Tolna Megyei Népújság, 1971. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-01 / 153. szám

KORUNK Az alkohol és a máj Franciaország bortermő vi­dékeiről ered az alábbi köz­mondás: „Részeg, mint egy ri­gó.” Ebben az országban nem vetik meg az emberek a bort, akiknek a részeg rigóval kap­csolatos megfigyelése már több* évszázados. Szüretkor ugyanis a rigók valóban rá­járnak a szőlőre és a kisajtolt szőlő magvaira. Szintén fran­ciaországi megfigyelés, hogy egyes vidékeken, különösen Normandiában a tyúkok az almaseprőből lakmároznak be és ettől valósággal lerészeged­nek. Napjainkban számos ál­lat „alkoholizmusa” és toxiko- mániája képezi kutatás tárgyát, helyszínen és laboratóriumok­ban egyaránt. Az állatkísér­letek során az alkoholnak a szervezet különböző részeire gyakorolt hatását gyorsítani lehet és mindebből az ember és az alkohol „viszonyára” is következtetéseket vonhatnak le a kutatók. t'T A MA.TZSUGORIG Az alkoholistának számol­nia kell az alkoholnak a máj­ra gyakorolt káros hatásával is. A máj szervezetünk legna­gyobb mirigye. Többirányú funkciója van: epét termel, szénhidrátokat raktároz, fon­tos színhelye a zsírok és fe­hérjék anyagcseréjének. Ezen. kívül vitaminokat tartalékol és általános méregtelenítést végez az emberi szervezetben. Az alkoholistáknál kialakul­hat egy igen súlyos betegség, amelyet májzsugorodásnak, vagy májcirrhozisnak nevez­nek. Ez egy kórszövettani fo­lyamat, amely a máj eredeti szerkezetének felbomlásával jár. A betegség folyamán a májnak megszűnik a lebeny­kés felépítettsége és helyén valósággal átépül a máj szer­kezete. Májcirrhozis ritkán krónikus májgyulladásnak is következ­ménye lehet, esetleg külön­féle méregbehatások is ki­provokálhatnak ilyen beteg­ségeket. A májzsugorodás leg­gyakoribb formája azonban az alkoholos cirrhozis, amelynél a máj eleinte nagyobb a ren­desnél, majd a betegség so­rán zsugorodni kezd. A máj zsugorodást több év­századdal ezelőtt megfigyelték már az orvosok. Egy, a XVIII. századból ránkmaradt írásból tudjuk, hogy a májcirrhozis lényegesen gyakrabban lép fel férfiaknál, mint nőknél. Mi­ért? Azért mert a férfiak na­gyobb mennyiségben fogyaszt­ják az alkoholt, különösen a tömény italokat. Hogyan hat az alkohol a májra, és hogyan alakul ki ez a súlyos kórfor­ma? ALKOHOL ES TÁPLÁLÉK Az alkohol a bélrendszerből szívódik fel és a kapuéren ke. resztül jelentős töménységben és mennyiségben jut be a májba. Egyrészt tehát a máj sejtjeit károsítja. Sajnos csak egyrészt, mert az alkohol egy másirányú tevékenységet is kifejt abban, hogy a máj­cirrhozis kialakul az alkoho­listáknál. Az italos embernél az alkohol toxikus hatása mel­lett az a körülmény is fenn­áll, hogy táplálkozása elégte­lenné válik. A krónikus alko­holista kalóriaszükségletét el­sősorban itallal fedezi és na­gyon keveset fogyaszt a szer­vezetre nézve nélkülözhetetlen táplálékokból, elsősorban a fehérjékből. Van azután a kérdésnek egy anyagi oldala is, a részeges embernek sok­szor nem is marad pénze ah­hoz, hogy kielégítően tudjon táplálkozni. Végül még egy körülmény kívánkozik ide: a tömény szeszek, a „rövid italok” könnyebben okoznak gyomor- és bélhurutot és a hurutos belekből a táplálék felszívó­dása is elégtelen. Tehát az alkoholistánál fo- gaskerékszerűen kapcsolódnak egymásba a kiváltó okok az alkohol toxikus hatásától, az elégtelen egyoldalú táplálko­záson keresztül a táplálék elégtelen felszívódásáig. A LEGJOBB GYÓGYSZER A MEGELŐZÉS A májcirrhozis nagyon sú­lyos betegség, ha nem is kell a gyógyíthatatlan betegségek csoportjába sorolni. A legbiz­tosabb a megelőzés, tehát meg kell akadályozni a kór­forma kialakulását. Ennek egyetlen feltétele a mérsékelt alkoholfogyasztás, vagy a tel­jes tartózkodás az alkoholtól. Amennyiben a betegség kez­deti stádiumban van, még sok esetben meg lehet állítani a folyamatot. Súlyosabb stá­diumban is előfordul, hogy hosszabb-rövidebb tünetmen­tes szakaszokat tud elérni az orvos. A cirrhozist májkímé­léssel, diétával, és gyógysze­rekkel kezelik. A májcirrhozi- sos betegnek természetesen ti. los alkoholt fogyasztania, de sokkal biztosabb mérsékelt al- kohqlfogyaaztással megelőzni ennek a súlyos kórtormának a kialakulását. EL Dobos szalmaapríto Az állattenyésztés fejlesztése korszerű taka’mányf eldolgozó és betakarító gépek gyár­tását teszi szükségessé. A bálázott szalmát nehéz felhasználni, mert a bála megbontása nem könnyű feladat. A képünkön látható traktorra szerelt bálabontó nagy szolgálatot tesz az