Tolna Megyei Népújság, 1971. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-25 / 199. szám

Napirenden a cukorrépa-termelés fejlesztése (Folytatás az 1. oldalról.) — A betakarításhoz NDK és cseh gépek melett 6 soros francia gyártmányút is impor­táltunk — ezek napi teljesít­ménye eléri a tíz holdat. Ilyen gép végzi a betakarítást a decsi és a nagymánydki szö­vetkezetben. — A művelés, a betakarítás gépesítésében ezek szerint tör­tént előrehaladás. Viszont még ott van az átvétel, a rako­dás... — Az átvétel, a rakodás ne­héz munka minden körülmé­nyek között. Ezért a cukor­gyár az átvétel koncentrálá­sa mellett olyan átvételi he­lyeket alakít ki, ahol jármű- buktató berendezéssel rakják le a beszállított répát. Ez a szovjet berendezés egy perc alatt ürít ki egy járművet, így tehát nem csak könnyebb, hanem gyorsabb is lesz az átvétel. Az idén az aparhanti szövetkezettel közösen a Hi­das—bonyhádi állomáson he­lyezünk üzembe ilyen beren­dezést, jövőre pedig Decs kör­nyékén. — Hallottunk arról, hogy a szorosan vett termelési kap­csolatokon kívül a cukorgyá­rak egyéb együttműködésre is tettek kezdeményezést. Mi­lyen együttműködést kínál Kaposvár? — A termelőszövetkezetek szarvasmarha-programjához kívánunk segítséget adni. a magunk lehetőségeinek kiak­názásával. Ennek lényege az, hogy a cukorrépa mellékter­mékeiből fehérjedús koncent- rátumot készítünk, az úgy­nevezett Urebetint. A gyár takarmánykeverő üzemet épít, amelyből jövőre már minden, lif indig élmény néhány órát együtt tölteni Vas Istvánnal, a Dalmandi Állami Gazdaság igazgatójá­val, a nagy műveltségű me­zőgazdasági szakemberrel. Él­mény? Rosszul mondom. Kí­nos lelepleződés azok számá­ra, akik a mezőgazdaság ál­szakértői. Vas István dolgo­zószobája egyike azoknak a dolgozószobáknak, amelyek­ben a hozzáértést mímelő tu­datlanság, a műkedvelő köz- életiség percek alatt leleple­ződik, bezzeg a hozzáértés, az ügyszeretet, a lelkesedés szin­te izzásba jön ennek a szo­bának a levegőjétől. Mutasd meg a dolgozószo­bád és megmondom ki vagy. Hát ez itt nagyon igaz. Az igazgató dolgozószobája egy örökké tevékeny, kiapadha­tatlan érdeklődésű, széles lá­tókörű ember alkotóműhelye. Élmény körülnézni benne. Több ez, mint dolgozószoba. A szemléltető eszközök tár­háza és árulkodó kirakat ar­ra nézve, aki mindig többet, még többet és legtöbbet akar tudni lépést tartva a világ­gal. Vas Istvánnak az a szo­kása, hogy amikor szenvedé­lyesen, nagy átéléssel magya­ráz, gyakran felugrik és a szekrényből, az íróasztalból bizonyítékot vesz elő, hogy még nagyobb nyomatékot ad­jon mondanivalójának, sza­vának. Ilyenkor fényképek, statisztikai adatok, piros ce­ruzával aláhúzott versek, iro­dalmi riportok, szakcikkek, grafikonok, takarmány minta- kollekciók kerülnek a tár­gyalóasztalra. Mindig érdemes Vas Istvánt meghallgatni, mindig lehet vele vita^ozni, de soha nem lehet kifárasz­tani. Győzi. Kiváló vitapart­ner, s jellemző rá, hogy ha szakosodó répatermelő gazda­ságot el tudunk látni szarvas­marha-táppal. — Ezzel a koncentrátummal már folynak hízlalási kísér­letek, egyebek között Tevelen, Kisvejkén, Nagymányokon, Aparhantot, Várdombon. Az eredmények meglepően maga­sak. Az átlagos súlygyarapo­dás eléri a napi 1400 gram­mot, és az egy kiló húsra ju­tó takarmánykoltség 14 forint. Úgy véljük, Kaposvár ezzel igen nagy segítséget nyújt a szarvasmarha-programhoz, a hízlalási eredmények fokozá­sához, a költségek csökkenté­séhez. Az elmondottakhoz még annyit kívánok hozzátenni, hogy a takarmánykeverőt a gazdaságokkal közösen, társu­lásos alapon akarjuk létre­hozni