Tolna Megyei Népújság, 1971. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-14 / 191. szám
Szekszárdi táncosok Franciaországban És a fővállalkozó ? — 550 kilométerre Párizstól — Három helyett hat fellépés — Tapsorkán, zsúfolt nézőtér Az első napon Párizsnak, csak a zsúfoltságát ismerték meg. A repülőtérről egyenesen Saint-Romain de Benetbe siettek. S csak a visszafelé indulás előtti néhány órában ismerkedtek a világhírű város nevezetességeivel. A Szekszárdi Táncegyüttes tíznapos vendégszereplése során a Párizstól mintegy 500—550 kilométerre eső atlanti-óceáni tengérsávot, az üdülővárosok közönségét hódították meg. * Az utazás a SZÖVDSZ és a MESZCV kezdeményezésére jött létre. A meghívó város Saint-Romain de Benet volt, ahol nemzeti táncfesztivált tartottak. A hat hazai együttes mellett a magyarok voltak a külföldi vendégek. A francia tévé híradójában közölt részleteket a július 24-én megtartott fesztivál műsorából — a magyarokéból is! —, amelyet egy szabadtéri színpadon bonyolítottak le, úgy 3000 néző előtt. Az együttes sikere nagy volt. S ezt nemcsak a taps jelezte az egyes fellépések alkalmával. Róluk írtak és közöltek fényképeket az újságok és az előre lekötött 3 feilépés is hatra bővült, hogy legalább a meghívások egy részének eleget tudjanak tenni. A siker talán legfényesebb bizonyítéka, hogy a tévéAz Iparművészeti Múzeumban augusztus 17-én megnyíló nagyszabású tárlat a kubai népi iparművészettel ismerteti a tárlatlátogatókat. A több mint 300 tárgyat felvonultató kiállítás áttekintést ad Kuba ötvös-, textil-, kerámiaművészetéről, felvillantja a kubai népművészet gazdag hagyományait és mai törekvéseit. A koreai nép harcáról és alkotómunkájának eredményeiről vall az a kiállítás, amely augusztus 28-án kerül a nézők elé, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének Dorottya utcai kiállító- termében, A vadászati világ- kiállítás gazdag programjába illeszkedik be a műcsarnok tíz termében augusztus 27-én nyíló nemzetközi képzőművészeti kiállítás, amelyen 19 ország mintegy 162 művésze szerepel az ember és a természet kapcsolatát tükröző alkotásaival. A kortárs művészek képei mellett a Szépművészeti Múzeum és a Nemzeti Galéria legértékesebb, e témakörrel foglalkozó művészi anyagát is bemutatja a tárlat. Ugyancsak a vadászati világkiállításhoz kapcsolódik az Ernst- múzeumban augusztus 28-án nyíló „Ember és természet” című fotókiállítás. Ezen a nemzetközi seregszemlén 26 ország fotóművészeinek mintegy félezer felvétele kerül a közönség elé. A fővároson kívül jelentős kulturális esemény színhelye lesz Jászberény és Dunaföldvár, ahol a lengyel napok keretében népművészeti tárlatok, filmbemutatók, szellemi vetélkedők és hangversenyek részese lesz a közönség. Az angliai Hull város Fe- rens art gallery kiállítótermének látogatói ezekben a napokban ismerkedhetnek meg a „Magyar múzeumok kincsei” címmel megrendezett tárlaton, a hazai múzeumokban őrzött gazdag gyűjtemény, műkincsek fotodokumen tu maival. Drégely László festőművész alkotásaival az amszterdami Siau galériában ismerkedhetnek meg a képzőművészetek kedvelői. A tárlaton látható híradós szereplés után ismét megjelentek a kamerák és a Kincse—Rábai: Háromugrós, valamint Szitay—Eéres—Varga: Hortobágyi pásztortáncok produkciókat teljes egészében felvették. Amikor erre a második tévéfelvételre sor került, a Szekszárdi Táncegyüttes Saint Fortban táncolt. Felléptek volna D’Oleron szigetén is, de a szemerkélő eső mindössze