Tolna Megyei Népújság, 1971. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-25 / 174. szám

A hét eseményeinek krónikája HÉTFŐ: * Államcsíny Szudánban. Súlyosbodik a jordániai válság. KEDD: Októberre kitűzik a rendkívüli választásokat Ausztriában. Hírek egy állítólag Washingtonhoz eljuttatott nyoi - pontos kínai javaslatról. SZERDA: Saigoni csapatok behatolása Kambodzsába. Líbiai javaslat arab csúcsértekezlet összehívására. CSÜTÖRTÖK: Ellenpuccs Szudánban. Négyhatalmi nagyköveti tárgyalás Nyugat-Berlinr .’ PÉNTEK: Közös piaci vita Londonban. Szadat-beszéd az ASZÚ kongresszusán. SZOMBAT: Letartóztatások Szudánban, diplomáciai él ' az arab világban. Kairó Szadat cinek beszéde A szombati kairói lapok egy­öntetűen azt emelik ki Anvar Szadat pénteken elhangzott kongreszusi megnyitójából, hogy 1971 döntő év lesz az Iz­rael elleni harc szempontjából. Az egyiptomi államfő, akit az új nemzeti kongresszus egy­hangúlag az Arab Szocialista Unió elnökévé választott, be­szédében hangsúlyozta: az EAK továbbra is elfogadja a Biztonsági Tanács rendezési határozatát, támogatja Jarring ENSZ-megbízott közvetítő misszióját, s fenntartja a kö­zel-keleti válság megoldására vonatkozó kezdeményezést, de nem hagyja, hogy az 1971-es év a konfliktus politikai vagy katonai megoldása nélkül tel­jen el. „Ez azt jelenti, hogy határidőt tűzök ki Izrael szá­mára — jelentette ki Szadat — Ismétlem, 1971. sorsdöntő év lesz. Ha a harc egymillió áldozatot követel, akkor ké­szek vagyunk megfizetni ezt az árat". Szadat megismételte a Szue- zi-csatorna megnyitására vo­natkozó javaslatát és feltéte­leit. Az eayintomi elnök méltatta a Szovjetunió önzetlen noliti- kai és katonai seef+ségét, a május végén megkötött szov­jet—egyiptomi barátsági és Szudán együttműködési szerződés je­lentőségét, s elismeréssel szólt az el nem kötelezett államok, valamint Franciaország és Nagy-Britannia pozitív maga­tartásáról. Ugyanakkor kemény szavakkal ítélte el az Egyesült Államokat, amely feltétel nél­kül támogatja az izraeli ag­ressziót, s különleges fegyve­reket gyárt Izrael számára a küszöbönálló harchoz. Az arab világ helyzetéről szólva Szadat Husszein jordá­niai királyt tette felelőssé a palesztin gerillák ellen elköve­tett bűnökért, az ellenállási mozgalom likvidálását célzó vérengzésért. Az egyiptomi elnök megem­lítette. hogy Szudán továbbra is a tripoli charta tagállamai közé tartozik, s csatlakozni ké­szül az arab államszövetséghez. A hétfői államcsíny leverése alkalmából az EAK feltétel nélküli támogatásáról és test­véri érzéseiről biztosította Szu­dán elnökét és népét. A kongresszus szombat dél­előtt nyilvános ülésen folytat­ta munkáját. Beszédet mondott Borisz Ponomarjov. az SZKP Központi Bizottságának titká­ra, aki egv magas szintű szov­jet küldöttség élén vesz részt a július 23-i forradalom évfor­dulós ünnepségein. Megerősílették a kivégzések hírét Szalah Abdel AI, aki — úgy látszik — Nimeri elnök nevében nyilatkozik, s a for­radalmi tanács főtitkáraként szerepel, szombaton hivatalo­san megerősítette Atta őr­nagynak és három társának kivégzését. A bírósági ítélete­ket pénteken hozták, s még aznap végrehajtották. Egy khartoumi kormány- szóvivő közölte, hogy Nimeri kollektív támogatásban része­ENSZ sült Egyiptomtól, Szíriától és Líbiától. Az erről szóló üzene­tet egy líbiai delegáció tol- rrlácsolta Khartoumban. Úgy hírlik, a küldöttséget szállító géppel toloncolták át a $zu- dáni fővárosba a puccsista rendszer két — Líbiában le­fogott — vezetőjét. Szombaton délelőtt — több napos szünet után — meg­nyílt a polgári légiforgalom eiőtt a khartoumi repülőtér. A közgyűlés napirendje Az ENSZ titkársága pénte­ken közzétette a közgyűlés szeptember 21-én megnyíló ülésszakának előzetes napi­rendjét, amelyen 103 téma sze­repel. A 101-es számot viseli az a kérdés, amely a legnagyobb ér­deklődésre tart számot: a Kí­nai Népköztársaság ENSZ-tag- sága. Az AFP szerint ^ New York-ban azzal számolnak^ hogy Kína ENSZ-tagsága vagy a közgyűlés megnyitásakor, vagy rögtön a külügyminiszte­rek beszédeinek