Tolna Megyei Népújság, 1971. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-27 / 201. szám
Ülést tartott a megyei pártbizottság (Folytatás az 1. oldalról.) A foglalkoztatott! létszám alapján számított termelékenységnél még kedvezőbben alakult az egy munkásra jutó termelés. E mutató a szocialista iparban nyolc százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, s mindhárom szektorban egyaránt meghaladta az egy foglalkoztatottra jutó termelés növekedését. A munkahatékonyság növekedésének eredményeként az 1971. első félévi ipari termelés növekményének a szocialista ipar átlagában 60 százalékát a termelékenység javulása eredményezte. E mutató a minisztériumi iparban jóval az átlag felett, míg a tanácsi és szövetkezeti iparban az alatt helyezkedik el. A termelés és termelékenység egyértelműen pozitív változása mellett azonban egyes — termeléssel összefüggő — egyéb tényezőknél negatív tendenciák is kialakultak, illetve az előző évek ilyen irányzata folytatódott az elmúlt időszakban is. — A szocialista iparban 1970. első félévéhez képest a munkások száma 3 százalékkal, míg az alkalmazottaké 8 százalékkal nőtt. Ezen belül a tanácsi és szövetkezeti iparban a munkáslétszám egyaránt 8 százalékkal, ugyanakkor az alkalmazottaké 12 százalékkal emelkedett. A minisztériumi iparban a munkáslétszám az előző év azonos időszakához viszonyítva nem változott, az alkalmazottak száma viszont 6 százalékkal emelkedett. — A túlórák száma az elmúlt félévben is növekedett, bár é tekintetben szektoronként, de ezen belül ágazatonként is igen jelentős mértékű differenciálódás figyelhető meg. A szocialista ipar átlagában 7 százalékkal növekvő túlórafelhasználást a tanácsi és szövetkezeti iparban történt 5 százalékos, illetve 26, százalékos emelkedés eredményezte, mert A megye építőipara 1971. első félévi építőipari termelésének értéke költségvetési folyóáron mintegy 365 millió forintot tett ki — az árváltozásokat „kiszűrve” —, közel 22 százalékkal meghaladta a bázisidőszak szintjét. A megyében működő építőipari szervezetek kivétel nélkül jelentős mértékben növelték kivitelező tevékenységüket, s ez annál inkább is kedvező, mert az előző év azonos időszakában az építőipart a termelés csökkenése jellemezte. A volumenében legjelentősebb minisztériumi építőiparban több mint 20 százalékos termelésfelfutás történt, azonban ennek ellenére mintegy 4 százalékos a lemaradás az első félévre ütemezett termelési szinttől. A tanácsi építőipar termelése tekintetében kedvező változás történt. A vállalat első félévi építőipari termelése kö- zel 16 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az első félévre ütemezett 68 millió forintos termelési volument elérték. A szövetkezeti kivitelezők közül az építőipari szövetkezetek elmúlt félévi építőipari termelése az előző években nem tapasztalt mértékben, több, mint 45 százalékkal nőtt 1970. első félévéhez képest, ami költségvetési áron közel 68 millió forintot tesz ki. A mező- gazdasági termelőszövetkezetek építőipari közös vállalkozásainak építőipari termelése szintén számottevően, közel 17 százalékkal nőtt. A termelékenység a szocialista építőipar átlagában a minisztériumi iparban a bázisidőszakhoz képest nem történt változás. Az 1971. első félévében teljesített túlóráknak megyei átlagban mintegy egynegyed részét, a minisztériumi iparban 32, a tanácsi és szövetkezeti iparban 14, illetve 17 százalékát munkaszüneti (pihenő-) napokon, vagy szabad