Tolna Megyei Népújság, 1971. július (21. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-30 / 178. szám
a«axv*’*36*0sara» J > Egyetecd Könyvtár Páca Leoa&rdö da Tine. KiTügy* A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXI. évfolyam, 178, szám ÄRA: 80 FILLÉR Péntek, 1971. július 30. Hazaérkezett a magyar delegáció a KGST huszonötödik ülésszakáról Fock Jenő nyilatkozata Csütörtök délután hazaérkezett Bukarestből a magyar delegáció, amely Fock Jenőnek, a kormány elnökének vezetésével részt vett a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 25. ülésszakán. A delegáció tagjai voltak: Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Magyar Nép- köztársaság KGST-képviselője, Faluvégi Lajos pénzügyminiszter, Hetényi István, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, Káplár József, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető-helyettese, Papp László, a Magyar Népköztársaság KGST-képviseiőjének helyettese és Szita János, a nemzetközi gazdásági kapcsolatok titkárságának vezetője. A küldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Fehér Lajos, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter, dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, Péter János külügyminiszter, dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter, dr. Gál Tivadar, a kormány titkárságának vezetője, dr. Várkonyi Péter államtitkár, a kormány Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Marjai József külügyminiszter-helyettes, valamint loan Bochis, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagy- követségének ideiglenes ügyvivője. Hazaérkezése után Fock Jenő a következő nyilatkozatot adta az MTI munkatársának: — Milyen kérdésekkel foglalkozott a KGST bukaresti ülésszaka? A KGST bukaresti ülésszakán a szocialista gazdasági integráció programját hagytuk jóvá. Két évvel ezelőtt, a 23. ülésszakon kezdődött el ez a munka, amelyben gazdaságpolitikusok és más szakemberek ezrei vettek részt. Az akkor elfogadott határozatok alapján most egyhangúlag jóváhagytuk az együttműködés fő irányait és feladatait hosszabb időszakra meghatározó integrációs programot. Ez az ülésszak tehát egyenes folytatása volt az 1969-ben megtartott 23. ülésszaknak, s egyben le is zárt egy fontos folyamatot, az integrációs program kidolgozd- sát< A KGST Végrehajtó Bizottsága jelentése alapján az együttműködés több más időszerű kérdését is megvitattuk és szervezeti intézkedéseket határoztunk el. A szocialista gazdasági integráció fontos alapvonása a gazdaságpolitika, a tervezés, a tudományos és a technikai fejlődés koordinálásának kiszélesítése, a termelési kooperáció bővítése. Ezért döntöttünk úgy, hogy létrehozzuk a KGST tervezési együttműködési bizottságát, valamint feldomány os-műszaki együttműködési bizottságát. Országainkat ezekben a szervekben a tervhivatalok elnökei, illetve a műszaki fejlesztési bizottságok vezetői fogják képviselni, ugyanakkor e két bizottság nagyobb hatáskörrel, komplexebb feladatkörrel fog rendelkezni, mint a többi állandó bizottság. Elhatároztuk továbbá, hogy felállítjuk a KGST távközlési és postaügyi állandó bizottságát és szervezettebb kereteket biztosítunk a találmányi hivatalok vezetőinek együttműködése számára. — Mennyiben jelent változást a KGST-országok együttműködésében a most elfogadott integrációs program? — A szocialista gazdasági integráció kibontakoztatása hosszú folyamat. Az integrációs program jóváhagyásával jelentős lépést tettünk előre, de ez nem jelenti azt, hogy most egycsapásra látványos változás következik be a KGST-országok együttműködésében. A program jóváhagyása fontos folyamat kezdetét jelenti, amelynek során — ösz- szehangolt terv alapján — együttes erővel hozzálátunk a közösen kitűzött feladatok végrehajtásához. Az együttműködés néhány területén megértek a gyorsabb előrehaladás feltételei. Mindenekelőtt a gazdaságfejlesztési elképzeléseink rendszeresebb összehangolására gondolok. A hosszú távú gazdasági és műszaki prognózisok kidolgozása elősegíti majd egyes ágazatok 10—20 éves időszakra szóló Bukarest (MTI). A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 25. ülésszakára 1971. július 27—29. között került sor Bukarestben. Az ülésszak munkájában részt vettek a KGST-tagálla- mok delegációi: Sztanko To- dorov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottsága tagjának, a Bolgár Népköztársaság minisztertanácsa elnökének; Fock Jenő, az MSZMP KB Politikai Bizottsága tagjának, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökének; Willi Stoph, az NSZEP KB Politikai Bizottsága tagjának, az NDK minisztertanácsa elnökének; Szonomin Luvszan, a Mongol Népi Forradalmi Párt Közfejlesztési terveinek összehangolását. A termelési kooperáció és a szakosítás fejlesztésével a termelési kapacitások közös létesítésével, összehangolt vagy közös fejlesztésével az együttműködés a termelés egyes kulcsterületein sokoldalúbbá válik. Az alapvető tudományos-műszaki problémák megoldását közös kutatásokkal és azok eredményeinek felhasználásával segítjük elő. Szélesítjük vállalataink és intézményeink közvetlen kapcsolatait, s ehhez megteremtjük a szükséges közgazdasági, jogi szervezeti feltételeket. — Hogyan látja Fock elvtárs az integrációs program megvalósításával kapcsolatos további feladatokat?