Tolna Megyei Népújság, 1971. július (21. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-06 / 157. szám
Elméleti munka a szakszervezetek kutató intézetében Az üzemi élet és munka törvénye A szakszervezetek közreműködése a közéleti demokrácia fejlesztésében. A • szakszervezeti üdültetés hatása a dolgozók egyes rétegeinek életkörülményeire. A munkavédelem szakszervezeti irányítása. A szocialista verseny hazánkban, Ózd művelődési helyzete, — ilyen és hasonló témák . szerepelnek a Szakszervezetek Elméleti Kutató Intézetének terveiben. Harminc belső munkatárssal, több mint kétszáz külső ' szakember közreműködésével . dolgozzák fel témáikat, kutatási eredményeikről tanulmányok készülnek, elemző írásokban számolnak be. Tavaly — 87 tanulmányt írtak. Búza Márton igazgatóval és helyettesével Koltai Gyulával az intézet céljáról, feladatairól beszélgettünk. — Mint a nevéből is kiderül, a Szakszervezetek Elméleti Kutató Intézete, a szak- szervezetek szolgálatában áll. Társadalmi-politikai életünkben a szakszervezettől önálló állásfoglalások kialakítását várják. Ez pedig csak tudományos alapon lehetséges. E feladat elméleti tudományos kidolgozásának segítése hárul az intézetre. Azzal a céllal hívták1 létre, hogy működjön közre a szakszervezeti mozga. lom tudományos igényű javaslatainak, állásfoglalásának kialakításában. A gazdaságpolitikai kérdésekben a szakszervezeteknek a tömegek véleményét, helyzetét figyelembe véve kontroll szerepe van. Ennek tudományos alapon történő összefoglalását, megfelelő reagálást, előre mutató javaslatokat, kidolgozott koncepciókat várnak az intézet gazdaságpolitikai és szociálpolitikai osztályától. Az ideológiai és kulturális, valamint szervezés- és vezetés- elméleti osztály foglalkozik a témák más részével (szocialista brigádok a szabad idő növekedése). A nemzetközi kutató osztály a világ szakszervezeti mozgalmával, a történeti osztály a hazai szakszervezetek történetével, szerepével foglalkozik. — A SZOT elnökségének határozata alapján elkészült az intézet ötéves kutatási terve, melynek témáit 1970-töl kezdődően kezdték feldolgozni. Melyek ezek a főtémák? — Első fő témánk címe: A szakszervezetek és a szocialista állam viszonya. A társadalmi igazgatás problémái a szocializmus teljes felépítésének szakaszában hazánkban. Ezen belül vizsgáljuk a proletárdiktatúra működését, különös tekintettel az állam és a A III. Pécsi Ipari Vásár megnyitását követő napon kerek- asztal-beszélgetésic ültek ösz- sze a baranyai kereskedelmi és ipari váll-latok, a jugoszláv kiállítók, valamint a magyar és jugoszláv külkereskedelmi szervek képviselői, hogy megvitassák a két ország közötti határmenti kereskedelem fejlesztésének lehetőségeit. Dr. Nagy Gyula, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára köszöntötte a megjelenteket, majd kezdetét vette a beszélgetés, mely hamarosan élénk vitává alakult. Megemlékeztek a kezdetről, amikor .négy évvel ezelőtt az eszéki cukorgyárnak szállítottak baranyai mészkövet, melynek viszonzásaképpen ezer hektó sör került a szomszédos megyészakszervezetek közötti munkamegosztás tapasztalataira. Elemezzük a szakszervezetek jelenlegi és jövőbeli szerepét, a szocialista demokrácia, a közéleti; demokrácia fejlesztő. sében. — Meglehetősen közérdekű a termelés fejlesztésével, a népgazdasági terv teljesítésével kapcsolatos szakszervezeti feladatok címet viselő téma. . Hiszen elemezzük a szakszervezeteknek a népgazdasági, ágazati és