Tolna Megyei Népújság, 1971. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-15 / 165. szám

Együttműködés a haditechnikai fejlesztésben KORUNK A modern tudomány és technika lexikona Struktúra Ma a tudományok és a minden­napi élet legkülönbözőbb terüle­tén egyes részek között olyan kölcsönhatások vannak, amelyek valamilyen rendet alkotnak, ak- kort azt mondjuk, hogy a részek egy struktúra részei. Ilyen struk­túrát alkot a társadalom, amely­ben a társadalom tagjai az em­berek, csoportjaik és a különböző intézmények közötti kölcsönhatá­sok, kapcsolatok alkotják a struk­túra alapját. Struktúráról beszél­hetünk azonban akkor is, ha az elemi részeket vizsgáljuk az ato­mon belül, ha a matematikában az elemek (számok, betűk) és a műveletek (összeadás, szorzás) kapcsolatairól beszélünk. Láthatóan a tudománynak min­dig egyik feladata, hogy egy-egy területen felderítse az egymással kölcsönható részeket és magukat a kölcsönhatásokat; hogy tisztáz­za a tulajdonságaikat; vagyis, hogy megismerje a struktúrát. De az is feladata, hogy megvizsgál­ja az így feltárt struktúra környe­zetét, tehát azt az átfogó struktú­rát, amelyben a vizsgált struktúra csupán egy kölcsönható rész. Régebben a tudományok tárgy­körük szerint megosztva vizsgál­ták a struktúrákat; a biológia a biológiaiakat; 'a társadalomtudo­mányok a családokat, az un. kis­csoportokat, de az egész társa­dalmat is; a matematika pl. afl algebrai struktúrákat és így to­vább. Az elmúlt évtizedekben azonban egy önálló tudományág^ a rendszerelmélet kezdett el fog­lalkozni ezekkel a kérdésekkel. Megalapítója egy magyar szár­mazású biológus: Bertalanffy La­jos. A rendszerelmélet nem tárgy® körök szerint vizsgálja a struk­túrákat, típusaikat stb. hanem ezektől elvonatkoztatva, általános­ságban. így most már tudjuk* hogy pl. bonyolultság szempont­jából meg kell, és meg lehet kü­lönböztetni az egyszerűbb rend­szereket, és az összetettebb szer­vezeteket. A struktúra kutatása azonban nem azonos a strukturalizmussal* amely a század tizes éveiben ke-* letkezett és főleg társadolomtudo- mányi vonatkozásban végzett és végez struktúravizsgálatokat. Té­ves szemlélete, legalábbis egy kez­deti és ma már „klasszikusnak*’ tekinthető változatában, abban gyökerezik, hogy minden struktú­rát egyetlen típusra, a nyelvben fellelhetőre próbált visszavezetni. Ugyanakkor elvitathatatlan tőle számtalan részeredmény, és az a felismerés, hogy a társadalom- tudományoknak is egyik igen fon­tos feladata a struktúrák feltárá­sa. Magyar gyártmányú, felderítő úszó gépkocsi Élettani küszöbök a világűrben Ä haditechnikai kutatás 'és fejlesztés teljes skálájának mű­velése még a nagyhatalmak számára is komoly megterhe­lést jelent. Egyes korszerű fegy­verfajták fejlesztése és gyár­tása csak néhány ipari nagy­Sugárkezelt vetőmagok Az atomenergia békés cé­lokra történő felhasználásának egyik gyakorlati útja az ioni­záló sugárzások mezőgazdasági alkalmazása, például a külön­böző növénymagvak vetés előtti kezelése. Az ipar ma már sorozatban állítja elő a képen látható, könnyen szál­lítható gamma-sugaras beren­dezést. Megállapították, hogy a ma­gok vetés előtti sugárkezelése 5—20 százalékkal emeli a ga­bona- és hüvelyes kultúrák terméshozamát. így például a szemes kukorica többlethozama 8—9 mázsát, *a silókukuricáé még ennél is többet tesz ki hektáronként. A gazdaságossá­gi számítások szerint a beru­házás megtérülése rendkívül kedvező, alig egy év. hatalom számára jelenít elvisel- ihető terhet. A harceszközök többségénél azonban a kisebb államok is vállalkozhatnak fej­lesztési és gyártási feladatokra, ha másképen nem, hát