Tolna Megyei Népújság, 1971. július (21. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-30 / 178. szám
r (Folytatás az 1. oldalról.) Az ülésszak elé megvitatás céljából beterjesztett kérdésekkel kapcsolatban Gheorghe Radulescu, a KGST Végrehajtó Bizottságának elnöke, Románia minisztertanácsának elnökhelyettese tartott tájékoztatót. A KGST-tagállamok kommunista és munkáspártjainak vezetői és kormányfői az 19t>9. áprilisában Moszkvában megtartott 23. (rendkívüli) ülésszakon meghatározták az együttműködés további elmélyítésének és tökéletesítésének, valamint a KGST-tagállamok szocialista gazdasági integrációja fejlesztésének fő feladatait és elvi irányait a szocializmus és kommunizmus építése jelenlegi szakaszának konkrét történelmi feltételeire alkalmazva. Ezen elvi határozatnak megfelelően a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 25. ülésszaka egyhangúlag elfogadta az együttműködés további elmélyítését és tökéletesítését, valamint a KGST- tagállamok szocialista gazdasági integrációjának fejlesztését célzó komplex programot. A tanács valamennyi tagállamának kollektív erőfeszítésével kidolgozott komplex program 15—20 év alatt, szakaszosan realizálódik. A szocialista gazdasági integrációnak a komplex programban konkrét kifejezést nyert új feladatai, az ezeknek megfelelő módszerek és formák a KGST-tagállamok kollektív együttműködésének több mint húszéves tapasztalatán, gvártásszakosításí és kooperációs tapasztalatán, valamint ötéves népgazdaságfejlesztési terveik koordinálásának tapasztalatán alapulnak. A KGST-tagállamok, kommunista és munkáspártjaik vezetésével — saját erőfeszítéseik és kölcsönös együttműködésük fejlesztésének egyesítése révén — ezen időszak alatt hatalmas sikereket értek el a szociális és politikai, valamint a gazdasági élet valamennyi területén. A KGST-tagállamok inari termelése 1970-ben 1950-hez képest közel 0.5-szeresére nőtt, a fejlett tőkés államokban ugyanakkor csak 2,8-szeresére. A KGST-tagállamok kölcsönös együttműködésének eredményeként számos új iparágat hoztak létre, több száz jelentős gazdasági objektumot építettek. A KGST-tagállamok kölcsönös áruforgalma az elmúlt húsz év alatt több m;nt hétszeresére nőtt, megteremtődtek a szilárd előfeltételei annak, hoav a leien ötéves tervben további kétharmaddal növekedjék. A tudományos- műszaki eredmények és a korszerű gyártási tapasztalatok széles ’'ön' cseréié folvik. A KGST-tagállamok' fejődésében elért sikerek, n KGST tevékenységének egész gyakorlata, a szocialista társadalmi rendben, a szocialista nemzetközi munkamegosztásban reilő hatalmas lehetőségekről tanúskodnak, a szocialista államok közös akcióinak nagyfokú hatékonyságát bizonyítják, alkalmasságát .arra. hogy kollektiven találják meg azon bonyolult feladatok legcélszerűbb megoldását, amelvek elősegítik az egész szociaksta közösig potenciáljának megerősödését. E sikerekben megnyilatkozott a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának aktív szerepe, amely az egyenjogú, szuverén szocialista államok erőit egyesítő. új típusú gazdasági együttműködési szervezet. A KGST egész munkájának alapja a szocialista internacionalizmusnak, az állami szuverenitás, a függetlenség és a nemzeti érdekek tiszteletben tartásának, az országok belügyeibe való be nem avatkozásnak. a teljes egyenjogúságnak és önkéntességnek, a kölcsönös előnyöknek és az elvtársi segítségnyújtásnak elve. A szocialista integráció nem jár együtt nemzetek feletti szervek létrehozásával. Éppen ezek az elvek fogják vezérelni a KGST-tagállamokat az együttműködés további elmélyítése és tökéletesítése, valamint a szocialista gazdasági integráció további fejlesztése során, amikor sor kerül az ülésszakon elfogadott komplex program realizálására. Az ülésszak résztvevői abból indulnak ki, hogy a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés elmélyítése és tökéletesítése, valamint a szocialista gazdasági integráció fejlesztése a szocialista nemzetközi munkamegosztásnak, a KGST-tagállamok gazdaságai közelítésének, a korszerű, nagy hatékonyságú nemzetgazdasági struktúra kialakításának, a KGST-tagállamok gazdasági fejlettségi színvonalai fokozatos közelítésének és kiegyenlítődésének, az alapvető nép- gazdasági ágazatokban, a tudományban és technikában mély és tartós kapcsolatok kialakulásának és ezen az alapon a tagországok nemzetközi piaca kibővítésének és megerősítésének, az áru- és pénzviszonyok