Tolna Megyei Népújság, 1971. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-15 / 192. szám
■i u SZÁZÉVES BLOKK — 11. — Halk kopogásra ébredt. Felkelt. a kulcsot elfordította a zárban. Fiatal nő állt az ajtóban. — Elhozták a holmiját — mondta, s átnyújtotta a bőröndöt. — Ügy tájékoztattak — mondta Kloss —. hogy ebben a házban csak egyetlen idős hölgy lakik. Azt hittem, hogy az a személy kopog, aki ide beengedett. — Az igaz, hogy csak ő lakik itt — válaszolta a lány. — Megengedd, hogy bemenjek. Éltem az alkalommal, hogy elment vásárolni. Elhatároztam, hogy meglátogatom magát. — Tessék, tessék helyet foglalni — mutatott Kloss az egyik székre. — Jól hallottam? Azért jött, hogy engem meglátogasson ? — Saint Gilles kisváros, főhadnagy úr, és kitűnően működik a pletykaposta. Egyetlen új vendég érkezése sem kerüli el a helybéliek figyelmét, s mivelhogy a szálláscsináló altiszt szeret felönteni a garatra, meg lehet tudni tőle egyet, s mást, például azt, hogy az új tisztet Hans Klossnak hívják. — Nem értem — fakadt ki erélyesen a tiszt. — Mit akar? Mit keres? Mi van abban, ha valóban Klossnak hívnak? — Ilyenkor mindig érezte, hogy teljes nyugalom árad el lényén, ami csalhatatlan jele annak, hogy idegei a pattanásig feszülnek. — Eljöttem meglátogatni Oberleutnant Klosst, mivel most már tudom — külön hangsúlyozta a „most már” szavakat —, hogy maga az, akinek mondanom kell valamit. — Mondja — szólt Kloss és mielőtt a lány kinyitotta volna a száját, tudta, hogy mit fog mondani. — Párizsban a legjobb gesztenyét a Place Pigalle-on lehet kapni. A férfi cigaretta után nyúlt, megkínálta vendégét is. Időt kellett nyernie. Csaknem fizikailag érezte a szoruló hurkot. — Tehát azért jött, hogy arról tájékoztasson, hogy milyen ízletes a Place Pigalle-on vásárolt gesztenye? Nemrég jártam Párizsban, megkóstoltam az ottani gesztenyét, lehet, hogy éppen a Pigalle téren, ki tudja? Nem hiszem, hogy valamiben is eltérne az ottani minőség az Opera előtti téren árult gesztenye minőségétől. — Ne tetesse magát, főhadnagy — szólalt meg a lány komolyan. — A jelszó másik két tagját éppen olyan jól tudja, mint én. — Jelszó? Szépen vagyunk, mademoiselle. Tisztában van azzal, hogy ha nem kapok közelebbi magyarázatot, azonnal letartóztatom? — Értem — mondta a lány komoran. — Tehát már bekövetkezett a baj, már jelentkezett macánál valaki ezzel a jelszóval... Kloss hallgatott. Mi ez? Provokáció? Ha igen. akkor zsákvarró tűvel hímezték. Elért nem buta ember. Ösztöne tehát ezúttal sem csalt és a provokátor von Vormann?! Akkor pedig. .. A lány nem rémült meg, igyekezett fesztelenül viselkedni, talán túlzottan is. — Veszélyes játékba kezd, hölgyem, én Abwehr-tiszt vagyok. — Tudom. Kérem, hallgasson meg figyelmesen. — A lány odalépett az ajtóhoz, hirtelen kinyitotta és újra becsukta. — Három héttel ezelőtt még nem tudtuk a nevét, csak pontos személyleírást kaptunk magáról. Emberünk elővigyázatlan volt. A németek karma közé került. Ha élt, kikényszeríthették belőle a jelszót. Ha bárki ezzel a jelszóval fordul magához, az provokátor. .. — Maga tehát... — Engem bármikor megtalál