Tolna Megyei Népújság, 1971. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-10 / 161. szám

Öt év alatt 1100 lakás „400 000 lakás felépítésével meg kell gyorsítani a lakáshelyzet javítását. Fő feladat a városi lakosság, elsősorban a munká­sok lakáshelyzetének javítása, ezért állami erőforrásból mint­egy 180-200 ezer lakás épüljön meg. A program megvalósítása szükségessé teszi a vállalatok és a lakosság anyagi eszközei­nek nagyobb mértékű bevoná­sát’* — olvasható a IV. ötéves terv irányelveiben. — Az egésznek egy kicsiny része a dombóvári program. De a cél, az elképzelés, a terv, ott helyben, éppen olyan nagy erőfeszítést igényel, mint az országnak, az egész végrehaj­tása. — összesen 300 állami la­kást építünk, ennek mintegy 50 százaléka lesz bérlakás, a másik fele pedig tanácsi érté- kesítésű — mondja Vidóczy László, dombóvári tanácselnök. — Az OTP 400 laicás építé­sét tervezi a Molnár György lakótelepen és a .Népköztársa­ság útján. Ezenkívül magán­erőből 400 családi ház, és több­szintes lakóház építésére szá­mítunk. Az ilyen jellegű épít­kezések a kertvárosi új lakó­telepen és Ujdombóváron lesznek. — Hány lakáskérvény van az osztályon? — 1970 közepén 400 kérvé­nyünk volt. Ekkor kezdtünk egy előzetes felmérést készí­teni, amelynek következtében százzal csökkent az igénylők száma. A régiekből 210 igény­lés érkezett vissza a megadott határidőig, március végéig, s azóta 120 új lakásigénylőnk van — mondja Budavári La­jos, lakásügyi előadó. — Dombóvár város tanácsa is megállapította azt az összeget, amely az igény.iogosultság mér­téke. Hogyan alakult ez? — Ha a család egy főre eső havi jövedelme nem haladja meg az 1000 forintot, akkor bérlakásra, ha pedig nem ha­ladja meg a 2000 forintot, ta­nácsi értékesítésű lakásra jo­gosult. A 2000 forint feletti egy főre eső jövedelemmel rendelkezőknek az OTP-tár- sasház, vagy a mngánház- építkezési, vagy a lakásépítő — Dombóváron új formákkal is próbálkoznak. Milyen lakás- építési akció született meg ma a városi tanács nagytermében? i — A megyében első ízben alakult lakásépítő és fenntartó szövetkezet — mondja Boruzs Barnabás tanácselnök-helyet­tes. — Harminckét lakás épül fel ennek keretében. A szö­vetkezet tagjai főként a kór­ház és a Láng Gépgyár dol­gozói, fiatal házasok, egy-két gyerekkel. Az alakuló közgyűlésen 28- an jelentek meg. Őrbán János, a szövetkezetek megyei szer­vezetének képviselője és dr. Fazekas Dénes, a szövetkezet tagjainak toborzója vezeti a közgyűlést. Ismertetik a tudni­valókat, a szövetkezés jogi és egyéb szabályait. A tagok el­A lakásépítési szövetkezet tagjainak hozzávetőleg 50—00 ezer forintot kell majd befi­zetniük az OTP meghatározott — Az utóbbi népszámlálás adatai szerint Dombóváron 17 321-en élnek. Az elmondottak alapján tehát 1100 lakás épül a IV. ötéves tervben. Jelenleg hány lakás van a városban? — 5092. Tehát ez az 1100, amelynek a negyedik ötéves terv során kell felépülnie, na­gyon sokat fog segíteni raj­tunk, ha nem is oldja meg véglegesen lakásgondjainkat. — Sikerült kivitelezőt találni­ok? — A dombóvári költségveté- si üzem, a Tolna megyei Ta­nácsi Építőipari Vállalat és a helyi Univerzál Szövetkezet mellett kaposvári és sásdi épí­tők is dolgoznak a városban, hogy ez a terv valóra válhas- son. Amint a röpke beszélgetés­ből kiderült, azért nem ilyen egyszerű a dolog. Előfordult például a közelmúltban, hogy közel 100 lakás sorsa forgott kockán amiatt, mert egész Dombóváron nem lehetett 