szombatokon teljesítették. A túlóráztatás emelkedése egyes esetekben a vállalatok által termelt termékek iránti keresletnövekedésből is adódik, de esetenként tapasztalható túlóráztatás a nem megfelelő munkaszervezésből és anyagellátási problémák miatt is. A termelékenység kedvező irányú változásához hozzájárult, hogy a fluktuáció növekedése megállt, illetve mérséklődött. Az 1971. első félévében a változások intenzitása 20 százalékot ért el a szocialista iparban, s e mutató az előző év azonos időszakában is ezzel azonos szintű volt. Kedvezően értékelhető, hogy a termelékenység emelkedésével az átlagkeresetek növekedése összhangba került. Évek óta első időszak az elmúlt félév, amikor az egy munkásra jutó termelésnövekedés meghaladta 4 százalékkal az átlag- keresetek emelkedésének ütemét. A korábbi év azonos időszakában a keresetnövekedés még két százalékkal magasabb volt a termelékenység emelkedésénél. A vállalatok többsége megalapozott és kiegyensúlyozott bérpolitikát folytatott és végrehajtotta a tervezett 1—2 százalékos, az első félévre időarányos bérfejlesztést. A megye szocialista iparvállalatai mindhárom szektorban általában túlteljesítették éves tervük időarányos részét, amelynek mértéke megyei vonatkozásban 3—5 százalékra tehető. Az átlag körüli szóródás viszonylag nagy, 0,6 és 10 százalék között mozog. 1971. első félévében több mint 11 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az egy építőipari munkásra jutó építőipari termelés változása az átlag mellett szektoronként, illetve szervezetenként igen nagy mértékben differenciált. A termelékenység növekedése a minisztériumi építőiparban mintegy 4 százalékos, ahol a termelésfelfutás nagyobb hányadát létszámnöveléssel érték el. A tanácsi építőiparban az előző évhez képest közel 8 százalékos termelékenységjavulás történt. Az építőipari szövetkezeteknél a termelékenység 52 százalékkal nőtt a bázisidőszakhoz képest, ahol a nagymértékű termelésfelfutást az Az első vadászati világ- kiállítás ma, pénteken nyílik meg hazánk fővárosában. Budapesten. Ebből az alkalomból Földes László miniszter- helyettes, a kiállítás kormányfőmegbízottja csütörtökön sajtótájékoztatót ‘tartott a kiállítás területén. Ritka az a sajtótájékoztató, amely iránt olyan nagy az érdeklődés, mint amilyet ezúttal tapasztalhattunk. A hazai sajtó képviselői mellett jelen volt úgyszólván, az egész világ minden előző évinél 4 százalékkal kisebb létszámmal érték el. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek építőipari közös vállalkozásainál az építőipari szövetkezetekkel ellentétes irányú tendencia figyelhető meg. Itt az építőipari munkáslétszám 32 százalékkal nőtt, ugyanakkor a termelékenység mintegy 29 százalékkal csökkent 1970. első félévéhez képest. Ennek oka főleg a kevésbé anyagigényes termelésből (bérmunka, tatarozás stb.) adódik. Igen kedvezően értékelhető, hogy a megye építőiparában a munkások fluktuációja jelentős mértékben csökkent, ami a termelékenység alakulására is pozitívan hatott. Szállítás-közlekedés A vasúti közlekedés és szállítás elemzése a MÁV szervezési felépítése és adatfeldolgozási rendszeréből adódóan féléves szinten megyei bontásban nem értékelhető.A 11. számú VOLÁN Vállalatnál mind a személy-, -mind az áruszállítás növekedett. A vállalati szintű termelékenység 10,6 százalékkal emelkedett 1970. első félévéhez viszonyítva. A TEFU-profilban a termelékenység növekedése 28 százalék, amely elsősorban nagyobb