Tolna Megyei Népújság, 1971. július (21. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-01 / 153. szám
Joo2zc^t- ői-vCrL-'l ziii&repiií&s 4. Kivette a zsebkendőt Csapó kezéből és letörölgette a homlokát. Az elveszett pilóták másnap delre értek vissza a bázisra öt perc múlva már látták a gépek felé futó segédszemélyzetet és abba is hagyták a vitát. Látszólag nem volt komoly nézet- eltérés, és az előző napi verekedés árnyéka sem vetődött rá. Csupán a repülés miatt dorgálta Bíró Csapót. Ahogy fölszálltak a szolősi repülőtérről _ B író úgy képzelte, hogy természetszerűen kötelékben repül- Csapó azonnal emelni kezdte a gépét, jóval a meg- engedett kétszáz méteres magasság fölé, mikor magasságot nyert, ejtette a gépet, így nagyon fölgyorsult, megelőzte Bíró gépét, egy darabig simán repült, aztan Bíró mögé kanyarodott s újból kezdte az egészet. Játszott. — Mi a fenének csinálod ezt! * mondta dühösen Bíró, amikor a bázison kiszálltak. — Ne hülyéskedj — mondta a másik elkedvetlenedve. Úgy érezte, hiába minden szó, Csapónál érzéketlen falba ütközött. — Nem hülyéskedek — válaszolta Csapó. Elkomolyodott olyan arcot vágott, mint aki nagyon sajnálja a társát, amiért kellemetlenséget okozott neki. Bíró megvonta a vállát, elhallgatott, s mert megjöttek a többiek — Huszár, Pálinkás, meg Kocsis — vidáman beszélgetve ^dúltak a puszta felé. Először a szállásukra mentek — alaposan délutánba fordult már, a munkát nem volt érdemes elkezdeni — s ahogy szokás volt, nemsokára a kis Ági kék kannában meleg vizet hozott nekik. Letette a mosdótál mellé, csillogó szemmel nézte Csapót. Máskor sohasem maradt a repülősök szállásán egy pillanatig sem, ha meghozta a meleg vizet. Azonnal kifordult az ajtón, a pilóták nem is nagyon törődtek vele. De most nem ment el azonnal, nekitámaszkodott az ajtófélfának, mint aki trécselne kicsit. Na mi van? — kérdezte tőle Csapó. A kislány elpirult, lehajtotta a fejét és azt kérdezte: — Nem félt? Akkor már mindannyian odafigyeltek, hangos hahota csattant a kérdésre, Csapó is nevetett, hirtelen a kislány felé fordult : — De. Féltem. A kislány kifordult az ajtón, ragyogott az arca, mintha ez a „féltem” valami fontosat jelentett volna neki. — Ki se látszik a földből és már szerelmes — jegyezte meg Pálinkás, mire ismét jóízűen nevettek, hiszen a kislányt gyakran heccelték Csapóval, s néha Csapó maga is ugratta. Este elmentek a kocsmába megünnepelni a sikeres visszatérést, nem ittak vadul, de jókedvük kerekedett. Bíró fröcs- csöt ivott, Csapó meg Pálinkás konyakot, Huszár és Kocsis sört. A ködről beszélgettek meg a szőlősi repülőtérről, közös ismerősökről, akik most a légierőknél szolgálnak, a szuperszonikus gépekről, ahol az ember szinte már a műszerfalhoz tartozik, valamelyikük azt mondta, ott már nem az ember a gép ura, hanem a gép az emberé. Ez a beszélgetés kissé elszomorította a két pilótát, mert bár a brigád többi tagja is repülőnek számította magát — még Huszár a gépkocsivezető is — azért csak ők ketten voltak pilóták, akiket egy ilyesfajta beszélgetés elszomoríthat. Szerencsére Pálinkás Berci is közbeavatkozott — kicsit már rózsaszínű felhőkön lovagolva — lekicsinylőén legyintett és kezdte a szokásos monológot— A maiak, fiaim ... _ de nem tudta tovább folytatni, mert társai összevillantották á szemüket és azonnal megszólalt a szavalókórus: Varga János törzsőrmester átrepült a híd alatt s pizsamában lőtte le az angol légi hadakat. Vad röhej kísérte a versikét — nagyon jól jött, elfújta a rosszkedvűket, mint a pinty — Pálinkás sértődötten azt mondta „Nyaljátok ki", aztán velük nevetett ő is, mit tehetett volna mást, s az is lehet, azért