két számot engedélyezett az együttesnek, aztán mintha dézsából öntötték volna a vizet, úgy megeredt az ég. s mit sem ért a cimbalmot védő hatalmas paraplé, a színpadon folyt a víz és a síkos padozaton életveszélyessé vált a tánc. A nézőtér itt fedett volt, de senki sem kívánta a magyarok fejét venni a félbemaradt előadásért. A színpad teteje a felhős és szakadó égbolt volt. D'Oleron szigetén tehát elmaradt az előadás. Kárbaveszetj; a mintegy 1500—2000 néző belépődíja, pedig a jegyekért borsos árat kértek. Személyenként 6—7—8 frankot, azaz úgy 40 forintot kellett letennie annak. aki kíváncsi volt a magyarok műsorára. * Royan volt a következő állomás. Egyetlen fellépés, zsúfolt ház előtt, az igény pedig az lett volna, ha legalább anyagot egyébként ezt megelőzően a párizsi Galerie Sachae és a La Rochelle Eve galériában is bemutatták. Derkovits Gyula reprezentatív gyűjteményes kiállítása Berlinben, az Altes-múzeum- ban mutatkozik be, az NDK fővárosa közönségének. A proletár-festőművész tárlatát a későbbiek során Prágában és Pozsonyban is megrendezik. A hónap végén „Európai grafika” címmel nemzetközi grafikai kiállítás nyílik a velencei bien- nálé központi termeiben. A prágai magyar kultúra rendezésében a legjobb magyar politikai plakátokból nyílik kiállítás, a csehszlovák főváros központi tisztiházában. háromszor mutatják be műsorukat. Royan, az Atlantióceán egyik legszebb és legmodernebb fürdőhelye. A második világháború mindössze 5 házát kímélte meg. A régi Royan többi épülete egyenlő lett a földdel. A franciák hipermodern várost emeltek az elmúlt 25 év alatt, s az 5 épületet meghagyták, memen- tóként. A Szekszárdi Táncegyüttesnek itt volt a legnagyobb , a sikere. Egy sportcsarnokban léptek fel, amelynek külső részén helyezkednek el a lelátók, s a pályák, a belső és fedett része pedig kulturális célokat szolgál. * Saintmaixentben népünnepély volt. Két alkalommal mutatkoztak be. Iiletve másfélszer, mert a vidék csapadékban gazdag, s a felhők közbeszóltak a második fellépés derekán. A népünnepélyhez keretet egy nagyszabású sajtvásár adott. Hagyomány ez e vidéken. Az együttes fellépése is sajátságos körülmények között a népünnepélyhez, annak hangulatához igazodva zajlott. A szabadtéren felállított színpad körül aránylag kevés volt az ülőhely. Csuoán néhány száz. A közönség állva nézte a műsort. Aztán akinek megfáidült a lába, vagy kiszáradt a torka, az tovább- állt. A tfifné", azé”t nem fogyott. csak cserélődtek az emberek. Az AFantl-óce-m s vidékén szezonidőben szállodát kaoni lehetetlensév. Az együttes tagjai magánházaknál éjszakáztak. A vendéglátás pazar volt. Elkényeztették, és banánnal, naranccsal szinte agyonetették a lányokat. A csoport kirándulásai jól sikerültek. Megismerkedtek fellépéseik színhelyeivel, a kedves kisvárosokkal, jártak Cognacban, a konyakgyárban. Nemcsak megnézték és sorra- járták, amíg a borból konyak lesz, hanem a végtermékből kóstolót is kaptak. S amikor már megismerkedtek a nedűvel, hát közelebbről megszemlélték, hogy hogyan készül az üveg, amiben a konyakot árusítják. Európa egyik legmodernebb üveggyárában jártak. Töltöttek néhány órát egy francia farmon is, és bejárták La RochelNéhá a dicsérettel is baj van: nem az kapja, akit valóban megilletne. Valami ilyesféle történt a Népszabadság Tanévnyitás — tatarozással című cikkében is (Megjelent 1971. augusztus 12-én az 5. oldalon.) Idézünk belőle: „A .hírhedt’ budatétényi iskola, a Bajcsy-Zsilinsizky