Tolna Megyei Népújság, 1971. július (21. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-23 / 172. szám
Pillantás az első félévre Kedvezően alakul a termelékenység A MÉM felmérése a fiatal mezőgazdasági szakemberek elhelyezkedéséről A közeljövőben várható, hogy megjelenik a Központi Statisztikai Hivatal hivatalos statisztikai értékelése a népgazdaság 1971. I. félévi fejlődéséről. Egyebek között a munka termelékenységének alakulásáról. Az év első öt hónapjának végleges, valamint a VI. hónap becsült adatai alapján azonban már most viszonylag megfelelő képet adhatunk a termelékenység féléves fejlődéséről. Az elmúlt félévben a termelékenység gyorsabban növekedett, mint a termelés. Az állami ipar napi átlagos termelése kb. 4,3 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, miközben a foglalkoztatott létszám csökkent. A létszámcsökkenés az említett időszakhoz képest kb. 0,5 százalék. Mindezek alapján az egy napra számított termelékenység az iparban mintegy 5 százalékkal emelkedett féléves átlagban. A termelés emelkedésének üteme megfelel a sok év állagának, feltűnő viszont a létszámcsökkenés. Erre hosz- szú idő óta pem volt példa. Az, hogy a termelés növekedése teljes egészében a termelékenység emelkedéséből származott, igen kedvező, ugyanakkor a termelés növekedésének ütemével nem lehetünk elégedettek. Az 1971. évi népgazdasági terv a termelés 5,8 százalékos emelkedésével számolt, ennek teljesítéséhez a II. félévben az eddiginél gyorsabb ütemre, 7 ISMÉT SIKERES külföldi üzleti útról érkezett haza Huszár István, a Bátaszéki Kádár és Fatömegcikk Ktsz elnöke és Lengi Miklós, a szövetkezet műszaki vezetője. A szövetkezet termékei nem ismeretlenek a nemzetközi piacon, hiszen bútorlécet, vasúti alátétlapokat, különböző faanyagú narancsosládákat és nyalókapálcikákat exportálnak Szíriába, Angliába, Görögországba, Izraelbe és Svédországba. Tavaly a Hungaro- coopon keresztül felvették az üzleti kapcsolatot a nyugatnémet Gehlen-céggel, melynek eredményeként célgépeket vásároltak a német partnertől, és megkezdték a nálunk is közismert és nagy népszerűségnek örvendő gyógy fatalpak gyártását. Ezek kész állapotba hozását, tehát a munka befejezését a német partner vállalta. A tavaly felvett üzleti kapcsolat négymillió-százezer forint exportnövekedést eredményezett. a szövetkezet pedig egymillió-ötszázezer forint árbevétel töblethez jutott. A mostani üzleti út ismét jelentős sikereket hozott a bá- taszékieknek. Eddig a gyógy fatalpakat két célgép segítségével készítették, most ismét hozzájutottak egy harmadik géphez, melynek eredményeként az árbevétel jelentősen növekedni fog. A nyugatnémet partner ismeri a szövetkezetét — többször jártak tőlük Bátaszéken — és tudják, hogy a szövetkezetnél megvannak a további komoly munka feltételeit. így kerülhetett sorra az az üzleti megállapodás, amely szerint a bátaszékiek fogják nyárfából elkészíteni a gyümölcsösládákat, melyhez a szükséges gépi berendezéseket a külföldi partner, vám- előjegyzéses konstrukcióban, a szövetkezet rendelkezésére bocsát. Magyarország meglehetősen nyárfaszegény, ezt figyelembe véve a szövetkezet részére a megrendelők Romániászázalékos termelésnövekedésre lesz szükség. Ismeretes, hogy 1968—69. években az ipari munka termelékenysége stagnált, sőt bizonyos időszakokban csökkent. 