és üzemeltetni. — Röhrig elvtárs. végül már csak egy kérdés marad; mi a gyakorlati haszna ezeknek a többoldalúan alakuló kapcso­latoknak, holdakban mérhe­tően nő-e a gazdaságok ter­melési kedve? — A jövő évre szóló terme­lési szerződések kötését meg­kezdtük. Az eddigi tapaszta­latok kedvezőek. Azzal szá­molunk. hogy termelési kör­zetünkben — Somogy, Tolna, Baranya és Bács megyében — mintegy tíz százalékkal nő a termőterület, a jelenlegi tíz és fél ezer holdról tizenkétezer holdra. És ha mindehhez hoz­zájárul egy kedvező év, az ideinél jobb termés, akkor a termelők, a gyár és a nép­gazdaság egyaránt megtalálja a számítását. Természetesen, tovább kell keresni az együtt­működés esetleges újabb, min­denkinek egyaránt hasznos formáit. BI. vitatkozik, nagy-nagy tény­anyag birtokában vitatkozik. Politikus és gazdasági veze­tő egyszerre. Egyiket a másik nélkül el sem tudja képzelni. Egyszer egy több óráig tartó beszélgetés során, amikor a ta­karmányok ésszerűbb, racioná­lisabb tárolásáról és felhasz­nálásáról tartott előadást, a bi­zonyítékok sokaságát tárta elém. Már csak azt vártam, hogy az irodalmi folyóirat, a KGST szaklapja, az önköltség­számítás, az idevonatkozó sta­tisztikák, s egy Veres Péter- idézet után a bibliát teszi az asztalra. Ezzel azt akarom mondani, hogy tudásban, mű­veltségben szinte utolérhetet­len. Az igazgató Rengeteget olvas. Még a fe­lesége is besegít olyképpen, hogy a családi munkamegosz­tás szerint az újságokban, a folyóiratokban megjelöli, és aláhúzza férje számára a fi­gyelmet érdemlő, az újat mon­dó gondolatokat. Parasztember, földműves ember és nagy mun­kabírású ember. Félcipőben még soha nem láttam. Csizmát hord télen, nyáron és nincs abban semmi túlzás, hogy az ostobák megnémulnak mellet­te, s riadtan menekülnek kö­zeléből, a tanulni vágyó em­berek meg szinte szárnyakat kapnak intelligenciájától. Fecsegni, szallemeskedés cí­mén idétlenkedni nem tud. De fn-dálkódnt igen. A Dalmandi Állíuni Gazdaság ma egy olyan mezőgazdasági üzem Magyar­Munkások és konténerek Közeledik az ősz afc0f”: lom a teherszállításban. Au­gusztus végétől nagy munka hárul a vasúti és a közúti te­herszállításra. Ez természetes Is, hiszen a mezőgazdaságban az ősz a betakarítás időszaka: hozzá kell látni a burgonya, a cukorrépa, az alma szállításá­hoz. Ilyenkor igénylik a mező- gazdasági üzemek az őszi ve­tésekhez a műtrágyát, a lakos­ság jó része ebben az időszak­ban szerzi be a téli tüzelőt, az üzemek az exportszállításokhoz az év végi hónapokban kérik a legtöbb üres vagont. A megnövekedett áruszállí­tási feladatokat még a legjobb szervezéssel sem könnyű ellát­ni. Emlékezhetünk rá, hogy volt olyan időszak is, amikor rendkívül kritikus helyzetbe került a vasúti teherszállítás. Az őszi. csúcsforgalom idején nem kapott üres vasúti kocsit az építőipar, a cement és más építőanyagok szállításához, a tüzelő csak nagy késéssel ér­kezett meg a felhasználókhoz, s még az exportárukat sem tudták a külföldi megrende­lőknek határidőre elszállítani. A nehézségeket fokozta, hogy a fuvaroztató vállalatok a vas­úti kocsik megrakúsát a hét egyes napjaira, főként a hét­nek keddtől péntekig terjedő szakaszára korlátozták. Ugyan­csak gondot okozott, hogy az érkező megrakott tehervago­nokból a fuvaroztatók az áruk kirakását az éjszakai órákban, valamint szombaton és vasár­nap lényegében szüneteltették. Ezek után született meg a múlt év július 25-én a Gazda­sági Bizottságnak az az ismert határozata, amely a vasúti te­herszállítás meggyorsításáról intézkedett. Ez a döntés kö­telezővé tette az éjszakai, va­lamint