állattenyésztők számára. Könnyűszerrel befúrja magát a bálákba és igen jó minő­ségű ilam ./ luiát biztosít. Fő alkotórészét az aprítódob kéaezi, amelytől csaknem félmé­teres átmérőjű hajlított cső vezet hátra a megrakásra váró pótkocsihoz. A csőben ventil­látor nyomja a felaprított szalmát rendeltetési helyére. Kotróhajók A világszerte folyó Icikötőépítési és mederszabályozási munká­latok korszerű és nagy teljesítményű kotróhajók tervezését és gyár­tását igényli, A képünkön makettként ábrázolt szovjet kolróhajő siker­rel vizsgázott. A folyami kotróhajó minden műveletet automatikus irányítással végez, óránkénti teljesítménye 800—1400 köbméter. A víz és homoksugarat haladás közben mindkét oldalon 30 méteres távolságra löveli ki. Az új hajó öntöző-főcsatornák tor­kolatának tisztítására is alkalmas. A modern tudomány és technika lexikona Kommunikáció Az emberek egymás közötti, különféle üzenetváltásait, in­formációátadó folyamatait ne­vezzük kommunikációnak. Az információátadás még nem kommunikáció általában, mert a kommunikáció sajátosan em­beri; emberközi tevékenység. Az ún. emberalatti „fajok”, vagyis az állatok, de a gépek „kommunikációját” is csupán információátadásnak nevezzük. Csupán az emberi informá­cióátadás esetében van ugyan­is értelme pl. hatékonyságról beszélni, amely nem függ ösz- sze a közvetlen motiváltsággal. Ha egy gépnek parancsot adunk valamilyen folyamat végzésére, vagyis információt adunk át számára (pl. megin­dítunk egy villanymotort, be­olvassuk a programot a számí­tógépbe), akkor a gép nem te­het egyebet, minthogy elvégzi a feladatot. Hasonló a helyzet az állati információátadással is. Látszólag ugyan kibújhat ku­tyánk a felszólítás teljesítése alól, de ez a közvetlen motivá­ciós, az állati tudat által felfog­ható parancsoló szükség hiánya miatt van így. Az emberi kom­munikáció hatása nem ilyen közvetlen, hanem tudatunkon átszűrődött és ellenőrzött. Éppen ezért igen fontos ta­nulmányozni a hatásos emberi kommunikáció formáit, módja­it. Többi közt ezt vizsgálják a tömeges kommunikációval ösz- szefüggésben is. A film, a tv, a rádió, az újságok azért jelen­tenek az emberi kommuniká­cióban külön területet, mert» nem néhány ember, vagy ép­pen két ember beszélget egy­mással, hanem egyidejűleg ha­talmas népcsoportok, sőt akár egész kontinensek lakói, mint; címzettek veszik a kommuni­kációt. Egy ilyen szituációba» egészen más viszonyok alakul­nak, mint pl. négyszemközt*! beszélgetésben. Mindamellett valamennyi kommunikációs szituációnak vannak elengedhetetlen részei, ilyen a Feladó, aki a kommu­nikáció forrása: ilyen a Cím­zett (vagy a címzettek), akik­nek valamilyen Csatornán (pl. rádión, telefonon, újságban, élő beszéd esetén a levegőn) ke­resztül átadják az Üzenetet, amely az az információ, amely­nek átadásáért létrejön a kom­munikáció. Szükséges továbbá egy közös Kód, nyelv, amelyet a feladó és a címzett egyaránt ismer, és amely alkalmas az üzenet „megfogalmazására”. Végül pedig a Környezetre (kontextusra) van szükség a kommunikáció létrejöttéhez, amelyre az üzenet vonatkozik. A kommunikáció tehát igen összetett jelenség; ezért vizs­gálatával az információelméle­ten és a híradástechnikán túl nemcsak a kibernetika, de a nyelvtudomány, az általános jeltudomány (a szemiotika), a szociológia, a pszichológia és a szociálpszichológia egyaránt foglalkozik. Dinoszaurusz-bölcsőde Nem mindennapi -..bölcsőde” nyomaira bukkant egy leningrádi őslény tantudós. Egy szovjet- mongol expedíció tagjaként olyan helyeket tárt fel, ahol a történe­lem előtti időkben napvilágot lát­tak és első napjaikat töltötték a dinoszaurusz-csemeték. Ezek a „csecsemőotthonok” annak idején a nap melegétől áttüzesedett völgykatlanokban voltak. A lele­tek annál is értékesebbek, mert eddig csak két ilyen helyet ismert a tudomány, s itt a rég kihalt óriásoknak egyszerre több tojását is megtalálták. Sok ezer tojáshéj szilánk mellett megkövesedett tojásokból is sike­rült összegyűjtenie egy igen gaz­dag kollekciót, amely a szakem­berek egyhangú véleménye szerint a legteljesebb a világon. A gyűj­temény néhány példánya eléri a 15 centiméteres átmérőt és másfél liternyi térfogatot is. A tudós első ízben hajtotta vég­re a dinoszauruszok, illetve más kihalt és élő állatok által rakott tojások héjának összehasonlító fi­nomszerkezeti vizsgálatát. Kide­rült, hogy felépítését tekintve a dinoszaurusztöjás leginkább a ma élő madarak, például a struccok tojásaira hasonlít.

Next

/
Thumbnails
Contents