kezdte a mondókát a régiekről hogy jobb kedvre hangolja a társaságot. Ezerszer mesélte már a történetet Varga János repülő törzsőrmesterről, aki 1943- ban fogadásból átrepült a veszprémi viadukt alatt — ráadásul pizsamában — 3 még azon- nyomban lelőtt egy kéttörzsű angol gépet. Kéthavi laktanyafogságot és kisezüst vitézségi érmet kapott érte — ezzel szokta befejezni Pálinkás a történetet, s amikor semmiféle froc- lizásra sem volt hajlandó lemondani legalább heti egy előadásról, akkor találta ki Csapó ezt a versikét. Azóta ezt rríondkórusban, valahányszor Pálinkás belekezdett a pizsamás törzsőrmester történetébe. Ez a kis intermezzo jólesőm kilendítette őket korábbi hangulatukból, játszani támadt kedvük — vagy talán azért kezdtek játszani, mert már nem tudtak mit mondani egymásnak — rexezni kezdtek. Valamennyien kitűnően játszottak — talán Kocsis meg Bíró volt köztük közepes játékos — hiszen valahányszor rossz idő, vagy valami más miatt bentragadtak a tanyán, semmi más teendőjük nem akadt, mint a rex. Nem is sok élvezetet jelentett már a já^ék, — a vén, koszlott asztalt úgy ismerték, mint a tenyerüket és a leglehetetlenebb helyekről is könnyedén lökték a golyót a százasba. , Most is hülyéskeöés lett a játékból, Huszár nekiállt fújni Pálinkás golyóit — néhányszor sikerrel térítette el így a golyót eredeti útjától — ilyenkor Pálinkás kergette az asztal körül a dákóval. ..Jól szórakozott a kocsma közönsége is — meg ék maguk is. Aztán megérkezett egy kopasz bajuszos férfi, Bíróval kezet fogott, látszott, már ismerik egymást — Huszár is odaintett heki — Huszár ugyanis mindenkit ismert, nemcsak a pusztán, hanem a környéken is, a rossz nyelvek szerint mindazok, akik nem csereberéltek valamit, vagy legalább néhány szót nem váltottak Huszárral Magyarországon, azokból még egy futballcsapatot is nehezen tudnának összeállítani. A kopasz Csapónak meg a másik kettőnek bemutatkozott; Kéri, vagy valami ilyesféle nevet mondott. — Górékám, iszik velünk valamit? — kérdezte tőle Huszár, s odavonultak az asztalhoz. — Már régen beszélni akartam magukkal — mondta a kopasz — és jelentősen hozzátette: — barátilag. Csapó meg Huszár összenéztek, Huszár elhúzia a száját, ha ebből valami nem jó sül ki. Pálinkás — őrajta látszott legjobban az ital —fölkapta a poharát: — Ha barátilag, akkor először igyunk egyet! Megkérdezték a kopaszt, mit iszik, mondta, hogy nem nagyon szokott nini, de ha már itt van, iröcssót kér. — Nem ital — mondta Pálinkás — ez az igazi nedű — és elhuzigálta az orra alatta konyakját, mélyeket szippantva az illatából. — Éppen erről lenne szó — mondta a kopasz és igyekezett . barátságosan mosolyogni. Nem nagyon sikerült. — Sokat iszunk, mi? — Kérdezte némi ellenséges éllel Bíró. — Hát igep, valahogy így. Bár az elvtarsról nincs szó. Inkább magukról. — Pálinkásra meg Csapóra mutatott és megint megpróbálta egy kierőszakolt mosollyal enyhíteni a helyzetet. — A gazdaságban elég sokat beszélnek magukról. — A nőket nem említették? — kérdezte kedvesen Csapó. — Kéremszépen... — dadogott a kopasz. — Ne hülyéskedj! — mondta szemrehányóan Csapónak Bíró. A kopasz most már kimért és hivatalos lett, az eléjera- kott fröccshöz sem nyúlt, pedig Bíró odakoccantotta a poharát. — Nem hiszem, hogy a munkájuknak jót tenne. — Csináltunk valamit rosz- szul? — kérdezte Csapó. — Kérem, én azt nem tudom, nem értek a repüléshez, de kérem, ahogy a gépkocsi- vezetők és a traktorosok... — Mi pilóták vagyunk, ha eddig nem tűnt volna fel magának — mondta Csapó. — Nem szoktunk részegen dolgozni. Nem tudom, ~ki mondta magának ezt a marhaságot. — Senki, és ez különben is a maguk dolga meg a