tökéletesítésének folyamata, amelyet a KGST- tagállamok kommunista és munkáspártjai, valamint kormányai tudatosan és tervszerűen szabályoznak. A KGST-tagállamok kommunista és munkáspártjai, kormányai elmélyítik és tökéletes sítik az együttműködést, fejlesztik a szocialista gazdasági integrációt országaik legfontosabb szociális-gazdasági feladataik lehető legsikeresebb megoldása, a termelőerők további fejlesztése, a legmagasabb tudományos-műszaki színvonal elérése, a népjólét fokozása, a KGST-tagállamok vé- demi képessége megerősítésének érdekében. A KGST ülésszaka, elfogadva a komplex programot, úgy tekinti annak realizálását, mint a KGST-tagállamok közötti nemzetközi gazdasági kapcsolatok rendszere további tervszerű tökéletesítésének alapját. A komplex program meghatározza a kiemelkedő gazdaság1 problémák — mint például a népgazdaság fűtőanyaggal és nyersanyaggal, műszakilag tökéletes berendezésekkel való ellátása, valamint a lakosság iparcikkek és élelmiszerek iránti igényeinek kielégítése — megoldására irányuló intézkedések konkrét útjait és határidőit. Az ülésszak résztvevői meg vannak győződve arról, hogy a komplex program realizálása elő fogja segíteni a KGST- tagállamok nemzetgazdaságainak megerősödését és azok szoros, kölcsönös együttműködését, az egész szocialista közösség gazdasági potenciáljának fokozását. Ez még jobban megszilárdítja a szocializmus testvéri országainak politikai egységét és összeforrott- ságát, ami különös jelentőséggel bír az új rendnek a társadalmi élet minden területén a kapitalizmus feletti fölényéért, a szocializmus világméretű presztízsének és befolyásának fokozásáért, az egész antiimperialista front megerősítéséért vívott harcában. Az ülésszak résztvevői egyhangúlag megerősítették, hogy országaik teljes mértékben készek megvalósítani minden olyan szükséges szervezeti, gazdasági és jogi intézkedést, amely biztosítja a komplex program hatékony teljesítését. Abból indulnak ki, hogy a komplex programban előirányzott intézkedések realizálásának és a tapasztalatszerzésnek mértékében az együttműködés további elmélyítése és tökéletesítése, valamint a KGST-tagállamok szocialista gazdasági integrációja fejlesztéséből adódó új követelményeknek és lehetőségeknek figyelembevételével a komplex programot a tanács ülésszakának határozata alapján ki fogják egészíteni, pontosítani és megfelelő megállapodások megkötése útján konkretizálni fogják. Az ülésszak kijelenti, hogy a komplex programban előirányzott intézkedések megvalósításában teljesen vagy részlegesen részt vehet bármely nem KGST-tagállam is. A KGST-tagállamok a továbbiakban is fejleszteni fogják a többi szocialista országgal folyó gazdasági és tudományos-műszaki együttműködést. A jövőA kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A külügyminiszter beszámolt Abdel-Halim Khaddammal, a Szíriái Arab Köztársaság miniszterelnök-helyettesével, külügyminiszterrel folytatott tárgyalásairól, aki hivatalos baráti látogatáson tartózkodott Magyarországon. A kormány a szívélyes légkörben folytatott eszmecseréket hasznosnak ítélte, s a jelentést tudomásul vette. A Minisztertanács megvitatta az Országos Tervhivatal elnöke, a pénzügyminiszter, valamint az építésügyi és városfejlesztési miniszter közös előterjesztését a beruházási egyensúly javítása érdekében szükséges intézkedésekről. A beruházási tevékenység az elmúlt években a népgazdaság valamennyi területén jelentősen fokozódott. Ugyanakkor nem megfelelő a beruházások tervezésének, szervezésének színvonala, a kivitelezésben pedig többnyire elmaradás mutatkozik. A beruházások iránti ben is fejleszteni fogják a gazdasági és tudományos-műszaki kapcsolatokat a fejlődő országokkal és a fejlett kapitalista államokkal, a békés egymás mellett élés, az egyenjogúság, a kölcsönös előnyök és a szuverenitás tiszteletben tartása elvének alapján. Az ülésszak résztvevői kifejezik azt a meggyőződésüket, hogy a kommunista és munkáspártok vezetésével a KGST- tagállamok sikeresen realizálják az együttműködés további elmélyítését és tökéletesítését, valamint a szocialista gazdasági integráció fejlesztését célzó, egyhangúan elfogadott komplex programot, amely a szocialista és kommunista építés, a béke és a nemzetközi biztonság megerősítése útján való előrehaladásuk fontos tényezője lesz. A közeli napokban az együttműködés további 'elmélyítését és tökéletesítését, valamint a KGST-tagállamok szocialista gazdasági integrációjának