teherbírású járművek beszerzéséből és a rakodás korszerűsítéséből adódik. A vállalat bérgazdálkodása a tervezettnek megfelelően alakult. A dolgozók átlagbére a bázisidőszakhoz képest 5,2 százalékkal nőtt. Továbbra is nagy gondot jelent a létszámhiány, melynek mértéke az elmúlt időszakban alig csökkent. (Főleg gépkocsi- vezetőknél.) A megye mezőgazdasági üzemeinek termelése Az 1970. évi tavaszi vetésterülethez képest a búza vetés- területe 8 ezer katasztrális holddal (4,6 ezer hektár) csökkent, a kukorica és napraforgó vetésterülete viszont 12, (7 ezer hektár) illetve 3 ezer katasztrális holddal (1,7 ezer hektár) növekedett. Az 1971. június 30-i reprezentatív állatszámlálás adatai szerint a megye szarvasmarhaállománya 73,4 ezer darab volt, amely — bár ez évben nem csökkent — az egy évvel korábbi szintnél 2,4 százalékkal alacsonyabb. A sertésállomány az elmúlt félév folyamán tovább növekedett — az állatszámlálás adatai alapján 430 ezer darab volt — és 20 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbi állományt. A sertéstartás további fokozódására mutat, hogy a kocaállomány is (előszámottevő sajtószervének képviselője. Ez egyben szimbóluma volt a világszerte megnyilvánuló rendkívül nagy érdeklődésnek, és mintegy bizonyságként alátámasztotta Földes László szavait: — Úgy érezzük, hogy a világ közvéleményében kellő visszhangra talált e vadászati világkiállítás meghirdetése: mindenütt helyesnek, időszerűnek találták a kiállítás fő célkitűzését, gondolától, azt, hogy szolgálja a népek baráthasi és anyakoca-állomány együtt) tovább növekedett és így a félév végi 35,3 ezer darabos állomány az egy évvel korábbit 2 ezer darabbal múlta felül. Kedvező jelenség, hogy a kocaállomány növekedése a nagyüzemi gazdaságoknál jelentkezett, a kisgazdaságok állománya változatlan maradt. 1971. első félévében a mező- gazdasági üzemek az állami és szövetkezeti kereskedelem részére vágott sertésből 40, baromfiból 8 százalékkal többet értékesítettek, mint egy évvel korábban. A vágómarha és tej értékesítése az előző év első félévének szintjén maradt. Az állami gazdaságok mind a négy állati termékféléből kevesebbet értékesítettek, mint a bázisidőszakban. A mezőgazdasági üzemek a korai kitavaszodás következtében a tavaszi munkákat lényegesen korábban tudták elkezdeni. mint a múlt évben. A kedvező időjárás az egész félév folyamán jó irányban befolyásolta a gazdaságok tevékenységét. A gabonabetakaríAz elmúlt félév folyamán a megfigyelt ágazatokban 3,9 százalékkal — 2 ezer fővel — dolgoztak többen, mint egy évvel korábban. 1971. első félévében a munkások átlagos havi jövedelmének növekedése globálisan nem haladta meg az 1 százalékot, az elmúlt évi 3 százalékkal szemben, amely elsősorban az 1970 évi nyereségkifizetési módszer megváltoztatásának következménye. Az átlagon belül az ágazati mutatók jelentősen szóródnak. Az elmúlt félév általános tapasztalata az volt, hogy a béren felüli jövedelmek visz- száesésével szemben az átlag- keresetek 3—5 százalékkal emelkedtek, vagyis a jövedelmek növekedése egyre jobban a munkabéreik változásának függvénye. 