Tolna Megyei Népújság, 1971. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-15 / 192. szám

Néhány leg... Ä világ legrégibb himnusza a japán himnusz, melyet a IX. században komponáltak. A leg­hosszabb nemzeti himnusz a görög hinmusz, összesen 158 soros, a japán himnusz viszont mindössze 4 sorból áll. Ugyan­csak rövid Jordánia és San Marino himnusza. A világ legnagyobb — mű­anyagból gyártott — sport­jachtját az egyik dél-amerikai hajógyárban készítették. A 16,5 méter hosszú jacht csaknem 100 000 font sterlingbe került. A Lutine nevű jacht részt vett az Onion Patch regattán, me­lyet az Egyesült Államokban rendeznek a Long Island szi­get közelében az Atlanti-óceá­non. A világ legkisebb egyszemé­lyes helikopterét, amely nem nagyobb, mint egy motorke­rékpár, C. Wallis, a brit légi­haderő pilótája szerkesztette. A helikopter 1600 köbcentis motorral rendelkezik, maximá­lis sebessége óránként 160 km. A legtisztább tó. Lengyelor­szág legtisztább tava a Magas- Tátrában található Czarny Staw (Fekete tó): A fehér ko­rongot, amellyel azt mérik, mennyire áttetsző a víz, 17,5 m mélységben is látni lehet. Ugyanez a korong, ha a Baj- kál-tóban a víz mélyére leen­gedik, 20—30 méter mélység­ben is jót látható. A legnépszerűbb látványos­ság. — Franciaországban a leg­népszerűbb idegenforgalmi att­rakció a párizsi Eiffel-torony. •Tavaly összesen 2,5 millió tu­rista látogatta, ezek 70 száza­léka külföldi volt. Megkockáz­tathatjuk azt az állítást, hogy az Eiffel-torony az az idegenfor­galmi attrakció, amelynek lá­togatottsága a világon az első helyen áll. Franciaországban a második helyen a Versail­les-! kastély, a harmadikon pe­dig a Louvre áll. A legszebb bélyeg. — A vi­lág legszebb bélyegét 1968-ban Jugoszláviában adták ki. A „legszebb” címet az olasz „Col- lectionist” nevű bélyeglap ren­dezte közvélemény-kutatás jut­tatta a jugoszláv bélyegnek, Stressz-táblázat Egy fontos egészségügyi ta­nács: kerüljük az idegfeszült­séget. Ezt javasolja a Washing­ton állambeli Seattle egyete­mének pszichológusa, dr. Tho­mas Holmes, aki két éven ke­resztül vizsgálta az életkörül­ményekben bekövetkezett vál­tozásoknak a fizikumra és pszichikumra gyakorolt hatá­sát. Megfigyelésének eredmé­nyeit az alábbi stressz-táblá- zatban foglalta össze: Évi 300 pont: katasztrófa Stresszhelyzet Pontok Házastárs halála 100 válás 73 a házasság felbomlása 65 börtönbüntetés 63 közeli hozzátartozó halála 63 baleset vagy betegség 53 házasságkötés 50 elbocsátás 47 nyugdíjbamenetel 45 betegség a családban 44 terhesség 40 szaporulat a családban 39 a szülők gyermeke el­hagyja a családi otthont 29 após-, anyósgondok 29 a gyermek iskolába megy 26 konfliktusok a főnökkel 23 költözés 20 kisebb-nagyobb családi látogatás 15 szabadság 13 kisebb kihágás, szabálysértés 11 Dr. Thomas Holmes azt ál­lítja, hogy ha például a házas­társ halálát újabb házasság- kötés, börtönbüntetés, baleset, elbocsátás, szabadság, költözés és kisebb szabálysértés követi — és mindez egy éven belül —, akkor a szervezet kataszt­rófája elkerülhetetlen. •« Ot revolvergolyó Banálisán kezdődött: Mr. Williams, 57 éves biológus, Alaszkából San Franciscóba érkezett és hivatalos dolgainak elintézése után elhatározta, hogy moziba megy. A filmszín­házból kijövet azonban két bandita támadta meg. Elrabol­ták a pénzét és a vérző, esz­méletlen áldozatot a járdán hagyták. Williams, miután magához tért, nagy nehezen taxit hívott, visszatért a szál­lóba és lefeküdt aludni. Kínzó fejfájás gyötörte. Másnap reggel, mivel