Tolna Megyei Népújság, 1971. július (21. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-23 / 172. szám
Közel-Kelet A Jordániái helyzet Bejrutba érkező hírek szerint Észak-Jordániában és a Jordán folyó völgyében továbbra is csatározások folynak a királyi hadsereg és kisebb gerillacsoportok között. A libanoni fővárosban kiadott palesztin közlemények szerint a gerillák a dzserasi erdőségekben több katonai posztot támadtak meg, és súlyos veszteségeket okoztak az ellenségnek. A Jordán völgyének középső részén pedig — úgy hírlik — Abu Ali Ajad vezetésével egy további gerillacsoport tart ki. Eközben az ammani rádió azzal vádolta meg a gerillákat, hogy szír területről jordániai határtelepüléseket vettek tűz alá. A károk igen súlyosnak bizonyultak az egyik községben, de a kormánycsapatok nem viszonozták a tüzet — jelentette Amman. Ezt megelőzően olyan közlés látott napvilágot a joedániai fővárosban, hogy a letartóztatott palesztinok közül 500-at szabadon bocsátottak, 400-at pedig Szíriába készülnek deportálni. Az AFP szerint eddig 39-nek (!) engedélyezték, hogy „folytassák támadásaikat Izrael ellen”. A Palesztin Felszabadítási Szervezet szerdán küldöttségeket indított útnak az arab fővárosokba, hogy még mielőtt bármilyen arabközi tanácskozás összeül, a résztvevők tisztában legyenek a palesztin gerillák elemi követeléseivel. Mindenesetre a Líbia által javasolt csúcstalálkozó terve nem talál osztatlan támogatásra az arab világban. Irak nem hajlandó részt venni egy csúcsértekezleten; az ő javaslata szerint az Arab Ligának kell tanácsülést tartani a Jordánia kizárását célzó bagdadi indítvány megvitatására. A csúcsértekezleten e pillanatban részt venne Líbia. Egyiptom, Szíria, Jemeni Arab Köztársaság, Libanon, Kuwait, az Arab Liga tanácsülésén pedig Irak és Szudán. Az AP jelentése szerint Egyiptom és Irak vitájában Kuwait próbál közvetíteni. A kuwaiti külügyminiszter* üzenetet vitt Libanonban üdülő uralkodójától Al-Bakr iraki elnöknek, s mint a bagdadi rádió jelentette, a vendéget az iraki fővárosban igen melegen fogadták. Algéria, amely elkötelezte magát a palesztin mozgalom mellett, e pillanatban sem a csúcsértekezletet, sem az Arab Liga ülését nem látszik pártolni. Jordánia római nagykövetségének épülete előtt ifjúkommunisták kezdeményezésére szerdán este tüntettek Husz- szein kormánya ellen és szolidaritásukat fejezték ki a palesztin hazafiakkal. Hasonló jellegű tüntetések voltak szerdán és csütörtökön több olasz városban is. Rómában az OKP és a többi baloldali párt ifjúsági szervezete pénteken este nagyszabású szolidaritási tüntetést rendez a palesztin nép támogatására. Párizs Vietnam-crtekezlet A párizsi Vietnam-értekezlet csütörtökön megtartott 122. ülésén Nguyen Thi Binh asz- szony, a DÍFK külügyminisztere rámutatott: az amerikai kormány úgy tesz, mintha nem értené a hét pontban foglalt javaslatokat és kérdéseket tesz fel, hogy ne kelljen konkrét választ adnia, hogy időt nyerjen és becsaphassa a közvéleményt. A DIFK küldöttségének vezetője ennek előrebocsátásával mindazonáltal még egyszer kifejtette az amerikai csapatkivonások határidejére és a dél-vietnami politikai rendszer kérdésére vonatkozó javaslatokat. Xuan Thuy áUamminiszter, a VDK küldöttségvezetője Törökország Feloszlatták a Török Munkáspártot Tízévi politikai szereplés után az alkotmányjogi bíróság a napokban kimondta a Török Munkáspárt feloszlatását. Ez a párt egy évt'zeden át volt a török baloldal egyetlen legális képviselője, s ezalatt az idő alatt hat esetben indítottak ellene különböző vádak alapján bírósági eljárást a hatóságok. A hetedik sikerrel járt: az alkotmány- jogi bíróság tnagáévá tette az államügyésznek azt az érvelését, hogy tavaly ősszel megtartott IV. kongresszusán a mányának megalakítása után a munkáspárt azonnal és ismételten figyelmeztetett: a „szélsőséges áramlatok és az „anarchizmus” elleni harc ürügyén a munkáspártot is meg fogják támadni. Márpedig, ami a párt jellegét illeti, az nemcsak a terrorista szélsőségesektől volt távol (akik egyébként valóban nagy károkat okoztak a török belpolitikai