Tolna Megyei Népújság, 1971. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-13 / 190. szám
Magasabb szinten Hasznosítják az esti egyetemen tanultakat £0 Ünnepségek a megyében augusztus húszadikán Számuk nagy, szerzett ismereteik birtokában sokat tehetnek a közös ügy érdekében. Szinte nincs is a megyében olyan település, ahol ne találhatnék meg a magasabb fokú marxista műveltségre szert tett, esti egyetemet végzetteket. A körükben és részben bevonásukkal végzett vizsgálat tanulságainak megszívlelé- se a pártoktatási évadnyitás közeledtével aktuálissá válik. Ezerötszáznál többen vannak. Az ideológiai-politikai-világné- zeti ismereteket megsokszorozó, színvonalas oktatást nyújtó marxista egyetem 14 esztendő alatt a hároméves tagozaton 1450 végzős hallgatót bocsáj- tott ki, míg a szakosított tanfolyamokon 71-en fejezték be államvizsgával tanulmányaikat. Noha nem egykönnyen követhető nyomon a 14 év alatt végzettek holléte, és még nehezebb lemérni az elsajátítottak alkalmazását a mindennapi életben, arra vállalkozott ebben az esztendőben az esti egyetem igazgatósága, hogy mindezekről felmérő vizsgálatot folytasson. Ennek befejeztével összegezték a főbb jelenségeket, s jó néhány, az ősszel induló évadban máris hasznosítható megállapítást tettek. Az előzetes kiválogatást végző pártszervezetek, -szervek, az oktatói kar és a hallgatók számára egyaránt figyelemreméltó értékelés olvasható a vizsgálatot összegező jelentésben. Megnézték, hogyan alakult a kommunisták és pártön- kívüliek, a nemek aránya, a világnézeti-erkölcsi beállítottság mellett figyelemmel kísérték, mily mértékben vesznek részt a volt hallgatók a társadalmi életben, s milyen funkciókat töltenek be napjainkban. Nagyok az eltérések a járások között a kommunisták és pártonkívüliek megoszlása terén, a párttagok aránya a legalacsonyabb a paksi járás 59 százaléka, míg a legmagasabb 85 százalékkal vezet Szekszárd. Sokatmondó, kifejező bizonyítéka az esti egyetem világnézeti, nevelő hatásának, hogy megyeszerte mintegy 10 százalékra tehető azoknak a száma, akik esti egyetemi tanulmányaik során, vagy annak befej eztét követően léptek be a pártba. Nemek szerint; az esti egyetemet végzettek túlnyomó többsége, mintegy 80 százaléka férfi, nagy a szóródás a nők járásonkénti aránya terén, ez 12-től 26 százalékig terjed. Tennivalókra utaló megállapításuk, hogy a nők a párton belül képviselt számarányuknál is alacsonyabb mértékben kerültek az esti egyetemre. Egészséges képet mutat az a tény, hogy a hároméves tagozaton végzetteknek jelenleg mintegy fele aktív propagandista. Ebben a megyei átlag felett áll a paksi és a tamási járás, viszont Dombóvárott és Szekszárdon még van mit tenni, ugyanis náluk a legalacsonyabb a propagandamunkával megbízottak száma. Ugyancsak jelentős az esti egyetem káderképzése, a végzetteknek több mint egyharmada különböző politikai funkciókban — pártmunkások, párttitkárok, választott testületi tagok, aktívák, állami, vagy tömegszervezeti vezetők — tevékenykedik. Műhelyvezetőtől felfelé, a végzett hallgatók csaknem fele tölt be gazdasági vezetői posztot, többségük szakmai munkáján túlmenően is rendszeresen végez társadalmi-politikai munkát. Szembetűnt és figyelmeztetőnek tartják, hogy az esti egyetemet végzett értelmiségieknek mintegy 15 százaléka, az