több állam összefogásának keretei között. A fennálló szövetségi kapcsolatok különben is indo­kolttá teszik a közös fejlesztés és gyártás megszervezését és fenntartását, mivel egyébként egyáltalán nem, vagy csak nagy nehézségek árán biztosít­ható a felszerelés egységesíté­se. Ez pedig a szövetséges csa­patok közös hadműveletei eredményességének nélkülöz­hetetlen előfeltétele. Gazdasági lehetőségeinkhez és ipari adottságainkhoz mér­ten mi is kivesszük részünket a Varsói Szerződés államai vé­delmének erősítéséből. Had­seregünk felszerelésének töké­letesítésében az elmúlt két és fél évtizedben nagy előrehala­dást értünk el, A harceszkö­zök jelentős részét a baráti ál­lamokból, elsősorban a Szov­jetunióból szerezzük be. Ez egyrészt lehetővé teszi, hogy erőinket a haditechnikai fej­lesztés azon területeire össz­pontosíthassuk, amelyeken megfelelő tapasztalatokkal rendelkezünk, adottságaink és lehetőségeink a legeredménye­sebben hasznosíthatók. Más­részt egyidejűleg teljesül a felszerelés egységesítésére irá­nyuló törekvés, amely a csa­patok kiképzése és ellátása szempontjából egyaránt elő­nyös, a szövetségi rendszer keretein belül. Az új harceszközök hazai fejlesztése és a meglévők to­vábbfejlesztése. a baráti álla­mokkal egyeztetett tervek sze­rint történik. A fegyveregyez­tetések lehetővé teszik a pár­huzamos fejlesztések elkerülé­sét, a többoldalú igények össze­hangolt kielégítését, a rendel­kezésre álló erők és eszközök célszerűbb kielégítését. A fej­lesztési tervek egyeztetését, a fejlesztési feladatok megosztá­sát indokolja az egyre össze­tettebb harceszközök fejlesztési költségeinek növekedése is. Még fokozottabban érvényesül az igények összefogott kielé­gítésének, a szakosításnak az előnye a gyáriás területén. A harceszközökkel szemben tá­masztott magas követelmények csak fejlett technológiai szin­ten folyó sorozatgyártással elégíthetők ki, ehhez pedig a gazdaságos darabszám eseten­ként túlhaladja egy-egy had­sereg igényét. Kis államok hadseregének a különféle hadi­technikai eszközökből és had­felszerelési anyagokból — kü­lönösen azok nagy teljesítmé­nyű, drágább fajtáiból — vi­szonylag kis mennyiségre van szüksége. A kis gyártási da­rabszám pedig nemcsak a gyártásnáL alkalmazható tech­nológiai eljárások tekintetében 'jelent korlátozást, hanem már a tervezés során is. Ilyen ese­tekben már a tervezésnél el kell vetni olyan szerkezeti megoldásokat, amelyek külön­leges gyártóberendezéseket igé­nyelnének az előállítás során, mivel ezek beszerzése és üzem­be állítása túlságosan nagy kötségterhet jelentene a kis darabszámú gyártmánynál. Ezért is előnyös a gyártás­szakosítás a baráti államok iparán belül, a honvédelmi cé­lokra készülő eszközök előállí­tásánál. Ilyen esetekben az 'együttműködés természetesen nem csupán a gyártás időszaká­ban bontakozik ki egy-egy gyárt­mány vonatkozásában, hanem már a tervezés, a harceszközök fejlesztése is egyeztetett ter­vek és követelmények szerint történik. A harceszközök harcászati­műszaki jellemzőinek tökéle­tesedésével tovább növeked­nek azok fejlesztési, gyártási és üzemeltetési költségei. Mind­ebből következik, hogy csak a szövetséges államok tovább tökéletesedő, szoros együttmű­ködése, tervszerű és együttes erőfeszítése teszi lehetővé a jövőben, még inkább, mint ed­dig a szocialista tábor védel­mi képességeinek magas szin­ten tartását, az eseteges ag- resszor visszarettentését, a szocialista forradalom elért vívmányainak' szilárd védel­mét. Népújság 6 1971. július 15. Mint ismeretes, július 12-én közzétette vizsgálatainak ered­ményét az a szovjet kormány- bizottság, amelyet a