- -i" . . - . .. — Mind a magyar népgazdaságban, mind a KGST keretében — hozzáteszem: a kétoldalú gazdasági kapcsolatok rendszerében is — mindent meg kell tennünk a program végrehajtásáért. A programban nem lehetett minden kérdést véglegesen tisztázni, egy sor kérdésben ezután kell még megoldást megtalálnunk. Mindez természetesen komoly erőfeszítéseket követel, mégpedig nemcsak a gyakorlati munka irányítóitól és végrehajtóitól, hanem az elméleti kutatóktól is. Mielőbb ki kell dolgoznunk a termelési kooperációk megvalósítását biztosító közgazdasági előfeltételeket, valamint az áru- és pénzviszonyok tervszerűbb kialakításának lehetőségeit. ponti Bizottsága Politikai Bizottsága tagjának, a Mongol Népköztársaság minisztertanácsa első elnökhelyettesének; Piotr Jaroszewicz, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottsága tagjának, a Lengyel Nép- köztársaság minisztertanácsa elnökének: Ion Gheorghe Maurer, a Román Kommunista Párt Végrehajtó Bizottsága és állandó elnöksége tagjának, a Román Szocialista Köztársaság minisztertanácsa elnökének; Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Politikai Bizottsága tagjának, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége miniszter- tanácsa elnökének; Lubomir Strougal, Csehszlovákia KomAz integrációs program messzemenően figyelembe veszi az érdekeltség elvét. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy lehetnek — és vanpak is természetesen — a programban olyan részintézkedések, amelyeknek megvalósításában nem valamennyi KGST- ország vesz részt. Ez azonban nem zárja ki azt a lehetőséget — és ebben is közösen megállapodtunk —, hogy az az ország, amely valamilyen oknál fogva korábban nem kívánt részt venni bizonyos feladatok közös megoldásában, az a későbbiek folyamán abba bekapcsolódhasson. Az a tény, hogy egy vagy két ország valamely intézkedésben nem vesz részt, nem lehet akadálya annak, hogy a többi érdekelt ország közös együttműködését megvalósítsa. Bár az integrációs programot csak most hagytuk jóvá, végrehajtása valójában már meg is kezdődött. Mondok néhány példát. Tárgyalások folynak egy nagy kapacitású vaskohászati kombinát építéséről, amelyet az érdekelt országok létesítenének közös erővel a Szovjetunió területén. Hasonló tárgyalások kezdődtek egy cellulózüzemről is, amely ugyancsak a Szovjetunió területén épülne fel. Az energetikai problémák megoldására tovább folytatjuk a nemzetközi vezetékrendszerek kiépítését, illetve bővítését olaj, gáz- és villamos energia szállítására. Nagyarányú kooperációba kezdtünk a közúti járműgyártás területén. Itt munista Pártja Központi Bizottsága Elnöksége tagjának, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya elnökének vezetésével. Az ülésen részt vett a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság delegációja Alek- szandar Grlicskov, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság szövetségi végrehajtó tanácsa elnökhelyettesének vezetésével Az ülésszak munkájában részt vett N. V. Faggyejev, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának titkára. A tanács ülésszakán I. G. Maurer, a Román Szocialista Köztársaság delegációjának vezetője elnökölt. (Folytatás a 2 oldalon.) ismeretesek már korábbi megállapodásaink a személygépkocsi és autóbuszgyártási kooperációt illetően. Most ez tovább bővül: őszre tervezzük egy 10 évre szóló szakosítási megállapodás aláírását a nagy teherbírású tehergépkocsik gyártásáról. A KGST-országok idén létrehozott nemzetközi beruházási bankja például, — amelynek alaptőkéje 1 milliárd transzferábilis rubel —, máris jelentős hitelműveleteket bonyolít le. Elsősorban olyan beruházásokat támogat, amelyek a gazdasági integráció kibontakoztatását szolgálják. Hadd említsem meg az Ikarus-gyár hitelkérelmét, amely köztudottan fontos szerepet tölt be a közúti járműgyártás területén folyó nemzetközi kooperációban, — A most elfogadott integrációs program jelent-e változást az integrációban részt nem vevő országokkal fennálló kapcsolatokban? — A szocialista gazdasági integráció nem vezethet elzárkózásra. Az integrációban részt vevő szocialista országok továbbra is fejleszteni kívánják gazdasági kapcsolataikat a világ valamennyi országával, függetlenül társadalmi berendezkedésüktől. A program nyílt, lehet csatlakozni hozzá, vagy részt venni egyes intézkedéseinek megvalósításában. Amelyik ország csatlakozni kíván, annak “természetesen osztania kell alapvető elveinket. Éppen ezért itt elsősorban azok előtt a szocialista országok előtt nyílik meg az út, amelyek ma még nem tagjai a KGST-nek. Részleges csatlakozás, egyes intézkedések megvalósításában való részvétel esetén természetesen ilyen feltétel nincs. Ott csupán egy a lényeg, A kölcsönös érdekeltség. Áz integrációs program egyébként rövidesen nyilvánosságra kerül, a magyar és a nemzetközi közvélemény számára egyaránt hozzáférhető lesz. Hazánk gazdasági fejlődésében mindig is nagy szerepet játszottak a külgazdasági kapcsolatok. Eddigi töretlen fejlődésünk tartópillére az az együttműködés volt, amelyet a szocialista országok testvéri közösségében alakítottunk ki. Az együttműködés szervezésében a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa jelentős szerepet töltött be, s a most elfogadott határozatok tovább növelik a KGST szerepét. Számunkra az integrációs program mindenekelőtt az eddig kialakult együttműködés erősítését, továbbfejlődésünk hosszú távra megalapozott sz'lárd alapját jelenti. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és kormányunk megteszi a szükséges intézkedéseket az integráció programjának végrehajtására. (MTI) KÖZLEMÉNY a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 25. ülésszakáról