a „Le Trou” panzióban, a nevem Jeanne Mole. Akármelyik német tiszt meg tudja mutatni az utat hozzám. — Nem értem, miről beszél? — Majd ha megérti, keressen fel. — És ha azonnal elrendelem, hogy tartóztassák le? — Te ezt nem teszed velem, „J—23-as”. Tisztában vagyok vele, hogy a helyzet rendkívül ostoba és szöges ellentétben áll munkánk valamennyi elvével, de nem volt más választásom, féltem, hogy valaki megelőz. Most menjen ki a ház elé és nézzen körül, hogy nem ólálkodik-e a környéken valamilyen gyanús alak. A jövőben már a legnagyobb nyugalommal tudom meglátogatni bármikor, ugyanis olyan nők táborába tartozom, akiket gyakran látnak német tisztek társaságában — fakadt ki dühösen. Az utca kihalt volt. — A látogatást ne halogassa. legjobb volna még ma este találkoznunk — mondta a lány az előszobában. — Ha már megtörtént a baj, majd együtt törjük a fejünket. Nélkülünk úgy sem boldogul. Maga német? — Nem — mondta gépiesen, s azonnal kapcsolt, hogy ezzel az egyetlen szóval Jeanne Mole kezébe adta magát. — Baj van — mondta —. nagy baj van. Ha tudok, este elmegyek. Ez azt jelentette, hogy elmegy, ha addig Vormann át nem adja őt Elértnek. Vagy még rövidebben fogalmazva — ha még életben lesz, mert élve nem adja át. Jeanne bólintott. Ő is így gondolta. (Folytatjuk) Népújság 4 1971. augusztus 15. A Magyar Posta négy bélyeget magába foglaló blokk kiadásával teszi teljessé az első bélyegünk megjelenésének centenáriumát köszöntő sorozatot, amelyet legutóbb ismertettünk. A blokkon a felszabadulás után megjelent jellegzetes bélyegeinkkel találkozunk újra. Az első bélyegen a Szovjetunió 30 éves jubileumára kiadott sorozat 60 filléres értékét látjuk, amely Kisfaludi Stróbl Zsigmond alkotását, a budapesti Gellérthegyen álló felszabadulási emlékmű főalakját ábrázolja. A második bélyeg az egyik legszebb sorozatunkhoz, a népviseleteket bemutató 1953. évi kiadáshoz vezet, Nagy Zoltán művészi metszetéről őrhalmí menyecske mosolyog ránk. 1 A Lánchíd jól ismert körvonalai tűnnek fel a harmadik bélyegen, ahogy az 1958. évi repülősorozat 2 forintosán látszik. A blokk jobb alsó sarkán Alekszej Leonov, a világűrbe elsőnek kilépő ember alakja ragadja meg tekintetünket, a tiszteletére kiadott 1 forintos bélyeg képe ismétlődik. A blokk bélyegeinek névértéke, a díszítő rajzi elemek, a feliratok elrendezése azonos a sorozat értékeivel. Alul „100 éves a magyar bélyeg” felirat olvasható, mellette balról postakocsi, jobbról hangsebességnél gyorsabban száguldó repülőgép jelképezi a bélyeg évszázadának technikai fejlődését. VÁLTOZIK A VILÁG? A Magyar Nemzet c. lap 1943—1944. évi példányaiban a hírekben olvastuk: „A posta, hogy megszüntesse a spekulációt, nem ad ki zárt számban bélyeget. E tiszteletre méltó cél azonban azt eredményezte, hogy a magyar bélyeg elárasztotta a világot. Magyarországon milliós példányszámban veszik meg az új bélyegeket (ez is spekuláció), ezek pedig névértékűket, vagy azt sem érik meg... A posta érdeke az is, hogy minél szebbek legyenek a magyar bélyegek, hiszen a bélyeg szépsége a kelendőség első feltétele... Az utolsó magyar bélyegek