Tolna Megyei Népújság, 1971. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-08 / 159. szám

KORUNK Az alkohol és a szív A modern tudomány és technika lexikona Elektronika Az ókori rómaiak előszere­tettel áldoztak Bacchusnak, a bor és a bortermelés istené­nek. Homérosz szerint Zeus és Semele fia az, aki a bor ■adománya által az ember szí­vét megörvendezteti, a gon­dokat és a bajokat elűzi. Ö ád a testnek egészséget és vi­ruló fejlődést. Valószínű, hogy az ókori ró­mai orvosok véleménye a borral és az egészséggel kap­csolatban nem egészen egye­zett Homéroszéval, bár az is bizonyos, hogy az ókori em­ber. alkoholizmusát nem lehet összehasonlítani korunk em­berének alkoholmániájával. Az ókorban ugyanis — ha egyál­talán lehet az alkoholista ki­fejezést használni — az kizá­rólag a borivókra vonatkozott. A BORTÓL A TÖMÉNY ITALIG Az emberiség számára az al­koholos italok fogyasztása ak­kor kezdett veszélyessé válni, amikor az arabok a közép­korban rájöttek arra, hogy ha a bort desztillálják, lényege­sen nagyobb töménységű al­kohol tartalmú italhoz, a bor­párlathoz jutnak. Lassanként a középkori népek az alki­misták közreműködésével és hathatós segítségével sorra el­sajátították a lepárlás techni­káját és így koncentrált és nagy alkoholtartalmú italokat állíthattak elő. Napjainkban pedig sajnos az alkoholos ita­lok repertoárja nagyon széles az íz, a választék, a tömény­ség szerint egyaránt. Az ember számára egyálta­lán nem közömbös, hogy mi­lyen töménységű alkohol ke­rül szervezetébe. A felszívó­dás mértéke függ a fogyasz­tás módjától és attól, hogy milyen „alapozásra’-’ kerül be az alkohol, tehát éhgyomor­ra-e, vagy étkezés után. Az utóbbi esetben az sem közöm­bös, hogy milyen ételeket fo­gyasztunk az alkohol felszívó­dása szempontjából. CÉLPONT A SZÍV! Sajnos kevés olyan szer­vünk van, amelyre az alkohol ne gyakorolna káros hatást. Így az alkohol mértéktelen fogyasztása szív- és vérkerin­gési betegségek kialakulásá­hoz vezethet, illetve a mér­sékeltebb alkoholfogyasztás is súlyosbíthatja a már meglévő ilyen betegségeket. Az alkohol, ha a szívműkö­dést kifejezetten nem is erő­síti, a hasi erek összehúzódása következtében növeli a szív­be a vénás vér bejutását és ezzel megnöveli a perc-térfo­gatot. Magyarán a szivet, szer­vezetünk motorját túlmunka végzésére készteti. Ez a túl­munka fokozódik azzal, hogy az alkohol a légzőcentrumot is izgatja. Az alkohol azonban más irányú hatást is gyakorol a szívre. Az emberi szervezetben óránként átlag 0,1 g/kg alko­hol ég el. Ez gyakorlatban annyit jelent, hogy 1 gr. al­kohol 7,1 kalóriát szolgáltat, ezzel zsírt és szénhidrátot pó­tol. A túlzott alkoholfogyasz­tás tehát a szervezet elhízá­sát, elzsírosodását is fokozza. A szív izomzatúnak is nagy ellensége az alkohol, az alko­holistáknál a szívizom-elfaju­lás könnyebben fellép. A szív izomzatúnak elzsírosodása pe­dig a vérkeringés nagyfokú gyengülését vonja maga után. A SZÍVINFARKTUS ÉS A SZESZ Az alkoholnak egy közvetett hatása is van a szívbetegsé­gek kialakulásával kapcsolat­ban. A hatvanas évtized statisz­tikái szerint korunk nagy be­tegsége, a szívinfarktus első­sorban az olyan egyéneknél támad, akik túlfeszített szel­lemi munkát végeznek, keve­set mozognak. Kétségtelen, hogy a táplálkozás is közre­játszik a szívinfarktus kiala­kulásában. Azt is kimutatják ezek a statisztikák, hogy az elhízott egyének jobban haj­lamosak az infarktusra, mint a sovány, szikár egyének. Is­meretes, hogy az infarktusnál a koszorúér valamelyik ága elzáródik, az általa táplált szívizomzat megfelelő része ki­esik a szív munkájából, elhal és rugalmas rostjainak helyét merev kötőszövet foglalja el. A túlzott alkoholfogyasztás te­hát az elhízás fokozásával Üj elemi részecske A Kaliforniai Berkeley Egye­temen rendkívül rövid életű anyagrészecskét fedeztek fel, azokból a nyomokból, ame­lyeket a buborékkamrában ta­láltak. Az anti-omega-mínusz barionról-nak elnevezett ré­szecske az 1964-ben felfede­zett omega-mínusz-barion an- tirészecskéje. és az érrendszer eimeszese- désének elősegítésével közvet­ve is