Tolna Megyei Népújság, 1971. július (21. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-10 / 161. szám
Tanácstörvény és kereskedelempolitika Szurdi István előadása a tanácselnökök értekezletén Ulánbátor Koszigin beszéde Pénteken Ulánbátorban nagygyűlés keretében adták át a mongol népnek azokat a kulturális és egészségügyi létesítményeket, amelyek szovjet segítséggel épültek és amelyeket a Szovjetunió a mongol népi forradalom félévszázados jubileuma alkalmából a Mongol Népköztársaságnak ajándékozott. Koszigin az átadáskor mondott beszédében a többi között a következőket mondotta: „A szocialista országok tapasztalata meggyőzően bizonyítja, hogy a nemzetközi szocialista munkamegosztás elmélyítése tökéletesen megfelel az egyes szocialista országok és az egész szocialista nemzetközösség érdekeinek. Napjainkban az egyes szocialista országok gazdasági és társadalmi fejHelsinki lődésének problémái könnyebben oldhatók meg annak következtében, hogy a szocialista közösségen belül kölcsönös együttműködés folyik. Minden szocialista ország, amely internacionalista állásponton áll, őszintén érdekelt a szocialista Mongólia fejlődésében, mert annak minden eredménye közös ügyünket erősíti.” A szovjet—mongol párt- és államközi' kapcsolatok erőteljes fejlődését aláhúzva, Alekszej Koszigin rámutatott: a Mongol Népköztársaság gazdasági és kulturális eredményei, a szocialista országokhoz fűződő szoros kapcsolatai biztosítékot nyújtanak arra, hogy a mongol nép, pártja irányításával eredményesen megvalósítja nagy célkitűzését: teljesen felépíti a szocializmust hazájában. SALT-tárgyalások Pirityi Sándor, az MTI külön tudósítója jelenti: Nyegyvennyolc órán belül négy Szemjonov—Smith-talál- kozó nem rossz indulási ütem — állapítják meg Helsinkiben a SALT-küldöttségek Kekko- nen elnöknél tett pénteki látogatása után. A szovjet— amerikai tárgyalások csütörtök déli újrafelvétele és az azt megelőző ügyrendi megbeszélés után este ismét együtt volt a két delegáció azon a fogadáson, amelyet Leskinen finn külügyminiszter helyett —betegsége miatt — ügyvivőhelyettese, Olavi J Mattila adott a kormány banketttermében. Pénteken reggel a szovjet és az amerikai küldöttség, a két ország helsinki nagykövetének kíséretében autón a finn tengerpart egyik festői részére, a fővárostól két órányira levő Kultarantábá utazott, hogy részt vegyen Kekkonen elnök ebédjén. A küldöttségvezetőknek és a küldöttségek tagjainak ezúttal is több lehetőségük kínálkozott arra, hogy akár négyszemközt, akár szűk körben, kötetlenebb formában megbeszéljék a SAL-T- tárgyalások • rrtost megkezdett ötödik; fordulójának problémáit és. kilátásait A hivatalos tárgyalások következő ülése kedden délelőtt lesz, az Egyesült Államok helsinki nagykövetségének épületében. Helsinkiből a világsajtó mintegy száz tudósítója tájékoztatja a nemzetközi közvéleményt a hadászati fegyver- rendszerek korlátozását célzó szovjet—amerikai tárgyalásokról. amelyeket — függetlenül attól, hogy a mostani forduló hozza-e meg az első konkrét megállapodást — igen fontosnak tartanait. Közel-Kelet A gerillák rakétatámadása Az izraeli biztonsági szolgálat több arabot őrizetbe vett azzal a gyanúval, hogy segítséget nyújtottak a Fetah, Tikvan elleni rakétatámadást ’ végrehajtó Palesztinái gerilláknak. A nyomozás folytatódik és a környéken elrendelt kijárási tilalom is érvényben van. Az arab országok sajtója kommentárokban foglalkozik a Palesztinái partizánok sikeres akciójával. A kairói A1 Ahram így ír: „Ez a támadás csak figyelmeztetés volt. Keményebb intézkedések következnek, ha az arabok jogait nem állítják teljesen helyre”. Izrael hiú ábrándokat táplál, ha azt hiszi, hogy fenntarthatja a jelenlegi közel- keleti helyzetet. A békés megoldás elutasítása csak újabb ellenségeskedések kirobbanását eredményezheti. A bejrúti An Nahar rámutat, hogy a Tel Aviv környékét ért rakétatámadás pánikot keltett az izraeliek között, akik eddig azt hitték, hogy a Palesztinái