a szombati és vasárna­pi rakodásokat. A határozat országon, amelynek van és ki­tűnően működik a belső gaz­dasági mechanizmusa. Egyik fontos feladat napjainkban ki­alakítani, megteremteni az ipa­ri és a mezőgazdasági üzemek­ben a belső mezőgazdasági mechanizmust. Ehhez a dal­mandi gazdaság máris mintául szolgál: a Tolna megyei terme­lőszövetkezetek és állami gaz­daságok modell-üzemnek te­kinthetik. Egyedülálló az az önállóság és felelősség, ami ebben az ál­lami gazdaságban a kerülete­ket jellemzi. Ez az önállóság és felelősség nagy mértékben növeli a kerületigazgatók ha­táskörét, fokozza a dolgozók érdekeltségét és alkotó kedvét. Vas István a gazdasági mecha­nizmust át tudta tenni a saját üzemére. Nem szórakoztató ember, de nagyszerű ember. Erélyesen fellép minden fegyelmezetlen, ség ellen. Nem játssza meg a jó embert, engedmények árán so­ha nem óhajt népszerű lenni, ezzel szemben nincs ‘olyan dol­gozó a gazdaság területén, akit ő ne ismerne. Egész Európát bejárta és amit látott, amit ta­pasztalt, azt itthon hasznosít­ja saját üzemében. Munkásőr. Tudását, tehetségét, tisztessé­gét a percemberkék, a kon­junktúralovagok csalásnak, képmutatásnak hiszik. A perc­emberkék nehezen tudják meg­érteni, hogy egy vezető nem a hajnalig tartó kártyacsatákat nem a véget nem érő lumpo­lásokat tartja a legnagyobb él­vezetnek, hanem az értelmes, a becsületes munkát, s alkotást. Vas Istvánra sokan és joggal felnéznek. Kommunista vezető. Sz. P. felhatalmazta a közlekedés- és postaügyi minisztert, és az Or­szágos Anyag- és Árhivatal el­nökét, hogy a kocsiálláspénz, a fekbér és a bírság jellegű ko­csibér eddigi összegét — bün­tető jellegű fizetési kötelezett­séggel —, átmenetileg felemel­jék. Ez a határozat 1971. feb­ruár 28-ig volt érvényben, de a kedvező tapasztalatok nyo­mán ezt a döntést 1971. már­cius 1-től további intézkedésig meghosszabbították. Mindenesetre ez a határo­zat jelentékeny mértékben hozzájárult a vasúti kocsik ki­használásához, csökkent az ál­lomásokon a kocsitartózkodási idő, meggyorsult a kocsifor­duló, s mindez azt jelenti, hogy több kocsit tud kiállítani a MÁV az árufuvarozáshoz. A vállalatok, üzemek, termelő- szövetkezetek a határozat óta nagyobb gondot fordítanak az árukirakodásra, hiszen súlyos összegeket kell fizetniük a ké­sedelemért. Ám a rakodási fel­adatokat főként az élőmunka szervezettebb kihasználásával teljesítik. A azonban nagyon n. i dnuuds sok gondot okoz az üzemeknek, vállalatoknak. Kevés a munkaerő, s erre a nehéz munkára ma már egyre kilátástalanabb segédmunkást kapni. Ez érthető is, hiszen rengeteg fáradsággal jár a vas­úti kocsikból kilapátolni a sze­net, a sódert, vasárnap is és éjszaka is izzadni a pályaud­varokon. Arról nem is beszél­ve, hogy kézzel jóval lassab­ban halad a munka, a vasúti kocsik mellett hosszú ideig vá­rakoznak az üres tehergépko­csik, s mindez rendkívüli mér­tékben megdrágítja az áru szállítását. Igazságtalanok len­nénk azonban, ha nem ismer­nénk el, hogy a vállalatok is nehéz helyzetben vannak, hi­szen a termelés fejlesztéséhek kevés a pénzük, és több vál­lalati vezető úgy vélekedik, hogy még mindig olcsóbb, ha a kézi munkát Veszik igénybe. Szerencsére egyre több már az lyan vállalat, amely felismer­te, hogy távlatokban nem le­het a kézi munkaerőre alapoz­ni, mindenképpen hozzá kell látni a rakodás gépesítéséhez. Hiszen ezzel nemcsak könnyeb­bé, hanem gyorsabbá is válik a szállítás, gyorsabb kocsifor­duló idő, tehát több árut szál­líthat a vasút. A rakodásnál alkalmazott gépek mennyisége főként a tö­megárukkal dolgozó építő­iparban