feletteseiké. De ami a pusztán történik, abba nekünk is van beleszólásunk. — És mi történik a pusztán, amibe ilyen nagy bele- szólnivalója akadt? Az önök viselkedése, önök műveltebbek az itteni átlagnál, műszaki emberek, ha jól tudom városiak, s akkor az ember azt hallja állandóan, hogy a pilóták már megint a kocsmában vannak ésatöbbi, ésatöbbi... — Mi az, hogy ésatöbbi? — Nehogy azt higyje, hogv a maguk szőlősi viselkedésének nem jutott el a híre hozzánk. — Könnyen meglehet, éppen az előbb meséltük. — Más úton is eljutott, nyugodjon meg! — Jól van, eljutott. És?! — Én csak azt mondom, hogy gondolkozzanak. . ~ Bármennyire furcsának tűnik önnek, néha szoktunk _ m ondta ingerülten Csapó és föl akart kelni az asztaltól, Bíró megfogta a karját és visszahúzta. Ülj csak le. Mit ugrálsz? — Ezt nem ellenségesen mondta, inkább úgy, hogy kutyába AenL^?n, venni ezt a kopaszt. A férfi érezte, hogy hiába papol itt, dühös is volt, fel akart állni. A borát itthagyia? _ k érdezte tőle Huszár. A hang kicsit megijesztette a kopaszt visszaült. — Mondja, repült már maga? _ kérdezte ekkor Csapó. — Utasszállítón — mondta a kopasz. — Nem félt? — Nem. Miért féltem volna?! — Értem — mondta gúnyosan Csapó. A kopasz megint ingerült lett. Azt akarja mondani, hogy a pilóták azért isznak, mert félnek? (Folytatjuk.) A KRESZ: a Tolna megye közútjain tavaly a gyalogosok hibájából 57 baleset történt. Ebből a tényből, és mert a gyalogosok hibájából előidézett balesetek rendszerint súlyos kimenetelűek, arra következtettünk, hogy a gyalogosokra vonatkozó szabályok ismertetése nem elhanyagolható. Alapvető szabály, hogy a gyalogos köteles a közlekedésre vonatkozó általános szabályokhoz alkalmazkodni. Olyan közúton, ahol járda van. a gyalogos — a zárt csoportokat kivéve —, csak a járdád közlekedhet. A járdán kell közlekedni a gyermekkocsit toló személynek is. Olyan közúton, ahol járda nincs, vagy azt lezárták, a gyalogos az úttest szélén, és — álló jármű, vagy egyéb akadály kikerülését kivéve —, annak legfeljebb egy méter széles sávján, lakott területen kívül csak a menetirány szerinti bal oldalon az ott közlekedő járművek menetirányával szemben közlekedhet. Ha az úttesten mindkét oldalon külön kerékpárút van és járda nincs a gyalogos csak a kerékpárúton közlekedhet. Ha az úttestnek csak egyik oldalán van kerékpárút és járda nincs, a kerékpárúton mindkét irányban közlekedhet. A gyalogosforgalmat akadályozó. vagy zavaró, valamint a személy és vagyonbiztonságot veszélyeztető tárggyal csak az úttesten szabad közlekedni. A járdán sérülés, rongálás, vagy szennyeződés előidézésére alkalmas tárgyat csak megfelelően csomagolva szabad vinni. Nagyon lényeges és a főútvonal környékén lakók figyelmébe ajánlandó az az előírás, amely szerint a főútvonalon 6 éven aluli gyermek csak felügyelet mellett tartózkodhat. Ütelzáró korláton, vagy láncon átmászni, azok alatt átbújni, azokat kinyitni, vagy azok megkerülésével a lezárt útszakaszra lépni tilos. Zártpályás vasúti és villamos- pályatesten a gyalogos is csak a kiépített átkelőhelyen haladhat keresztül. A jogszabály az úttesten való áthaladást is részletesen szabályozza. Az előírások szerint lakott területen lévő főútvonalon a gyalogos csaik a kijelölt gyalogátkelőhelyen, ha az útkereszteződésben kijelölt gyalogátkelőhely nincs, a járda méghosszabbftotS vonalában mehet át az úttesten. Lakott területen kívül, valamint a lakott területen lévő mellék- útvonalon a gyalogos elsősorban a kijelölt gyalogátkelőhelyen, ha az útkereszteződésben gyalogátkelőhely nincs, a járda meghosszabbított vonalában, ha a közelben kijelölt gyalogátkelőhely, vagy útkereszteződés