tom­pa fejfájása nem akart szűnni, Williams orvoshoz ment. Az orvos elővigyázatosságból rönt­genre küldte és miután meg­látta a leletet, majdnem el­ájult: tisztán, kivehetően öt golyó „ült” a páciens kopo­nyájában! A legmegdöbbentőbb az volt, hogy a sebesült tökéletesen egészségesnek érezte magát! Az öt golyó mindegyike cso­dával határos módon a kopo­nya olyan részeiben akadt el, ahol még nem veszélyeztette az alapvető életfunkciókat. Néhány milliméteres eltérés, bármelyik golyó esetében, azonnali halált okozott volna. Ciánhidrogénes dobozok Belzycen (Tomaszów Lubels- ki járás), ahol a hitlerista megszállás idején haláltábor működött, a közelmúltban épí­tési munkák során a markoló­gép fémdobozokat emelt ki a földből. Kitűnt, hogy a fém­dobozok a hitlerista bűnözők által a haláltáborokban hasz­nált ciánhidrogént tartalmaz­nak. összesen 36 ilyen doboz került elő. A lengyel vegyé­szek valamennyit megsemmisí­tették. Az ún. kéksavat a hit­leristák valószínűleg 1943-ban, a haláltábor kiürítésekor ás­ták el. A belzycei haláltábort a ná-' cik 1941-ben szervezték meg. Gázkamráiban több mint 600 ezer embert, főként lengyelor­szági, csehszlovákiai, magyar- országi és romániai zsidókat gyilkoltak le. A hitleristák a tábor barakkjainak és beren­dezéseinek megsemmisítése után a területet fával ültették be. A fényképen: a palackokat kiássák a földbőL Ban kj egy-múzeum amely Anton Karinger XIX, századi szlovén festő „Triglav a Bohinji-tónál” című festmé­nyének miniatűr reprodukció­ja. Európa legrégibb állatkertje a nyugat-németországi Stutt­gartban található. Az állatker­tet 1350-ben alapították. Az ál- latkert-matuzsálemek közé so­rolhatjuk még az 1752-ben ala­pított schönbrunni állatkertet és az 1793-ban létesített mad­ridi állatkertet. A világ legújabb panoptiku­ma nemrég nyílt meg Amsz­terdamban, de már ma is rend­kívül népszerű. A panoptiku­mot a Madame Tussaud-féle híres londoni viaszfigura-gyűj­temény szakembereinek közre­működésével szervezték meg. A kiállítás Hollandia történe­tét és mai életét mutatja be. A leghíresebb lengyel harang a krakkói Zsigmond-harang, amely a Wawel királyi vár székesegyházában található. A harangot I. Zsigmond lengyel király rendelésére Nürnbergi Behamus öntötte. A Zsigmond- harang súlya 8000 kg. Annak idején 3000 aranyba került. s nagyhírű Bank of Englandot ko- rábban más néven, de lényegé­ben 1694-ben alapították. London területén és London környékén egyedül a banknak állt jogában bankjegyeket kibocsátani. E jogért cserében az angol —francia háború idején köteles volt a királyt pénzzel ellátni. 1833. óta a Bank of England által kibocsátott bankjegyek törvényes fizetőeszközül szolgálnak. A bank tulajdonosai azonban ezzel sem elégedtek meg. Azon fáradoztak, hogy a bank megkapja a kizárólagos bank­jegykibocsátás jogát. 1921-ig a brit szi­geteken 279 jegybankot oszlatnak fel és még ugyanebben az évben — azaz ötven évvel ezelőtt — a Bank of England monopolhelyzetre tesz szert az angliai bankjegykibocsátásban. 