Tolna Megyei Népújság, 1971. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-24 / 198. szám
A kereskedelempolitika érvényesülésének megyei tapasztalatai Tegnap kereskedelmi szakemberek, városi tanácselnökök, járási hivatalok vezetői részvételével a kereskedelmi politika érvényesülésének Tolna megyei tapasztalatairól tartottak tanácskozást Szekszár- don. a megyei tanács épületében. A tanácskozást Szabópál Antal, a Tolna megyei Tanács elnöke vezette. Szabópál elvtárs a következőket mondotta: — Mai értekezletünk feladata, hogy a párthatározat, a Belkereskedelmi Minisztérium intenciói alapján megvizsgáljuk a kereskedelempolitika érvényesülésének Tolna megyei tapasztalatait, számot vessünk konkrét feladatainkkal. A megye kereskedelme az elmúlt ötéves tervidőszak alatt a párt életszínvonal-politikájának megfelelően fejlődött, lényeges minőségi változás következett be. Több olyan jelentős létesítmény épült fel kereskedelmi központokban, amelyek színvonalbeli változást jelentettek a korábbi helyzettel szemben. Az áruforgalomra a választék évről évre való gazdagodása jellemző. A javuló színvonal mellett is mutatkoznak problémák. Továbbra is maradtak hiánycikkek, időszakos és választéki hiányok. Egyes nagy- és kiskereskedelmi szervek nem mérték fel kellően a'lakosság igényét, és óvatos beszerzési politikát folytattak. Az árszínvonal növekedése azonosan alakult az országos átlaggal. A harmadik ötéves tervidőszak alatt emelkedett a kereskedelmi dolgozók létszáma, fejlődött szakmai és politikai képzettségük. A munkakörülményeik azonban még nem mindenütt kielégítőek. — Az elkövetkezendő évek feladatai a következők: A megye kereskedelmi szervei a lakosság fogyasztási igényei kielégítésénél fokozottabban vegyék figyelembe a családok differenciált jövedelemviszonyait. a foglalkoztatottságban, a lakosság korösszetételében bekövetkáJB változásokat. Különös gondot fordítsanak az alacsonyabb jövedelmű családok és rétegek ellátására, olcsó de jó minőségű árukból. Tovább kell bővíteni a megyei és a megyén kívüli beszerzési forrásokat. Az ágazati irányító tevékenységnek alapvető feladata legyen a piaci követelményeknek megfelelő árstabilitás kialakítása. A fogyasztói igények korszerű kielégítéséhez elengedhetetlen a kereskedelmi szolgáltatások színvonalának, a szolgáltató helyek területi elhelyezkedésének növelése, a már meglévők fejlesztése mellett. A megye kereskedelmében foglalkoztatottaik száma a negyedik ötéves terv időszakában 110O—1200 fővel növekszik. Ennek érdekében bővíteni kell a kiskereskedelmi tanulóképzés lehetőségeit. A rendelkezésre álló erőforrások nem teszik lehetővé a várható igények alapján szükséges hálózatfejlesztést és korszerűsítést. Ezért a kereskedelem bővítését úgy kell növelni, hogy a meglévő pénzforrásokat bővíteni kell a megyén belüli források összehangolt felhasználásával, és megyén kívüli szervek betelepítésének elősegítésével. — A kereskedelmi hálózat- fejlesztést úgy kell megoldani, hogy a megye minden lakott települése rendelkezzen megfelelő kereskedelmi hálózattal. A legmesszebbmenőkig figyelembe kell venni a periférikus területek fejlesztését, — tekintettel arra, hogy a megye lakóinak 16 százaléka itt él. A megyei tanács kereskedelmi osztálya és kereskeMagasabb színvonalon. Munkaügyi továbbképzés Tolna megyében A dolgozók tömegeit érintő munkaügy behatóbb megismerése, a munkaadó és munka- vállaló közötti viták részbeni megelőzése, főként pedig szakszerűbb intézése céljából Tolna megyében ebben az évben is megszervezik az üzemi, vállalati. hivatali munkaügyi döntőbizottságok tisztségviselőinek nyolchónapos továbbképző tanfolyamát. Különbözik az eddigiektől, hogy a negyedik alkalommal sorra kerülő továbbképzésen nem csupán a megye mintegy 160 elsőfokú döntőbizottság elnökeinek és tagjainak teszik lehetővé ismereteik gyarapítását, hanem benevezhetnek oda azok a munkaüggyel nem társadalmi munkában, hanem hivatalból foglalkozó dolgozók is, akik alaposabb munkájukhoz fontosnak tartják a jobb felkészülést.