Szojuz—11 űrhajó három utasának; Voi­ko vnak, Dobrovolszkijnak és Pacajevnek tragikus halál­körülményei kivizsgálására küldtek ki. A jelentés meg­állapította, hogy az űrhajósok halálát a földetérés előtt 30 perccel, a leszállóberendezés­ben bekövetkezett, hirtelen nyomáscsökkenés okozta. A világűr az ember számára sok tekintetben idegen kör­nyezet, hiszen az élet egyetlen feltételét sem kínálja önként. A Föld árnyékában —200 C° alatti dermesztő hideg uralko­dik, míg a Nap által meg­világított részeken a hőmér­séklet elérheti a +150 C°-ot is. Már abban a 200—300 kilomé­teres magasságban is, ahol a Föld körüli pályán haladó űr­hajók, vagy űrállomások, orbi- tális laboratóriumok keringe­nek, olyan alacsony a lég­nyomás, mint egy gondosan leszivattyúzott rádiócsőben. Ezek, az élet szempontjából, teljesen kedvezőtlen körülmé­nyek a magasság növekedésé­vel fokozatosan jönnek létre. Átlag minden 5 kilométeres magasságnövekedés során fe­lére csökken a légnyomás ér­téke. Mintegy 10 kilométeres magasságban a nyomás már csak negyed része a tenger­szinten uralkodónak. Ez olyan alacsony érték, hogy ha nem nyújtanak ellene mesterséges védelmet, a szervezet pórusain át elvérzik a belső túlnyomás következtében. Ez a tíz kilo­méter körüli magasság a mai modern utasszállító repülő­gépek utazómagassága. Ha tovább folytatjuk az emelkedést a légkörben, mint­egy 18 kilométeres magasság­ban újabb kritikus határhoz érkezünk. Itt már olyan ala­csony a levegő nyomása, hogy megfelelő védelem híján az élő szervezetben lévő folyadé­kok — például a vér — test- hőmérsékleten forrni kezdené­nek. Ezt a magasságot a mo­dern katonai repülőgépek érik el rendszeresen, s ezért piló­táikat megfelelő védelemben részesítik. Az utóbb említettnél na-«* gyobb magasságokba emelked-« ve már nem változnak a vi« szonyok az életfeltételeket il­letően, — legalábbis a lég­nyomás szempontjából. Ezt úgy is ki szokták fejezni, hogy a IS kilométeres magasság a har­madik élettani halálküszöbí Mindebből az is következik; hogy az élet feltételei a föld­felszínnek szűk környezetérd korlátozódnak, s a ’világűr —» legalábbis élettani értelemben) — sokkal közelebb van a| földfelszínhez, mint azt sokam hinnék. Tekintettel arra, hogy a vi­lágűr gyakorlatilag végtelent kiterjedésű, és a szokásos nyo­másviszonyokhoz képest lég­üresnek tekinthető, úgy visel-” kedik, mint valami hatalmas; folyton működő légszivattyúd Ha egy benne mozgó test — például mesterséges hold, vagy űrhajó — tömítése megsérül,, abban a nyomás hirtelen csök­kenni kezd, hiszen a környezet korlátlan mennyiségben képes a gázok felvételére. A nyo­máscsökkenés gyorsasága ter­mészetesen több tényezőtől függ. Az egyik ilyen tényező, hogy mekkora a rés a megsérült, vagy hibás felületen. Kis ré­seken át úgynevezett szivárgás lép fel. Ezek talán a leg­alattomosabbak. mert a tartá­lyok készleteinek fokozott fel- használásával az automatika egy ideig még képes normális nyomás fenntartására, s csak azután következik be a meg­állíthatatlan nyomáscsökkenés; amikor a készletek már ki­merültek. A nyomáscsökkenés sebessége függ még ezenkívül a légmentesen körülzárt tér­fogat (űrhajófülke) nagyságá­tól és az abban fenntartott nyomás értékétől is, valamint a környezetben uralkodó nyo­mástól. A hivatalos jelentés szerint a Szojuz—11 esetében, a nyo­máscsökkenés 30 perccel a földetérés előtt lépett fel, vagy­is akkor, amikor a leszálló­egység még a pályán kerin­gett, s éppen megkezdődtek az előkészületek a leszállásra. A hivatalos jelentés szerint a részletek felderítése még fo­lyamatban van. SINKA JÓZSEF

Next

/
Thumbnails
Contents