utca 1—3 szám alatti intézmény sorsára valamivel több mint féléve felhívtuk a figyelmet. Életveszélyes állapota miatt több tantermet ki kellett üríteni, más tantermekben omladozó falak között, aládúcolt mennyezetek alatt folyt az oktatás: pedagógusok és gyerekek aligha tudtak koncentrálni a tananyagra, sokkal inkább arra, hogy mikor hullik rájuk a recsegő-ropogó födém. Az új tanévben — talán néhány nap késéssel — végre visszatérhetnek a nagytétényi meg budafoki iskolákba száműzött gyerekek. A tanács megkülönböztetett figyelmétől és felügyeletétől kísérve az ÉRDÉRT és a Duna Tsz építőbrigádja dicséretes gyorsasággal szereli az előregyártóit elemekből készülő nyolctantermes új intézményt a régiek mellett ” Mivel a megdicsért három közül egy negyedik a főszereplő, s az lévén éppen Tolna megyei szerv — Dombóvári Univerzál Szövetkezet —, meglepett bennünket e tálalás. Nem kívánjuk vitatni senkinek sem a valóságos érdemeit, ki miért megdolgozott, legyen részese az elismerésnek is. De az igazságnak tartozunk annyival, hogy egy kicsit hozzátoldjunk a Népszabadság megállapításához. Az ÉRDÉRT ez ügyben végeredményben a közvetítő szerepét vállalta a fővállalkozó Dombóvári Univerzál Szövetkezet és a tanács között, ami természetesen tiszteletre méltó dolog, de... A Duna Tsz valóban dolgozik ezen az építkezésen, de csak mint alvállalkozó. Persze, ez is tiszteletre méltó dolog, de mindenképle-t, ezt a hajdan volt tengeri kikötőt, amelyet faképnél hagyott a víz. * A Szekszárdi Táncegyüttes tíznapos vendégszereplése során a Párizstól, mintegy „00— 530 .kilométerre eső atlanti- óceáni tengersávot, az üdülőpen ferde beállítású az összkép, mert a közel 4 millió forintos beruházás fővállalkozóját nem említi a cikk, mintha az nem is létezne. Ha valakinek érdeme, hogy bélátható időn belül elkészül ez új iskola, az a Dombóvári Univerzál Szövetkezet. Ha valaki sok áldozatot !hozott ennek érdekében, akkor az a dombóvári szövetkezet. Az iskola építése ügyében ez év késő tavaszán (!) keresték meg a Dombóvári Univerzál Szövetkezetei. A tanács képviselői elpanaszolták, hogy milyen áldatlan oktatási körülmények álltak elő a b"da- tétényi iskola megrongálódásával. Pénzük volt, de kivitelezői kapacitás nem. A dombóváriak e megkeresés időpontjára már bőven lekötötték a kapacitásukat, amit jómagam is tanúsíthatok, hiszen erről nem egyszer beszéltem a szövetkezet vezetőivel. A legkézenfekvőbb az lett volna, hogy visszautasítják a kérést, annál is inkább, mert az úgy szólt, hogy „azonnal”. A szövetkezet elnöke azonban ezt mondta: — Nagyon jól ismerve az ifjúsági problémákat, az ifjúsággal kapcsolatos feladatokat, a közoktatási gondokat, erre való tekintettel megpróbálkozunk ezzel a nem kis feladattal. Ha nem oktatási intézményről lenne szó, már eleve nem vállalnánk el, de- hát így minden erőnket megfeszítjük. .. A szövetkezet azonnal noz- zálátott a szervezéshez, a technikai kivitelezéshez, noha a dokumentációs feltételek sem voltak teljes egészében adottak, de abból indultak ki, hogy az iskola megépülésén a hangsúly. Már áll is a faszerkezetű épület, kellő erővel dolgoznak rajta, és minden jel szerint rövid’ időn belül átadhatják rendeltetésének. A fővállalkozó, aki nem szerepel a megdicsértek listáján, „csupán ennyit” tett és tesz a budatétényi iskoláért. B. F. városok közönségét hódította meg. A meghívó város, Saint- Romain de Benet táncegyüttese a III. Duna menti folklórfesztivál vendége lesz. Talán egy fellépés