-A havonkénti előadással és konzultációval tervezett, az ősszel induló továbbképzés idei tömör tematikája tartalmazza a munkaügy legaktuálisabb témáit. Az előadás- anyagok felölelik a munka- viszonnyal, a munka végzésével, a munka közvetett és közvetlen díjazásával, a fegyelmi felelősséggel és felelősségre vonással kapcsolatos alapvető és legújabb jogszabályok, valamint eljárások ismertetését. A TMDB által e napokban postázott felhívásban foglaltak szerint, legkésőbb szeptember 15-ig kell beküldeni hozzájuk a jelentkezési lapokat. Érdeklődésűn^® é TMDB-nél tájékoztattak arról, hogy míg az elmúlt esztendőben kétszázhuszonketten vettek részt a továbbképzésen, Idén számítanak arra, hogy a jelentkezők körének bővítésére való tekintettel és az eddigi szokásokhoz híven, növekedni fog a továbbképzésen részt vevők száma. Háromszáz-három- százötven jelentkező esetén nem csupán a megyeszékhelyen, hanem Pakson és Tamásiban is indítanak tanfolyamot. delrni felügyelősége az ellenőrzések során nagyobb gondot fordítson az árak és a minőség ellenőrzésére. Tovább növekszik a tanácsok, és a kereskedelmet irányító szervek felelőssége a lakosság színvonalas ellátásáért. A tanácsok a lakosságot ellátó bolthálózat gazdasági tevékenységét Irányítják és ellenőrzik. — Mind a termeltetés, mind a piaci értékesítés kedvezőbb körülményeinek biztosításával segíteni kell a zöldség-, gyümölcsfelhozatal mennyiségének növelését és a minőség javítását. Sokhelyütt problémát jelent a bolti profilok megfelelő kialakítása. Gyakori, hogy a zöldség-, gyümölcs- értékesítés terhére a szaküzletek szeszes italok és egyéb oda nem tartozó áruk eladását szorgalmazzák. — A tapasztalat az, hogy a nagykereskedelmi és az ipari vállalatok árukínálata erőteljes. Ez igen kedvező jelenség. Helyeselhető, ha a jó kínálati viszonyokat a kiskereskedelem a maga javára kihasználja. vagyis igyekszik az árakat leszorítani, a megfelelő kondíciókat biztosítani. De ennek a helyzetnek alapvetően pozitív vonásai mellett vannak veszélyei, mégpedig ott. ahol a kiskereskedelmi és a szövetkezeti vállalat vezetése nem áll hivatása magaslatán és nem veszi figyelembe a fogyasztói érdekeket. A jó kínálati viszonyokra egyes kiskereskedelmi vállalatok úgy reagálnak, hogy nem vállalnak szerződési kötelezettséget, és készleteiket alacsonyabb szinten tartják a szükségesnél abból kiindulva, hogy áruszükségleteiket esetenkénti megrendelésekkel biztosíthatják. Ez zavarhatja a lakosság biztonságos áruellátását. — A megye egységes kereskedelem-hálózatfejlesztési terve elkészült, s jóváhagyásra került. A hálózatfejlesztésen belül fontos helyet foglal el az ellátatlan területek, a megye- székhely, a járási székhelyek és az új lakótelepek ellátásának biztosítása. A megyei tanács a negyedik ötéves tervben a kereskedelem-fejlesztés támogatására mintegy 20 millió forint támogatást biztosított — fejezte be beszámolóját Szabópál Antal elvtárs. A beszámolót hozzászólások követték. A résztvevők javasolták, hogy vizsgálják meg a boltok vasárnapi nyitva tartásának rendjét, a kisebb települések húsellátásának kérdését. Szó esett a megye zöldség-gyümölcs ellátásáról és az ellátás javításának lehetőségeiről is. Bérrendezés a művezetői! neh Elsősorban politikai munkának tekintették A közelmúltban a Pamuttextilművek Tolnai Gyárában jelentős bérrendezést hajtottak végre. Ennek hatása már most — egy hónap után — lemérhető, és egyértelműen az állapítható meg, hogy a vezetőség intézkedése, — a differenciált t bérrendezés — a művezetők, segédművezetők körében teljes egyetértésre talált. A szövőgyárakban egy művezetői beosztás nem olyan funkciót jelent, mint másutt, például a vasas szakmában. Itt a művezető tulajdonképpen fizikai munkát végez, — gépeket javít, lánchengert cserél — kevésbé szellemit. Rájuk van bízva húsz-harminc szövőgép, hat-nyolc-tizenöt munkásnő. A gépek üzemképességéért, a kis csoport tervének teljesítéséért a művezető a felelős, hogyan irányítja csoportját, a gépek mennyi ideig üzemképtelenek, milyen a kapcsolat a szövőket kiszolgáló részlegekkel. A művezetők körében sok éven át tapasztalható volt bizonyos elégedetlenség: nem differenciálták kellően őket. Korábban csak azt vették alapul a fizetés megállapításakor