itt foglalkozott a gyógyítás babonáinak gyűjtésével. Ének, mérgezés ellen De kanyarodjunk csak visz- sza az időben. Mint korábban mondottuk a babonák igen jelentős szerepet vittek az orvoslás kialakulásának történetében és bár az ókori görögök, arab és más népek orvoslásában már számos megnyilvánulása volt a tudományosság szándékának, n középkor orvoslása mélyen visz- szasüllyedt a babonákba. A gyógyszereket ismét nem hatásuk szerint, hanem ^varázserejük” szerint rangsorolták és a legkeresettebb gyógyszerek közé tartoztak például — a némelykor ma is „ajánlott” — állati ürülékek. Divatos »gyógyászok” ismét tekintélyes haszonnal űzték a ráolvasást. A XVII. század második felében — nem tévedés! — egy orvosi könyv hoszszadalmas éneket tartalmaz mérgezés ellen. Arról csak sejtelmeink lehetnek, mit ért ez az ének a mérgezetleknek! Egy századdal később XVI. Lajos királynak múmiákból készített, rendkívül drága port írt elő az orvos. Ugyan, ki veszi rossznéven, hogy a szegény ember akkor is vízzel főzött -és a szegényemberes élet keserveit ismerő gyógyítók hozzáférhetetlen uralkodói holttetemek, múmiák helyett porított békával, denevérrel, kígyóval, miegyébbel próbálták orvosolni a hozzájuk fordulókat? Mi sem természetesebb, hogy hazánkban éppenúgy kiserkentek, virágzottak a gyógyítás babonái, mint a világon bárhol másutt. Az sem meglepő, hogy ezek a babonák némelykor megelevenednek még ma is és korántsem jóízű anekdótázgatás közben, hanem a „sokat tudó ’ öregek jóvoltából olyan közösségek életében is, ahol az emberi haladás gépi, technikai csodáival jelen van a XX. század, s ahol pallérozott elmékben sincs hiány. Minek üzenjünk hadat? Mint az kiderült, már nem nevethetünk, ha valaki öregeink közül azt javasolja, hogy együnk penészes kenyeret, vagy vérző sebünkre tegyünk pókhálót. Míg az emberiség nem ismerte a penicillint, szabadon háborogha- tott a penészes kenyér nyelése ellen. Ma viszont tudjuk, hogy ez utóbbi penicillinhatása , miatt állja a sarat, míg a pókháló a véralvadást segíti elő. — A mai orvostudomány feladata az, hogy ellenőrizze a népi gyógymódokat, s' az arra megfelelőket a szükséges módosításokkal, mindenkor megfelelő kritikával alkalmazza. Értsünk ebben egyet! Ámbár az sem lenne éppen haszontalan, ha egészségügyi kultúránk kiterjesztése érdekében nemcsak a fejlődő orvostudomány viselne hadat a babonák ellen, hanem mi, valahányas Végtére, amíg csal# van egy valaki is, aki fogfájás ellen koporsószöget javasol és nem rendszeres fogápolást, szakorvosi kezelést, amíg van, aki légúti megbetegedésre kék szalag viselését; rosszindulatú sebre pedig disznóürülék főzését tartja a legeredményesebb védekezésnek, addig nem dicsekedhetünk azzal, hogy egészségügyi kulturáltságunkban is a XX. század gyermekei vagyunk! Szóval, dobjuk sutba azokat a régi és új babonákat, amiket nem igazol semmi természettudományos megismerés, de becsüljük meg, hasznosítsuk a sokszorosan kipróbált, a modern orvostudomány által is igazolt, alkalmazható népi gyógymódokat. LÁSZLÓ IBOLYA Zilizlevél, kálmosgyökér, gyűszűvirág Dr. Horváth Lajos vaskos gyűjteményének előtanulmányában kegyelmet kér korunk emberétől a babonák között a népi gyógymódok számára, mert ezek több ezer, vagy több száz éves tapasztalatok alapján javasolnak gyógyítási módszereket és gyógyszereket. Egyik-másik gyógymód azokból az időkből származik, amikor még nem létezett az orvos- tudomány. A népi gyógymódok népi alkalmazói igen sokszor fedeztek föl fűvekben, fákban, virágokban olyan hasznos szereket, amelyeket a modem orvostudomány megfelelő ellenőrzés, kikísérletezés után átvett és alkalmaz. Ma már kutatásokkal igazolt gok, amelyeket a kálmos- gyökérből, vidrafűből, tarnias- gyökérből nyerünk. Nem soroljuk, mert hosszú l:stát készíthetnénk itt az először a népi orvoslásban használt gyógyfüvekről. Amikor tehát dr. Horváth kegyelmet kér. nem a babonának kéri a kegyelmet eképpen: — Ne öntsük ki a fürdővízzel a gyereket! A természet- tudományos ismeretekkel nem igazolható hiedelmeket, a valódi babonákat csak akkor irthatjuk ki végképp, ha föltárjuk kialakulásuk, elterjedésük titkait és nagyon élesen elhatároljuk az ártalmas babonáktól a bevált népi gyógymódokat! tény, hogy csaknem mindenharmadik növény antibiotikus hatású. Gyógyszeriparunk mintegy 200 vadon élű, vagy termesztett gyógynövényt dolgoz föl, míg a népi orvoslás több ezer gyógyhatású növényt ismer. Egy Witling nevű angol orvos figyelmét a XVIII. században a gyűszűvirágra, amiből a szívműködést szabályozó digitális készül, eg y gyógyfűvekkel kereskedő asszony tevékenysége hívta föl. Ilyen, vagy ehhez hasonló módon derült ki és igazolódott, hogy például a ltöszvény ellen igen hatásos az őszi kikerics magva, hogy gyulladásgátló és bevonóhatású anyagokat lehet nyerni a zilizlevélből, bodzából, papsajtból stb; hogy emésztést javító, étvágyserkentő hatásúak az úgynevezet keserű anya/e*r//c/P. 970 Még két perc és szabadok vagyunk...
