Tolna Megyei Népújság, 1971. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-15 / 192. szám
u Hogyan csinálják ? POLITYKA írja: 2. Több ilyen forrás van. Az első kétségkívül a külkereskedelem. A magyar üzletekben tapasztalható árubőség jelentős mértékben annak köszönhető, hogy a magyar népgazdaság szoros kapcsolatban van a világgazdasággal. Az új gazdaságirányítási rendszer természetesen ösztönző hatással van a külgazdasági kapcsolatokra, de e kapcsolatok egyrészt (például Lengyelországgal összehasonlítva) amúgyis igen jelentősek voltak, másrészt egyáltalán nem olyan bizonyos, hogy növekedésük és a külkereskedelemben bekövetkezett változások az új gazdasági modell közvetlen eredményei. Azaz elképzelhető. hogy e változások az új modell nélkül is megtörténtek volna. A reform bevezetését követő időszakban a külkereskedelem forgalma — 1967-hez képest — elég lassú ütemben növekedett. Szerkezetében sem következtek be nágyobb változások, 1970-ben viszont a forgalom rendkívül gyorsan növekedett, elsősorban az import vonatkozásában, ugyanakkor jelentős strukturális átalakulás is történt. A magyar népgazdaság bekapcsolódása a világgazdaságba volumenében csaknem kétszer akkora, mint a lengyel népgazdaságé. Országaink körülbelül azonos fejlettségi fokon állnak, ugyanakkor az egy lakosra jutó külkereskedelmi forgalom nagysága Lengyelországban 108 (import), illetve 107 dollár export), Magyarországon pedig 220 illetve 203 dollár. A magyar üzletek új, vonzó külsejét biztosító ipari eredetű fogyasztási cikkek importja a reform bevezetése előtt és közvetlenül a reform után mintegy 120 millió dollár értékű volt. Ez az import 1970-ben 220 millió dollárra emelkedett. Ugyanilyen értékben importált 1970-ben ipari eredetű fogyasztási cikkeket Lengyelország is. Csakhogy a magyar piac 10 millió lakost, a lengyel pedig csaknem 33 millió lakost lát el. Azaz egy magyar állampolgárra 1970-ben 22, egy lengyel állampolgárra pedig nem egészen 7 dollár értékű import jutott. Ezt ki kell még egészítenünk azzal, hogy az elektrotechnikai ipar és az elektronika Magyar- országon viszonylag fejlettebb, mint Lengyelországban, vagy legalábbis nagyobb választékoan látja el termékeivel a piacot. így még érthetőbbé válik a magyar boltokban tapasztalható árubőség. Ami a motorizáció fejlődését illeti: Magyarország 1970-ben 49 000 személyautót importált, míg Lengyelországban összesen 47 000 autó került forgalomba (hazai autóipar és import). A déligyümölcsök importja a következőképpen alakult: Magyarország — C0 000 tonna (egy főre 6 kiló), Lengyelország — 80,4 ezer tonna (egy főre 2,5 kiló). A kávé: Magyarországon egy főre 2,5 kiló, Lengyelországban 0.5 kiló. E különbségek jól érzékeltetik a két ország piaci helyzetében mutatkozó különbségeket. Ipar; eredetű fogyasztási cikkek, személy- gépkocsi, déligyümölcs és kávé importjára Magyarország 1970-ben mintegy 300 millió dollárt költött. Ha hasonló áruellátást kívánnánk biztosítani, akkor nekünk hozzávetőleg egymilliárd dollárt kellene a fenti cikkek importjára fordítani, ami minden bizonnyal meghaladja nemcsak jelenlegi, de még az' 1975-ös lehetőségeinket is. Mindezt