1970-ben e téren kedvező fordulat állt be, az idei évben is kielégítő a termelékenység fejlődése. Azt mondhatjuk, hogy a termelékenység kedvező alakulása most már nem átmeneti vagy véletlen jelenség, hanem a központi és vállalati intézkedések szükségszerű eredménye A termelékenység kedvezőbb fejlődésének okait keresve, mindenekelőtt érdemes megemlíteni a társadalmi közszellem kedvező átalakulását. Az MSZMP legutóbbi kongresszusán, a közelmúltban lezajlott szakszervezeti kongresszuson, több országgyűlési ülésszakon nagy intenzitással vizsgálták a termelékenység problémáját. Az üzemi gyűlésektől felsőbb szintű gazdasági vezetők által tartott aktívákig, a fontos teendők meghatározásakor rendszeresen szóba került a termelékenység gyorsabb növelésének szinte valamennyi tényezőié Ismeretes módon megváltozott a vállalati jövedelem- és bérszabályozás rendszere. A változás lényege abban, foglalható össze; hogy a vállalati eredmény érzékenyebbé vált az élőmunkával való gazdálkodásra. A módosított szabályozók hatására a vállalatok arra törekednek, hogy ból, vagy Jugoszláviából biztosítják a szükséges faanyagot. Végeredményben tehát a szövetkezetnek nincs sem eszközlekötési, hitelkamat-, szállítási, de még anyagigénylési gondja sem, így teljesen bér- munkaszerűen vállalták a feladatot. Nyugat-Németország- ból ládatűző gépsorokat és automata fűrészgépeket szállítanak a közeljövőben. Miután a ládák formája eltérő a hazánkban alkalmazottaktól, ezért a tűzőgépeket alkalmazni hazai célokra nem tudják, ellenben — miután a Gehlen-cég a gépek kapacitásának csak 50 százalékát kötötte le —, az automata fűrészgépet egy műszakban ki tudja a szövetkezet is használni. Nem is akárhogyan. hiszen az eddig alkalmazott, hagyományos szalagfűrésszel két munkás nyolc óra alatt nyolc köbmétert tudott feldolgozni, az új gép ugyanezen feltételek mellett harminc köbméterre képes. Egy műszakban évente ötszázezer ládát készítenek bérmunkában a megrendelőknek, amely kétmillió-százezer forint árbevételhez és négyszázhúszezer forint többletnyereséghez juttatja a szövetkezetieket. HUSZÁR ISTVÁN mindezek az üzleti sikerek mellett még talált egy-két érdekes dolgot a nyugatnémet fafeldolgozóüzemben. Nagy problémát jelent a szövetkezetnek a hulladékfa felhasználósának megoldása. A Gehlen-üzemben nagyszerű aprítógépet fedezett fel, melynek segítségével egycsapásra megoldanák a huüadékfa- gondot. A közeljövőben a mohácsi farostlemezgyárba viszik a külföldi mintát, és amennyiben a mohácsiak fel tudják használni, úgy ismét ragyogó üzlethez jutnak a bóta- székiek. A tervek tehát kialakultak, a gyakorlati megvalósítás folyamata is megindult. A BATASZÉKIEK tehát jól használják ki a kapacitásfeLesminél nagyobb mértékben részesülhessenek az úgynevezett kedvezményezett bérszínvonal-emelésben, ennek viszont feltétele az egy főre jutó nyereség gyors növelése. Távolról sem állíthatjuk, hogy a jövedelemszabályozás egésze hibátlan és a gazdálkodási modellben megfelelő arányok alakultak ki az élőmunka igénybevétele és a technika iránti érdeklődés között. Kedvezően befolyásolta a termelékenység változását a káros munkaerő-vándorlás mérséklődése. Bizonyos mértékű munkaerő-mozgás az egészségesen fejlődő gazdaság szükségszerű velejárója. Az utóbbi években azonban a fejlődést gátló úgynevezett káros fluktuáció növekedett elsősorban. A munkahelyváltoztatások száma az elmúlt 2—3 évben közel duplája volt az azt megelőző évtized átlagának. Az ez évben tapasztalt mérséklődés összefügg a vállalati munkaerő-szükséglet enyhülésével és különféle gazdasági és jogi intézkedésekkel. A termelékenység az egyik legfontosabb közgazdasági kategória alakulását számtalan gazdasági és társadalmi tényező motivália. Ha a termelékenység tartósan kedvezően alakul, ez segítséget nyújt a népgazdaság legfontosabb időszerű problémáinak megoldásához is, ' Dr. Rózsa József a Munkaügyi Minisztérium főosztály vezetőj e legüket, az üzlettel mindkét fél jól jár. Kezdeményező és felismerő készségük például szolgálhat sok, hasonló helyzetben lévő