Tolna Megyei Népújság, 1971. július (21. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-24 / 173. szám
Felvételi vizsgák után Az elmúlt hét sokak számára jelentett örömet, de jócskán akadnak olyanok is, akiknek számára csalódást és rossz hangulatot hozott. Véget ért, legalábbis egy időre, az elmúlt hetek feszültsége, találgatása: a postás egyszerű levelet, vagy vastag borítékot kézbesített. Akit felvettek, boldogan nyaral, akit nem vettek fel, keresi a hibát, és ilyen az ember, — általában kívül eső okokban. Mi az igazság? I. A felsőfokú intézmények évtizedek óta a felvételi vizsga módszerével próbálják elbírálni: kik a legalkalmasabbak arra, hogv a szűk keretszámok között felvételt nyerjenek. Az ötvenes évektől kezdve a jelentkezők magas száma miatt szükségessé vált a felvé+eli vizsgarendszer bevezetése. Mint minden szükségmegoldás, természetesen ez a vizsgarendszer sem mentes a hibáktól. Valóban nehéz a felvételizőket egvetlen találkozás alapján teljesen obiekb'ven elbírálni. Az .Iskolán kívüli jelentős téttel járó szereplés vizsgaizgalmai, a felelősségvállalás nvomasztó ■ érzése olvan tényezők, amelyek negatívan befolyásolhatják a felvételi vizsga eredményességét. Tévedés azonban azt hinni, •hogy a felvételi vizsgabizottságok tagjai csak a vizsga alapján ismerik a jelöltet. A középiskolai javaslatokat ugyanis a vizsgabizottság el- .nöke és a kérdező előzőleg áttanulmányozza, így az írásbeli dolgozat, valamint a középiskolai jellemzés alapján a bizottságnak előzetes kéne alakul ki a vizsgázóról. Ez nem jelent előítéletet a vizsgázóval szemben, mindössze támpontot a minél objektívebb elbíráláshoz. Itt kezdődik az egyik probléma. A középiskolai jellemzések sajnos sok esetben semmitmondók, általános megállapításokat tartalmaznak. Vagy rosszul értelmezett humanizmusból minden továbbtanulónál csak pozitív vélemény szerepel. Más esetben — ez a ritkább, elsősorban elfogultan megítélt magatartásbeli „kilengések” miatt a jellemzés negatív irányban tér el a valóságos helyzetképtől. Ilyen esetekben is nehéz a vizsgabizottság dolga, de a tapasztalat és emberismeret alapján így is megállapítható, ki a gátlásos, aki tud, de nehezen fejezi ki magát, vagy kisebb a szókincse? A jó fellépés, magabiztosság az élet minden területén követelmény, vagy , legalábbis jó pontnak számít. Miért lenne kivétel éppen a felvételi vizsga? „Vajon a félszeg, bátortalan, rossz kiállású” jelölt mennyire alkalmas a pedagóguspályára? Vagy talán az orvosi pálya nem jó fellépésű, a betegre megnyugtató egyéneket követel? Kétségtelen hibája a felvételi rendszernek az alapos alkalmassági vizsga hiánya, mert nem biztos, hogy a szakmailag megfelelő jelölt egyéb vonatkozásban is alkalmas a választott életpályára. Ez sajnos, legtöbbször később derül ki: a tanári pályán akkor, amikor a hallgató először kerül közelebbi kapcsolatba a gyerekekkel, a medikus a betegekkel... A szerencse jelentőségét nem szabad eltúlozni a felvételi vizsgák értékelésénél: a tapasztalat azt mutatja, hogy az alaposan felkészült jelöltnek gyakrabban van „szerencséje”, mint másoknak. Ez nem véletlen. II. A „kereslet” és a „kínálat” valóban szerepet játszik a felvételi keretszámok megállapításánál. Ismert tény az is, hogy a felvételizők több okból — adottságoknak és az eltérő környezeti hatásoknak megfelelően — nem egyenlő helyzetből „startolnak” a felvételi vizsgán. Az utóbbi évtizedben csökkent a munkás és paraszt származásúak aránya a jelentkezők között, de a felsőoktatási intézménvekben is. Különösen fontos lenne, hogy a fizikai dolgozók gvermekei közül többen próbálkozzanak a továbbtanulással. Hiszen a felvételi bizottságok is szükségesnek tartják és támogatják az eddiginél nagyobb számban jelentkezésüket, felvételüket. A munkás-paraszt fiatalok számarányának csökkenésében jelentős tényező, hogy a nemdiplomások bérezése számos esetben — a közelmúltban végrehajtott béremelések ellenére is, kisebb vagy nagyobb mértékben felülmúlja a felső- oktatási intézményekből kikerült diplomásokét. Sokan anyagilag nem tartják ..