alátámasztja az, hogy nálunk egy olyan esetleges mo- dellvúltozás, amely maximális mértékben megközelítené a magyar modellt, nem lenne olyan hatékony, mint Magyarországon Ez természetesen nem zárja ki azt, hogy a fogyasztási cikkek importjában nem ragadjunk meg minden lehetőséget és ne tanuljunk a magyaroktól. Hiszen az ipari eredetű fogyasztási cikkek 220 millió dolláros magyarországi importján belül 170 millió dollár jut a szocialista országokból történő behozatalra. Melegen ajánlom az érdekelteknek, tegyenek egy kis kirándulást a budapesti iparcikk-üzletekbe, ahol valósággal elszédíti az embert a a magyar, lengyel, csehszlovák, NDK, bolgár eredetű árutömeg... Magyarország e téren — úgy látom — kitűnő megoldásra bukkant: felfedezte a KGST-orszá- gok piaci árucseréjében rejlő lehetőségeket. Nem kétséges, hogy ebbe a cserébe mi is az eddiginél jóval nagyobb mértékben bekapcsolódhatnának. A szocialista országokból importált — egy lakosra jutó — ipari eredetű fogyasztási cikkek értéke (gépkocsi nélkül) Magyarországon 17 dollár. Nálunk — 5.5 dollár. Számunkra tanulságos adatok. Felvetődhetnek azonban itt bizonyos kételyek. A múlt évben a magyar külkereskedelmi mérlegben 170 millió dollár értékű deficit mutatkozott. Azt jelentené ez, hogy a piaci bőség alapja a hitel, az ország eladósodása? Nem valószínű. Igaz, Magyarország (más szocialista országhoz hasonlóan) nem hozza nyilvánosságra a fizetési egyenlegével kapcsolatos adatokat, de nem tartom valószínűnek, hogy ez a mérleg veszélyben lenne. A múlt évben 3,6 millió külföldi turista járt Magyarországon, ezenkívül a tranzitutasok száma további 2,7 millió. Bár a magyarok igen sokat utaznak külföldre, nyilvánvaló, hogy az idegen- forgalom mérlegét jelentős többlettel zárják. Bizonyára pozitív a szolgáltatások egyenlege is, már csak Magyarorszag kedvező fekvése miatt is (a Duna főszakasza és más közlekedési útvonalak kereszteződésében fekszik.) A jólét tehát nem hitelen nyugszik. Mégis a múlt évben az új gazdasági mechanizmussal szoros kapcsolatban jelentkezett egy probléma: az import hatalmas arányú növekedése mellett az export jóval gyengébb ütemben fejlődött. Az idegenforgalom — a magyar- országi prosperitás egy másik forrása — alig néhány év alatt hatalmas méreteket öltött. 1960- ban (tranzit nélkül) 244 000, 1965- ben 1.3 millió, 1970-ben 3,6 millió külföldi turista járt Magyar- országon. A tranzitutasok száma a következőképpen alakult: 280 0007 817' 000, 2,7 millió. Az idegenforgalom népgazdasági jelentőségétől eltekintve nem közömbös az sem, hogy az idegenforgalomból a lakosság is jelentős hasznot húz. Gondolok itt a Magyarországon fejlett fizetővendég-szolgálatra, a külföldi tulistáknak nyújtott különböző szolgáltatásokra, stb. Nincsenek adataink azzal kapcsolatban, mennyi jövedelme van a lakosságnak az IdegenforgaloniDól, de nyilvánvaló, hogy több száz forintról vagy milliárdokrol van szó. A magyarországi jólét harmadik tényezője: a hazalátogató emigránsok. Az 1956-os dissziden- sekre gondolok. Számuk nem túlságosan magas (körülbelül 200 000 fő), ami a világ minden részében élő több millió lengyelhez képest csekély szám. E