alkalmazottaknak pedig körülbelül 10 százaléka vonakodik, távol tartja magát a rendszeres közéleti tevékenységtől, vagy csupán esetenként vállalkozik rá. Ennek fő okát abban jelölték meg, hogy közülük jó néhányan csupán a főiskolai végzettség elérése végett iratkoztak be az esti egyetemre. Előbbiekkel kapcsolatban nem felesleges emlékeztetni a megyei pártbizottságnak az értelmiséget tárgyaló Uborkabetakarító gép A Budapesti Mezőgazdasági Gépgyárban elkészült az első hazai tervezésű uborkabetakarító gép. A gép készítését nemcsak a konzervgyárak, hanem a mezőgazdasági termelőszövetkezetek is szorgalmazták. Az uborka szedéséhez sok munkáskézre van szükség, ugyanakkor heteken keresztül kell a kertészetekben ezzel a munkával foglalkozni. Mezőgazdasági növény- nemesítők és a gépszerkesztők együttműködése révén készült el az uborkabetakarító gép. Ezt csak olyan termés betakarítására tudják használni, amely egyszerre éri el — legalább nyolcvan százalékban — a feldolgozási nagyságot. A nemesített uborkát “ a Fejér megyei Örspusztán vetették el, itt is próbálják ki a betakarító gépet. A Paksi Konzervgyár szervezésében sorra kerülő bemutatón — melyet augusztus 17-én tartanak — Tolna és Fejér megyei mezőgazdasági szakemberek, gépkísérleti intézetek, és konzervgyárak vezetői vesznek részt. Hőség a hőségben Az elmúlt hetekben gyakran panaszkodtunk a pokoli hőségre. Nehezen lehetett kibírni a szokatlanul nagy meleget. Hát még az úgynevezett meleg munkahelyeken. .. — Megszoktuk már. Letöröljük a homlokunkat, aztán oda se neki — mondja egy fiatalasszony a megyei kórház mosodájában. Kovács Andrásnéval, a mosoda vezetőjével sorra járjuk a munkatermeket. Hiába, fagyszabadság van, de a hőszabadságot még nem találták föl. — De kacér vagy már megint — szólnak egymásnak, ha a szokásosnál eggyel több gombot hagytak nyitva a köpenyen. Havonta átlag négyszáz mázsa ruhát mosnak és vasalnak, s ez a nyári hónapokra is vonatkozik. Hiába korszerű a mosoda, hiába végzik gépek a munka nagy részét, a negyvenegy embernek alig van ideje megállásra. Kostyán János mosómester csupán a kötelező hosszú nadrágra panaszkodik. — Ez a lúg miatt kell, de nagyon meleg. Igaz, hogy kapjuk ezt a kis ásványvizet, de hét órán át negyven fokban dolgozni éppen elég. Aztán meg, még otthon sem panaszkodhatok, mert a feleségem meg a tejiparnál dolgozik a konyhán. Azt mondja, hogy náluk még melegebb van. ülésére, ahol erőteljesen bírálták az egyén tekintélyét is romboló kétarcúságot, ahol kitértek a szocialista világnézetet oktató és mást valló pedagógusra, szóba hozták a természettudományos képzettsége alapján gyógyító, s ugyanakkor idealista telítődésű orvos napjainkban még nem ismeretlen alakját. Az elenyésző, kicsiny töredéket leszámítva, jó tapasztalatokat szereztek a felmérés során a végzett hallgatók világnézeti, erkölcsi beállítottsága és magatartása terén. Túlnyomó többségük szilárdan magáénak vallja a tudományos, a materialista világnézetet, elkötelezettségéhez híven e szellemben cselekszik, hirdeti és terjeszti meggyőződését. Vissza- és előrepillantottak e felméréssel. Az összes eddigi hallgatóra kiterjedt vizsgálat igazolta a legfőbbet, hogy az esti egyetem betölti káderképző rendeltetését, hivatása szerint felkészít a ma és a holnap egyre növekvő teendőire. A felmérés