1971. első félévében a lakosság főbb forrásokból származó pénzbevétele 11,5 százalékkal volt több, mint a múlt év azonos időszakában. (Az országos növekedés 8 százalék). A megye lakossági össz- betétállománya 1971. június 30-án — a takarékszövetkezetek által kezelt teljes körű betétállomány is figyelembe véve — 1,1 milliárd forint volt. Az első félévi betétállomány-növekedés 109 millió forint, amely egyező a múlt év ‘azonos időszakának növekményével. A fokozódó árukereslet a kiskereskedelmi forgalom 143 ságát, és az emberiség figyelmét fokozottabban a természet felé irányítsa. Ennek tudható be az is, hogy valamennyi rendezvényre túljelentkezés történt, összesen 52 országból érkeztek trófeák és más kiállítási tárgyak a kiállításra. Harminchárom ország nemzeti bemutatóval vesz részt a kiállításon. A sajtótájékoztató befejezéseként az újságírók megtekintették a különböző pavilonokat. tás a megye mezőgazdasági üzemeiben augusztus első napjaiban befejeződött. Az eddigi adatok szerint megyei szinten 17 mázsa kataszteri hold, 29 mázsa hektár őszi árpa, és 20,49 mázsa kh (35,6 mázsahektár) — tanácsi 19,58 mázsa kh (34,5 mázsa hektói-), állami gazdaságok 24 mázsa kh (41,7 mázsa hektár) — búza átlagterméssel számolhatunk. (A fentiek még nem KSH- adatok.) j Néhány termelőszövetkezet kivételével a gazdálkodás tekintetében fejlődés tapasztalható (gépesítés fokozása, üzem- szervezés, nagy hozamú hibridfaj ták bevezetése, stb.) A gép- és alkatrészellátás az elmúlt évekhez viszonyítva javult. Több gazdaságban a gépvásárlást a szűk fejlesztési tartalékok gátolják. Megállapíthatjuk, hogy a mezőgazxjÉsági üzemek a rendkívül nffléz előző évi zárást (elsősorban tsz-eknél) követően a gazdálkodásban komoly erőfeszítéseket tettek és így az 1971-es gazdasági év ismét jó eredményekkel biztat. millió forintot meghaladó — azaz 10,5 százalékot kitevő — értékbeni növekedését eredményezte. Országosan az 1970—1971, első félévek között az áruforgalom a megyeinél mérsékeltebb ütemben, 9,9 százalékkal nőtt. 1970. év után ismét jelentékenyen megnőtt az élelmiszerek és élvezeti cikkek iránti kereslet. 12 százalékkal emelkedett a vendéglátás bevétele, ezzel szemben ütemét tekintve visszaesett a vegyes iparcikkek iránti érdeklődés. Az utóbbi években a ruházati forgalom emelkedő tendenciája most csökkenést mutat. 1970 első hat hónapjához képest ez évben mindössze 3,9 százalékkal bonyolított le nagyobb forgalmat a megye kiskereskedelme. A vegyes iparcikk árufőcsoporton belül a tüzelő- és építőanyag, valamint a gyógyszerek forgalma nem érte el az 1970, első félévi szintet. A háromnegyed részaránnyal bíró tartós fogyasztási cikkek, valamint az egyéb vegyes iparcikkek forgalma viszont 21, illetve 12 százalékkal növekedett. A tartós fogyasztási cikkeken belül a legnagyobb fejlődést a hűtőszekrény, centrifuga, viiianyboyler, személy- gépkocsi, olajkályha és bútor forgalmazása jelentette, ugyanakkor erősen visszaesett a gázkészülékek (üzembe helyezési engedélyek kiadásának szünetelése miatt), mosógépek, rádiók és televíziók iránti kereslet. A megye 1971. első félévi egész gazdálkodására és áruforgalmára jellemző — az 1970. első félévhez viszonyítva — a gazdasági élet fokozatos megélénkülése, a gazdaságosság és a termelékenység javulása. A gazdálkodáson belül érvényesülne^ a párt gazdaságpolitikájának célkitűzései, a tendencia a helyes irányú fejlődést mutatja. A legfontosabb feladat, hogy a pártszervezetek tekintsék át az 1971. év első félévi tapasztalatait, részletesen és mélyrehatóan elemezzék a végzett munkát, kísérjék figyelemmel gazdasági egységük negyedik ötéves tervének időarányos teljesítését. A megye szocialista építőiparának termelése Trófeák 52 országból Sajtótájékoztató a vadászati világkiállításról Foglalkoztatottság, pénz- és áruforgalom V