növekedett. De egyre több rakodógépet alkalmaz a cukoripar, s egyre több üzem veszi igénybe az áruszállítás legkorszerűbb eszközét, a kon­ténert. Szerencsés fordulatról lehet beszámolni a rakodás gé­pesítésében. Egyre több üzem rendelte meg már az idén a rakodáshoz szükséges gépeket. Több helyen bővítik a raktár- területeket, korszerűsítik az iparvágányokat. A rakodásgé­pesítést ösztönzi az is, hogy a rakodásfejlesztési alapot léte­sítettek, a bírságjellegű kocsi­álláspénz összegének a fele a rakodás gépesítésének a fej­lesztésére fordítható. Az anya­gi eszközök odaítélése az erre alakult különbizottság hatás­körébe tartozik. Erre a pénzre azok a vállalatok pályázhatnak, amelyek olyan megoldásokat alkalmaznak, amellyel viszony­lag rövid idő alatt csökkenteni tudják a rakodási időt, és le­hetővé teszik a szállítókapaci­tás jobb kihasználását. A vasút ígéri: segít az üze­meknek kitűnően képzett szak­embereivel a rakodás gépesí­téséhez. Jó együttműködés ala­kult ki már eddig is a vasút és a nagyfuvaroztatók között, ebben a munkában. Különösen jól halad a rakodás gépesítése az ózdi és a diósgyőri kohá­szati üzemekben, Csepelen, Du­naújvárosban. Nagy anyagi eszközöket fordít a vasút a zá­honyi fogadóállomás átrakó­kapacitásának bővítésére. De nemcsak a gyors rako­dás a^ fontos, hanem annak a több százezer embernek a kí­mélése is, akik a téli fagyban és a nyári melegben ma még jórészt kézzel mozgatják az árut. Érdemes tehát együtt­működni a vasúttal, és fontos korszerűsíteni ezt a nehéz fi­zikai munkát. CSERKŰTIFERENC -------------------------------------------i Bőséges kínálat háztartási gépekből és a vas-műszaki cikkek többségéből Háztartási gépekből és a vas-műszaki cikkek többségé­ből továbbra is bőséges a kí­nálat — állapítja meg legújabb helyzetértékelésében a KGM kereskedelmi főosztálya. Egész sor vas-műszaki cikkből az el­múlt félévben tovább nőtt a termelés. Rádióból és mosó­gépből 13, centrifugából 19, hű­tőszekrényből 20 százalékkal több készült az idén, mint az előző év első felében, össze­sen 194 000 tévé, 145 000 hűtő- szekrény és 115 000 rádiókészü­lék gördült le a szalagokról. Az említett és sok más ház­tartási gép és készülék korlát­lanul kapható a boltokban, bő­ségesen tud szállítani az ipar porszívót és magnót is. A hiánycikk-lista tovább szűkült. Lényegesen javult az ellátás például szerárukból: ásóból, kapából. Néhány egyéb cikkből azonban továbbra is kicsi a kínálat. Kevés a kávé­főző ,a villanyvasaló és a vil­lanytűzhely. A KGM ösztönzi a vállalatokat arra, hogy a még hiányzó cikkekből többet gyártsanak s a választékot is bővítsék. Erre egyre inkább törekednek maguk a vállala­tok is. Villanytűzhelyből pél­dául erőteljesen fölfelé ível a termelés, az első félévben ösz­szesen 14 000 készült, másfél­szer annyi, mint tavaly az első hat hónap alatt. A KGM-vállalatok és a mi­nisztérium az értékesítés foko­zásának, az árukészlet forgási sebessége növelésének lehető­ségeit is tanulmányozza. Mint a KGM-ben elmondták, véle­ményük szerint a háztartási gépek és készülékek piacának telítettségéről még nem lehet beszélni, inkább arról van szó, hogy a lakosság egy része ke­véssé ismeri a gépek előnyeit, a választékot, a vásárlási le­hetőségeket. Például a részlet- fizetési akció bevezetése óta nagymértékben megnőtt az ér­deklődés a tévékészülékek iránt. A gyártó vállalatok a kereskedelemtől is azt kérik, hogy jobban informálják a kö­zönséget a vásárlási lehetősé­gekről* ily módon is segítsék a forgalom növekedését. (MTI) Népújság 1971. augusztus 25.

Next

/
Thumbnails
Contents