üzletnek’. hogy 3—6 évig tanuljanak még az érettségi után a mostani kezdőfizetések és bérskála mellett. Ha egy nyolcadik általános iskola után jó szakmát kitanult, osztálytársával hasonlítja össze magát egy főiskolás, vagy egyetemista, kiderül, hogy a nyolc tanulmányi év alatt olyan anyagi hátrányba kerül, amelyet csak 8—9 évi munkaviszony után tud valamelyest csökkenteni. Felmerül a kérdés, miért van mégis az egyes pályákon többszörös túljelentkezés? A továbbtanulás vágya többnyire egészséges törekvésből táplálkozik, bár nem mentes a diploma fétisizálásától. „Ha már nekem nem sikerült, legalább a gyerekemnek legyen diplomája...” — halljuk nagyon sokszor a szülői megnyilatkozást, és a szülők ilyenkor nem sajnálnak semmiféle anyagi áldozatot a gyerekük továbbtanulására. Az egyik helyen tehát biztosított az anyagi fedezet, hogy függetlenül a diploma megszerzése utáni lehetőségektől, az utód diplomát szerezzen. Persze, — főleg, ha a gyerek tehetséges — nem ítélhető el ez a gondolkodás, mindössze az a következménye, hogy a nagy kínálat következtében a bérszínvonal emelkedése lemarad más „nagy keresletű” pályákéhoz képest. Az utóbbi időben mintha erősödne az a felismerés, amely nem tartja elegendőnek a diplomaszerzés erkölcsi örömét, hanem bizonvos mértékben elfordul az eddigi „ideákból” és közeledik a pvakorlati élet teremtette praktikus életszemlélethez. III. A képesítés .nélküli pedagógusok működtetése össztársaKöxélelünk Pártbizottsági ülés Szekszárdon dalmi szempontból nézve átmeneti jellegű, szükségmegoldás. Teljesen igaza van Sze- kulity Péternek, a hasonló jellegű cikk szerzőjének (július 18-i szám), ha ellentmondásnak tartja a főiskolán, vagy egyetemen elutasított jelölt alkalmazását. Ellentmondásos, ha valaki nem tartozik a „kiválasztottak” közé, viszont az iskolai gyakorlat, és szeretném hangsúlyozni, a gyakorlat —, ahová felvett társai csak négy év múlva jutnak el — örömmel fogadja. Jó ez? Az elutasított szempontjából bizonyára jó, mert megvan a lehetősége levelező tagozaton a kívánt szak elvégzésére. A fogadó iskolának és általában az oktatásügynek segítséget jelent, mert személyi problémát old meg. A kialakult gyakorlat tendencia-jellege, bár ismétlem átmenetiségét, még problematikus. A pedagóguspályától eltekintve, egyetlen diplomás pálván sem engedik meg a szakképzettség nélküli gyakorlati tevékenységet. Az elutasított orvostanhallgató jelöltnek vigasztalásul nem adnak kést a kezébe, horv vakh°l- iu"tétet végezzen, a mérnökjelöltnek. ho«v házakat tervezzen, és kivitelezzen... IV. A felvételi vizsgákra való felkészülés az utóbbi időben több szakon rendszeresített előkészítők ellenére is sok kívánnivalót hagy maga után. Messzire vezetne, ha itt a sikertelenség összes okát elemeznénk. Az igazság az, hogy több gátló tényezővel kell szembenéznünk. A sok ok közül csak érintőlegesen említek meg néhányat: a tanuló „későn ébred fel” és még a jelentkezés hónapjában sem tudja, melyik pályára is jelentkezzen. Nem nehéz elképzelni, milyen intenzitással készült 4 év alatt a választott életpályára. Több helyen a középiskola és az egyetem követelményrendszere között tapasztalható meglehetősen nagy különbség, vonatkozik ez elsősorban a matematika, a magyar és az orosz nyelv oktatására. Sok helyen nem kielégítő a középiskolák pályaorientáló tevékenysége sem, illetve gyenge a felsőoktatási intézmények információs tevékenysége. Kívánatos lenne az egyes fórumok közötti együttműködés erősítése, mert elősegítené az átgondoltabb kereslet-kínálat arányok kialakítását és egyben csökkentené az elutasítottak, a csalódottak számarányát is. DR. VUICS TIBOR Hol lesz nyitva — és hol tartják zárva a postahivatalt munkaszüneti napokon Megyénkben 98 községet érint a Postavezérigazgatóság