ugyanakkor hasznos tanulságokkal, és a következő pártoktatási évadokban megszívlelhető okulással is szolgált. H. E. Kulturális rendezvényekkel, sportprogramokkal, munkás— paraszt találkozókkal emlékeznek meg szerte a megyében tizenkilencedikén és húszadikán alkotmányunk évfordulójáról és az új kenyér ünnepéről. A legrangosabb ünnepség színhelye Báta lesz, ahol húszadikán délelőtt tíz órakor adják át, a saját erőből épült termelőszövetkezeti székházat és a művelődési házat. Az ünnepi beszédet Péter János külügyminiszter, megyénk egyik országgyűlési képviselője mondja. A műsorban fellép a bátaiakón kívül a jugoszláv mohóli kultúrcsoport. Tamásiban is húszadikán kezdődik a háromnapos lovas- verseny, amelyen részt vesz három jugoszláv, egy román és egy litván lovasklub is. Rajtuk kívül számosán érkeznek a megye állami gazdasági és termelőszövetkezeti klubjaiból. Baranyát a Mecsek Lovasklub képviseli. Délelőtt Tamási utcáin színes menet halad végig, a népviseleti bemutató résztvevői. Húszadikán délután kettőkor lesz az ünnepi nagygyűlés, ahol dr Lénárt Lajos mezőgazdasági és élelmezési miniszterhelyettes mond beszédet. Kiosztják a népvise- leti bemutató díjait is. Szedresben tizenkilencedikén adják át a törpevízmű- vet, Harcon pedig a klub- könyvtár ünnepélyes átadására kerül sor. Dombóváron tizenkilencedikén ünnepi tanácsülést tartanak. Ugyanitt szerveznek munkás-paraszt találkozót is. A megye több más községében immár a hagyományoknak megfelelően, kerül sor a munkás—paraszt találkozókra. Nem egy termelőszövetkezet dolgozói aratási ünnepséggel egybekötve tartják a megemlékezést Bátaszéken szövetkezeti napot rendeznek. A községben egésznapos kultúr- és sportműsor lesz. A bátaszékieken kívül több más község dolgozói is részt vesznek a szövetkezeti nap rendezvényeim Minden bizonnyal nagy sikerre számíthat például a halászléfőző verseny. Szekszárdon szovjet—magyar, Dunaföldváron lengyel—magyar baráti találkozót rendeznek. A programból úgy tűnik, színes programokkal emlékeznek meg megyénk dolgozói az alkotmány és az új kenyér ünnepéről. Fél országot bejárják A fiókvezető javulásra számít A MEGYESZÉKHELY Autóker üzletében egész nap sok a vevő, állandó a sorbanállás, az alkatrész beszerzése pont olyan időt rabló mulatság, mint szombatonként a húsvásárlás a hentesüzletben, vagy mint csúcsforgalomban a levélfeladás a postán. Életünk megrontója a kényszerű ácsor- gás, várakozás és az autótulajdonos, vagy szabadságot kér vagy egyszerűen ellóg a munkahelyéről, ha vásárolni akar. Tulajdonképpen a munkafegyelem megszilárdítása értelmetlen erőlködés mindaddig, amíg a szolgáltatás, az áruellátás olyan, amilyen. Kutnyánszki István fiókvezetővel beszélgetve megtudjuk: a szeksizárdi Autóker üzlet „magánfogyasztókat" és közületeket lát el áruval. S tulajdonképpen azért nagy a torlódás, mert viszonylag kicsi az üzlet. Nyilvánvaló, hogy ha nagyobb eladótér volna, akkor az adásvétel meggyorsulna. Főleg akkor nagy a torlódás, amikor egyszerre 10— 15, esetleg harminc közület képviselője is megjelenik vásárlási szándékkal.. „Nem tudunk lépést tartani az igényekkel” — mondja a boltvezető teljes joggal. Naponta általában 200 vevő tér be a szekszárdi Autóker üzletbe. 