technikai kiállítása szakkörökben nagy visszatetszést keltett. Az államnyomda papíranyaga rossz és munkája sem kellő gondosságú. Ezért az az általános vélemény, hogy a magyar bélyegek nyomtatását másutt kellene végezni. Elsősorban a bankjegynyomda jöhet számításba ...” Az egykori problémák csekély módosítással ma is léteznek, csak a sorok írója változott, közel három évtizeddel idősebb lett. AZ ELSŐ FECSKÉK Az 1972. évi Netto osztrák és a Michel német katalógus első példányai megérkeztek. A nálunk erősen gyűjtött két ország bélyegeit hazájukban az előző évi szinten értékelik. Az osztrák kiadások közül az 1851. évi cinóber színű Merkur 32, 500 Schilling most, (tavaly 28 000). A továbbiakban nem változtak sem a „nagyágyúk” (Dolfuss, WIPA, Renner blokk) sem kisebb értékű sorozatok, kivéve néhány 1955—57. évi kiadást. A német katalógus külseje és ára erősen módosult, de tartalma kevés újat hoz. Egy-egy klasszikus bélyeg, pl. Baden 1. szám 1200 (1100), Bajor lb szám, 2500 (2000) emelkedése mellett eddig nagyra értékelt sorozatok árleszállításával, találkozunk. így az 1928. évi Ébert 70 (100), 1931. évi Polarfahrt 750 (800) márka. A háború utáni soroknál van kisebb emelkedés is, ’ Postakürt 800 (670), a fekete felülnyo- másos Berlin 220 (200), de általában a tavalyi színvonal a jellemző. A helyzet most. az igazi filatelistáknak kedvez, van mód sok ritka sorozat viszonylag kedvező áron való megszerzésére. A mozdulatlan árak azt is jelzik, hogy a túlzottan felhajtott egyes kiadások értékét csak az idő múlása alapozza meg, ezt kell a gyűjtőnek türelmesen kivárnia. szovjet Újdonságok öt modern grafikai megoldású bélyeg jelent meg a Szovjetunió népeinek spartakiádéja alkalmából. A sport jeleneteket ábrázoló sorozat méltó a versenyeken elért kiváló eredményekhez és a hasonló témájú kiadások hagyományaihoz. Mint ismeretes, 1935-ben jelent meg először bélyeg spar- takiádéra, a tíz értékből álló kiadás egyike a legritkább sportsorozatoknak. A képzőművészeti alkotások kedvelőinek szívét hét gyönyörű kivitelű bélyeg örvendezteti meg a leningrádi Ermitázs és a moszkvai Puskin múzeumban őrzött világhírű festményekről. Vinci, Tiziano, Chardin, Franz Hals, Poussin, Murillo, Picasso neve fémjelzi a sorozatot, amelynek elkészítése során sikerült áz eredeti műveket hűen reprodukálni. Kábeleken függő magasát A dinamikusan fejlődő nyugatnémet mannheim—-ludwigshafeni iparvidék közlekedési gondjainak enyhítesere négyszintes felüljárórendszert építettek, mégpedig nem mindennapi műszaki megoldással. Az új pályaudvari ^sinhalo- zatot áthidaló, 24—33 m széles acél felüljáró középső részét egy 75 m magas, négylábú acélpilonra függesztettek fel 38 nagy szilárdságú kábel segítségével. A fcliiljaro- rendszer legelső két szintje a vasúti forgalom egy i eszet es az autóforgalmat, a harmadik szintje a távolsági vasut- forgalmat, a legmagasabb, negyedik szintje pedig a teherjárművek átmenő forgalmát bonyolítja le. ■ , A ludvvigshafeniek büszkék a korszerű technikát jelképező, a városképből magasan kiemelkedő, szép vonalú pilonra s az alatta húzódó 550 m hosszú magasútra.