elhangzása után, azaz október közepén, kerül előtérbe. A 19-es szárAú téma az ENSZ új főtitkárának kijelölése, ha U Thant nem hajlandó még egy évet hivatalában maradi». ... -cMUÄ&iäiasrusit További témák: a közel-ke­leti válság, az általános és tel­jes leszerelés, a tengerfenék békés felhasználása, a gyarma­tok felszámolása, az emberi jogok tiszteletben tartása, va­lamint az e kérdéssel foglalko­zó főbizottság felállítása. Két új kérdés is szerepel az előzetes napirenden: a béke­kutatással összefüggő tudomá­nyos munkák (belga indítvány) és az ENSZ napjának, október 24-ének nemzetközi ünneppé nyilvánítása (zambiai javaslat). Bukarest Ceansescu beszéde Konstanca megyében tett lá­togatása során Nicolae Ceau- sescu, az RKP főtitkára talál­kozott a megyei pártaktívával. Itt elhangzott beszédében a román párt álláspontját fej­tette ki belpolitikai és nem­zetközi kérdésekben. — Mint már több ízben hangsúlyoztuk, megítélésünk szerint a nemzeti és nemzet­közi feladatok között szoros egység áll fenn — mondotta. A szocialista országokkal való együttműködést érintve Ceausescu kijelentette: „Fel­lépünk a szocialista országok kapcsolatában meglévő eltéré­sek leküzdéséért. Mindent meg kívánunk tenni, hogy az egyik, vagy másik kérdésben meg­lévő nézeteltérések semmilyen mértékben se befolyásolják az állami és pártkapcsolatokat”. Utalva a KGST közelgő bu­karesti ülésszakára, ezeket mondotta: „Mi a KGST-t fon­tosnak tekintjük a szervezet szocialista tagországai közötti együttműködés megvalósításá­ban. Megítélésünk szerint en­nek az együttműködésnek hoz­zá kell járulnia minden egyes ország gazdaságának fejlődé­séhez, a szocializmus műszaki­anyagi bázisának megerősíté­séhez, minden egyes államban, ahhoz, hogy a szervezet min­den tagországában létrejöjje­nek a feltételek a kommunista társadalom megvalósításához. Ceausescu hangsúlyozta a valamennyi szocialista ország­gal való együttműködés fej­lesztésének fontosságát. Ezzel összefüggésben röviden kitért a román párt- és kormány- küldöttség ázsiai szocialista or­szágokban tett látogatására. . A továbbiakban a világban végbemenő változásokról szólt. Hangoztatta, hogy „végérvé­nyesen lejárt az elnyomáson és diktátumon alapuló politi­ka ideje”. A Balkánnal kap­csolatban. de külön témaként is részletesen foglalkozott a kis és közepes államok szere­pének fontosságával. „Senki számára nem titok, hogy az erő és diktátum imperialista politikájának első áldozatai mindig a kis országok voltak. Ezért mi különös figyelmet szentelünk annak a ténynek, hogy a kis országok teljes szi­lárdsággal kiálljanak nemzeti függetlenségük és szuverenitá­suk megvédéséért, hogy szem- beszálljanak az erőszak és dik­tátum imperialista politikájá­val. megerősítsék és megvéd­jék a szabad élethez való jo­gukat” — mondotta. Ceausescu röviden szólt az ENSZ egyetemességének kér­déséről, kitért ugyancsak egy pár mondat erejéig a vietnami háborúra, a közel-keleti hely­zetre, majd részletesebben szólt a leszerelés kérdéséről. Befejezésül Ceausescu ismét hangoztatta, hogy Románia „nemzeti és nemzetközi felada­tai összekapcsolásával követ­kezetesen fellép és a jövőben is fel fog lépni a szocialista országok, a világ valamennyi állama közötti együttniSködéo: politika. Jaggvalóaítáfiáfcos'l Hírek képekben Koszigin szovjet miniszterelnök a Kremlben fogadta Kin­csül (jobb oldalt az első) mongol külügyminisztert. A meg­beszélésen (Koszigin mellett) részt vett Gromiko külügymi­niszter is. Jan Marko csehszlovák külügyminiszter (jobb oldalt) fo­gadta Abdel-Halim Khaddam szírlai miniszterelnök-helyet­test és külügyminisztert (bal oldalt). Helsinkiben ezúttal az amerikai nagykövetségen folyta­tódtak a stratégiai fegyverek korlátozásáról szóló tárgyalá­sok. Képünkön: Szemjonov a szovjet delegáció vezetője megérkezik a megbeszélések színhelyére. Az indiai Calcuttában változatlanul óriási problémát okoz a kelet-pakisztáni menekültek tömege. Képünkön: „cső- lakúk”, kelet-pakisztániak a Calcuttái repülőtér mellett. (Képtávírónkoji érkezett)

Next

/
Thumbnails
Contents