vállalati tervezésben való részvételét. A szocialista munkayerseny helyze. tét, szerepét a termelés segítésében. Keressük a közgazda- sági szabályozásnak azokat a módozatait, amelyek a- legjobban ösztönzik a termelés és a termelékenység növekedését, a bérszínvonal gyorsabb emelését. — Az életszínvonal alakulása és az ezzel kapcsolatos szakszervezeti feladatok című témában egyebek között a bér- és jövedelemarányok elemzéséből kiindulva, javaslatokat dolgozunk ki az arányok változtatására. Vizsgáljuk a munkakörülmények és munkafeltételek várható és célszerű alakulását 15 év táv_ latában. Másik témánk a tudományos-technikai forradalom társadalmi-gazdasági hatásaival foglalkozik — így a munkaerő-összetétéllel, a foglalkoztatottsággal, a munkaidő-csökkentéssel kapcsolatos szakszervezeti feladatokkal. — További témáink: A szak- szervezettel, mint szervezettel és mint mozgalommal kapcsolatos fő kérdések. A Szakszér- vezetek nevelő szerepé, hatékonyabb érvényesítésének feltételei és akadályai, A magyar szakszervezeti mozgalom története, A nemzetközi szak- szervezeti egység útja korunkban. — Milyen módszerekkel, menynyire széles körben folytatnak vizsgálatokat’ — Egy-egy témát részleteire bontva, sokoldalúan elemzőnk. Kérdőívek, helyszíni interjúk munkások, a párt, a szakszervezeti és gazdasági vezetők véleményének megkérdezése, a szakmai és a megyei szakszervezetek állásfoglalásainak, határozatainak, dokumentumainak elemzése szerepel módszereink között. Témánk — egyebek közt — a szakszervezeti taggyűlések értékelése. A nyolcezres Beloiannisz Híradástechnikai Gyárban a munkások tíz százalékától kérdőívben kapunk véleményt. Meghallgatjuk a vezetőket is. A kontroll felmérést a Vöröe Csillag Traktorben forgalomba. Az első év százezer dolláros forgalma után 1970-ben már 3,5 millió dollár volt a kereskedelmi kapcsolat forgalma. Míg kezdetben csak vegetára és sörre korlátozódott a behozatal, azóta ruházati, élelmiszer-, építőanyagipari termékek és még számtalan más árucikk került-fel a behozatali listára. Tekintettel arra, hogy a megyénkben levő nagykereskedelmi vállalatok központjai Pécsett székelnek, ilyenformán Tolna is részesül a jugoszláv árucikkekből. Az elmúlt időszakban sajnos aránylag és a lehetőségekhez képest kevés árucikk érkezett a Pécsett kötött szerződések alapján. Ezek kibővítése remélhetőleg a mostani ker'kasztal- beszélgetés után megtörténhet. gyárban folytatjuk. Témánkat napirendre tűzi a Vasas Szak. szervezet is. — A szabad idő növekedésével kapcsolatban Csepelen folyt az alapvizsgálat, a Győri Vagon- és Gépgyárban a kontroll. — Azt már eddig is megállapítottuk, hogy a munkaidő csökkenése nem egyenlő a szabad idő no. vekedésével. Sokan más munkavállalásra fordítják. Általában a nők értékelik jobban a munkaidő csökkenését. Olyan tapasztalatra is jutottunk, hogy a családok többet vannak együtt, többet foglalkoznak gyerekeikkel. E tények megállapítása után következik a tulajdonképpeni feladatunk, megnézni, milyen szerepe van lehet a szakszervezeteknek a szabad idő helyes felhasználásában. Mit tehetnek a szak- szervezeti könyvtárak, művelődési otthonok e cél érdekében. — Az eredményekről értesülnek a felmérés részvevői is? — Természetesen. A helyi szakszervezet is megtárgyalja, ismerteti. Kiadványaink, tanulmányaink eljutnak a szak- szervezeti vezetőkhöz, az érdekeltekhez. Eddigi gyakorlatunk szerint a munkások is, a gazdasági vezetők is szívesen állnak