életben), hanem a kommunizmustól is. Jellemző, hogy a IV. kongresszus után egész csoportok léptek ki a munkáspártból — amelyet az utóbbi években már frakcióharcok gyengítettek — azzal az indoklással, hogy ezen a kongresszuson a párt lemondott a szocializmusért való harcról. Az alkotmányjogi bíróság döntése mégis a „szélsőséges” jelenségek közé sorolta ugyanezt a kongresz- szust, amely ellen radikális harcot hirdetett a jelenlegi kormány. A pekingi külpolitika doktrínái A ISovo je Vremja cikke A Novoje Vremja című szovjet folyóirat legújabb számában a pekingi külpolitika doktrínáival és gyakorlatával foglalkozik. A cikk írója megjegyzi, hogy Mao és környezete a mindenkori kínai császárok által hirdetett „kínacenlrikus” doktrínáiból indult ki. Ezzel összefüggésben megemlíti, hogy a kínai külpolitika első időszaka az 1949—1958-as évekre esik, amikor az ország még gyengébb volt, és igyekezett a lehető legjobban felhasználni más országok tapasztalatát és támogatását, hogy megszilárdíthassa és fejleszthesse gazdaságát. Szoros együttműködés alakult ki ekkor a Szovjetunióval és más szocialista országokkal, de „a kínai vezetők már ebben az időszakban is a Mongol Népköztársaság bekebelezésének terveit szövögették.” Amikor Kína sikeresen végrehajtotta első ötéves tervét, megteremtve ezáltal a nehézipar alapját, a kínai vezetők kierőszakolták a „nagy ugrást” és megkezdték a kommunák szervezését. Az intézkedéseknek az volt PAIUORÄIUIA hangsúlyozta, hogy a hétpontos javaslat megnyitja az Egyesült Államok előtt az utat, amelyet követve biztonságosan és tisztességgel kerülhet ki a vietnami háborúból. David Bruce amerikai nagykövet ez alkalommal sem válaszolt a DIFK külügyminiszterének két héttel ezelőtt feltett kérdéseire, viszont újra követelte, hogy a kérdések érdemi rendezése előtt rendeljenek el általános — vagyis Laoszra és Kambodzsára is kiterjedő — tűzszünetet. Ismeretes, hogy a hétpontos javaslat a tűzszünet elrendelését az amerikai fegyveres erők kivonásának bejelentésétől teszi függővé. Angela Davis áz ellene folyó perfelvételi tárgyalás szerdai napján több mint egyórás beszédben sorakoztatta fel érveit amellett, hogy a bíróság engedélyezze számára sajátmaga ügyvédi védelmének ellátását. A tárgyalás után még Harris ügyész is kénytelen volt elismeréssel nyilatkozni Davis ügyvédi bemutatkozásáról. Mint megállapította: a beszéd „ügyvédhez méltó, hatásos és előírásszerű volt”. Davis beadványával kapcsolatban azonban különböző kifogásokat hozott föl, egyebek közt azt, ha a védő és a vádlott egyugyanazon személy, nehezen lehet neki keresztkérdéseket feltenni. * Péter János külügyminiszter meghívására Abdul-Halim Khaddan, a Szíriái Arab Köztársaság miniszterelnök-helyettese, külügyminiszter, pénteken hivatalos látogatásra hazánkba érkezik. ★ A Szovjetunió arról tájékoztatta U Thant ENSZ-főtitkárt, hogy — más nagyhatalmak társaságában — kész részt venni az ENSZ közel-keleti béke- fenntartó erőiben — írja a csütörtöki A1 Ahram a július 13-i szovjet jegyzékre hivatkozva, amely — mint mondja — Riad egyiptomi külügyminiszter és Vinogradov kairói szovjet nagykövet szerdai találkozójának témája volt. Az A1 Ahram közlése szerint Favzi .tábornok, az EAK ösz- szeesküvéssel vádolt volt hadügyminisztere hadbíróság előtt felel tetteiért. Mások fölött „forradalmi bíróság” ítélkezik. * Szerdán este Moszkvába érkezett Valery Giscard d’Es- taing, francia gazdasági és pénzügyminiszter és Francois Xavier Ortoli, iparfejlesztési és a tudományos kutatás ügyeinek minisztere, ahol részt vesznek a szovjet—francia gazdasági és műszaki együttműködési nagybizotíság 6. ülésszakán. ♦ Szóbeli jegyzékváltásra került sor Paul Frank bonni külügyi államtitkár és Valentyin Falin, a Szovjetunió bonni nagykövete között, a két ország Hamburgban, illetve Le- ningrádban megnyitandó főkonzulátusainak ügyében — közölte szerdán egy nyugatnémet külügyi szóvivő. A főkonzulátusok létesítéséről áprilisban írták alá a megállapodást, amely a szerdai jegyzékváltással lépett életbe. * Lengyelország újjászületésének 27. évfordulója, az ország nemzeti