nincs, az úttesten a legrövidebb áthaladást biztosító irányban mehet át. Az áthaladási helyénél a gyalogos — mielőtt az úttestre lép —, köteles meggyőződni az áthaladás veszélytelenségéről. Magatartásával a járművek forgalmát nem zavarhatja és nem léphet az úttestre, ha a jármű már olyan közel van, hogy a jármű vezetője veszélytelen áthaladását nem képes biztosítani. Az úttesten késedelem nélkül köteles áthaladni és 'tartózkodni köteles minden olyan váratlan magatartástól, amely a járművek vezetőit megzavarhatja, vagy megtévesztheti. Különösen veszélyes az álló jármű, vagy a kilátást gátló egyéb akadály mögötti úttestre lépés. A gyalogos ezért az akadálytól csak olyan távolságra léphet a közútnak számára fenntartott részén az úttestre, illetőleg haladhat át azon, hogy az akadály felé közeledő járművet, annak vezetője pedig a gyalogost kellő gyalogosokról időben észlelhesse. Közhasználatú járművek megállóhelyeinél a járdasziget teljes hosz- szaban — külön tilalom hiányában — csak a járdaszigethez közelebb álló járdára, illetőleg a járdához közelebb álló járdaszigetre szabad át- menni% A járdaszigettől távolabb lévő járdára, illetőleg a távolabb lévő járdáról a járdaszigetre átmenni tilos. Néhány esetben a gyalogosnál? a járműforgalommal szemben elsőbbsége van. Ezeken a helyeken a járművezetőknek az adott forgalmi és útviszonyok figyelembevételével megfelelő mértékben csökkenteni 'kell a sebességet és szükség ■esetén meg is kell állni, ha a személy- és vagyonbiztonság megóvása érdekében ez szükséges. Elsőbbsége van a gyalogosnak a járműforgalommal szemen: a kijelölt gyalogátkelőhelyen; az úttestnek a közhasználatú járművek megállóhelyénél lévő járdasziget és az. ahhoz, közelebb lévő járda közötti részén; továbbá a jármű kanyarodása esetén. A gyalogos azonban ezeken a helyeken sem léphet le a járdáról, ha nyilvánvaló, hogy . vezetőíe a gyalogos athaladasi elsőbbségét járművének kötelező lassításával, vagy megállításával sem képes biztosítani. A gyalogos áthala- dasi szándékát karjának felemelésével jelezheti. A gyalogosnak e helyeken is késedelmeskedés nélkül kell áthaladnia és az áthaladás során tartózkodnia kell minden olyan váratlan magatartástól, amely a járművek vezetőit megzavarhatja, ^ vagy megtévesztheti. A zárt csoportok közlekedé- set is szabályozza a KRESZ. Az előírások szerint közúton zart csoportnak a menetirány szerinti jobb oldalon, az útiest jobb szélén kell haladnia. Egy- egy csoport 150 méternél hosz- szabb nem lehet és két csoport kozott legalább 50 méter táv- kozt kell tartani. Szürkülettől napkeltéig, továbbá ha a látási viszonyok egyébként szükségessé teszik, a zárt csoport első es utolsó sorában a bal szélén _egy-egy fehér, vagy sarga fényt adó lámpát kell vinni, úgy, hogy azt a járművek vezetői kellő időben észlelhessék, Ha a csoport élén es közvetlenül utána a csoporthoz tartozó, szabályszerűen kivilágított jármű halad, a csoport külön megvilágításáról nem kell gondoskodni. Ezek a rendelkezések , nem vonatkoznak iskolás és óvodás gyermekek zárt csoportban való haladására. Az ilyen, legfeljebb . hármas sorokból álló csoportok a járdán közlekedhetnek. A zárt csoport hídon ütemes lépésben nem haladhat. A gyalogosokra vonatkozó rendelkezés betartása a gyalo- gos°k és a járművezetők részéről nagyon fontos követel- meny, mert csak így teremthető meg a helyes kapcsolat a gyalogosok és a járművezetők között, a közúti közlekedés e fontos területén. Dr. Bodony István A VOLÄN 11. sz. Vállalat Dombóvár és Tamási telephelyére felvesz GÉPKOCSIVEZETŐKET. RAKODÓGÉPKEZELŐKET. Jelentkezni lehet a dombóvári üzemegység munkaügyi előadójánál. (20)