fejlesztését célzó komplex programot nyilvánosságra hozzák a sajtóban. Az ülésszakon megvizsgálták még a végrehajtó bizottság beszámolóját is a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa szerveinek a KGST 24. és 25. ülésszaka közötti tevékenységéről. Ezen időszak alatt a KGST- tagállamokban és a tanács szerveiben nagy és gyümölcsöző munkát végeztek a kompkereslet és azok megvalósításához szükséges kapacitások összhangját nem sikerült biztosítani. A beruházások megvalósulási ideje továbbra is hosszú, költségeik emelkednek, s a befejezetlen beruházások állománya túlzottan magas. A beruházások tervezésének javítása, szervezettebb megvalósítása, a beruházási döntések előkészítésében és végrehajtásában részt vevők felelősségének fokozása érdekében a Kormány határozatot hozott. Egyben felhívta a minisztereket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy tegyenek intézkedéseket a beruházási egyensúly javítására, a teherbíró képességünkkel összhangban álló beruházási keretek betartására, és a korábbi határozatok végrehajtását következetesebben ellenőrizzék. A művelődésügyi miniszter tájékoztatta a kormányt a gazdasági és műszaki főiskolai hálózat helyzetéről. A Minisztertanács egyetértett azzal, hogy 1972-ben lex program tervezetének elkészítésével kapcsolatban. A tervezet kidolgozása során a KGST-tagállamok és a tanács szervei hozzáláttak a programban szereplő számos intézkedés gyakorlati megvalósításához. Az ülésszak jóváhagyta a KGST Végrehajtó Bizottságának a tanács 24. és 25. ülésszak közötti tevékenységét. A tervező tevékenység terén folytatott együttműködés további elmélyítése és tökéletesítése, valamint annak érdekében, hogy abban tevékenyen részt vegyenek a központi tervező szervek, az ülésszak megalakította a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tervezési, együttműködési bizottságát. A tudomány és a technika területén folytatott együttműködés további elmélyítése és tökéletesítése céljából az ülésszak a KGST tudományos és műszaki kutatásokat koordináló állandó bizottságát a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tudományos-műszak? együttműködési bizottságává alakította át. Figyelembe véve a KGST- tagállamok hírközlés területén folytatandó további sokoldalú együttműködésének igényeit, az ülésszak megalakította a KGST postai és távközlési állandó bizottságot. A tanács 25. ülésszakának munkája a barátság és az elvtársi együttműködés szellemében folyt. megnyugtatóan rendezni kell kilenc felsőfokú technikum problémáit. Felhívta az érdekeltek figyelmét, hogy a főiskolák oktató-nevelő munkájának fejlesztése — mind tartalmi, mind módszertani vonatkozásban — folyamatos, állandó feladat. A képzés személyi és tárgyi feltételeinek, valamint a diákok szociális létesítmények ellátottságának rendszeres javítására fokozott figyelmet kell fordítani. A művelődésügyi miniszter á közlekedés- és postaügyi miniszterrel közös előterjesztésben tett javaslatot a felsőfokú gépjárműközlekedési, vasútfor- galmi és távközlési technikumok megszüntetésére. A kormány a javaslatot elfogadta, s úgy határozott, hogy a megszűnő intézmények szerepkörét a jövőben a közlekedési és távközlési műszaki főiskola vegye át. A döntésnél a kormány figyelembe vette, hogy az előterjesztést korábban megvitatta az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács is. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, valamint a művelődésügyi miniszter közös előterjesztése alapján a Minisztertanács határozatot hozott a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem mezőgazdasági gépészeti főiskolai karának létesítéséről Körmenden; a kertészeti egyetem kertészeti főiskolai karának létrehozásáról Kecskeméten; valamint néhány felsőfokú mezőgazdasági technikum megszüntetéséről. Ezzel lehetővé válik, hogy a korábban 23 helyen történő szaktechnikusképzés helyett korszerű, magasabb színvonalú mezőgazdasági üzemmérnökképzés valósuljon meg. A kormányhatározat értelmében azok a hallgatók, akik tanulmányaikat az 1969—70-es tanévben, vagy azóta kezdték meg, a létesülő főiskolákon üzemmérnöki oklevelet szerezhetnek. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Bukarestben csütörtökön véget ért a KGST 25. ülésszaka. Felvételünkön a Fock Jenő vezette magyar küldöttség aláírja a közös közleményt. (Képtávírónkon érkezettó Intézkedések a beruházási egyensúly javítására •• Ülést tartott a Minisxtertanács