15 kubikost kapni, aki kiásta vol­na az alapot. Végül a költség- vetési üzem dolgozóinak kel­lett a munkához látni, pedig egyéb tennivalójuk is akadt volna. szövetkezeti akcióban kell részt venniök. — Eszerint hogyan alakult az itt lévő kérvények besorolása? — Százhuszan jogosultak bérlakásra, 165-en tanácsi ér­tékesítésbe, a többieknek ma­radnak a már felsorolt magán­építési akciók. — Kevés az igénylő, sok a la­kás . . . Legalábbis a számok ezt mutatják. Lehet, hogy nincs is ilyen tempójú építkezésre szükség Dombóváron? — No, az öröm korai volna! Az utóbbi hónapokban fel­lendült a kérvények beadása. S sokan, akik ismerik az igényjogosultság mértékét sza­bályozó összegeket, be sem nyújtják kérelmüket, önma- guktól választják a magán­építkezési formát. Csak ne­hogy úgy alakuljon a helyzet, hogy a IV. ötéves terv végére rosszabbul álljunk, mint most! Hiszen a város most alakul, s az ipartelepítések e^venes kö­vetkezménye a lakosság szá­mának gyors növekedése. fogadják az alapszabályzatot, igazgatóságot és felügyelő bi­zottságot választanak. Megren­delik jövőbeni otthonuk terv­vázlatát, hogy azt a legköze­lebbi közgyűlésen alaposan megvitatva, megbízást adhas­sanak majd a kiviteli tervek elkészítésére. Az építés mun­kájával a Sásdi Járási Építő­ipari Szövetkezetei bízzák meg A tagság vállalja, hogy az alapot kiássa. Nagy figyelemmel és biza­lommal ülnek a tanácsterem­ben az újdonsült társulás tag­jai. Dombó Pál nevét veszik fel. Figyelmesen hallgatnak, jegyzetelnek és szavaznak. Ta­lán mindenkinek a fejében az jár: már csak kezdődne az építkezés és fejeződne is be minél hamarabb! csekkszámlájára, fokozatosan, míg felépül a lakás. A többit havi részletekben törlesztik. Ma egy két-három szobái la­kás több százezer forintba ke­rül. De maga a befizetendő összeg is jelentős. Megtakarí­tása nem kis feladat. Milyen jó annak, akinek segít az üzem! — Évente 30 000 forint áll rendelkezésünkre. Az összeget a részesedési alapból tartalé­koltuk — mondja Élő Lajos- né, vezető könyvelő. — De szó van arról, hogy az igaz­gatói alapból 10 000 forinttal megtoldjuk, ha szükség lesz rá. A Kesztyűgyár kis üzem és fiatal is. Lehetőségeihez mér­ten igyekszik segíteni dolgo­zóinak. Többek között a la­kásépítési kölcsönnel is. — Hányán vették igénybe ez ideig ezt a kölcsönt? — Kilencen. — Milyen összegről van sző? — Négyezertől 11 000-ig ad­tunk kölcsönt. A MÁV-nál a szakszervezeti területi bizottsághoz kellett fordulni a kamatmentes épí­tési kölcsönért. — Úgy tudom, hogy 1969- ben osztottak először ilyen kölcsönt — mondja Pártái István forgalmi tisztviselő, főfelügyelő. — Jómagam is kértem, de mivei sokáig el­húzódott a dolog, nem volt időm kivárni, az OTP-vel kö­töttem üzletet. Az a baj, hogy ezeket a kölcsönöket mindig a nyár derekán, vagy inkább utóján adják. Építeni meg ta­vasszal kezdene az ember, hegy amíg jó az idő, hát ha­ladjon a munkával. — Milyen összegű a MAV-nil az építési kölcsön? Dr. Samu Lajos és Horváth József, az Univerzál Szövetke­zet elnöke és műszaki vezető­je a jegyzetekben, szerződé­sekben lapozgatva sorolja az adatokat. A dombóvári lakás- építési programból a szövet­kezet is kiveszi a részét. — Csszesen 324 lakást kell felépítenünk. Ennyit vállal­tunk. Meg is lesz. Ez a lakás­szám kétszer annyi, mint amennyit a III. ötéves tervben átadtunk. S ha még hozzá­számítom, hogy ez ideig inkább családi házakat építettünk, s most főként négyszintes épü­letek — 304 lakás — kerülnek majd ki a kezünk alól, úgy gondolom nem kell bizonygat­ni, hogy nagy feladat áll előt­tünk. A szövetkezet lakáskarban­tartást is végez jelenleg évi 300 000 forint értékben, a IV. ötéves terv utolsó évében pe­dig már 1 milliónyit kell en­nek a fajta munkának kiten­nie. Emellett a kertvárosi óvo­da és bölcsőde építését is vál­lalták, melynek összege úgy 5 millió körül lesz, s közben végzik a Tejipari Vállalat 15 milliós rekonstrukcióját, hogy csak a fontosabb feladataikat említsük. — Hogyan készültek fel ilyen oasy feladatok végrehajtására? — Az építőipar gépesítésé­re már a múlt évben 700 000 forintot költöttünk. Most pe­dig 9.6 millió forintos beruhá­zás áll előttünk. — Honnan van ennyi pénze a szövetkezetnek? — A 700 000-ből 400 ezret az OKISZ adott támogatásul. A 9,6 millióból pedig a megyei tanács ipari osztályától 1,8 milliót, a szövetkezetek közös fejlesztési alapjából, a megyé­től 2,5 milliót, a városi tanács­tól pedig 1,5 milliót kaptunk. A város kölcsönt adott, amc­— Hogyan kell visszafizetni? __ Kamatmentesen és maxi* m űm 5 év alatt. Havi 200 fo­rintonként törlesztik. — Mire használták fel % ka­pott összeget? — Cten OTP-lakásvásárlás- nál, négyen pedig magánház építésénél használták feL — A jövőben Is folytatni kí­vánják ezt az akciót? — Okvetlenül. Az elképze­lések szerint — s ha azt a nyereségrészesedésünk bizto­sítja — fokozatosan 100 000 forintra szeretnénk felemelni a kölcsönözhető összeget — Miért jó ez a vállalatnak? — Ezzel is igyekszünk ide­kötni a dolgozókat. S köteles­ségünknek érezzük, hogy se­gítsük lakásgondjaik megoldá­sát — mondja Balogh Albert- né, munkaügyi előadó. — A környezetünkben 30— 90 ezerig kaptak. — Hányán kaptak? Némi számolgatás után ki­derül, hogy a dombóvári vasútállomás forgalmi részétől öten élvezhetik a kölcsönt. — Hogyan kell visszafizetni ezt az összeget? — 25—30 év alatt. A kölcsön kamatmentes, még az OTP- nek járó 1 százalékos kezelési költséget is kifizeti a vasút. Sőt! A szabályzatban szerepel egy olyan kitétel, hogy idővel a vasút a kölcsön egy részét el is engedheti majd. Szóval, igazán kedvezmé­nyes, sokat segítő, a MÁV épí­tési kölcsönakciója! lyet kamatmentesen kell visz- szafizetnünk. Szövetkezetünk pedig 3,8 millió forintos hitel- kérelmet nyújtott be a bank­hoz, amit remélünk, hogy meg is kapunk. Mindez persze nem ajándék. Valamit, valamiért. Jelen eset­ben azért kapták a pénzt, hogy lakást építsenek. — Mire fordítják a 9,S milliót? — Szociális, kulturális, jó­léti beruházásokra, gépesítésre és a forgóalap növelésére, hogy zökkenőmentesen végezhessük munkánkat. — Mindezeket a feladatokat hány emberrel kívánják végre­hajtani? — Jelenleg 150 az építőipari részleg taglétszáma. Kialakí­tottuk a szakrészlegeket — csupán a központifűtés-szere­lők hiányoznak még, de re­méljük már nem sokáig! — s így lehetővé vált, hogy al­vállalkozók nélkül dolgozhas­sunk. A vezető szakgárdáról már gondoskodtunk, s évente továbbra is úgy 15 ipari tanu­lót szeretnénk foglalkoztatni, így biztosítottnak látszik a szakember-utánpótlásunk. Lét­számot emelni nem akarunk. Hiszen a sok embert igénylő és nehéz fizikai munkákat gé­pesítjük. • Dombóvár képe gyorsan ala­kul. A kórház környékét új há- Mk, épületek sokasága övezi. Hirtelen és gyors fejlődésnek indult a város. Megkezdődött az urbanizáció. S ahogy, épülnek fejlődnek az üzemek, bővül a foglalkoztatottak létszáma Is. Az embereknek pedig lakásra van szükségük. 