vállalatnak, szövetkezetnek. Természetesen nem feltétlenül az országhatáron túl kell az üzleti partnert keresni, hiszen hazánkban is jó néhány gépsor áll kihasználatlanul és jó néhány üzemben van lehetőség további munkára, csak' gépek nem állnak rendelkezésre. Jó lenne, ha összetalálkoznának az igények, ez mindkét fél számára és ezzel együtt a népgazdaságnak is nagy hasznára válna. RÓZSA GYÖRGY A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium vizsgálatokat végzett az agrár felsőoktatási intézményekből kikerült fiatal szakemberek végleges munkába helyezéséről. Az agrár felsőoktatási intézményekben 1989-ben végzett, mintegy 1000 fiatal csaknem 80 százaléka mezőgazdasági nagyüzemekben kezdte meg a munkát. A vizsgálat megállapította. hogy a mezőgazdasági nagyüzemek a korábbinál többet tesznek a fiatalok megfelelő foglalkoztatása és megtartása érdekében. A felmérések szerint a termelőszövetkezetekbe került 592 fiatal közül az egyéves gyakorlat után 82 százalékukat véglegesítették, az állami gazdaságok pedig 183 kezdőből 160-at — 87 százalékot — foglalkoztattak továbbra is. Különösen kedvező, hogy az éves gyakorlati idő után általában az ifjú szakemberek 95 százaléka kapott önálló beosztást. Ezen belül jelentős előléptetéssel került felelős munkakörbe a tsz-ekben dolgozó fiatalok 29, az állami gazdaságokban foglalkoztatott ifjú szakemberek 19 százaléka. A termelőszövetkezetekbe irányított fiatalok 95 százaléka már egyetemi, vagy főiskolai végzettségű szakember mellé került, s jelentős támogatást kapott feladatainak ellátásához. A termelőszövetkezetekben dolgozó ifjú szakemberek letelepedéséhez nagyban hozzájárult az is, hogy a megyei és járási szak- igazgatási szervek állami támogatásként az egyéves gyakorlati idő lejárta után mintegy 400 fiatalnak adtak letelepedési segélyt, összesen 4,5 millió forintot. Az állami gazdaságok viszonylag kevés kezdőt fogadtak, de a korábbi jó tapasztalatoknak megfelelően, eredményesen segítették szakmai fejlődésüket. Valamennyi állami gazdaságban megfelelően berendezett két-három személyes gyakornoki szobában lakhatnak a fiatalok, nagyon kedvezményes térítési díj ellenében, s általában 11—13 forintért napjában háromszor juthatnak meleg ételhez. Az állami gazdaságok országos központja évente háromnapos vándorgyűlést tart a fiatal szakemberek részére, hogy bemutassa a legfejlettebb mező- gazdasági üzemek munkáját. Több esetben külföldi tanulmányutat szerveztek, és jelenleg is tárgyalnak a szocialista országokkal, a fiatal szakemberek csere- gyakorlatáról. Az egyéves gyakorlati idő után első munkahelyéről eltávozott fiatal szakemberek nagy része valamilyen egyéb MÉM-intézménynél, vállalatnál, állategészségügyi intézménynél helyezkedett el. A kihelyezetteknek összesen 94 százaléka dolgozik a MÉM felügyelete alá tartozó szerveknél. A legtöbb indokolatlan mozgás a városokban volt, mert részben a vezetők türelmetlensége, másrészt a fiatalok túlságosan nagy igényei miatt nem kerülhetett sor a véglegesítésre. A kezdő szakemberek első évi teljes alapbérére fordított támogatás mintegy 30 millió forint. A MÉM álláspontja szerint az összeg hatékonyabb kihasználása, a szakember-utánpótlás fokozottabb támogatása érdekében a megyei, járási szak- igazgatási szerveknek és az állami gazdaságok országos központjának rendszeresen ellenőrizniük kell az állami támogatás felhasználását, szükség esetén pedig meg kell vonni a támogatást azoktól a gazdaságoktól, amelyek nem a célnak megfelelően élnek vele. KISZ-lakások épülnek Simon tornyán Négy egyemeletes lakóházat a tervek szerint az idén decemberben adják át a 16 fiatal házaspárnak. Foto; Gottvald. Bátaszéken Egy szövetkezet nagy üzlete