külföldi magyarok azonban legalább két szempontból különböznek a lengyel emigránsoktól. Először is elsősorban értelmiségiekről, szakemberekről van szó, akik külföldön szakmailag és anyagilag is érvényesültek. Másodszor ezeket a magyarokat rendkívül erős kötelékek fűzik hazájukhoz, többek között családi kapcsolatok is. Azaz Magyarországon ma igen sok olyan család él, amelynek közeli hozzátartozója van külföldön, olyan hozzátartozója, aki többnyire jó, sőt gyakran igen jó anyagi helyzetben van. Amikor tehát ezek az emigránsok már bizonyos anyagi jólétet értek el külföldön, ugyanakkor pedig az országban kialakult általános politikai légkör lehetőséget nyújtott arra. hogy a magyar családok felvegyék a kapcsolatot ..külföldre szakadt” rokonaikkal, megindult az anyagi támogatásnak az az áradata, amely sok magyar család jelenlegi jólétének egyik fontos forrás«!. E támogatásban — és ez is különbözik a mi helyzetünktől — elsősorban a városi, főként értelmiségi családok részesülnek. A jólét negyedik tényezője: a mezőgazdaság helyzete. Lengyel- országhoz képest két fő eltérést kell megemlítenünk. Először: a mezőgazdasági termelés Magyarországon sokkal stabilabb. Bár az időjárás a múlt évben nem kedvezett a növény- termesztésnek és így a termés 14 százalékkal volt alacsonvabb. az elmúlt ötéves tervidőszakban a növénytermesztés általában magas színvonalon mozgott és az 1969. évi rekordtermés ellensúlyozta az 1970-es nehézségeket. Az állattenyésztésben is magas színvonalat értek el (kisebb csökkenés csak 1969-ben volt tapasztalható). Nem a legjobbak viszont a kilátások idén (a tavalyi rossz termés miatt.) Másodszor: Magyarországon másként alakul a mezőgazdasági nyersanyagok és az élelmiszer külkereskedelmi mérlege, Igaz, az importon belül e csoport aránya 11 12 százalék, viszont az export is állandóan a 22 százalék fölött van (ebből 1,8 százalék a borexport, 1,7 százalék pedig az almaexport). Végeredményben a mezőgazdasági eredetű cikkek ex- portja pontosan egy a nem szocialista országokkal folytatott kereskedelemből adódik. Nálunk ez a mérleg sokkal kedvezőtlenebbül alakul, ugyanakkor nagyfokú ingadozás jellemzi. ,a magyarországi jólét ötödik tényezője: a magyar nemzeti jóvedelem felosztása az utóbbi években a társadalom időszerű (fogyasztói) igényei szempontjából sokkal kedvezőbben f’^ktüt, mint nálunk. Az 1966— 1970-es tervidőszakban a felhalmozás aránya 23.5 százalék volt (nálunk meghaladta a 20 száza- j™“4-,a gazdasági reform bevezetésér követő első két évben (1968 1969) a felhalmozás- H?* a nemzeti jövedelemiben betöltött aránya még csökkent is a fogyasztási alap egyidejű növekedése mellett. Ezek tehát a magyarországi prosperitás fő tényezői. A gazdasági reformmal való összefüggésük kétoldalú. Egyrészt bizonyos objektív tényezők elősegítették a reform sikeres végrehajtását. Másrészt az új gazdasági mechanizmus Is lehetőséget nyújt arra, hogy az objektív tényezők előnyeit jobban és nagyobb mértékben használják ki. S ugyanakkor a fellendülés további lehetőségeit Is biztosítja. AZ MMG BEMUTATKOZIK III. Vízszintes: 2. Ebből a műszerből a Szovjetunióba is exportál a Műszergyár. A Zsiguli gépkocsik egyik fontos tartozéka. 