gerillákat teljesen lefoglalja a jordániai hadsereggel való konfliktus. Az El Fatah Damaszkuszban megjelenő lapja hangoztatja, hogy a gerillák akkor is el tudják érni az ellenséget, ha közben a jordániai hatóságokkal is meg kell küzdeniök. New York LJabh titkos dokumentumok A The New York Review of Books amerikai irodalmi és politikai folyóirat legújabb számában szintén közli a vietnami háború „titkos történetét”, amely határozottan az elhunyt John Kennedy elnökre hárítja a felelősséget az Egyesült Államok délkelet-ázsiai katonai beavatkozásáért. A tanulmányt, amelyből a folyóirat több mint *18 000 szó terjedelemben közöl részleteket, az úgynevezett politikai tanulmányok washingtoni intézetének három tagja: Richard Barnet, Marcus Raskin és Ralph Stavins készítette. Szerzői közölték: több mint 300 olyan személyt kérdeztek ki, aki szerepet játszott a vietnami ügyben, s nemcsak á Pentagon, hanem a Fehér Ház, a külügyminisztérium és aCIA titkos, mindeddig kiadatlan dokumentumaira,is támaszkodtak. A The New York Review of Books „Kennedy magánháborúja” címmel közli a kivonatokat, amélyek azt állítják, hogy az elhunyt elnök 1961-ben visz- szautasította ugyan amerikai csapatok bevetését Vietnamban, de úgy döntött, hogy a katonai tanácsadók, akiknek létszáma kormányzási idejének vége felé túllépte a 16 000 főt, a dél-vietnami bábhadsereg támogatására hadműveleti feladatokat is végezzenek a partizánok ellen. A tanulmány szerint Kennedy arra az álláspontra helyezkedett, hogy mivel a Ngo Dinh Diem-rezsim az Egyesült Államokban népszerűtlen, e rezsim támogatására „nyílt” katonai beavatkozásra nem kerülhet sor. Ugyanakkor azonban azon a véleményen volt, hogy a „kommunista szubverzió” meghiúsítása megköveteli a „titkos” amerikai intervenciót. Az elhunyt elnök a titkos háború irányítását a „303-as bizottságra” bízta. Állítólag ez a „303-as bizottság” határozta el a VDK ellen „34—A” fedőnéven megindított titkos hadműveleteket, amelyekről a New York Times által közölt titkos dokumentumokban is szó volt, valamint a hegyilakó törzseknek a CIA által irányított kiképzését nemcsak Dél-Vietnamban, hanem Laoszban is. A politikai tanulmányok intézetének teljes művét két kötetben adják ki. Az első kötet 1971 augusztusában, a második 1972 májusában fog megjelenni, ; A kiskereskedelmi vállalatok csaknem 80 százalékának „tulajdonosai” 45 000 árusítóhely felügyelői a tanácsok: ez a tény már önmagában is magyarázza azt a megkülönböztetett figyelmet, amellyel Szurdi István belkereskedelmi miniszter előadását kísérték a Parlament gobelin-termében a fővárosi, illetve a megyei és a megyei városi tanácsok elnökei. A belkereskedelmi miniszter a többi között elmondotta, hogy a forgalomba kerülő élelmiszerek 57 százalékát, a ruházati cikkek 23 százalékát, a vegyes iparcikkeknek pedig 7 százalékát szerzik be a kiskereskedelmi vállalatok és szövetkezetek közvetlenül a termelőktől — a Péter János külügyminiszter meghívására Abdul-Halim Khaddam, a Szíriái Arab Köztársaság miniszterelnök-helyettese, külügyminiszter július 23—27 között hivatalos látogatást tesz Magyarországon. • A mongol népi forradalom 50. évfordulója alkalmából reprezentatív kiállítást nyitottak meg pénteken az Ernst Múzeumban. A tárlaton fotodoku- mentumok adnak képet a Mongol Népköztársaság életéről, fejlődéséről, sikereiről. • A jugoszláv szövetségi parlanagykereskedelem kikapcsolás sával. A tanácsok sokat tehetnek az ellátás további javításáért, hiszen módjuk van befolyásolni a mezőgazdasági termeléssel foglalkozó vállalatokat és szövetkezeteket, hogy bővítsék az áruválasztékot, javítsák: termékeik minőségét. Szurdi István részletesen szólt a negyedik ötéves terv főbb kereskedelemfejlesztési céljairól, s elmondotta, hogy a rendelkezésre álió 1000 millió forint állami támogatási alapból 25 ÁBC-áruház, 24 iparcikk- és 10 lakberendezési áru- ház, illetve 25 önkiszolgáló étterem létesítését, bővítését tud-j ják preferálni. (MTI) j