1945-ben a ban­kot államosítják. A Bank of England gazdag történetét bizonyítja az a bankjegy-múzeum, amely a bank londoni központjában ta­lálható. Érdekes kiállítási tárgyakat le­het itt látni és olyan történetekről is értesül a látogató, melyek szinte a me­sével határosak. Itt van például az apróbetűs írással borított ötfontos bankjegy. E bankjegy 1856-ban került az egyik kereskedelmi hajó kapitányának birtokába, aki hajó­jával Cape Town-ba érkezett. A kapi­tány vette magának a fáradságot és ki­betűzte az írást. Kiderült, hogy ez a bankjegy valamikor egy angol tengeré­szé volt, aki Kelet-Afrika partjain hajó­törést szenvedett és egy néger törzs fog­ságába esett. Sorsát a bankjegyre je­gyezte fel és az ötfontos bankjegy ké­sőbb arab kereskedők közvetítésével fél Afrikát bejárta, amíg a tengerész honfi­társának kezébe került. Amikor a kapi­tány visszaérkezett Angliába, felkutatta a tengerész családját és értesítette őket a történtekről. A család a kormány köz­benjárását kérte, amely végül is hosz- szas fáradozás után felkutatta a tenge­részt és kiváltotta a rabságból. Nagy-Britanniában szokás volt külön­böző tudnivalókat, jelszavakat, idézete­ket, sőt kisebb irodalmi alkotásokat is bankjegyekre feljegyezni. A bankjegy­múzeum birtokában számos ilyen teleírt bankjegy van. Annak idején ki is adták e jegyzetek antológiáját, amely a könyvpiac egyik bestsellere lett. A múzeumban láthatók ún.házasság- közvetítő” bankjegyek is. Egyszer pél­dául egy boldogtalan szerelmes ötfontos bankjegyre jegyezte fel szerelmi kálvá­riáját, kiöntve szíve keserveit. Az utol­só sorokban arra kérte a bankjegy jö­vendő női tulajdonosait, könyörüljenek meg sorsán és írjanak neki néhány vi­gasztaló szót. Még a címét is megadta. Négy év múlva egy gazdag fiatal öz­vegyasszonytól kapott levelet, aki vi­gasztaló szavakkal enyhítette fájdalmát. A fiatalember levélben köszönte meg a vigasztaló sorokat. Hosszú levelezés in­dult közöttük, végül az özvegy javasolta a fiatalembernek, látogassa meg. A fia­talember el is utazott hozzá és kölcsö­nösen megtetszettek egymásnak. Sor­suk további alakulását bárki kitalál­hatja. A múzeumnak van két nagy értékű bankjegye is. Az egyik egy egypennys bankjegy. 1800-ban a Bank of England tulajdonosainak ugyanis az az ötletük támadt, hogy a pénzérméket bankje­gyekkel váltják fel. Ki is bocsátották az első egypennys sorozatot, de a bank­jegykibocsátás hamarosan abbamaradjt, mivel ez a pénz nem vált népszerűvé Az emberek inkább az érmét választot­ták. Ezért a világon ma mindössze né­hány egypennys bankjegy maradt fenm és ezek értéke évről évre növekedett. Ma az egypennys bankjegyért a gyúj- tők több ezer fontot is megadnak. A londoni múzeum egy másik ritka­sága az egymillió fontos értékű bank­jegy. A Bank of England csak négy ilyen bankjegyet bocsátott ki. Az egyik Rotschild báró birtokában van, a többi három ismert angol pénzemberek tulaj­donát képezi. A múzeum csak e bank-, jegyek másolatával rendelkezik. A múzeumban számos hamisított bankjegy is látható. A legérdekesebb az a kitűnően hamisított ötfontos bank­jegy, amelyen oly apró betűkkel, hogy szinte észre sem lehet venni, a követ­kező felirat áll: „Ez a bankjegy hami­sítvány. Aki elfogadja, az szamár”. Az a hamisító, aki e bankjegyek „kibo­csátására” specializálta magát, több mint tízezer font értékű bankjegyet ho­zott forgalomba. A hamisítást sokáig senki sem vette észre, végül is egy hiva­talnok véletlenül felfedezte a feliratot, A tréfás kedvű hamisító bíróság elé ke­rült. Az ügyésznek azonban nehéz dol­ga akadt, mivel a vádlott kitűnően vé­dekezett: ártatlanságát azzal indokolta, hogy valamennyi bankjegyen szerepel a megfelelő felirat, tehát nem állt szándé­kában becsapni az embereket! Ennek ellenére a bíróság bűnösnek találta, de enyhe büntetést szabott ki rá. A második világháború után a bank­jegy-múzeum gyűjteménye azokkal a hamisított bankjegyekkel gyarapodott, melyeket a hitleri Németország bocsá­tott ki.

Next

/
Thumbnails
Contents