rendelkezésünkre, segítségünkre. — Milyen következtetésekre jutnak? — Eredményeinket ismertetve ajánlásszerűen foglalunk állást. Óvakodunk a túlzott általánosításoktól, hiszen véleményünket — a szakszervezeti mozgalom figyelembe veszi' -T- 'konkrét ‘döntések meghozatalánál. Az általunk tett javaslatok nagyrészét elfogadták, s ezek sorra-rendre megjelennek a szakszervezeti mozgalom különböző szintjeinek állásfoglalásaiban. Kádár Márta A szekszárdi ómegyeházán, a közeledő vadászati világ- kiállítás jegyében tanácskoztak vasárnap a Magyar Vadászok Országos Szövetségének megyei irányítói és Tolna megye 32 vadásztársaságának vezetői, képviselői. A MAVOSZ megyei intéző bizottságának közgyűlésén, — amelyen Tolnai Ferenc, a megyei párt- bizottság titkára, a MAVOSZ Tolna megyei Intéző Bizottságának elnöke elnökölt —, részt v vett és felszólalt dr. Koller Mihály, a MAVOSZ országos főtitkára is. Tolnai Ferenc, a MAVOSZ megyei intéző bizottságának elnöke mondott megnyitó beszédet. A közgyűlésen Farkas Dénes, a MAVOSZ megyei intéző bizottságának titkára, Tolna megye sikeres vadgazdálkodási eredményeiről számolhatott be. Különösen figyelemre méltók az apróvad- állomány növelésében elért törekvések. A megyebeli vadászmezőkön csaknem ötvenezerrel szaporodott a fácánállo. mány az elmúlt tíz évben, a becslések szerint. Főleg a Duna menti vadásztársaságok arra alkalmas területe és Dombóvár környéke gyarapodott fácánokban. Ezt bizonyítják a kilövési - eredmények is, me-. ÍZ' özei ötvenezer munkás, alkalmazott törvényévé válik az a hetvenhat kollektív szerződés, melyeket Tolna megyében az elmúlt napokban megkötöttek. A szerződések, az üzemi élet és munka törvényei jogerőre emelkedtek, hatásuk érvényesül, szabályozza a dolgozók viszonyát a gyárhoz, vállalathoz, megjelöli kötelességeiket, jogaikat. A kollektív szerződések megkötésének több mint fél év óta tartó politikai munkája az aláírással befejeződött. A kollektív szerződés törvénnyé vált, szerződéssé, amely azonban nem merev valami, mert a két fél kölcsönös megállapodása alapján módosítható. A tervgazdálkodáshoz, a középtávú tervekhez igazodik most már a kollektív szerződés is. A gyári élethez igazodott eddig is a kollektív szerződés, de éppen a gazdasági mechanizmus reformjának előkészítése, eddigi évei alatt sok dolgot nem lehetett hosszú időre rögzíteni, „törvényerőre emelni”. Miután a termelésiértékesítési kérdésekben kellő stabilitás állt be, lehet ezekhez igazítani a munkások jogait, kötelességeit tartalmazó vállalati törvényeket. A mostani, középtávú — általában öt évre szóló — kollektív szerződések fogalmazása világos, egyértelmű: fő súlyt helyez arra — a szakminisztériumok és szakszervezeti központok instrukciói alapján —, hogy világosan, határozottan megjelöljék a munkás jogát, azt is, hogy jogát mi után érvényesítheti, mit kell tennie. Pontosabban: a termelésben olyan részvételt kíván a kollektív szerződés, hogy a jövedelemképzés, a nyereség, tehát a gazdálkodás tegye lehetővé, hogy a munkás körülményei egyre javuljanak, hogy a jogokat érvényesíteni lehessen. A Munkalyek szerint a négy évvel ezelőttinél tizenhatezerrel több fácánt lőttek az 1970/71. évi idényben. Ehhez hozzájárult az is, hogy egyes vadásztársaságok területén megkezdték a mesterséges, vagy a félvadtenyésztést. A felmérések alapján a megye fácánállományának további jelentős fejlesztését tűzték ki célul, tekintettel arra, hogy a magyar vadgazdálkodásnak ez a fő apróvadja. Kidolgozták