ment elnöksége július 29-ret összehívta a képviselőház valamennyi házának együttes ülését. Ekkor választják meg újból köztársasági elnökké, ilt letve a Jugoszláv Szocialista! Szövetségi Köztársaság elnök-» ségének elnökévé Joszip Brog Titot, s hirdetik ki hivatalod san az új kollektív állami elnökség megalakulását. Ezen a napon megválasztják a szövetségi nemzetgyűlés új elnökévé Mijalko Todorovicsot, a JKSZ Elnöksége végrehajtó irodájának tagját. Ulánbátorba érkezett a magyar párt- és kormányküldöttség Fehér Lajos besxéde a 22S. kút felavatásán Megérkezett Ulánbátorba a. mongol népi forradalom győzelmének 50. évfordulóján részvevő magyar párt- és kormányküldöttség, amelyet Fehér Lajos, az MSZMP PB tagja, a kormány elnökhelyettese vezet. A delegációt az ulánbátori repülőtéren D. Molomzsamc, N. Zsagvaral, a Mongol Népi Forradalmi Párt Politikai Bizottságának tagjai, s a Központi Bizottság titkárai, B, Ragcsa, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának tagja, miniszterhelyettes, B. Sagdarszuren, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának tagja, a KB osztályvezetője, valamint a magyar-mongol gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság mongol tagozatának vezetői fogadták. A küldöttség megérkezése után ellátogatott a központi Ajmak-ba Zsagvaral és Ragcsa elvtársak kíséretében, ahol ünnepi gyűlést tartottak a magyar-mongol gazdasági együttműködés körében az utóbbi öt év alatt létesített 22:5 kút átadásával kapcsolatban. Az ünnepségen Fehér Lajos és Zsagvaral elvtárs mondott / beszédet. Fehér Lajos beszédében egyebek közt a következőket mondotta: A Szovjetunió és a szocialista országok mindig a Mongol Népköztársaság mellett álltaié Gazdasági segítségük különösen fokozódott 1962 óta, amikor Önök is.tagjai lettek a KGST-nek. Hazánk, a Magyar NépköztársaT ság erejéhez mérten szintén segíti az önök terveinek valóra váltását. Különös örömünkre szolgál, hogy a Mongóliában dolgozó geológiai, geofizikai és hidrogeológiai munkacsoportjaink munkáját elismerés kíséri. Örömmel jelenthetjük a Mongol Népköztársaság kormányának és a testvéri mongol népnek, hogy az 1966—70 közötti tervidőszakra a magyar fél részéről 225 vízadó kút fúrására és kiképzésére vállalt kötelezettségünket a most átadott 225. kút felavatásával maradéktalanul teljesítettük! Barátsági nagygyűlést rendeztek péntek délután a Csepel Művek munkásotthonában — a mongol népi forradalom győzelmének 50. évfordulója alkalmából. Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára nyitotta meg az eseményt, amelynek elnökségében helyet foglalt Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke, dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter, Nagy János külügyminiszter-helyettes. Az elnökségben foglalt helyet Zsamcin Bolod, a Mongol Népköztársaság budapesti nagykövete és a mon- góliai béke és barátság társaságok szövetségének küldött* A mongol vízgazdálkodás fejlesztését szolgálja az 3 szándékunk is, hogy — a magyar—mongol gazdasági és műszaki-tudományos együtt-* működési kormányközi bizottság múlt évi határozata alapján — részt kívánunk venni az ország egészére kiterjedő vízgazdálkodási keretterv el* készítésében. A 225 kút átadásáról Jávor Ervin, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, a magyar küldöttség tagja és M. Das mező- gazdasági miniszter jegyzőkönyvet írt alá. sége, amely G. Sagzsaa-nak, a mongol energiai és geológiai miniszter első helyettesének vezetésével tartózkodik Budapesten. A magyar és a mongol himnusz elhangzása után Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Politikai Főiskola rektora mondott ünnepi beszédet. Felszólalt a nagygyűlésen G. Sangzsaa. A nagygyűlés az Internacio- nálé hangjaival ért véget, majd az elnökség tagjai megtekintették a munkásotthonban rendezett jubileumi fotódokumentációs kiállítást a mongol nép életéről, országépítő munkájáról. (MTI) Magyar—mongol barátsági nagygyűlés a csepeli munkásotthonban