erejéig vendégül látja majd őket ez alkalomból Szekszárd. MÉRY ÉVA íaKsonyi Mihály szekszárdi lakos 7u év óta jár malomba. Hétéves volt, mikor édesapja először egy dunai vízimalomhoz vitte. Több mint 50 éve kezdte a maga termelte búzát hordani a malmokba 1960 óta tsz-tag, akkor, a belépés évében aratott utoljára. Azóta a tsz-től vásárolja a kombájn által betakarított kenyérnekvalót, és a tsz fogatával hozza a malomba. Csütörtökön délelőtt 10 óra körül kocogott a szekszárdi malomhoz. Odaállt a kocsi a rakodóhoz, és lerakták a 4 zsák búzát. — Minden termelőszövetkezeti tag vásárolhat, aztán hozhatja cserére. Háromszáz forintot kérnek a Garay Tsz- ben egy m izsa búzáért, jelzem, van olyan tsz, ahol csak kétszázötvenet, meg tudok olyanról, ahol az öregek egy mázsa búzát ingyen kapnak. Amit most hoztam, az kétszázegy kiló. A szekszárdi tsz-tag otthonosan mozog a malomban. A mázsáról garatba borítja a négy zsák gabonát, aztán átballag a lisztkiadóhoz. Itt 48 kiló finomlisztet, 14 kiló kenyérlisztet és 62 kiló korpát töltenek zsákjaiba. Amikor megrakodik, lovai közé csapva elporoszkál. „Fél évre letudtam a malmi gondot” — mondja. A búza őrletése. a malomba járás ma már alig van kapcsolatban a paraszt- emberrel. Legtöbb helyen boltban vásárolják a kenyeret, nem kell liszt a kenyérsütéshez, kalácshoz meg ugyanazt a finomlisztet lehet vásárolni az üzletben, mint amit a malomban adnának. Most, az aratás után egyre többen jönnek, hozzák a tsz-től vásárolt búzát. A szekszárdi malomban nyolcvan-kilenc- ven mázsa búzát cserélnek tíz-tizenöt nap alatt — húsz-harminc tételben -r- lisztért. A körzet nagy: Decsröl, T'enge- licről, Űcsényből is járnak ide, hozzák a tsz-től vásárolt búzát. A malom öreg gépeivel — 1913-ban készítették a budapesti Ganz és Tsa Danubius Gépgyárban a legöregebb hengerszéket — a legfiatalabbat ugyanitt 1923-ban — naponta három vagon lisztet készítenek. Idén, amint beérkezett az új búza, garatra engedték, pedig jobb lett volna az új termést pihentetni néhány hétig a raktárban, akkor jobb lisztet lehetett volna készíteni. A termelőszövetkezetek d tagság set- gítségére vannak a lisztcserénél is. A tengelic-szőlőhegyi termelőszövetkezet J például csütörtökön nyolc gazda búzáját tehergépkocsin hozták, — több mint 30 mázsát —, itt pedig mindenkinek saját zsákjába rakták a finomlisztet, a kenyérlisztet és a korpát. Az örletés díja, minden mázsa után nyplc kiló búzavám. Számos gazdasszony a kényelmes megoldást választja. Pékhez viszi a lisztet és csak a kenyérért kell elmenniök. Balogh Ferenc, az őcsényi tsz raktárosa például négy mázsa búzát cserélt be és a malomból egyenesen a pékhez vitte a lisztet. A szekszárdi és más malmokban is a régi „mónárvilág” már csak az idős szakmunkások emlékezetében él. Az új szakmunkások már ilyen fogalmakkal ismerkednek: kereskedelmi őrlés, FŰSZERT -szállítmány. A szekszárdi malomban kiváló minőségű lisztet készítenek. Bár a búza minőségétől függ a liszt minősége, de sok múlik a molnárokon is: hogyan állítják be a nedve- sítőt, a hengerszékeket, szitákat. Az utóbbi években nem volt kifogás a szekszárdi malom lisztjére. Tavasszal ugyan több reklamáció érkezett, mert a lisztnek kissé fanyar szaga volt, de ezt az Indiából származó zsáktól kapta. A szekszárdi malomban hat hengerszéken dolgozzák fel a búzát, több száz méter transzmisszió szíj hajtja a különféle gépeket, felvonókat.- Pj Hazánk művészi értékei — kiállításokon 4 fi/5 S í O if B S JW