szerepet játszik a szív- betegségek kialakulásában. Az emberi szervezet érrend­szerének működése idegrend­szerünkkel is összefügg. A ve­getatív idegpályák szabályoz­zák a vérkeringést, az erek szűkülését és tágulását és az érfalak anyagcseréjét. A köz­ponti idegrendszernek tehát fontos szerepe lehet az ér­betegségek kialakulásánál. Az alkohol hatása a központi idegrendszerre ismert és na­gyon káros. A mértéktelen alkohol- fogyasztás a szívre és az ér­rendszerre tehát sok irányból jelent közvetlen és közvetett támadást. Előfordulhat az is, hogy az alkohol más szerve­ket károsít súlyosan és ezáltal idéz elő vérkeringési zavaro­kat, amelynek végső következ­ménye szívhalál lehet. E. L A növényvédő szerek széles körű elterjedése, felhasználása egyre több problémát vet fel. A termést óvó hatásuk mellett a kutatók ezrei foglalkoznak szerte a világon a vegyszerek mellékhatásainak vizsgálatá­val. A sok nyitott kérdés kö­zül egy csoportot választottunk •ki, amelyre dr. Jermy Tibor­tól, a Növényvédelmi Kutató Intézet igazgatójától kértünk választ. — Megszokhatják-e a kár­tevők a növényvédő szereket, elképzelhető-e, hogy amint az emberi szervezetre — huzamo­sabb alkalmazás után — ha­tástalan lesz egy-egy gyógy­szer, úgy az alacsonyabb ren­dű élőlények is rezisztenssé válnak a vegyi anyagokkal szemben? Az ebből származó károk megakadályozására mit tesznek a kutatók? IDŐNKÉNT JŐ ALIBI — A mezőgazdasági szak­emberek körében ma igen di­vatos téma, s időnként jó alibi a rezisztencia, amely ténylege­sen is előfordulhat, de jóval kisebb mértékben, mint azt emlegetik — mondotta dr. Jer­Az elektromossággal összefüggő tudományoknak és technikai is­mereteknek azt a részét szokás az elektronikába sorolni, amely nem az elektromos energia előállításá­val, illetőleg más energiafajtákká (mechanikaivá, hővé, stb.) alakí­tásával függ össze. Két ága ismeretes: az elektron- fizika, amely az elektronika elvi kérdéseivel foglalkozik és az elek­trontechnika. Ez utóbbit egymagá­ban is gyakran elektronikának nevezik és igen összetett isme­retek gyűjteménye. Az elektronika megszületése az 1880-as évekre tehető, amikor Edi­son először szerkesztett egy izzó­lámpából egyenirányításra alkal­mas diódát, amely az elektron­csövek alaptípusa. Azonban az erősítő megalkotásában indult va­lódi fejlődésnek az elektronika. Az erősítő olyan elektronikus eszköz, amely kis feszültséget, vagy áramot (s ezzel együtt kis energiájú jelet) sokszorosára nö­vel. Valójában nem arról van itt szó, hogy az elektromos jel fe­szültségét vagy áramát növeljük, mert ez nem volna egyéb, mint amit egy közönséges transzformá­torral is elérhetnénk, hanem a jel energiájának sokszorozását jelenti az erősítés, amely aztán vagy áram vagy pedig feszültség, vagy éppen mindkettőnek megsokszo­rozódásaként jelenik meg. Az elektroncsövek után a ha­sonló célra használható tranzisz­torok megjelenése jelentett újabb lépést. Nagv lendületet adott más vonatkozásában az elektronika to­vábbi fejlődésének, az az észrevé­my Tibor. — A növényvédő szerek alkalmazásmódja, idő­pontja befolyásolja azok haté­konyságát, s a szakszerűtlen felhasználás következményeit gyakran összetévesztik a re­zisztencia tüneteivel. NÖVÉNYVÉDELMI CSŐD A TRÓPUSOKON A növényvédő szerek huza­mosabb alkalmazása során bi­zonyos fokú ellenállóképesség valóban kialakul a kártevők­ben; szelektálódnak a legszívó­sabb egyedek és azok szapo­rodnak tovább. Az utódokban a rezisztencia is öröklődik. Ná­lunk erre legszembetűnőbb példa a burgonyabogár, ame­lyet az utóbbi jdőben már alig- alig pusztított a DDT. Több jelzés szerint a takácsatkák és a levéltetvek is kezdenek hozzászokni mérgeinkhez. Ha­zánkban azonban ez a sajátos biológiai jelenség nem öltött és jó ideig nem is ölthet ve­szélyes méreteket. Egyes sze­rek csökkenő hatása esetén azok variánsai, kombinációi még biztos védelmet nyújthat­nak. A trópusokon azonban, ahol a kártevőknek több nem­zedéke váltja egymást évente, 1 gyorsabban létrejönnek az el- - lenálló fajok és a rezisztencia már-már katasztrofális mére- . teket ölt. Több vidék