a vadnyúlállomány fejlesztésének programját is. A feladatok sorában szerepel, hogy fokozott gonddal óvják és növeljék a hasznos apróvadállományt. A beszámoló a tennivalók közt jelölte meg a túlzottan elszaporodott szarvasok, s a nem zárt területeken 'kívül dúvadnak minősített vaddisznók szakszerű selejtezését, illetve apásztását, a mezőgazdaságban okozott vadkárok miatt, valamint a dúvad- irtást. Végül arra szólították fel a vadásztársaságokat: a közelgő vadászati világkiállítás színvonalának emeléséért, a megrendezés sikeréért minden vadász érezzen kötelességtudatot, vegye ki részét a rá háruló feladatokból, hirdesse és méltassa a páratlan érdekestörvénykönyv, mint a kollektív szerződés egyik alapokmánya, szabályozza a dolgozók alapvető jogait, elvi állásfoglalása, gondosan kimunkált paragrafusai szabályozzák általánosságban a dolgozók, a munkavállalók jogait. A kollektív szerződés közelebbről, konkrétabban határozza meg az egyes kérdéseket. És hogy a meghatározások mennyire konkrétan szabályozzák a munkavállalók és a munkaadók, a jogok és kötelességek viszonyát, egymásra hatását, az a mindenkori kollektíván múlik. A kollektív szerződések megkötésének előkészítő munkája legtöbbnyire a szakszervezetekre hárult. Gondosan szervezték a munka- vállalók tájékoztatását, részvételét a vitában, a kollektív szerződés előkészítésében. Munkacsoportok, brigádok, egyes személyek juttatták el a kollektív szerződést szövegező bizottsághoz javaslatukat, véleményüket. Ezek beépítése a szerződésbe, egyik módja annak az egyre terebélyesedő üzemi demokráciának, amely napiainkban annyira megfigyelhető. Tifindössze két fogyasztási szövetkezet kollektív szerződését nem sikerült megkötni a július 1-i határidőig. Ez azért következhetett be, mert nem tudták még a szövetkezetek hovatartozását, kategóriáját pontosan rögzíteni, amely végeredményben sok tekintetben meghatározó. A megyénkben megkötött hetvenhat kollektív szerződés öt éven keresztül csaknem ötvenezer munkás és alkalmazott munkaadó és munkavállaló viszonyát szabályozza. A munka és a gyári vállalati élet szerződése törvénnyé vált. Az aláírók gondoskodnak róla, hogy a kollektívák javára, hasznáségű ‘kiállítás célját, hogy minél többen tekintsék meg. Ezután dr. Losonczy György, a fegyelmi bizottság megyei elnöke beszámolója következett. Sajnálatos tényként közölte, hogy az utóbbi időszakban megszaporodtak megyénkben a súlyos vadászbalesetek, s felhívta a figyelmet: mi a teendő olyankor. A baleseteket a fegyelmezetlenség és a fegyverhasználati szabályok meg nem tartása okozta. Vajda István, az ellenőrző bizottság elnöke, az EB beszámolóját terjesztette elő, amely pozitívan, kedvezően értékelte a megyei vadásztársaságok vadgazdálkodását. Császár István főhadnagy, a BM Tolna megyei Rendőr- főkapitányság igazgatási és rendészeti osztályának képviselője a vadászati balesetek hatékonyabb megelőzésére szólította fel a vadásztársaságok vezetőit. Dr. Koller Mihály országos főtitkár felszólalásában a mezőgazdasági üzemekkel való együttműködés szükségességét hangsúlyozta, s válaszolt több kérdésre. Befejezésül Tolnai Ferenc, az IB megyei elnöke tartott összefoglalót, kiemelte a legfőbb feladatokat, s be-; zárta a közgyűlést, (—só) Több jugoszláv áru Tolnában? Tanácskozás a kishatármenti forgalomról ra betartsák minden pontját. — Pj — Autóbuszos kirándulást, különvonatot szerveznek a vadászati világkiállításra Megyei vadászgyülés Szekszárdion