15. ízeltlábú. 18. Izomkötószalag. 20. Szeretett személy. 21. Kossuth- díja£ matematikus (György). 22. Nem egészen sűrű! 23. ... Vegas, város Kaliforniában. 25. Sor. 26. Fatányéros. 27. A jazz egyik — .főleg improvizációkban alapuló irányzata. 28. USA-tagallam. 30. Hitegető. 32. Korrövidítés. 33. Szintén. 34. Visszafelé vigyáz rál 35. Nem megy el. 37. Heréit kos. 39. Erő anagrammája. 41. A bél kóros kitiiremlése a boa* alá (névelővel). 42. A legkisebb állandó vízfolyás. 43. Gléda. 45. Melltű. 47. Az ,,egri remete ’ 50. E műszer a modern háztartási gépek egyik fontos része. 53. Utószó. 56. Toinörödik. 57. Kerek szám. 59. Olasz és magyar gépkocsik betűjelt. 60. Kossuth-díjas író (Sándor, 1903—1966). 61. Megzavarodott jövendűmondó! 63. ... Tiki: Heyerdahl tutajának neve. 65. Ritka férfinév. 67. Város az Oka mellett, Moszkvától délre 68. Keresztül. 69. A szabadba. 71 Roham. 74. A hazai csecsemőgyógyászat megalapozója (Pál). 75. Krivoj . . . város a Szovjetunióban. 76. Töltött csokoládészem. 78. Vas németül. 80. Rendben van! 81. Fa része. 82. Zenekarra, énekkarra és magánének- szólamokra írott zenemű. 83. Rosszat kívánsz neki. 85. ö, németül. 86. Téli sport. 87. Hegesztőkészülékek nélkülözhetetlen része, melynek gyártása az MMG egyik fő profilját képezi. Függőleges: 1. A Műszergyár legismertebb termékei. 3. Csak a szélein övezi! 4. A szekszárdi Műszergyár emblémája. 5. Éneklő szócskák. 6. Végtagok vize- nyője. 7. Divat — nagyszüleink nyelvén. 8. A modern török állam létrehozója: Kemal ... 9. NT. 10. Köztársaság Afrikában. 11. A tavaszi természet ilyen. 12. Elavult címzésrövidítés. 13. Egy- köri uralkodó, volt uralkodó. 14. Beethoven-epigon (Ferdinand). 15. Platina és nitrogén. 16. Csont latinul. 17. A gépkocsik legfontosabb jelzőműszere — szintén a Műszergyár terméke. 19. Széchenyi Zsigmond egyik vadászkönyvének címe. 22. Bocsánatkérő szó az angolszász országokban. 24. Zokog. 27. Dögevő trópusi ragadozó. 29. Lévitézlett francia terrorszervezet betűi. 31. Balett- táncosnő (Adél). 34. Női becenév. 36. Hangosan mérgelődik. 38. Gabonaféléket károsító gombaféle. 40. Egyenlő. 41. Hivatalos irat. 44. Hant. 45. Főnök, vezető, angol eredetű szóval. 46. Szi- getcsopöht a Csendes-óceánban. u 48. RZT. 49. Alacsony hőmérsékletű. 51. Kovácsmühely-kellék. 52. Van ilyen törvénykönyv is. 54. Orosz kelttészta-féleség. 55. Talál. 58. A tv egyik gyermek- szereplője (Kati). 59. Becézett női név. 62. Tanította, vaia. 64. Ragadozó madarak. 66. Férfinév is. oroszlán is. 68. A fény örök kísérője. 70. Ipari tanuló a múlt rendszerben. 72. Örahang. 73. Egyik testrésze. 76. Kecskelábú isten a görög mitológiában, (ékezethiánnyal). 77. íme! 79. Idegen tagadás. 82. Kérdőnévmás. 83. Kerti munkát végez. 84. Diplomáciai kocsik jelzése. Beküldendő a vízsz. 2., 50, 87. a függ. 1., 4. és 17. sz. sorok, valamint az első két forduló korábban megadott meghatározásainak megfejtése együttesen 1971. augusztus 23-án déli 12 óráig a megyei művelődési központ, Szekszárd címre levelezőlapon. A levelezőlapra kérjük ráírni: Aü MMG BEMUTATKOZIK! S ZEHES, i Népújság 12 1971. augusztus 15.