gyapot­földjei már semmiféle ismert hatóanyaggal nem védhetők a kártevőktől és az eddig alkal­mazott vegyszerek tízszeres dó­2 zisban is hatástalanok. ROVARTENYÉSZTÉS — NAGYÜZEMI MÉRETEKBEN A növényvédő szerek meny- ’ nyiségének csökkentésére és az esetleges rezisztencia kialaku- : lása ellen szerte a világon a ; komplex növényvédelmet pró- t bálják megvalósítani. Ennek fontos része a kemikáliák mel­lett a biológiai védekezés. A KGST-n belül munkamegosz­tásban végzik a kutatásokat. foglaUsazifc az tel, hogy az un. analóg technika mellett az elektronikus eszközöls kiválóan alkalmasak a digitális» technikához. Ebben a vizsgálandó» mennyiséget nem analóg alakban jelenítjük meg (a novekedéshea növekvő elektromos — feszültség vagy árán — értékek tartoznak és fordítva), hanem kódoltan s egyezményes elektromos jelek kombinálásával. A digitális technikának és rajta keresztül az egész technikának igen nagy lendületet adott a szá«® mítógép megjelenése, de természe-» tesen a digitális technika nenn korlátozódik a szániítógéptechni*» kára, mert rajta kívül pi. hatal­mas terület a digitális méréseké (amely nemcsak elektromos meny- nyiségek elektronikus úton való mérését foglalja magába), vagy % tv-technika, amely több ponton is érintkezik vele, pl. a képpontok­nak a képernyőn képpé összeállít tásával. Az egyes képpontok „ér* iákéi” ugyanis időben egymás­után érkeznek az adótól a vevő- készülékig, ahol egy nem lineá«j ris képpé kell őket összerakni. A digitális technika ugyanakkor? hat az analógra, mert pl. újabbaxa a számítógépek az eredményé nemcsak kinyomtatni tudják, ha­nem vizuálisan is megjelentethet tik egy tv-képernyőhöz hasonló» berendezésen. A fejlődést nehéz volna megjót solni: a szakemberek a kisebt» terjedelmű, energia-igénytelenebb* de megbízhatóbb, és még nagyobb) sebességű berendezések megalkot tását várják a következő évek* tői. a termés védelmében egyes rovarok élő, természeted ellenségeinek elszaporításávaJ^ Ezek a paraziták valóságos ro­varháborúban pusztítják el sí kártevőket. A rovarháborúk« hoz azonban a különböző, für« készdarázsfélék millióira vaaj szükség. Most azt elemzik, ho« gyan oldható meg ezek nagy^ üzemi tenyésztése. GAMMASUGÁRZÁS PUSZTÍTJA A KÁRTEVŐKET A hazai növényvédelmi ku4 tatások főszereplői a gamma** sugár és a különböző hormo­nok. Gammasugárzással a nagjj mennyiségben elszaporított ro­varok kromoszómáit sértik meg. A szabadba bocsátott, be« sugárzott állatok megterméke­nyítésre ugyan alkalmasak, da életképtelen utódokat hozna« létre, s keveredve az egészség ges egyedekkel, a kártevők las­sú kipusztulását eredményezd^ A Növényvédelmi Kutató ír* tézet keszthelyi laboratóriu­mában preparálják azokat a hormonokat, amelyek szinteti­kusan is előállíthatok és a jö­vő növényvédő szerei lehetnek! Előnyük, hogy csupán arra a rovarfajra hatnak, amelynek hormonját lemásolták, az ősz« szes többi élőlényre hatástala­nok. BARTA ÉVA Keményebb a gyémántnál Uj anyagot állítottak elő Ukrajnában, a Nagyszilárdsá­gú Anyagok Intézetében. A gyémántnál is keményebb anyagok megalkotói a Dnyeper ókori neve után „szlavutics nak keresztelték. A szlavutics nagy segítséget nyújt a geoló­gusoknak: a felhasználáséval készített fúrófej három-négy- szer tovább használható, mint gyémántos elődje, s emellett jóval olcsóbb is annál, , ^ A müncheni Kranss Maffei cég szakemberei érdekes tervet dolgoztak ki ol.vcr. vonatra, amely 1980-tói két óra alatt teszi meg a München és Hamburg kö-.ütti több mhti BOJ kilométeres távolsá­got. A „Transrapid”-ot mágneses erő lebegteti maja az egysínű, hat mécs- a>a,?as oszlopokon nyugvó pálya fölött (kettős nyomvonalú pályát építenek), miközben fs\. z nólktUi, un. lineáris motorok biztosítják az óránkénti ISO kilométeres csúcssebességgel való Jtsiu ':u: ■■>:. .vídreiáiliátóírtg^ 1873- ban kezdik el a „Transrapid” pályájának építését és hét év alatt vcj.-elk !•’, r.'eute 370 millió (!) nyugatnémet márkát költenek majd rá. ___ ...____„ R ezisztenssé válhat-e a növényi kártevő? Hormonok, gammasugárzás és rovarháború

Next

/
Thumbnails
Contents