hány évig dolgozott a szakmában, hány gépet — munkásnőt — irányított. Az „egyenlősdi” többé kevésbé a jutalmazásoknál is helyet kapott, mert nem volt olyan megbízható mérce, amely kellően megkülönböztette volna őket. A tolnai gyárra a közeljövőben rendkívül nagy feladatok várnak: itt üzemel majd a fővárosból letelepített száz Ja- cquard-gép, az új szövő, előkészítő üzem beindítása még nagyobb felelősséget kíván egy- egy embertől, különösképpen a művezetőktől. A gyárban most értek el ahhoz a fejlődési stádiumhoz, amikor erősebben hangsúlyozódik a középvezetők szerepe. Lehetőségüket a termelés fokozására, és önállóságukat növelték, és ezzel egyidőben anyagi érdekeltségüket is meghatározták, szabályozták. A gyár vezetői éppen ezért a közelmúltban úgy határoztak, hogy a rendelkezésre álló bérfejlesztési alapból emelik a művezetők fizetését, kellően differenciálják őket. Hosszas tanácskozás kezdődött a pártós a szakszervezet, a KISZ vezetői és a gazdasági vezetők között. Mindenki egyetértett abban, hogy differenciálni kell, nehezebb volt megtalálni azonban azokat a tényezőket, melyeket figyelembe kell venni egy-egy művezető elbírálásánál. Jelentős összegű fizetésBefejezéshcz közeledik lyet kap a posta, a fodrász az újdombóvári szolgáltatóház építése, az új épületben he- a tej-kenyér-, és a zöldségüket. .. Foto; Gottvald. emelésről volt szó: átlagosan háromszáz forint jutott az alig több mint ötven művezetőre. Ezt a pénzt felosztani, nagy; felelősséggel járt. Nem is ha- markodták el a döntést. Sokat beszéltek a művezetőkkel: megkérdezték, hogyan osztanák ők el a pénzt, milyen javaslatot adnak a vezetőségnek. Végül is a sok tapasztalatszerzés után döntésre érett a művezetők bérrendezése. A differenciálásnál a következő lényeges szempontokat vették alapul: — az iskolai végzettség —« figyelembe vették, hogy jelenleg ki folytat tanulmányokat gimnáziumban, szakközépiskolában; — a gyakorlati idő — elsősorban azt vizsgálták, hogy ki mennyi időt töltött a szövőgépek mellett, tehát mennyi ideig volt, mint segédmű vezető* művezető a gépeknél; — milyen szakmai képzettsége van — lehetővé tette a gyárvezetőség már a korábbi években, hogy a művezetők tanulhassanak a különböző textilipari technikumokban* több mint tizen szereztek már technikusi oklevelet az utóbbi tíz évben; — milyen a vezetőkészsége — tud-e bánni az emberekkel* hogyan látja el feladatát, mennyire előrelátó, ót tudja-e tekinteni a távlati feladatokat* S ehhez szervezni csoportját; — milyen felelősségérzete van — előfordult, hogy egyes művezetők csak a szigorúan vett munkaköri kötelességet teljesítették, „nem tudta őket különösebben idegesíteni, ha valahol rosszul mentek a dob- gok, nem keresték az abból kivezető utat, a felsőbb vezetőktől várták az intézkedést” — állapították meg az ilyen művezetőkről* — végül: milyen emberi tulajdonságokkal rendelkezik a vizsgált személy. A gyárban főleg nők dolgoznak, nem mindegy, hogy a művezetők hogyan viselkednek munkatársaikkal szemben, alkalmasak-e arra, hogy rábízzanak nyolc—tíz—tizenöt munkásnőt* Behatóan tanulmányozták: tudja-e a művezető beosztottjait vezetni, képes-e velük együttműködni... A sok „differenciálási szempont” közül mi csak ezt a néhányat emeljük ki, mert végeredményben, ahogy a művezetők egyenként „megmérettek”, azt hosszadalmas volna leírni. Egy lényeges és egységes szempont vezette a gyár vezetőségét a bérezés megállapításakor: a lehető legtöbbet megtudni az érintett művezetőkről, hogy a döntés igazságos legyen. A fizetésrendezés a fentiek értelmében nem egyformán érintette a művezetőket. Volt aki hatszáz forintot kapott, de olyan is akadt, aki ötven forintot, vagy semmit sem. A fizetések rendezése a művezetők egyetértésére talált. Né- hányan „morgolódtak” csupán, s ők is csak addig, amíg meg nem magyarázták nekik, hogy miért így tettek különbséget a gyár vezetői, miért nem úgy, ahogy a reklamáló akarta. A művezetők bérrendezése nemcsak adminisztrációs munka volt a textilgyárban. A nyáron ez volt az egyik legfontosabb politikai akció, amelynek hatása ma már egyértelműen lemérhető a jó gazdasági munkában*.