1969-ben egymillió nyolcszázezer forint volt a havi átlag- forgalom, 1971-ben, az idén eddig a havi átlagforgalom négymillió forint. Ezzel a növekedéssel nem tartott lépést az üzlet, minthogy 1969-ben nyolcán dolgoztak benne, jelenleg tizenegy ember és három tanuló bonyolítja le a havi négymillió forintos átlag- forgalmat. Nincs elegendő raktártér. A fiókvezető az alkatrészellátás javulására sízámít, de a közü- letek és a magán gépkocsi-tulajdonosok ezt csak akkor fogják érezni, ha sikerül legalább egy száz négyzetméter alapterületű raktárhelyiséghez jutni. Erre egyelőre nincs semmi remény, semmi kilátás. AZ AUTÓKER-KALAUZ ismertetőjében közli a kedves vevővel, hogy „Minden egyes vidéki üzletünk a Magyarországon forgalomba hozott gépkocsi alkatrész-utánpótlását is biztosítja a magánfogyasztók és a kSzülétek részére.” Ez így nem állja meg a helyét, vagy legalábbis a szekszárdi üzletre ez nem vonatkozik, minthogy nyugati márkájú gépkocsik alkatrészeinek beszerzésével, árusításával itt nem foglalkoznak és megfelelő számú dolgozó híján nem is foglalkozhatnak. Úgy tűnik tehát, az Autó és Alkatrész Kereskedelmi Vállalat propagandacsoportja többet ígér, mint amennyit adni tud. Nyilvánvaló, hogy egy vidéki üzlet nem rendezkedhet be a teljes ellátásra, de annak semmi értelme, hogy olyan azínben tüntessék fel, mintha be volna rendezkedve. A szekszárdi üzlet vevőközönsége egyébként nemcsak Tolna megyéből, hanem Bajáról, a bajai járásból, Baranya megyéből és Somogy megyé- gől „verbúválódik”. Sajnos néhány alkatrész változatlanul hiánycikk, illetőleg jóval nagyobb a kereslet, mint a kínálat és az eladónak gyakran kell azt mondania, hogy sajnos nincs, vagy már nincs. A fiókvezető elmondja, hogy a Moszkvics 408-as gépkocsihoz szükséges gömbcsukló és kor- mányösszekötőrúd-fejből havonta mindössze tizet kapnak, s ezzel szemben legalább havonta folyamatosan ötvenre lenne szükség. Ennél a típusnál hiánycikk az első futómű alkatrészei is. Felesleges lenne a hiánycikklistát részletezni, felsorolni, tény, hogy az alkatrészellátás nem kielégítő. Olykor a gépkocsi-tulajdonosok a fél országot bejárják abban a reményben, hogy ha az egyik üzletben nem, hát a másikban majdcsak rábukkannak mondjuk a Warszava első futóművére. Sajnos legtöbbször ezek költséges és céltalan utazgatások, mert némelyik alkatrész az egész országban hiánycikk. Ilyenkor még az sem segít, hogy az AFIT- szerviz hálózata is belépett az alkatrészellátásba, A vevők gyakran és teljes joggal kifogásolják, hogy a használati utasítás nincs lefordítva magyarra. Feltétlenül hozzátartozna a kereskedelmi tevékenység színvonalához a magyar szöveg, minthogy nem a vevő dolga a fordításhoz tolmácsot keresni. SOKAN ÜGY VÉLIK, lassítja a kiszolgálást az üzletben tapasztalható túl nagy adminisztráció. A fiókvezető megítélése szerint erre azért van szükség, hogy jobb legyen az áruellátás, biztosabb a kiszolgálás, ne forduljon elő, hogy az eladó azt mondja valamire, hogy nincs, amikor van. „Négyezerötszáz tétellel dolgozunk, s ezt fejben tartani lehetetlen. Eligazodni kizárólag a kartonrendszer segítségével tudunk.” — mondja Kutnyánszki István. A negyedik ötéves tervben az Autó és Alkatrész Kereskedelmi Vállalat egy 800 négyzetméteres alapterületű üzletet szándékozik létesíteni Szekszárdon. 1974-re, 75-re valósulna meg. Mindenesetre kellene, nagyon kellene. Népújság 3 1971. augusztus 13.