ünnepe alkalmából Tadeusz Har.uszek, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete csütörtökön fogadást adott rezidenciáján. A fogadáson megjelent Biszku Béla, az MSZMP KB titkára, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Kisházi Ödön, az Elnök Tanács helyettes elnöke. munkáspárt olyan határozatokat fogadott el, amelyek ellentétesek az ország érdekeivel. Hogy melyek ezek a határozatok? Magyarázatként e kérdésre elég annyi, hogy Törökországban a katonák nyomására idén tavasszal bekövetkezett fordulatot megelőzően is törvény büntette a szocialista eszmék, de még a társadalmat osztályokra tagoló nézetek terjesztését is. Ami pedig az utóbbi hónapok politikai fejleményeit illeti, az igazságpárti' kormány megbuktatása és Nihat Erim kor1970 márciusa óta a négy nagyhatalom nagykövetei most tartották meg Nyugat-Berlinnel kapcsolatos 25. ülésüket. Balról az első Abraszimov szovjet, jobb oldalt Bush amerikai nagykövet.. a célja, hogy a lakosság élet- színvonalának maximális korlátozásával előbbre jussanak Kína gazdasági és katonai erejének megteremtésében és növelésében. A kínai vezetők nagyhatalmi érdekeiknek megfelelően megkísérelték, hogy befolyásuk alá vegyék és kihasználják a szocialista közösséget. Ez azonban nem sikerült — állapítja meg a cikk szerzője és így folytatja: a kínai vezetők 1983. június 14- én egy 25 pontos okmányban javaslatokat tettek a nemzetközi kommunista mozgalom fő irányvonalára vonatkozólag. Ebben tagadták, hogy a szocialista rendszer döntően befolyásolja a világ fejlődését. Meghirdették a kalandor külpolitikát és a hidegháborús helyzet fenntartását. A frakcióharcot szorgalmazták a kommunista mozgalomban. Azokat pedig, akik nem voltak hajlandók elismerni a maoista fő irányvonalat, revizionistáknak bélyegezték és azt állították róluk, hogy a marxizmus árulói. Ezzel egyidejűleg Mao új tartalmat adott a „közbenső övezetekről” szóló koncepciójánál:. Most az a helyzet állt elő, hogy a világméretű küzdelemben az egyik pólus Kína, a másik az amerikai imperializmus és a Szovjetunió, és e két pólus között van minden más állam, akár szocialista, akár fejlődő, akár imperialista. Mao Ce- tung nagy reményeket fűlött egy esetleges szovjet—amerikai nukleáris összetűzéshez. 1968-ban már nyilvánvaló volt, hogy Peking vesztett, — folytatja a Novoje Vremja. — A szocialista országok, egy kivételével nem támogatták a pekingi vonalat. A harmadik világ országai szintén felismerték a pekingi politika ka- landorságát és_ felelőtlenségét. Az Egyesült Államok kormánya, felhasználva Peking bomlasztó tevékenységét, agresszív háborút indított Indokínában. A kínai vezetőség és személy szerint Mao Ce-tung — húzza alá a cikk szerzője — felelős azért, hogv az Indonéz Kommunista Pártot és az indonéz haladó erőket csapás érte. — A kínai -vezetésben ekkor heves harc tört ki — mutat rá a cikk. — Mao és csoportba a hadseregre és a megtévesztett fiatalokra támaszkodva szétzúzta ellenfeleit. Az országban katonai diktatórikus rendszer jött létre, és a kulturális forradalom során a maoisták ellenségesen viselkedtek a szocialista országokkal szemben, kivéve Albániát. Durván beavatkoztak a délkelet-ázsiai országok és egész sor afrikai ország belíigyébe, leszámolással fenyegettek egyes népeket. A Novoje Vremja leszögezi : a kínai vezetők meg akarják bontani a szocialista országok közösségét, hamis színben tüntetik fel a Szovjetunió politikáját, elferdítve áh ívják be a Varsói Szerzö- c ; szervezete és a KGST .itűzéséit, ' megkörnyékez- sok ázsiai és afrikai or"got, hogy támaszukul nyer; meg azokat. A pekingi !'"politika jelenlegi szaka- : t az jellemzi, hogy a kí- nr.i vezetők a két „szuper- hatalom” monopóliuma elleni harcra szólítanak, vagyis egyenlőcégi jelet tesznek az imperialista Egyesült Államok és a szocialista Szovjetunió közé, s így akarják kialakítani a kis- és középhatalmak egységes frontját. Az új doktrínának ugyanaz a tartalma és a célja, mint a közbenső övezetek doktrínájának. Elsősorban arra szolgál, hogy alátámassza Kína kizárólagos szerepét a kis- és középországok vezetésére.