1100 lakás a IV. fttéves terv­ben. Az országos, nagy feladat kicsiny része. Talán elég lesz, de semmiképpen sem sok. S ha nem is oldja meg, de sokat segít majd a fiatal város lakásgond­jainak enyhítésén. MÉRV ÉVA 40 milliárdos beruházás a közlekedésben ELŐTÉRBEN A VASÜT REKONSTRUKCIÓJA, AZ ÚTHÁLÓZAT KORSZERŰSÍTÉSE A Gazdasági Bizottság meg­tárgyalta és jóváhagyta a köz­lekedés célcsoportos beruházá­sainak ötéves, ezen belül az 1971—1973. évre szőlő pénz­ügyi előirányzatait. A döntés­ről a KPM Közlekedéspolitikai Főosztályán tájékoztatták Ko­vács Ferencet, az MTI mun­katársát. A közlekedés fejlesztésére — célcsoportos beruházásként, el­sősorban. a közforgalmú vasút­hálózat és járműpark rekonst­rukciójára, s az országos köz- úthálózat bővítésére és kor­szerűsítésére — a IV. ötéves tervben 40,2 milliárd forintot, 1971—73 között 23 milliárd fo­rintot fordítanak. A vasúthálózat fejlesztésére 15,2 milliárd forint jut, 5,6 milliárd forint a költségvetés­ből. A program keretében folytatják a Rákos—Űjszász vasútvonalon a Nagykáta—Űj­szász közötti második vágány építését. A kelet—nyugati irá­nyú, növekvő tranzitforgalom lebonyolításához ugyancsak második vágányt létesítenek Apafa—Nyíregyháza és Fé- nyeslitke—Záhony között. A IV. ötéves tervben 280 kilométer hosszú vasút­vonalat korszerűsítenek, villamosítanak, Budapest— Szob, Rákos—Szolnok, Ko­márom—Komarnó és Sza- jol—Lökösháza között. A Miskolc—Sajóecseg közötti 11 kilométeres villamosí­tott szakaszt a napokban már üzembe helyezték. A vasút rekonstrukciója so­rán a tervidőszakban mintegy 1800 kilométer hosszú vasúti pályát korszerűsítenek. A prog­ram szerint korszerű berende­zések felszerelésével gondos­kodnak a vasúthálózat forga­lombiztonságának növeléséről. Több mint 5 milliárd forin­tot fordítanak a vasúti csomó­pontok, pályaudvarok, állomá­sok fejlesztésére, egyebek kö­zött a záhonyi átrakóállomás és a szolnoki vasúti csomópont bő­vítésére. Befejezik Veszprém külső pályaudvar, Debrecen vasútállomás rekonstrukcióját, s megkezdik Budapest Déli és Kelenföldi pályaudvar bővíté­sét. A nagy útépítkezéseket kiemelt beruházásként ke­zelik. Az M—7-es autóút Budapest—Székesfehérvár közötti szakaszát 1973-ra autópályává alakítj'ák át. A Budapestet Miskolccal össze­kötő M—3-as autópálya első ütemeként megépül a buda­pesti bevezető szakasz 30 kilo­méter hosszúságban, Gödöllőig. Az M—1-es autóút Tatabánya— Győr közötti szakaszának épí­tése áthúzódik 1976-ra. A GB döntése szerint mint­egy 450 millió forintot kell fordítani az utak építésének műszaki előkészítésére, a mi­nőségellenőrzési, kutatási, ter­vezési feladatait ellátó bázisok fejlesztésére. A IV. ötéves tervben a közúti forgalom másfél-két­szeresére növekszik, — a járműállomány több mint 360 ezerrel gyarapodik — s ez megköveteli az utak további korszerűsítését. Erre a célra mintegy 11 milliárd forint jut, s 1528 kilométer főhálózati és 635 kilométer alsóbbrendű utat hoznak rendbe a magasabb követelményeknek megfelelően. Az útprogramhoz tartoznak a hidak is; befejeződik egyebek között az algyői Tisza-híd, a medvei Duna-híd és a Kun­szentmártoni Hármas-Körös híd építése. Ezenkívül mintegy 5800 méter hosszúságban 405 közúti hidat korszerűsítenek, „Nehogy rosszabbul álljunk az ötéves terv végén!” A lakásszövetkezet Dombó Pál nevét vette fel „Százezerre szeretnénk felemelni a kölcsönözhető összeget” „Volt aki 90 ezret kapott!“ Több mint 10 milliós beruházás!

Next

/
Thumbnails
Contents