intézkedése — Fejlesztési tervek — Lapunk keddi számában ismertettük a Postavezérigazgatóság utasítását, amely szerint augusztus 1-től megszüntetik a fiókposták és a kisforgalmú (I—III. osztályú) postahivatalok vasárnapi nyitva tartását. Az intézkedés két oldalról is indokolt: Egyrészt, a kisebb települések postahivatalainak szolgáltatásait vasárnap alig vették igénybe — egv-két táviratot, vagy levelet adtak fel —, másrészt a postai dolgozóknak nem tudták biztosítani a szabad napot. Míg nagyobb helyeken be lehet úgy osztani a munkát, hogy egy-egy dolgozóra ne kerüljön sor minden vasárnap, ahol egy ember dolgozik, nincs váltás. Ezek a kisforgalmú hivatalok az év 365 napjából 364 napon tartottak nyitva (karácsony második napján nem volt szolgálat). 'gaz, hogy munkaszüneti napokon csak délelőtt 8 és 10 óra között, de ez is elég ahhoz, hogy az érdekelt dolgozóknak ne legyen szabad vasárnapjuk. Kántor Sándor, a Pécsi Postaigazgatóság igazgató- helyettese tájékoztatta a déldunántúli megyei lapók és a pécsi rádió munkatársait arról, hogyan hajtják végre az igazgatóság területén a vezér- igazgatói utasítást. Ezek szerint az igazgatóság területén , 578 — megyénkben 98 — hi- j vatalt, illetve dolgozót érint az intézkedés. A vasárnapi, illetve munkaszüneti nyitva tartás változatlanul marad Szekszárdon, Dombóvárott, Bonyhádon, Pakson, Tamásiban, Bátaszékcn, Du- nalöldváron és Tolnán, a többi községekben zárva lesz a fiókposta, illetve hivatal. Természetesen csak az úgynevezett felvételi szolgálat szünetel, a községekben lévő segélykérő telefonon lehet a mentőket, tűzoltókat, rendőrséget stb. hívni, a folytonos szolgálatot tartó központba bekapcsolt előfizetői állomásról! telefonálni, táviratot feladni. Levelet, totó- lottó- szelvényt be lehet dobni a levélgyűjtő szekrénybe, de azokat csak a legközelebbi munkanapon továbbítják. A községekbe érkező posta- küldeményeket az eddigi rendszer szerint kézbesítik házhoz. Mindenütt eljuttatják az előfizetői hírlapokat, a távbeszélő meghívásokat, táviratokat — a távirati utalvány és az üdvözlést, részvétnyilvánítást tartalmazó táviratok kivételével — valamint az express küldeményeket. A csomagküldemények közül azonban csak a gyorsan romló tartalmúa- kat, vagy amelyekben élő állat van. Kézbesítik az ex- pressz-csomagokat is, azonban csak 5 kg súlyhatárig. Ezen felül csak a szállító- levelet kézbesítik ki, megjelölve, rhikor veheti ót a címzett a hivatalban a csomagot. Az igazgatóhelyettes tájékoztatást adott az 1971—72, évi beruházásokról is. i Szekszárdon a jövő évben indul meg a nagy beruházás, amely átnyúlik a következő ötéves tervidőszakra. Uj postaépületet emelnek, új távbeszélő központot kap a megyeszékhely, megvalósul a város teljes távbeszélő-hálózatának rekonstrukciója. Még ez évben kisebb hálózatépítéseket végeznek Dombóváron, Tolnán, Pakson, Szekszárdon, ezzel megoldódik többek közt a láng gyár, a textilgyár, az atomerőmű-építkezés, a 160 lakásos bérház ellátása. Bővítik a dombóvári központot. Gemencben és Gyula jón — a vadászati világkiállítás idejére — ERDÉRT-faházakkal Felvevő postahivatalt létesítenek. Az idén elkezdik és 1972-ben befejezik Gerjenben az új kis postaház létesítését. Bátaszéken, Dunaföldváron és Tamásiban megszüntetik a lófogatú szállítást, gépkocsijáratokkal oldják meg a csomagok házhoz szállítását. Ülést tartott az MSZMP Szekszárd Városi Bizottsága július 23-án délelőtt Szekszárdon, a megyei pártszékház nagytermében. A pártbizottsági ülés napirendi pontjaként „Az üzemi demokrácia érvényesülése, továbbfejlesztésének lehetőségei és feladatai a város ipari üzemeiben” című témát tárgyalták. Ezt követően a városi pártbizottság és végrehajtó bizottság első féléves munkáját ismertette, majd a második félévre szóló munkatervre tett javaslatot Rúzsa János, a pártbizottság első titkára. Kazlazzák a lent a pincehelyi Vörösmarty Tsz-ben. Foto: Gottvald
